Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

1908. julius 5. BÉKÉS 3 szorgalmuk és előmenetelükért: Neufeld József I. oszt. tanuló 60 koronát, Glatz János IY. o. tanuló 50 koronát, Gyulai Károly II. o. tan. 30 koronát, Csete Gábor, Viszi Konrád, Flóris Gyula, Baranyik Béla, Májer Pál, Lövei Imre 10—10 koronát. Értékes jutalomkönyvet 24 tanuló kapott. Iskolaünnepély Gerlén. Szép és kedves iskola- ünnepély folyt le Péter Pál napján Gerlán. Az év folyamán szorgalmasan tanult gyermekek között jutalomdijakat, könyveket és pénzt osztottak ki. Az ünnepélyen megjelent az egész grófi család s a velük volt vendégek is: báró Ambró Ferencz, a japáni nagy követ fia. Az ünnepélyt főtisztelendő Kny Antal ez. kanonok, békési esperes-plébános szép beszéde nyitotta meg. Megelégedését fejezte ki a gyermekek szorgalma és előmenetele fölött s őket a további kitartásra és vallásosságra buzdította. A beszéd elhangzása után megkezdődött a jutalom­dijak kiosztása, 17-en részesültek emlékkönyv és pénzdíjban. Ezután nagyon is mozgalmas élet állott be az iskolateremben, mintegy 100 gyermeket ven­dégeltek meg. Az uzsonna végén az egyik fiú elő­lépett és társai nevében hálás köszönetét mondott a grófi családnak és összetett kézzel esdett áldást az egek Urától reájok. Az ünnepély fénypontja az volt, hogy a háziasszony, gróf Wenckheim Gézáné és leánya, gróf Wenckheim Matild kontesz maguk elé fehér kötőt kötve, saját kezűleg szolgálták ki cselédségük gyermekeit. A békésbánáti református egyházmegye tanító­egyesülete f. hó 2-án tartotta YI. évi rendes köz­gyűlését Szeghalmon Gulyás János egyesületi alel- nök elnöklete alatt. A gyűlés a ref. templomban tartott ünnepélyes isteni tisztelettel kezdődött, hol Osánky Benjamin lelkész mondott költői szárnya- lásu alkalmi imát. Isteni tisztelet után a Kaszinó dísztermében gyűltek össze a nagyszámú tanítók. Ott láttuk a szeghalmi ref. és r. kath. és a körös- ladányi ref. lelkészeket, szép számmal a presbyte- riumot és községi elöljáróságot. Alelnök szivesen üdvözölve a vendégeket és a távolról összesereglett kartársakat, megnyitójában vázolta a népiskola nemes feladatát s czóljait. Örömmel jelenti be Dombi Lajos esperes üdvözletét s felolvasta dr. Balthazár Dezső esperes levelét, melyben a meg­hívásért köszönetét mondva kijelenti, hogy azon választási mozgalmak miatt részt nem vehet, áldást kér az egyesület működésére. Csapó Péter öciödi ref. lelkész, tanügyi biz. elnök sürgönyileg üdvözli az egyesületet. Mindhárom üdvözlet lelkes örömre talál 8 az egyesület hálás örömmel viszonozza a jókivánatokat a két esperes mint tb. elnökei és a tanügyi biz. elnökei iránt. Majd a helyi ref. lelkész üdvözli a ref. egyház nevében az egyesületet. Tár­gyaltatott a titkári jelentés az egyesület évi műkö­déséről. Szabó Sándor makói tanító „Az egyhuzam­ban való tanításról“ tartott szabad előadást, igen helyesen érvelve tárgya mellett, azonban az egye­sület nálunk még azt keresztülvihetőnek nem tartja. „A népiskolai énektanításról“ értekezett Varga Imre szeghalmi tanító nagy sikerrel. Majd „A tanítói nyugdíj revíziójának kérdéséről“ értekezett Tóth Imre öcsödi tanító, igaz s megérdemelt tetszést aratva. Közben szünet adatván, a szeghalmi ref. egyház és kartár&ak látták szives vendégeikül a megjelenteket. Közben két kedves vendégünk érkezett Dobó Sándor, a Ref. Tanítók Lapja szer­kesztője és Bor János tanító Hajdúböszörményből. Szünet után a pénztári jelentés és az indítványok letárgyaltatván, Zöld Zoltán végvári tanító egyháza nevében meghívta az egyesületet a jövő évi közgyűlés­nek Végváron leendő tartására, mit is az egyesület köszönettel elfogadott, Aldunai kirándulással óhajt­ván azt egybekötni. Lévay István békési ref. tanító a békési egyház meghívását tolmácsolta, mit a gyű­lés a végvári meghívást fogadván el, jövőre fogad hatott el. Végül alelnök úgy a vendégeknek, mint a kartársaknak szives megjelenésüket megköszönve, valamint a szeghalmi Kaszinónak a terem átadá­sáért s a szeghalmi kartársaknak a szives s elő­zékeny fogadtatásért köszönetét mondva a gyűlést berekeszti. A gyűlés után közebéd volt, mely lelkes hangulatban folyt le s ezután egy kellemesen el­töltött nap emlékével távoztak el a jelenvoltak. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békésire, az 1908. Il-ik felére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Közművelődési bizottsági Ülés. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának május havi közgyű­lési határozatával kiküldött központi közműve­lődési bizottsága junius hó 30-án délután 3 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott. Ez alka­lommal jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán elnök­sége mellett Décsi Károly dr., Feldmann Ignácz dr., Kóhn Dávid, Ladies László dr., Lindenberger János dr., Mórey Gyula, Mikler Sándor, Münch Szilárd, Mutschenbacher Gyula, Pál Ernő, Tóth Árpád, Weisz Mór, Zöldy János dr., bizottsági tagok és Kőrös Lajos, vármegyei tb. aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Az elnöklő alisnán üdvözölvén a motrielAntAkfit tette a kiküldött bizottság czélját és az ennek a czél- nak elérésére alkalmasoknak vélt módokat és esz­közöket ; majd felkérte az általa ez ülésre meghívott Pál Ernőt a hasonló czélból, de kisebb keretben ala­kult orosházi szabad lyceum megalakulásának és működésének ismertetésére. Pál Ernő behatóan is­mertette a szabad lyczeum működését s részletes felvilágosítást adott a felolvasások és szabad elő­adások rendezésének módjára nézve. Kóhn Dávid és Ladies László dr. felszólalásai és több bizottsági tag megjegyzései után, az elnöklő alispán javasla­tára abban állapodott meg a bizottság, hogy ajulius hó végén, vagy augusztus hó elején tartandó tör­vényhatósági közgyűlésen a központi közművelő­dési bizottságnak több taggal való kiegészítését fogja javasolni s az igy kiegészitendő nagy köz­ponti bizottság a saját kebeléből, a járási szék­helyekre albizottságokat fog kiküldeni és már most kijelenti, hogy az orosházi járás területére kikül­dendő albizottság az orosházi szabad lyceummal karöltve fog működni. A vármegye alispánját fel­kéri a bizottság, hogy a saját tapasztalatai és a járási főszolgabiráktól bekivánandó jelentések alap­ján terjessze a törvényhatósági közgyűlés elé azok névsorát, akik a központi közművelődési bizottság kiegészítésére alkalmas tagok lesznek. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy egyelőre csak a 7 járási székhelyen, valamint Mezőberény és Tótkomlós községekben a hallgatóság műveltségi fokának meg­felelő színvonalon álló felolvasásokat, (szabad elő­adásokat) tart és ezeknek vetített képekkel való élénkítésére egy vetítőgépet szerez be; ebből a czélból felkéri Mérey Gyula bizottsági tagot, hogy az ismertebb ezégeket szólítsa fel ajánlattételre. A felolvasások, (szabad előadások) tartása november hó második felében fog megkezdetni és márczius hó első felében befejeztetni és pedig úgy, hogy a fentebb kijelölt 9 községben minden hónapban 2—2, illetőleg november és márczius hónapokban 1—1 felolvasás, vagy szabad előadás leBZ vasárnapokon vagy ünnepnapokon. Egyébként a részletkérdések a szeptember hónapban összeh ivandó értekezleten fognak megállapittatni. Minthogy pedig a törvény- hatósági bizottság részéről már megszavazott 1000 korona a kívánt czél elérésére nem elegendő, el­határozta a bizottság, hogy a vallás- és közokta­tásügyi minisztertől községenként 300 koronát szá­mítva, összesen 2700 korona anyagi támogatást kér. Végül előterjesztette az alispán a szarvasi leány­egyesület üdvözlő iratát, amelyben a bizottság ak- cziójának támogatását felajánlja, viszont a maga részéről is kéri a bizottság erkölcsi támogatását. A bizottság az üdvözlő iratban foglaltakat öröm­mel vette tudomásul és megbízta az elnöklő al­ispánt, hogy a leányegyesületnek köszönetét tol­mácsolja s a kívánt erkölcsi támogatást helyezze kilátásba. A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését folyó hó 13-án fogja megtartani. Alispáni vizsgálat. Ambrus Sándor alispán az elmúlt héten az orosházi járáshoz tartozó közsé­gek ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg. A vármegyei igazoló választmány julius l-én délután dr. Márky János elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen a Tótkomlóson megejtendő megyebizott- sági tagválasztás határidejét folyó hó 11-ére tűzte ki s az erre vonatkozó névjegyzéket felülvizsgálta és végleg megállapította. Egyidejűleg a Harsányi Pál megválasztott megyebizottsági tag választása ellen azon czimen, hogy nevezett 2 éy óta nem lakik e vármegyében — beadott panaszt felülvizs­gálván, azt elutasította, mert annak idején a vá­lasztás panasszal nem támadtatott meg. HelyettesitÓS. A vármegye főispánja az elh«^ lálozott Tóth Kálmán szeghalmi járási írnok helyére ideiglenes minőségben Liska Sándor helyettes kiadó gyulai lakost rendelte ki. A pályázat később fog meghirdettetni. Megyei közgyűlés. Jeleztük annak idején, hogy a vármegyo által megfestett Rákóczi kép leleplezése czóljából külön rendkívüli vármegyei díszközgyűlés fog tartatni. A közgyűlés napjára nézve még nincs biztos terminus, de uagyon valószínű, hogy az augusztus hó első napjaira fog egybehivatni. mindig óriási, ahol a szocziális nyomor ezreket késztet évenként az országból való kivándor­lásra, a prophylaxist a gyógyítástól elválasztani nem lehet. Hol tartottunk volna a tuberkulózis ellen való küzdelemben, ha a mozgalom nálunk azzal a nihilizmussal indult volna meg, melyet némelyek ma a szanatóriumokkal szemben hir­detnek? Ha azt mondtuk volna a segítségre szorulóknak, hogy a gyógyításra fordított áldo­zat nem gyümölcsöző befektetés, egyedül a prophylaxis az üdvözítő ? Ez az álláspont inhu­mánus és indokolatlan lett volna, amint azt a berlini orvostársaságban legutóbb lefolyt nagy tuberkulózis-vita is bizonyítja. Abban mindenki megegyezett, hogy a szanatóriumi gyógykezelés által a tüdővész meggyógyúlhat, a szanatóriumok ellen ebben a vitában két kifogást hangoztat tak, az egyik az, hogy drágák, a másik az, hogy legszívesebben I. stadiumbeli betegeket kezel­nek. Az első kifogás megfelel a valóságnak, a szanatóriumok tényleg drágák s ezért discuta- bilis az a kérdés, nem lehetne-e őket üdülőkkel, vidéki kolóniákkal pótolni ? De aki ismeri azo­kat a mélyreható változásokat, melyeket a tuber­kulózis a szervezetben előidéz s ismeri azokat a gyógytényezőket, melyekkel ezek az elválto­zások befolyásolhatók, az azt fogja mondani, hogy surrogatumokkal csak bizonyos jóindulatú esetekben fogunk czélt érhetni, azokban az ese­tekben, amikor a hygienes-diaetás kezelésre valóban szükség van, a szanatóriumi gyógykeze­lést nem fogjuk nélkülözhetni. A másik ellen­vetés teljesen alaptalan. Természetes, hogy a szanatórium az I. stádiumbeli betegekét a leg­szívesebben látja, mert ezeket az esetek túl­nyomó nagy százalékában meggyógyítani is ké­pes. Ha bármely intézet statisztikájára csak egy pillantást vetünk, erről mindenki meggyőződ­hetik. De meggyőződhetik arról is, hogy a II. és III.-ik stádiumbeli betegek száma mindig nagyobb az I. stádiuméinál, hogy tehát a súlyo­sabb betegek a szanatóriumból ki volnának zárva, az teljesen alaptalan ráfogás. A viszonyok tehát úgy állanak, hogy a tüdővész ellenes küzdelem és a szanatóriumi mozgalom nálunk összeforrott fogalmak. Amikor kimondották és tapasztalati tényekkel bizonyí­tották, hogy a tüdővész a szanatóriumi gyógy­kezelés által meggyógyítható, a magyar társa­dalom felajánlotta segitö kezét a segítségre szorulóknak. A két magyar szanatórium ma már kb. 900 betegnek képes évenkint segítséget nyújtani s nemcsak visszaadja betegei túlnyomó nagy százalékának munkaképességét, hanem kioktatja őket a tuberkulózis ellen való véde­kezés tanaira. A tuberkulózis ellen való véde­kezésnek pedig nincsen lelkesebb apostola, mint a szanatóriumból kikerült beteg, amint ezt számtalan példa mutatja. De még sok, igen sok a tennivaló. A meg­levő szanatóriumok ágyszáma úgy aránylik a tüdőbetegek számához, mint 1 : 2000-hez s igen sok ezerre kell azoknak a tüdőbetegeknek a számát tennünk, akik szanatóriumi gyógykeze­léssel biztosan meggógyithatók. S ezért gondol­ják meg azok, akik azt mondják külföldi példa után, hogy „delendum esse“, mert nálunk a szanatóriumi mozgalmat diszkreditálni és meg­akasztani annyit jelent, mint a tüdővész elleni küzdelmet csirájában elfojtani.

Next

/
Thumbnails
Contents