Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-05 / 27. szám
XL. évfolyam. Gyula, 1908. julius 5. 27-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre............... ... 5 K — f Évne gyedre............... 2 K 50 f Hird etési dij előre íizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-iér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ' KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Mezőgazdasági kamarák. Régóta sürgeti a magyar gazdaközönség, hogy törvényes formában nyerjen szervezést az ő érdekképviselete. A magyar gazdatársadalom gerincze az országnak. Az ő jóléte, fejlődése szoros kapcsolatban áll az ország jólétével és fejlődésével. Bár nem tartozunk a túlzásba menő agrárius irányzat bivei közé, mégis meg kell állapítanunk, hogy kezdettől fogva helyeseltük a mezőgazdasági kamarák létesítését és most, hogy a földmivelési miniszter az erről szóló törvényjavaslat-tervezetet elkészítette, megnyugvással és örömmel fogadjuk azt, mert sok tekintetben a mezőgazdasági kamarákban látjuk azokat a hatalmas és szakavatott tényezőket, melyek mint a földművelő gazdatársadalom exponensei hivatva vannak nemcsak az őstermelés minden ágának fejlesztésére és tökéletesbitésóre, hanem a mező- gazdasági iparok fellendítésére is, hogy igy a föld és gazdálkodás hozama megsokszoroz- tatván, országunk népességének jóléte, megélhetése, szaporodása fokoztassék és biztosi- tassók. A mezőgazdasági kamara véleményt ad a kormánynak, átveszi a mezőgazdasági köz- igazgatás feladatait, irányitója és vezetője lesz a gazdasági egyesületeknek, egyszóval közvetítő szerepet fog teljesíteni egyrészt a gazdák, másrészt a törvényhozás és a kormány között. Az országos közvélemény rostáján mindenesetre alaposan meg fog rostáltatni a javaslat, ami kívánatos is, mert ily nagyarányú reformnál szükséges, hogy a legalaposabban, a lehető legnagyobb körültekintéssel alkottassák meg. Részünkről feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a manapság egyre bátrabban előnyomuló retrográd irányzat abban ne érvényesüljön. A magyar nép általában és különösen a földművelő elem amúgy is erősen konzervatív hajlamú, ezzel mint megmásíthatatlan ténnyel, számolnunk kell és ennek ellensúlyozására intézményeinket, reformalkotásainkat nem tölthetjük meg eléggé demokratikus és liberális elvekkel és adatelemekkel. így nagy hibának tartanók, ha a kamarai tagság nem általánosan kötelezővé tétetnék és ha a tagság nem a jog- egyenlőségen alapulna. A törpe-birtokok bizonyos kategóriáját — talán a 20 holdon aluliakat — mentesíteni lehetne a tagság alól, de kizárni ezeket se lehessen, hanem tulajdonosaik, ha akarják, beléphessenek a kamara kötelékébe. Ezeknek szavazati jogától se a középbirtokosoknak, se a latifundiumo- soknak nem kell tartaniok. A tervezet megalkotásának van egy tétele, melyet szó nélkül nem hagyhatunk. Eszerint ; a szabad verseny elvének a gazdaságpolitikában való térfoglalása a mezőgazdaságnak kárára van. Merész mondás, melyet állítani lehet, de megokolni és megérteni nem. Mert hogyan akar a mi mezőgazdáságunk a világpiaczokon a győzelem reményével megjelenni, ha a szabadverseny elve nem érvényesül. Pedig a magyar termelésnek a világpiaczokra feltétlenül szüksége van, mert ellenkező esetben nemcsak hogy megfulladunk a magunk gabona és egyéb terményeiben, de úgyis, mint állam, úgyis mint egyes polgárok, képtelenek leszünk kötelezettségeinknek megfelelni és eleget tenni és ekkor beáll az összeroppanás. Ennek elkerülésére képez életszükséget, hogy a gazdatársadalom boldoguljon és lehetőleg erősödjék még mesterséges védelem és állami támogatás árán is, de ennek a védelemnek és támogatásnak nem szabad egyoldalúnak, részrehajlónak, a többi jogosult keresetágak megkárositására irányúiénak lennie. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem vállvetve kötelesek dolgozni a hazai közgazdaság felvirágoztatására és hisszük, hogy a mezőgazdasági kamarák a hozzájuk fűzött nagy reményeket beváltják. T a n ii g y. A gyulai r. kath. főgimnázium értesítője az 1907—1908 tanévről. Erről az értesítőről kell most részletes ismertetést Írnunk. Ezen ismertetés elején mindjárt konstatálnunk kell, hogy az idei iskolai év sok zökkenésnek volt kitéve a tanári karban előfordult gyakori betegségek miatt és hogy ennek daczára az eredmény az előző évekkel szemben visszaesés helyett örvendetes fejlődést mutat, az csak a vezetés kiválóságát dicséri. Az értesítő érdemére térve, jeleznünk kell, hogy azt Mi'meh Szilárdnak mély tudással megirt biológiai értekezése : „A lélehzés én az állati szervezet“ nyitja meg, rövid, áttekinthető modorban téve hasznos szolgálatokat a tudományok népszerüsitése érdekében. Az értesítő második fejezete a tantervvel és a végzett tananyaggal foglalkozik, minden osztályra nézve külön-külön. A harmadik fejezet az 1907—08. iskolai évben használt és az 1908—09. iskolai évben szükséges TÁ1G1A, A József szanatórium 1907. évi működése. Közli Geszti József dr. igazgató-főorvos. (Vége.) A fennálló tüdőtuberkulózis mellett betegeinknél részben gümős alapon, részben nem gümős alapon a legkülönbözőbb komplikácziók állottak fenn s természetes, hogy a hygienes- diaetás kezelés mellett ezek is gyógykezelésünk tárgyát képezték. 21 férfi s 16 nő betegünknél a gégének többé-kevésbbé súlyos gümős bán- talma is fennállott s ezeknek, továbbá az orr- és garatbántalmaknak kezelése czéljából kétezer hetenként rendelés tartatott. Súlyos haemoptoenk (tüdővérzés) talán csak 2—3 esetben volt. Három betegünknél exsudatum pleuriticum, 4-nól seropneumothorax társult a meglevő tüdöbeli folyamathoz. Ez utóbbi 4 beteg közül 3-nál a pne- umothnax kapcsán jelentékeny javulás állott be a pulmonalis folyamatban s az erre vonatkozó publikácziót érdekességénél fogva a közel jövőre tartjuk fenn magunknak. Az esetek halmozása folytán az elmúlt év folyamán 3 betegünknél észleltünk broncholithiasist. A nem gümős komplikácziók közül számos kisebb sebészi bántalom mellett az idegrendszer és a női nemi szervek részéről jelentkező komplikácziók voltak a leggyakoribbak. — Éz utóbbiak kezelését dr. Gesztiné dr. Szántó Margit volt szives elvállalni. Specifikus kezelést az intézet belső viszo nyainál fogva az elmúlt év folyamán nem végezhetünk, határozott szándékunk azonban, hogy a Koch-féle régi tuberculint, mint tapasztalásunk szerint a szanatóriumi kezelés hatalmas adjutánsát, a jövőben használatba fogjuk venni. Diag- nosticus tuberculin-injectiót, továbbá a conjukti- vális tuberculininstillatiót s a Pirquet-féle cutan- oltást mindazokban az esetekben végeztük, amikor a tuberkulózis diagnózisa kétséges volt. Az intézet laboratóriumában igyekeztünk a rendelkezésünkre álló anyagot a legkülönbözőbb irányban feldolgozni. * Az elmúlt év történetéből a következő fontosabb momentumokat kell kiemelnem ; Az első betegek felvétele junius 5-én történt s első betegünk még jelenleg is az intézetben van. A betegfelvételi vizsgálat nehéz munkáját a békésmegyei közkórház volt szives magára vállalni s ezért hálás köszönettel tartozunk elsősorban dr. Kun Pál kórházi főorvos úrnak, ki a vizsgálatokat maga végzi. Köszönettel tartozunk dr. Berkes Sándor kórházi igazgató úrnak is, aki kollegiális gondoskodással számos esetben volt segítségünkre, úgyszintén dr. Zöldy János megyei tiszti főorvos urnák is, ki az intézet iránt érzett jóindulatának számos tanujelét adta. Az első betegek felvétele minden ünneplés nélkül történt. Az intézet tulajdonképeni ünnepélyes megnyitása október hó 12-én volt a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület közgyűlésével kapcsolatban. A lélekemelő ünnepélyről fölösleges bővebben beszámolnom. Karácsony estéjén gyönyörű karácsonyfánk mellett ültük meg a szaretet ünnepét. Kabos Ilona kisasszony, intézeti beteg, mint mindig, úgy most is gyönyörűen zongorázott, egy férfibeteg beszédet mondott, melyre az igazgató- főorvos felelt. E helyütt köszönettel kell megemlékeznem Fábián Lajos és Dobay János urakról, kik karácsonyfánk díszeit és édességeit adományozták, továbbá Najman György úrról, ki az obiigát újévi malacpecsenyéről teljesen díjtalanul gondoskodott s az Erkel malomról és Frailer István úrról, kik a karácsonynapi ke nyeret, illetve péksüteményt szintén dijtalanúl szállították. Az intézet viszont személyzetét ajándékozta meg. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,, flv(<he‘s eredeti csomagolást. V. noffflMura>Ls Reche A Ce. Basel (Svájc) Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a Mh&gést, váladékot, éjjeli izzadást, Kapható orvosi rendjelre 3 gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint 4.— korona. Xja.pia.ix3s: mai száma ÍO oldal.
