Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. junius 21. 25-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap. szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Tanév végén. (jP.) No, jönnek a száraz, sablonos szólamok ! — Mondja egy-egy szakember, tanügy- barát, vagy ujságinoly. Hát tény. így junius második felében, oly bizonyossággal megjelennek a lapok élén az iskolai évről Írott czikkek, mint a gólya, József napkor. (No, ez ugyan máskor is.) S a betűk oktatva, tanítva rámutatnak a képzelt és képzelhetetlen, többnyire azonban szerényen burjánzó hiányokra és nagyon sok kiküszöbölendő dolgokra. Ilyenkor rendesen felszínre kerül a vizsga. Legtöbbször oly alakban, mint a régi kornak egy rossz, avult maradványa. S van benne valami! Ha a gyermek fejletlen s egyesek félénk lelkületét tekintjük, egy hányadra bizony katasztrófa. De az el- vitázhatatlan, hogy a nagyobb résznek a vizsga, az önállóságra s a később feltétlenül bekövetkezendő közéleti kisebb-nagyobb szerepléshez egy szükséges első lépcső, melyet ha sikerrel megáll, önbizalma, önbecsértéke növekedik. Másrészt a szülők nemcsak a papirosról nyernek tudomást gyermekük haladásáról, oktatásáról és neveléséről, hanem közvetlenül is meggyőződhetnek arról, hogy ezek mily mértékben felelnek meg a valónak. S aztán a vizsga nemcsak a gyermekeknek a fokmérője, hanem a tanítónak, a tanárnak is. Az ott tapasztaltakon a szülő tudomást szerezhet arról is, hogy gyermeke nevelése és tanitása milyen kezekre van bízva. Mert hiszen, mint emberek mindnyájan gyarlók vagyunk ; ebben és itt igazán nagy fokozatok vannak. A túlterhelés is egy rendes szólam s ennek is megvan az alapja; bár ezen itt-ott már könnyítve van. Igaz, hogy alig érezhetően, de mégis több a levegő. Ha mást nem veszünk is, a testi nevelésre fektetett nagyobb súly is haladás. A czélt ezzel ugyan még nem értük és érjük el, de ezáltal legalább is látni véljük azt. De én ezen sokszor megvitatott és még sokszor napirendre kerülő hiányokról, gátakról nem akarok most beszélni. Ezek oly általános dolgok, melyek nagyon gyakran kerülnek a szőnyegre. Hanem vannak nekünk specziális viszonyaink, melyeknek a levegő talán nem árt meg. Hogy úgy mondjam, a ködszerü burokból, mely esti homályban tartott bennünket, csak most kezdünk kibontakozni. S ez itt, mert mi gyulaiak egyben-másban speczialisták vagyunk, óriási nehézségekkel jár. Évtizedek mulasztásait pótolni nem egy pillanat műve s nem jár anyagi áldozatok nélkül. Még egy ilehetős anyagi viszonyokkal dolgozó város is megérzi, ha rövid pár év alatt három-négy, a modern kor követelményeinek megfelelő kulturális intézményt létesít és lát el. Hát egy majdnem anyagi csőd szóién álló várost, mint Gyula, hogyne rázkódtatná az meg ! ? A főgimnázium, a polgári leányiskola, az állami fiú- és leányiskolák csak rövid pár év alatt létesültek. S ha legalább már tető alatt lenne valamennyi ! De mint befejezett egészről, még ezekről sem beszélhetünk, hisz mindenike még félmunka. Pedig a sorozat másik része még ezután következik. S ezeknek is elmúlt már a 12-ik órájuk. Az ovodák, a tanyai iskolák átvétele, szaporítása; az iparostanoncz iskolák reor- ganizácziója, az inasiskolák elhelyezése, annak átalakitása és fejlesztése olyképen, hogy az a rendeltetésének megfelelhessen. A jelenlegi ismétlő iskoláknak sincs se czélja, se eredménye ; vagy legalább is nem számottevő. A város itt is csak fizet, fizet s amit kap, az ellenérték alig valamivel több a — semminél. Régen lehetett és kellett volna fordítani ezeken az állapotokon. Régen lehetett és kellett volna az ipariskola revíziójával kapcsolatban párhuzamosan szervezni a gazdasági ismétlő iskolát. De hát ebben is Pató Páloskodunk. Akiknek tisztük lett volna a helyes útmutatás, azok nemcsak a szájukat, de a szemüket is befogták. De a gyümölcs napról-napra érik s egyszer, talán a közeljövőben lehullva agyonüti azokat a maradi álláspontokat, melyek minden haladásnak kerékkötői. A külföld nagy államai óriási léptekkel haladnak a kultúra minden terén. S jaj annak a kis államnak, mely nem törekszik utánuk nőni, emelkedni, ki összetett kezekkel Pató Pálként nézi szédítő növekedésüket. .. azok kérlelhetetlenül elvesztek, összenyomják őket az óriások. Igaz, haladunk mi is itt-ott; de uj óra, uj erő, nem toldozás, foldozás, hanem rombolás utján történik. Csak az elfogultak, a megcsontosodott nemtörődömség az, mely sógorság, komaság, atyaGság révén mindig a maradiakkal marad. A hályognak előbb-utóbb le kell hullani. A haladás minden bástyájára egész embereTÁHOIA. A József szanatórium 1907. évi működése. Közli Geszti József dr. igazgató-főorvos. Bizonyos elfogultsággal veszem kezembe a tollat, hogy a vezetésemre bizott intézet első beszámolóját megszerkesszem. Elfogultsággal első sorban azért, mert első jelentésünk ; de elfogultsággal azért is, mert nem tudom, hogy a nagyközönség s első sorban orvostársaim arány ban állóknak fogják-e találni a mi eddigi szerény betegforgalmunk mellett elért eredményeket azokkal az áldozatokkal, melyeket a magyar társadalom a második tüdőbeteg szanatórium megteremtésével hozott. Azok részére, akiknek kritikai szeme nem találná meg az arányosságot, legyen szabad már a bevezetésben is két körülményre rámutatnom ; az egyik, hogy a kezdetkezdetén voltunk, mely telve volt küzdelmekkel, a másik, hogy egy ilyfajta intézet működését hét hónapi üzem után véglegesen megitélni, vagy elitélni nem lehet vagy nem szabad. S ezért akkor, amikor első jelentésünket a nagyközönség-elé terjesztem, valamint nem czélom, végleges Ítéletet provokálni, úgy nem czéjom végleges következtetéseket levonni. Erre hét hó napi üzem nem jogosít fel. Da néhány kérdésre most is kaphatunk feleletet s ez az oka annak, hogy daczára a rövid működésnek s dacára a szerény betegforgalomnak, beszámolót adni jo- gosittotnak érzem magam. A legfontosabb kérdés, mely bizonyára sokaknak az ajakán ég, ez volna: mennyiben alaposak, vagy nem alaposak azok az aggodalmak, melyeket egy, az alföldön létesített tüdőbeteg szanatórium ellen hangoztatni szoktak P Még ma is orvos és nem orvos körökben egyaránt elterjedt vélemény ugyanis, hogy a tüdő- vészes beteget hegyes vidékre, ozondus levegőre kell küldeni, vagy a tenger partjára, mert csak az ilyen fekvésű helyeken leli a beteg gyógyulása alapfeltételeit. Ha ez a feltevés megfelelne a valóságnak, akkor egy alföldi szanatóriumnak tényleg nem volna jogosultsága. Azok a tényezők, melyek a magaslati vagy tengermelléki klímának charakteristikumát alkotják s melyeknek kiváló regenerativ hatást tulajdonitanak, az alföldi kiimában tényleg nincsenek meg. Sőt ellenkezőleg, az alföld fogalmával olyan klimatikus és hygienikus képzetek kapcsolódnak össze, amelyek egyenest kedvezőtleneknek mondhatók. A nagyobb légnyomás mellett kisebb az inso- latio s nagyobb a relativ nedvesség; erdők és hegyek hiánya miatt a széljárás erősebb s a hőmérséki viszonyok ingadozóbbak. Ez utóbbi hátránya a tengerparti helyekkel szemben is megvolna. Hozzájárulna még az alföldön uralkodó por, valamint annak a psychikus gyógy- tényazönek a hiánya is, melyet az u. n. szép táj szemlélése a betegben kelt. Eddig a theoria, lássuk a valóságot. A valóság mindenekelőtt azt mutatja, hogy a tüdővész gyógyulása bizonyos klimatikus viszonyok összességéhez kötve nincsen, sőt még bizonyos hygenikus viszonyok összességéhez sem. Mert ha ez igy volna, a tüdővész nem megtizedelné az emberiséget, hanem valósággal kiirtaná. De tovább megyek, ha a tüdővész gyógyulása bizonyosklimatikus viszonyok összességéhez volna kötve, akkor nem volna gyógyhely, a hov^ Az arc és kéz bőrének mindennapi A mely a legkényesebb követelméápolására legideálisabb szer az 7 j —» «I JtW nyéknek is teljesen megfelel. OrTTOsila-gr a^ánlTTa, I -------------------------------------------- Orvosilag' ajánlTra-I Kapható a gyógytárakban és divatáru üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. 15312—13 Lapunk mai száma, 12 oldal.
