Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-14 / 24. szám
✓ földvárra érkezett Csernoch János Csanádi megyés püspököt a járási főszolgabíró az elöljárósággal együtt ünnepélyesen fogadta. A bizottság az alispáui jelentést tudomásul vette. Tárgyaltatott a Szathmáry Kálmán békési köz ségi írnok ellen tett két rendbeli bűnvádi feljelentés. A bizottság hosszabb vita után olyan értelemben határozott, hogy a feljelentést kiadja a vármegye alispánjának megvizsgálás czéljából azzal, hogy a vizsgálat eredményéhez képest szükséges intézkedéseket tegye meg s ezekről számoljon be a bizottságban. Dr. Zöldy János várm. t. főorvos terjesztette elő ezután a május havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentését. E szerint a közegészségi viszonyok általában kielégítők és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is, amennyiben a hevenyes ragadós bajokban történt összes megbetegedések száma 199-el volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tűdővész volt. A heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely maga az összes megbetegedéseknek 9/10-ét tette ki. A betegség lefolyásában elég szelíd volt, amit mutat a halálozási százalék kicsiny volta. Leginkább fertőzött községek voltak: Öcsöd, Szeghalom, Mezőberény, Újkígyós A kanyarón kívül a heveny fertőző bajok többi kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 872, hullán 10 esetben, Orvostörvényszékit pedig 13 könnyű és 6 súlyos testi sértés esetében. Gyógyszérummal beoltottak 5 diptherias egyént, akik közül meggyógyult 3, meghalt 2. A halvaszülöttek száma 9 volt, az elvetéléseké 19. A bizottság a jelentést tudomásul vette. Mikler Sándor tanfelügyelő előadmányai közül nagyobb vita a tótkomlón ág. ev. tanítók korpótléka körül fejlődött ki, amelynek eredményéhez képest kimondotta a bizottság, hogy korpótléki segélyre Povázsai is Trnovszki tanítókat javasolja. A tiszti főügyészi, államépitészeti hivatali, árvaszéki elnöki, ügyészségi előadmányok után az ülés 12 órakor véget ért. Délután 3 órakor a fegyelmi választmány Szilágyi Pál kátegyházi adóügyi jegyző és Hegedűs Lajos ellenőr fegyelmi ügyében hozott alispáni határozatot bírálta felül s Szilágyi Pált 300 korona, Hegedűs Lajost pedig 50 korona pénzbírságra Ítélte. 1908. junius 14._____________________ ■ Sietni kezdtem, miközben folyton hátra hátra néztem. Határozottan jött utánam valaki . . . valaki, a subás ember. Most már nemcsak hallottam, de láttam is . . . egész óriás volt. Testemben a vér, mint a forró láva, ömlött végig. — Futni kezdtem. Egy-egy kiálló tőkébe megbotolva, elestem. Ilyenkor, a pillanatnyi szünet alatt, tisztán hallottam az utánam rohanó robaját. Egyszerre csak, amint a kunyhóhoz értem, a hátam megett egy iszonyút dobbant ... az ajtón beestem. Úgy hajnal felé kezdtem eszmélni. Ott feküdtem a kunyhó földjén. Az ajtó zárva, a zárba benne a kulcs. Hogy nyitottam ki, hogy zártam, be az ajtót . . . nem emlékszem. Vagy két hónapig nyomtam az ágyat. — így volt öcsém — végzé Imre bácsi — s reszkető kezével a pohár után nyúlt, melyet felhajtva, nagyot sóhajtott. — Azóta járogatok ide a korcsmába. Itt mindig vannak emberek, kik zajongnak. kiabál nak, politizálnak . . . zavarják a levegőt. Ebbe a khaószba a fejem beleszédül. így próbálgatok felejteni. De nem lehet. No, majd odalenn — talán ? BÉKÉS A csabai parasztkongresszus. Síppal, dobbal kürtölték világgá, hogy pünkösd két napján Békéscsabán óriási események történnek. Az egész országból annyi nép verődik össze, hogy annak befogadására Csaba kicsiny lesz. Hétszáz község küldöttsége; nagynevű országgyűlési képviselők ... A sajtó utján bejárta az országot az a hir, hogy második Dózsa György féle szervezkedés készül. Magyarország egész parasztsága megmozdul Achim L. András hivó szavára . . . S mi történt ? A nagy méretek összezsugorodtak. Jelelenték- telen kis helyi népgyüléssé redukálódott az országos parasztkongresszus. Mindössze Tótkomlósról, Dobozról s Mezőberényből jött be Csabára vagy 50—60 kiváncsi idegen . . . meg innen-onnan vagy 150 vér- mesebb temperamentumé »szónok« ... Az egész mozgalom nem ütötte meg egy közepes képviselő- választás mértékét. Az öles plakátok hirdetése sem vált be. Az Ígérkezett sok országgyűlési képviselők közül csak Pető Sándor dr, K. Schriffert József és két nemzetiségi képviselő jelent meg : Vlád Aurél és Hodzsa Milán. Az ezer tagú rendező bizottság felének sem akadt dolga; de törtéoeti igazság az is, hogy a rendőrségnek s az előzetes nagy hűhóra öszpontosi- tott csendőségnek sem. A kongresszus vasárnap reggel kilenczedfél órakor kezdődött. Darabos János körelnök nyitotta meg a tárgyalást. Először is a kongresszus tisztviselőit választották meg. Elnök lett Achim L. András, társelnökök Lehóczky Mihály (Tótkomlós), Zalkai Lajos (Pozsony), alelnökök : Pető Sándor ország- gyűlési képviselő, Pokrócz Ferencz (Balmazújváros), Kertész Horváth Sándor (Orosháza), Farkas András (Megyesháza), Kovalovszky András (Doboz), jegyzők : László András, a Parasztujság szerkesztője és Boros-Brindusz Mihály a Földmivelő szerkesztője. Achim L. András megköszöni mind a maga, mind társai nevében a beléje vetett bizalmat. Majd kifejti, hogy a magyarországi parasztpárt programja : jogot és kenyeret a népnek. Ha ezt minden rabszolga munkás megkapja, akkor a parasztpárt pro gramja teljesült. Kifejti, hogy ennek magva az általános községenként való titkos választójog kivívása. Ezért egyesült most a kongresszus alkalmával nemcsak a magyar, hanem német, tót és oláh parasztság, hogy ezt a jogot a kormánytól és Andrássy Gyula gróf belügyminisztertől követeljék, sőt ha kell, kierőszakolják. A kongresszus három fontos tárgyát ismertette ezután: 1. az általános titkos községen- kinti választójogot; 2. a fokozatos progresszív adó behozatalát; és 3. az összes isko’ák államosítását és az ingyenes oktatás követelését és törvény által való biztosítását. Majd Zalkai Alajos a nyugatmagyarországi radikális párt kiküldötte, Pokrócz Ferencz a délmagyarországi földmivelők kiküldötte, Antal Mihály, Pál Lőrincz, a román földmives munkások kiküldötte, Kovalovszky András a dobozi parasztpárt, Győry József az orosházi földmivelő egyesület kiküldöttei beszéltek hosszabban a szervezkedés, az összetartás és az általános választójog szükségességéről. Boros Mihály mondott azután fanatikus lázitó beszédet. A munkásosztály szomorú helyzetét ecsetelte s beszédében a hatóságokat, a kormányt, a pártokat olyan durva kifejezésekkel illette, hogy Sailer Elek főszolgabíró, sőt maga az elnök is rendre- utasitotta. Ekkor érkeztek meg a kongresszusra Pető Sándor, Vlád Aurél és Hodzsa Milán országgyűlési képviselők, a kiket az egybegyűltek zajosan megéljeneztek. Achim L. András hosszabb beszédben üdvözölte az érkezőket. Az üdvözlésre Pető Sándor válaszolt. Azt mondotta, hogy őt a kötelesség hozta Csabára, mint a város képviselőjét, hogy azért jött ide, mert élénk figyelemmel és rokonérzéssel kiséri a kisgazda és munkás sorsát. Sok szerencsét és sikert kíván a kongresszus működéséhez. Utána Vlád Aurél szólott. Beszédében kifejezte, hogy az elnyomott népnek magának kell intézni e sorsát. Örömmel látja, hogy a magyar paraszt, a román, német, szerb, horvát, tót parasztokkal válvetve közelíti jogainak érvényesítését. Ha a nép akar valamit, annak teljesülnie kell, mert a munkás osztály a nép, nem pedig a felső tízezrek. Az általános titkos községenként választói jog az, a mivel az elnyomottak érdekei is védve lesznek az ország parlamentjében. Majd Hodzsa Milán beszélt részben magyarul, részben tótul. Beszédében elmondja, hogy nem mint idegen jelent meg a kongresszuson, hanem úgy jött Csabára mint testvér tót testvéreihez. Elmondja, hogy szerinte az államalkotó elemet nem a vagyonos osztály képviseli, hanem az igazán dolgozó nép. És mivel a nyomorúság nemzetközi, ő elvtársaihoz jött ide és kívánja, hogy ez a kongresszus a dolgozó nép jogait diadalra juttassa nemzeti különbség nélkül. 3 Achim L. András beszélt azután az általános választói jog megszerzésének módozatairól. Szerinte a kormány nem járt el eddig korrekt módon. Mig uralomra nem jutott, a titkos választó jognak hive volt, most el akarja sikkasztani. A kormány most azokra, akik kenyeret, jogot és tudást követelnek az elnyomott nép számára, ráfogja, hogy darabontok. A mai kormányban bizni nem lehet, csak egy ember van, a kiben bizalmunk van és ez a király (Óriási éljenzés.) Indítványozza, hogy ő felségét a kongresz- szus táviratban üdvözölje. Az indítványt elfogadták és a következő táviratot intézték a királyhoz : Ferencz József Magyarország királya ő felségének, Becs. A Békéscsabán gyülekező magyar- országi parasztpárti kongresszus hódolattal üdvözli a népállam alapját képező általános, egyenlő és titkos választói jog fejedelmét, a megalkotandó igazi alkotmány atyját. I. Ferencz Józsefet. Magyarország dicsőséges királyát. Felséged hűséges alattvalói nevében Achim É. András, elnök. A távirat szövegének felolvasása alatt a mint- egy 6—800 ember állva éljenezte perczekig a királyt. Pető Sándor szerint ez a távirat meg fogja teremteni azt a helyes állapotot, hogy a király és a nép együtt fognak működni az ország boldogitásán, hogy a király és a nép közé ezentúl nem fognak befurakodni hamis tanácsosok. Több jelentéktelen hozzászólás után a kongresszus első napja este nyolczadfél órakor véget ért. A második napon a tanácskozás reggel kilencz órától már csak délig tartott, a rövid idő azonban azért volt érdekes, mert a kongresszus az általánossztrájk és tömeg-sztrájk kimondását akarta elhatározni, azonban Sailer főszolgabíró, hivatkozással a 1908. évi II. törvényczikre, követelte, hogy ezt a kongresszus ne tárgyalja. Az általános titkos választói jog kérdését Hodzsa Milán országgyűlési képviselő ismertette. Szerinte nem lehet, hogy minden jogot, minden kiváltságot az uralkodó elem végezzen. A községenként! általános titkos választói jogot ki kell erőszakolni és akkor boldog lesz a dolgozó osztály is. S ezt csak úgy éritek el — mondá — ha a nemzetiségiekkel egyesülve küzdtök érte. Húsz millió ember megy veletek abba a küzdelembe, a mely a második honalapitás lesz. A kérdéshez hozzászóltak Pál Lőrincz, K. Schriffert József országgyűlési képviselő és Újlaki Sándor. A kongresszus azt a javaslatot fogadta el, hogy nemi különbség nélkül minden húsz évet betöltött állampolgár az uj törvény értelmében választó joggal bírjon. Végül több lényegtelen pártkérdés után elhatározták, hogy a parasztpárt a szocziáldemokraták- kal szorosabb kapcsolatot létesít, ha a szocziálde- mokraták is közeledni akarnak a parasztpárthoz. A kongresszus rendben végződött. T a n ü g y. A gyulai izr. fiú- és leány-iskolában a folyó évi záróvizsgálatok következő napokon és renddel fognak megtartatni: Folyó hó 21 ón vasárnapon délelőtt 8—12-ig az I—II. osztálybn, folyó hó 21-én vasárnapon délután 723 — 5-ig a III—IV. osztályban. Az állami el. fiú- és leányiskolákban a vallásvizsgák folyó hó 11 én, csütörtökön voltak. A ka- tholikus növendékek vizsgáját dr. Lindenberger János plébános vezette. A reform, tanulók vizsgáján a presbvterium is megjelent. Az állami polgári leányiskolában az évzáró vizsgák megejtettek. Folyó hó 11-én délelőtt az I-ső oszt,, délután a II. oszt., 12-én délelőtt a HL oszt., délután a IV-ik osztály vizsgálata volt. Hírek. A pünkösdi ünnepeket a kereszténység lélekemelő isteni tiszteletek és szertartások keretében ünnepelte meg az idén is. A templomok megteltek áhitatos hívekkel, kik buzgó imák, könyörgések és énekek mellett emlékeztek meg a Szentlélek eljöveteléről. Nálunk Gyulán a pünkösdi ünnepek után következő kedd jegünnep — egy régi nagy jég- pusztitás emlékére — igy tehát az ünnep három napos. És különös véletlene a sorsnak, hogy még ezekben a napokban — mint azt lapunk más helyén olvasható — megyeszerte nagy jégpusztitások voltak az idén, a mi városunkat és környékét az Isten megkímélte a nagy elemi csapástól. Vajha a ránk következő nyári időszak is kegyelmes lenne
