Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-31 / 22. szám
1908. május 31. BÉKÉS 3 József, Farkas József, Szántó Dezső, Papp Károly, Kunos István, Seres András, Gremsperger József, Fischer Sándor, Prág Bonifácz, Monori Mihály, Szabó László, Freuder Mór, Hrdlicska Lajos, dr. Berthóty István, Pfeiffer István, Pusztai János, Tóth Sándor, Horváth Mátyás, Szalai József, Veress József, Ravasz Ferencz, Bulla Sándor, Varságh Béla, Szabó A. András, Weisz Mór, K. Schriffert József, Kovács Lajos, Lehóczky Mihály, Murvai István, Fehér László, Beliczey Géza, Szeberényi Lajos, Sailer Vilmos, dr. Linder Károly, Sebők Ferencz Galli Mihály, Ferencsik Károly, dr. Szondi Lajos, Vilim István, Such Kálmán, Rosenthal Adolf, Bo- tyánszky András, Botyánszky Mihály, Haraszti Sándor, Zahorán György, Bakos Mátyás, Kováss Sz. Ádám, Ifj. Kocziszky Mihály, Debreczeni Lajos, Kovács L. Mihály, dr. Urszinyi János, Darabos János, Lipták L. Pál, Uhrin Pál, Gajdács János, dr. Kerényi Soma, Kovács Mátyás, Melisko Pál, Szekerka Gyöigy, Bohus M. György, Laurinyecz János, Zelenyánszky Mihály, Feledi János, Maczák Ádám, Laczó János, Laczkó Mátyás, Achim Gusztáv, Tardos Dezső, Grósz Mátyás, Fáy Samu, Kun Ede, Fekete Sándor, Sailer Gyula, Nemeskei Andor, Haán Béla, Kovács Gyula, Tardy Lajos, Korossy László, Belenta Mihály, Entersz Károly, H. Tóth Imre, Vakarcs János, Marhás András, dr. Török Gábor, Vandlik Mátyás, Machlik György, Maczák György, ifjú Huszár Pál, Kliment Sz. János. Cservenák György, Kocziszki Mihály, Zsíros András, Lipt ik V. János, Kitka János, Hanó Pál, Medovarszki Pál, Sipiczki K. János, Zahorán Pál, Belanka Pál, Vidovszki Károly, ifjú Lenárt Bálint, Patai András, M azán M János, Laczó András, Miklya Z. György, 0 mazta Gyula, Hursán György, Izsák Jakab, Nagy József, B Nagy János, Szabó Sándor, Czeglédi Ferencz, dr. Weisz Frigyes, Kovács Károly, Kiss Antal, dr. Vass Vilmos, Dombi Lajos, Horvát János, Fábry Károly, Szenes Sándor, Áchiin L. András, Barta György, dr. Szegedi Kálmán, Morvay Mihály, Rainer Béla, Benedikty Gyula, Kecskeméty Ferencz. Csapó Péter, Vámos Sándor, Veles György, dr. br. Drechsel Gyula, Körber Tivadar, Pardi János, Jantyik József, Mester Gábor, Puskás László, Kollár Lajos, ifjú Vinter P. Ádám, Tóth György, Papp József, Pikó Béla, dr. Danes Szilárd, Borgulya Pál, Erdei János, G. Nagy László, Kruchió Albert, Szabó József, Litauszki György, Kovács István, Tímár M. Lajos, Vincze Dániel, Komár György, Szrnka J. János, Uhrin J. Imre, Kiss M. Mihály, Janurik György, Kis Pál György, Czira Gergely, Szabó Benedek, Janurik Pál, Janurik Mihály, Sánta Lajos, Melis Mátyás, Schuller Imre, Vrbovszki Pál, ifjú Stefanovits János, Zlinszky István, Litauszki Pál, Zvarinyi János, Roszik Mihály, ifjú Tolnay Ferencz, Balcsó István, Emperl Ernő, Szabó János, Mózes András, Sonkoly Márton, Borgulya Márton, Durkó Gergely, Melis Pál, Kovács János, Veres László, Házy Imre, Remeczki Ferencz, Jantyik Mihály, dr. Sziráczki János, dr Déri Henrik, Pétery József, Sós István, dr. Glasner Adolf, Rideg János, Csák György, Fehér Béla, Scholcz Gyula, Stark Gusztáv, Schreiber Lipót, Kovács J. Pál, Keviczky László, dr. Szemző Gyula, Harza Ferencz, Hídvégi Gábor, Korcsok János, dr. Kuczián Géza, dr. Nagy Béla, Hunya Mihály, Hanyecz Lajos, Dankó Soma, Haviár Gyula, Boros János, Kratochwill Gyula, dr. Igaz Pál, Ludwig János, dr. Reismann Adolf, dr. Szlovák Pál, Elefánt János, Marsai Soma, Szabó István, dr. Lengyel Sándor, Schmidt József, Pálfy Béla, Csíki Gyula. Interpellacziók. Mindjárt az alispáni jelentés ismertetése után melyet dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző referált. — dr. Simonka György bizottsági tag szólalt fel, aki az alispáni jelentést tudomásul veszi, azonban az 1000 korona hovaforditását kifogásolja. Szerinte egy közművelődési bizottság létesitése csak harmadrendű társadalmi szükséglet. Javasolja, hogy a pótadómaradvány a dijnokok fizetésének emelésére for- dittassék, akik 1 forint 20 krajezár napidij mellett megélni alig tudnak. Ezeken kell a vármegyének elsősorbau segíteni; ha ezeken segítve lesz, akkor hozzájárul a közművelődési hizottság megalakításához is. Igaz Pál dr. a békési utak rossz karban tartásáról beszél. A békési tanyai fertályföldek mellett és a gróf Wenckheim-birtokra vezető utak a nagy forgalom miatt annyira elromlottak, hogy járhatatlanok ; kéri a két ut elágazásának kiköveztetését és jókarban tartására felhívja az alispán figyelmét. Panaszok a csabai kórház ellen. Achim L. András ezután az alispáni jelentés közigazgatási része ellen emel kifogást. Súlyos és vérlázitó eset az, — mondja, — amit most leleplez. Békéscsabán 1906-ban a közkórházban óriási panama történt. A betegektől ellopták az orvosságot, ágyakról a huzatot és a lepedőket; halottakat temettek el mezítelenül. Az ápolók a ragályos betegekről lelopták a ruhát és Gyulára hozták és itt egészséges embereknek eladták. Az akkori kormány miniszteri kiküldötteivel megvizsgáltatta a dolgot és az eredménye az lett, hogy az akkori gondnok öngyilkos lett. Ezek a visszaélések azonban koránt sem szűntek meg! — A békéscsabai közkórházban a szegény, a nyomorult betegektől most is ellopnak mindent. Négy kórházi ápoló jelent meg nálam, aki 3 megyebizottsági tag előtt elmondta, sőt írásba is adta, hogy a kórházi szakácsné a kórház és a betegek kárára, borsót, babot, lencsét, ezukrot és más ilyen dolgokat lop, rabol és azt Békésre szállítja. A gondnoknak, ellenőrnek és igazgatónak is jelentette ez a 4 kórházi ápoló a dolgot, azonban a jelentésnek semmi eredménye nem lett, mert az igazgató, gondnok és ellenőr egyetértve a szakácsnéval, elsimították a dolgot. Kéri az alispánt, hogy szigorú vizsgálatot indítson. Simonka György kifogásolja Achim eljárását; ő — úgymond — rendszerint a közérdek leple alatt támadja meg mások becsületét és ha a gyanúsítások igaznak nem bizonyulnak, szokása szerint gyönyörűen kibúvik a felelősség alól és oda állítja maga helyett az ő embereit, a jelen esetben azt a négy ápolót. Ha vádat emel, tegye azt maga, de ne mások nevében, hogy azután felelősségre vonható is legyen. Dőry Pál főispán; Tartozom kijelenteni Simonka bizottsági tag urnák, hogy itt vádolva nem lett senki sem. Az alispáni jelentés kapcsán mindenki előadhatja úgy saját, mint hallomás utján szerzett tapasztalatait. Az alispán válaszol. Ambrus Sándor alispán reflektál a felszólalásokra. A közművelődési hizottság megalakítása szükséges, mert közérdek ; mig a dijnoki fizetések javítása magánérdek, noha a dijnokok kérelmét jogosnak találja és nincs kifogása, hogy a vármegye azon is segítsen, de most nincs rá alap és a magánérdeket nem lehet a közérdek elé tenni. Az utak rossz volta felett tett észrevételekre kijelentem és kötelezem magam, hogy megvizsgáltatom a panaszt, úgyszintén a békéscsabai közkórház ügyében is szigorú vizsgálatot indítok, csupán azt jegyzem meg, hogy ha a bizottsági tag urak ezeket a dolgokat egyenesen nekem jelentették volna be és nem hagyták volna a megyegyülésre, ezek a dolgok már régen orvosolva lettek volna. (Éljenzés.) Veres József az alispáni jelentésben megnyugszik és kijelenti, hogy pártolja azt a kérelmét Adrimnak, amely a békéscsabai közkórház ellen szigorú vizsgálatot kér. Csupán azt jegyzi meg, hogy ha az alispánt kereste volna meg ezekkel a súlyos vádakkal, az ügy gyorsabb, de kevésbé hatásos befejezést nyert volna. Az alispáni jelentést a törvényhatóság egyhangúlag tudomásul vette, részére az 1000 koronát megszavazta s a közművelődési bizottságot következőleg alakította meg. Elnök az alispán, tagjai : Zöldy János, Mutschenbacher Gyula, Mérey Gyula, Münch Szilárd, Déesy Károly, Kóbn Dávid, dr. Ladies László, Dombi Lajos, Weisz Mór, Márki János, Dobay Ferencz, Lindenberger János, Tóth Árpád, Mikler Sándor, dr. Berkes Sándor, dr. Feld- mann Ignácz. Kijelölő-választmány megalakítása. A tárgysorozat első pontjainak letárgyalása után következett az árvaszéki választás megejtése, illetőleg azt megelőzőleg a kijelölő-választmány megalakítása. Ennek a bizottságakn választott tagjai lettek : Haviár Gyula, Veres József és Achim L. András, a főispán által kinevezettek: Beliczey Géza, Ladies László és báró Drechsel Gyula. A jelölő-bizottság megalakulása után tanácskozásra visszavonult és csaknem másfél óra hosszat foglalkozott a jelöléssel. 11 óra után a jelölő-bizottság befejezte tanácskozását, a főispán elfoglalta elnöki székét és a választást megnyitotta s jelentette, hogy a jelölő- bizottság a jelölést befejezte. Elsősorban a megüresedett árvaszéki elnöki állás fog betöltetni. Erre a jelölő-bizottság Sárossy Gyulát és Szabó Emilt jelölte. Tekintettel a megyebizottsági tagok nagy számára, a választás három helyen volt. A nagy és a kis gyülésteremben és a gyakornokok szobájáoan. Az első szavazatszedő küldöttség elnöke Varságh Béla, bizalmiférfiak Pfeiffer István és Reck Géza. Ennél szavaztak a gyulai járás, Gyula város, az orosházi járás és a vármegyei tisztikar. . A második küldöttség elnöke Dombi Lajos, Itagjai Horváth János és Török Gábor. Itt szavazott |a csabai és a szeghalmi járás. A harmadik küldöttség elnöke Schmidt József, tagjai Igaz Pál dr. és Lengyel Sándor dr. Itt szavazott a gyomai, békési s szarvasi járás. A választás eredménye. A szavazatok leadása gyors egymásutánban megtörtént, s már a szavazás végefelé látható volt, hogy Sárossy többségben van. Sárossy Gyula ugyanis az első küldöttségnél kapott 46, a másodiknál 37, a harmadiknál 58, ösz- szesen 141 szavazatot. Szabó Emil az első küldöttségnél kapott 33, a másodiknál 55, a harmadiknál 42, összesen 130 szavazatot. így tehát árvaszékí elnök lett 11 szótöbbséggel Sárossy Gyula, helyettes árvaszéki elnök pedig Szabó Emil. Ülnökök választása. Az elnöki állások betöltése után az üresedésben levő ülnöki állás betöltése következett. Kandidálva lettek : Schmidt Iván, Dérczy Ferencz, Szirbik Bálint, Povázsay Tibor. A szavazás eredménye a következő : Schmidt Iván az első küldöttségnél kapott 70, a másodiknál 47, a harmadiknál 51, összesen 168 szavazatot. Dérczy Ferencz az első küldöttségnél kapott 10, a másodiknál 36, a harmadiknál 49, összesen 95 szavazatot. Szirbik Bálint 5 szavazatot kapott. Schmidt Iván 73 szótöbbséggel lett megválasztva árvaszéki ülnöknek. A választás által megüresedett másik ülnöki állásra jelölve lettek : Sztojanovits Szilárd, Kiss László, Dubányi Imre, Szirbik Bálint, Dérczy Ferencz. A szavazatok a következő arányban oszlottak meg : Sztojanovits az I-ső küldöttségnél kapott 6, a II nál 6, összesen 12 szavazatot. Kiss az I-ső küldöttségnél kapott 43, a II-nál 43, a III-náL-34, összesen 120 szavazatot. Szirbik az I-ső küldöttségnél kapott 15, a II-nál 25, a III-nál 4, összesen 44 szavazatot. Dérczy az I-ső küldöttségnél kapott 1, a II-nál 6, a III-nál 52, összesen 59 szavazatot. Dubányi az I-ső küldöttségnél kapott 11, a a II-nál 1, a III-nál 1, összesen 13 szavazatot. A második ülnöki állásra megválasztották tehát 61 szótöbbséggel Kiss Lászlót. Ezután az árvaszéki jegyzői állás betöltése következett. Kandidálva lettek : dr Vangyel Endre, Kőrös Lajos, Bodoky Géza, Jeszenszky Károly, Dérczy Ferencz, Povázsay Tibor és Szirbik Bálint. Jeszenszky Károly pályázatát visszavonta, amit a megyebizottság tudomásul vett. Kőrös Lajos az I-ső küldöttségnél kapott 33, a II-nál 2, a III-nál 13, összesen 48 szavazatot. Bodoky Géza az I-ső küldöttségnél kapott 3, a II-nál 31, a III-nál 14, összesen 48 szavazatot. Dérczy Ferencz az I-ső küldöttségnél 5, a II-nál 4, a III-nál 42, összesen 51 szavazatot. Szirbik Bálint az I-ső küldöttségnél kapott 29, a II-nál 32, a III-nál 5, összesen 66 szavazatot. Megválasztották tehát az árvaszéki jegyzői állásra Szirbik Bálintot 15 szótöbbséggel.
