Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-24 / 21. szám
2 BÉKÉS 1908. május 24. épitettetett s mint idevaló úttest tartatik fenn. Ez az úttest pedig a csongrádi közlekedési utak hálózatába is fel van véve. Megkeresi tehát Csongrádvármegye törvényhatóságunkat, hogy ezen ügy rendezése czéljából a szükséges intézkedéseket tegye meg. A beszerzett hivatalos adatok szerint a kérdéses útszakasz tényleg Csongrádvárme- gvét illeti. Az állandó választmány ezzel szemben javasolja, hogy a törvényhatóság tekintve, hogy ezen ut fenntartását annak idején átvállalta, ennélfogva ezen kötelezettségét — tekintet nélkül az útszakasz tulajdonságára — magára nézve annál inkább érvényben állónak tartsa, mert a kérdéses utrészlet kizárólag Gádoros község érdekeit szolgálja. Zólyomvármegyének, a vármegyei tisztviselők javadalmazásának végleges rendezése tárgyában kelt átiratát a választmány tudomásul vételre ajánlja, miután legutóbb a törvényhatóság kimondotta, hogy a tisztviselői fizetések végleges rendezését egyáltalán nem tartja szükségesnek. Az itt említett ügyeken kívül még egész sora a vármegyei és községi ügyeknek kerül •elintézés alá, melyeket 134 pontban foglal ■össze a közgyűlési tárgysorozat. Tegnap állapíttatott meg végleg a pót- tárgysorozat is, amelyet lapunk más helyén közlünk. Ebből, ezen a helyen is jelezzük, nagyobb érdeklődés tárgyát fogja képezni a vármegyei honvéd hadapród iskola két alapítványi helyre való jelölés, a vármegyei dijno- koknak drágasági pótlék iránti kérelme és egyéb községi vonatkozású ügy. A póttárgysorozattal együtt közel 200 darab közügy nyer a rendes közgyűlésen elintézést. Tárgysorozat a vármegye törvényhatósági bizottságának május 25 én tartandó rendes ülésére. 66 Endrőd község határozata szülésznői állás szervezése tárgyában. 67 Békés község határozata az adóügykezelés beosztása, illetőleg Nagy Gábor adóellenőri jegyzőnek az adóügyi jegyzőhöz leendő áthelyezése, az adóügyi írnoknak az adóellenőri teendőkkel leendő megbízása, a bűnügyi nyomozati ügyeknek a rendőrbiztos hatáskörébe leendő utalása tárgyában s az ellen Körber Tivadar és Nagy Gábor által beadott felebbezések, 68 Gróf Wenckheim Frigyes 4000 koronás alapítványa a doboz—posteleki szegények javára. 69 Ivörösladány község képviselőtestületének határozata, a községi alkalmazottak 20 heti ellátása tárgyában. 70 Mészáros Ferencz községi szolga, bucsatelepi lakos felebbezése Füzesgyarmat képviselőtestületének fizetésemelést megtagadó határozata ellen. 71 Köröstarcsa Község határozata az apaállatok tartására szükséges építkezések tárgyában. 72 Békéscsaba község határozata a felsőbb leányiskola kibővítése tárgyában. 73 Pusztaföldvár község határozata a választott községi képviselők számának 10-ről 16-ra való felemelése tárgyában. 74 Konsitzky János felebbezése Békés község képviselőtestületének a gőzfürdőhöz vezető közterület tulajdonjogának fenntartása tárgyában hozott határozata ellen. 75 Molnár István lovasrendőr, bucsatelepi lakos felebbezése Füzesgyarmat község képviselőtestületének fizetés felemelést megtagadó határozata ellen. 76 Kondoros község határozata Baros István és Fülöpp József községi jegyzők részére kölcsön engedélyezése tárgyában. 77 Gyulavári község elöljárósága, Papp Károly és neje között létrejött adásvételi szerződés. 78 Békéscsaba község képviselőtestületének határozata a községi bábákról alkotott szabályrendeletének módosítása tárgyában. 79 Buzsigán Tógyer és társai kétegyházi lakosok felebbezése a kétegyházi elöljárói választás ellen beadott felebbezésüket visszautasító képviselő- testületi határozat ellen. 80 Köröstarcsa községnek az apaállat tartásáról szóló szabályrendelete. 81 Körösladány község határozata Sebők Ferencz adóügyi jegyző lakpénze tárgyában. 82 Hubert Károly községi állatorvos felebbezése Köröstarcsa községnek a vágóhídi várószobára vonat kozó határozata ellen. 83 Fejér Béla öcsödi lakos felebbezése Öcsöd község képviselőtestületének a községi ellenőr fizetés emelése tárgyában hozott véghatározata ellen. 84 Chrisztó Miklós felebbezése a Gyula városi árvaszéki ülnöki állás betöltésének elhalasztása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. 85 Pusztaföldvár község véghatározata az egyik irnoki állás megszüntetése tárgyában s az ez ellen benyújtott felebbezés. 86 A szeghalmi ellenőri állás rendszeresítésének elhalasztása iránt a képviselőtestületnek határozata. 87 Köröstarcsa község határozata a múlt évben befolyt anyakönyvi dijak felosztása ügyében. 88 Kondoros község képviselőtestületének határozata a községi végrehajtó fizetésének felemelése tárgyában. 89 Békés község határozata a községi rendőrök ötödéves korpótléka tárgyában. 90 Vésztő község határozata a községi fogyasztási adóellenőri fizetés felemelése tárgyában. 61 Köröstarcsa község határozata beton- és téglajárdák építése tárgyában. 92 Köröstarcsa község határozata a vendéglői épület lebontása s ennek helyére üzlethelyiségek építése s költségeinek fedezése tárgyában. 93 Békésszentandrás község módositott szervezési szabályrendelete. 94 Csorvás község véghatározata, a Hoyos-féle parczellázás kölcsönének visszatérítése tárgyában. 95 Endrőd község képviselőtestületének határozata, a községi bikagondozó fizetésének felemelése tárgyában. 96 Békésszentandrás község képviselőtestületének határozata, a községi előfogatozás bérbeadása tárgyában s ez ellen Nagy Károly és társai felebbezése. 97 Köröstarcsa község képviselőtestületének határozata, a községi előfogatos részére 600 korona drágasági pótlék megszavazása tárgyában s ez ellen Hubert Károly felebbezése. 98 Gyula r. t. város véghatározata, a vámos utak átvételének megtagadása tárgyában. 99 Körösladány község módosított korhányi birtok kezelési szabályrendelete. 1Q0 Körösladány község véghatározata, a »túl a Körözs«-i vadászterület bérének részbeni elengedése tárgyában. czikk megírására, hiszen az, aki tanul és tapasztal, nem lehet olyan önző, hogy amit tanult és tapasztalt, lakat alatt tartva, csakis magának őrizze meg. Bizonyos, hogy legelsősorban azért vagyok itt, hogy a magam szakismereteit gyarapítsam, de hát lehetséges-e az, hogy amit nyitott szemmel itt látunk, hallunk, tapasztalunk, hogy minderről ne szóljunk, Írjunk a nyilvánosság előtt is? Hiszen éppen az amerikai munkásviszonyokról való közvetlen közlések messzemenő fontossággal bírnak a mi hazai viszonyaink szempontjából is és legfőbb ideje annak, hogy a kivándorlás lázától beteg népünket azok világosítsák fel az itteni viszonyokról, akik a kivándorlás dolgát nem az üzlet szempontjából figyelik, akik nem „gsef- telnek“ a szegény kivándorló bőrére. Nem a vasúti k°csik ablakaiból és nem is fényes szállók termeiből figyelem az amerikai munkások viszonyait. Tanulni jöttem ide és tanultam, tanulok is. Kemény, keserves munkában kerestem a tanulás alkalmát, amit nem kérkedésből mondok, hanem azért, hogy bizonyíthassam, hogy tudok is valamit az amerikai munkás sorsáról. De aki azzal a szándékkal jön ide, hogy itt talán majd tele marokkal szedheti a jó, csillogó, sárga amerikai aranyokat, meg a szép zöldhasu dollárokat, az bizony keservesen csalódik. És csalódik az az „úri fiú" is, aki, ahogy egy kicsit megcsömörlött a hazai urhatnámságban, kijön ide, amint mondják jövőjéért aggódó szülei: egy kis amerikai életiskolára, vagy amint a csemete gondolja: „egy kis érdekes, amerikai próbálkozásra“. Hát bizony ez az amerikai életiskola vagy ez a kis amerikai próbálkozás, csak annak való, aki igazán le tud mondani az élet hazai értelemben való kellemesebb élvezeteiről. Mert itt dolgozni kell. Keményen, keservesen. És igy azután keserves a kiábrándulása is azoknak, akik ezt nem tudták és akiknek nincs elégséges kitartásuk. Mert itt nem használ az »úri származás“. Semmit sem használ a szépen vasalt nadrág és tarka nyakkendő, kinevetik a parfümöktől illatozó gigerlit és lenézik a nyegle uracsokat. Az ilyen ember ne igen gondoljon arra, hogyha ilyen munkára kínálkozik, majd munkát talál is. Az ilyenen csak végigtekintenek és rövidesen elküldik, amerikaias nyerseséggel, igen rövid utón. Nem mintha a csinos, tiszta megjelenésre itt nem adnának. Sőt ellenkezőleg. Itt a legegyszerűbb munkás is, ha munkáját befejezte, megjelenésében, ruházatában semmit sem különbözik a banktisztviselőtől, bármely más „úri foglalkozás“ alkalmazottaitól és itt senki setn tehetné már a ruházat után azt a megkülönböztetést, hogy ez munkás, ez meg „ur“. Itt igenis, a munkás éppen olyan ur az életben, mint mindenki más. Egyik sem ur. Mindnyájan egyenlők. Legalább a mi a külsőségeket és az emberek nyilvános érintkezését illeti. A munkában azonban, ridegen egyszerű itt minden. Semmi szenvelgés, semmi személyes tekintetek. Itt dolgozni kell. És bizony mondom, jómagámnak is furcsa volt, ahogy kezdetben a legdurvább munkát adták elébem minden teketória nélkül és olyan munkát is kellett végeznem, amitől otthon, minálunk, még a nehezebb munkához szokott munkás is egy kissé visszarettent volna. Ma már fel se venném, mert bizony most magam is azok közé tartozom, akik szenvedik az amerikai krizis keserves következményeit. Faczér vagyok jómagam is, hogy a hazai kifejezéssel éljek. És majd talán csak a jövő héten „állhatok ismét munkába“, miután hetek óta vagyok munkanélkül. Ez persze még megjárja magamfajta embernél, akiről a szülői gondoskodás hárítja el a munkanélküliség legrettenetesebb gondjait. De mit tehetnek azok, kiknek a mindennapi kenyeret kell a munkában megkeresni ? Bezzeg szeretném, ha ide kerülnének most azok, akik Amerikát mint a legkönnyebb pénzszerzés világát ismerik. Ha látnák a munkanélküliek borzalmas seregét, azokat, kik a jobb jövő, kenyeret adó munka reményében itt várakoztak és közben elfogyasztva utolsó filléreiket is, most pénz, kereset hiányában, a legrettenetesebb körülmények között sinlődnek, a legnagyobb, legiszonyatosabb nyomornak kitéve. Bizony, nagyon üdvös dolog volna, ha ezeknek az embereknek a sorsát ismernék meg azok, kik a hazai viszonyokat csak szidni tudják és minden boldogságukat csak az amerikai kivándorlástól remélik. Bezzeg kiábrándulnának mindazok, kik Amerikában látják boldogulásuk egyedüli reményét! De erről Írjanak mások. Én majd csak arról irok, ami a munkások, az ipar dolgát egyebekben illeti. Munkásnak tudom magamat és magyar- szági munkástársaimmal, azokkal, kikkel majdan együtt fogok dolgozni szeretett szülőhazánk iparának felvirágoztatásán, velük és mindazokkal, kik az amerikai példából tanulni akarnak, akarom megosztani igaz készséggel a magam tapasztalatait is. A legnehezebben itt már túl vagyok. Több időm is lesz és igy arra is lesz alkalmam, hogy egy-egy czikkel felkeresem a lap hasábjain azokat, kik nem jöhettek ide
