Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
XL. évfolyam. Gyula, 1908. május 17. 20-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............ 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Évn egyedre................ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyiilés előtt. (A1i<páni jelentés. Választások.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsági tagjai f. hó 25-én délelőtt 9 órára rendes közgyűlésre hivattak egybe. Ezt jelzi a vármegye hivatalos lapjának legutóbbi számában megjelent meghívó, amelyet követőleg szintén a napokban jelent meg a rendes közgyűlés elé kerülő ügyek tárgy- sorozata és a februári közgyűlés óta napjainkig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló évnegyedes alispáni jelentés. A közgyűlési tárgysorozatot egész terjedelmében közöljük s igy ez alkalommal csupán a közérdekű tevékenységet magában foglaló alispáni jelentésre és a közgyűlés érdekességét leginkább megadó választásokra terjeszkedünk ki. Az alispáni jelentés mindjárt az első, vagyis közegészségügyi részében fontos kijelentéseket tartalmaz a vármegye nagyhírű kórházáról és az abban tervbe vett kibővítésekről és beruházásokról. Ezek szerint a belügyminisztérium arról értesítette a vármegye alispánját, hogy a kórház kötelékében építendő, tuberculotikus betegek elhelyezésére szolgáló pavilion épitkezési költségeihez 50000 korona államsegélyt nyújt s egyidejűleg hozzájárult ahhoz is, hogy a vármegye az építkezések czéljaira az ápolási dijak által törlesztendő 666643 koronás kölcsönt vehessen fel. Minthogy azonban az építkezések — az elkészült részletes tervek szerint — 101 ezer koronával többe kerülnek, mint az a vázlattervek elkészítése alkalmával előirá- nyoztatott, ennélfogva a részletes tervekre s a magasabb kölcsön felvételére újabb miniszteri jóváhagyás kinyerése lesz szükséges. A jelentés a közbiztonsági állapotokat általában rosszabbaknak jelzi úgy a megtá- madtatások nagyobb számát, mint azoknak súlyosabb voltát tekintve. Az idevonatkozó számok azonban egyúttal azt is jelzik, hogy a közbiztonsági állapotok — csupán az előző idők adataihoz viszonyítva rosszabbak, — mert az ez ellen irányzott bűncselekmények közül csak minden 5511 lakosra esik egy bűncselekmény, — a vagyonbiztonság ellenesek közül pedig csak minden 2843-ikra — minek folytán közbiztonsági viszonyainkat — mint a jelentés nagyon helyesen mondja — még mindig kielégítőknek kell elismernünk. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyokról szólva, konstatálja a jelentés, hogy közgazdaságunk jelzett főtermelési ágaiban semmi olyan fontosabb fejlődés vagy vállalkozási kedv nem jelentkezett, mely a vármegyei közigazgatás támogató, szervező munkásságát igénybe vette volna. A mező- gazdasági munkások helyzete tűrhető volt. A kivándorlásban, az amerikai feszült közgazdasági helyzet következtében beállott apadás még mindig tart, úgy hogy a múlt időszakához viszonyítva 531-el fogyott a kivándorlók száma. Február, inárczius, április hóban 45-en vándoroltak ki. Jelentős fejlődésről és haladásról számol be a közlekedésügyi rovat. Annak előrebocsátásával, hogy a Pálinkaház-utczai építkezés befejeztetett, hogy továbbá a törvényhatósági utakon mintegy 3000 darab fa ültettetett el, a beruházási utépitkezésekről emlékezik még részletesen. A berettyó-ujfalu—Szeghalom—békés- csaba —Orosháza—hódmezővásárhelyi leendő állami köut Szeghalom—csökmői és szeg- halom—körösladányi szakaszainak kiépítésére vonatkozólag a vállalati szerződés már megköttetett s igy ezen munkálatok még aratás előtt megkezdetnek, sőt a földmunkálatok már ezóta folyamatban is vannak. Ebbe az útba eső békéscsaba—orosházi szakasznak Arad- és Csanádvármegyék határába levő apáczai része, valamint a Szeghalom—füzesgyarmati elágazás csak a jövő évben kerülnek kiépítésre. Jelzi egyúttal, hogy az orosházi—hódmezővásárhelyi ut, a szeghalmi ördögárki Berettyó-hid újonnan épitésére vonatkozó műveletek, — mint ezt már mi is közöltük, felsőbb jóváhagyást nyertek. Úgyszintén a füzesgyarmat—nagybajomi, az Orosháza— tótkomlósi utakra vonatkozó műszaki műveletek. A jelentés vegyes részében a szegényalapok és ügy állásáról részletesen számol be. Majd II. Rákóczy Ferencz megfesteni rendelt életnagyságu arczképéről szólva, bejelenti, hogy a festőművész órtesitése szerint a kép elkészült. Ennek leleplezése egy ünnepélyes közgyűlés keretében fog megtörténni, mely rendkívüli közgyűlés valószínűleg június hó folyamán fog egybehivatni. Foglalkozik a jelentés a vizi beruházásokról szóló uj törvényjavaslat vármegyei érdekű vonatkozásaival is, amelyekről legutóbb egyidejüleges megjegyzéseink kapcsán, mi is részletes beszámolót adtunk. TÁR61A, Akáczfás ut. Elbeszélés. Irta : Almásy Endre. Karácsony hetében elkezdett esni a hó. Süvitő, nagy szél hozta : egy-két óra alatt betakarta a fekete földet. Vakító hómező lett a határ a tanyától le a faluig. Nagyanyó köhé- cselve az ablakból nézte. A hótól csillogó fák alatt az ut a faluba vezet. Tavaszszal arrafelé ment szégyenbe az öreg gazda. Búcsút se mondott. Csak érintetlenül maradt reggel az asztalra tett kenyér és estvélen hosszú esztendők óta először, egyedül pihent le a nagyanyó. A tanyákra járó emberek hozták a hireket: — Az asztalos Nagyné csavarta el a fejét öreg korára. Négy erobört már kiéneköltetött köpönyegös temetéssel: most az öreg gazdára vetötte a szómét. Hogy vájná ki a holló ! Nagyanyó csak törülgette a köténye csücskével a szemét. — Öreg napjaira köllött neki möggaba- lyodni. Hát nem ég ki a szöme világa: csúfsága lesz a falunak 1 . . . Az emberek fejüket bólingatva mentek tovább. Az asszonyok mosolyogtak is a dologhoz. A faluban ritkán esnek meg beszédre érdemes dolgok. Két kézzel kaptak most a pletykán. Nagyanyó lassanként beleszokott az özvegyi életbe. A ház meg a kis darabka föld nem az ura nevére volt telkezve. Nem bolygathatta ki belőle. Szüksége se nagyon volt rá. Van az asztalos Nagynénak cserépzsindelyes háza a falu közepén. A löldet kiadta árendába, maga pedig behúzódott az öreg cseléddel a kis házikóba. Szomorú, csöndes lett a kis kunyhó környéke. Az öreg cseléd süket volt. Nagyanyó igy szótlanul tipegett az udvaron meg a ház környékén s még jobban elkomolyodott, ha a faluba vezető útra tévedt néha a nézése. Ilyenkor ökölbe szorult a keze s mintha megátkozta volna a falut. Vagy azt a két sor akáczfát, ami lehuzódott a kis házikótól a faluig. Mikor beállt a lucskos, esős ősz, nagyanyó beült az ablak mögé s az ablakon keresztül nézte a falu tornyát. A kemencze mellett dörmögve húzódott meg az öreg béres. Szent Pétert szidta; miért hozta a végnélkül tartó esőt. Dolog volna még lenn a kertben. Nagyanyó napról-napra csak a faluba vezető utat nézte. Kezében az olvasót morzsolgatta s néha letörölt a szeméről egy könnyet. Az az akáczfás átkozott ut nem tűnt el a szeme elől egy pillanatra se. Sok évvel ezelőtt a nagy, lombos akáczfák alatt vitték temetni egymásután a gyerekeit. Azután fölnevelt egyet. Piros arczu, ringó csi- pejü, domború keblű, erős leány volt. Három falu büszkesége. Nagyanyó, ahogy visszaemlékezett rá, maga előtt is védte. A kicsattanó vére vitte bele a bűnbe. Éjszakának idején a hajánál fogva vonszolta ki az öreg gazda. Nagyanyó a kezeit törve nézett utána. S az akáczfás utón ment neki a sötét éjszakának az is, mint hónapok előtt az apja . . . Az öreg asszony ilyenkor megfenyegette a kopaszodó fákat, meg a falut. S a torony alatt lakó asszonyt, aki az öreg gazdát meggabalyitotta. Tödöisefepségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokai is kínálnak, kérjen mindenkor „Hoch*“ eredeti csomagolást. F. C«. Basel (ifije) Xjapu.n.13: mai száma 12 oldal.
