Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-10 / 19. szám

1908. május 10. BÉKÉS 5 baleset nem történt. Mindössze nehány sportbarát kapott kisebb-nagyobb ütleget, másoknak az orrát törték be a tolongásban. A balesetet a lovardái személyzet előrelátásának hiánya okozta, mert nekik tudniok kellett, hogy építményük nem képes a szélnek ellentállni s a vihar keletkezésekor a tetö- ponyvát rögtön le kellett volna bocsátaniok. A tulajdonost több száz korona kár érte a hanyagság miatt s most ráadásul fedél nélkül is maradt. Tűz. E hó 3-án délelőtt Kardos Sándor Kapa- utczai háza udvarán álló 3 öles sertés óla ki- gyuladt s mire a mentéshez fogtak volna, teljesen leégett. Az ól biztosítva nem volt. A tűz az ólban levő szalmában keletkezett valószínűleg gyermek­játék következtében. Jutalmazás. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter a munkásközvetités terén kifejtett tevékeny­ségéért Kiss László tvhat. munkásközvetitőnek 300 korona, Bessenyei Vendelnek pedig 100 korona jutalmat utalványozott. Távozó orvos. Dr. Ferenezi Ármin a békés­vármegyei közkórház sebészeti osztályának alorvossá az aradmegyei közkórházhoz alorvossá kineveztet- vón, itteni állásáról lemondott. A köd. Az esős tavasznak veszedelmes követ j kezménye: a köd, az idén ugyancsak korán kö­szöntött be. Hétfőn virradóra olyan ködre ébred­tünk, amelyet London városa is megirigyelhetett volna. De bár inkább Londonnak jutott volna ez a köd is, annak semmit sem árt, mig nálunk — gazdáink aggodalma szerint — borzalmas károkat okozott mindenfelé. Első sorban a gyümölcsfáknak, de ugyanúgy a legelőknek is, amelyek a köd fel­szállása után úgy néztek ki, mintha leforrázták volna őket. Aránylag kevesebb kárt ősziéinek a búza- 8 árpavetésben, noha az csak későbben fog kiderülni, hogy a köd azokat is meg nem ron­totta-e? A múlt hét különben nagyon változatos idővel zajlott le. Volt két, csaknem tropikus hő 8égü napunk, szerdán este 9 órakor óriási zivatar vonult el fölöttünk félelmetes égiháborúval, a hót végén pedig újra meghűvösödött az idő, mintegy előre jelezve a közeledő három fagyos szentet, amelyek napja hétfő, kedd és szerdára esik. A magyarországi munkások rokkant- és nyug- dijegylete április 26-án tartotta 15-ik küldött gyű­lését Budapesten, az uj városháza közgyűlési ter­mében, Kölber Alajos elnöklete alatt. — Az egylet haladásáról előterjesztett jelentésből kiemeljük, hogy az elmúlt 1907. évben 17652 tag lépett be az egyletbe, mig a folyó évben a közgyűlés nap­jáig belépett 9300 uj taggal, a rendes fizető tagok száma a 65000-et elérte, az egylet vagyona pedig a 3280000 koronát meghaladta. A vidéki fiókpénz­tárak száma 196. — Jelenleg 325 rokkant, munka­képtelen és elaggott munkást és iparost részesít 8’40—12 75 K-ig terjedő állandó heti segítségben, 89 árvát pedig neveltetési járulékkal támogat. — Segélyekre az első 5 évi segítési idő alatt már 260000 K-nál többet fizetett ki. Az állam éven­ként 5000 K. segélylyel támogatja. A központi választmány jelentését és a zárószámadásokat Katits Antal igazgató terjesztette elő, melyet a küldöttek tetszéssel vettek tudomásul és a fel­mentvényt egyhangúlag megadták. A belépések megkönnyítésére az alapszabályszerü 3 K. beira- tási dijat egy év tartamára 1 K. 50 f-re szállí­tották le. Vármegyénkben Szeghalmon és Csabán van már fiókpénztára ennek, a valóban ember baráti czélokat szolgáló egyletnek, Békésen pedig május 3-án alakult meg a 198-ik fiók. A szeg­halminak van 6 rokkantja, a csabainak pedig 5 árvája. Orosházán május 24-én alakítja meg az egylet vezetősége 80 taggal a 200. számú fiók­pénztárt. Esküvő. Némethy Sánder a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár hivatalnoka, kedden dél­után vezette oltárhoz a csabai rom. kath. templom­ban Fekete Mariskát. Bérmálás. Fetser Antal nagyváradi felszentelt püspök május 30-án Békésre megy, hogy ott 31-ón a róm. kath. hiveknek kiszolgáltassa a bérmálás szentségét. Az egyház vezetősége már hozzáfogott a fogadtatás rendezéséhez. Békéscsaba községének folyó hó 7-ikén zajos képviseleti közgyűlése volt, amelyen tisztviselő vá­lasztásról lévén szó, Szeiler Elek főszolgabíró el­nökölt. Achim L. András szenvedélyes kirohaná­saival felkavarta a közgyűlés hangulatát, amiért egy Ízben 30 korona széksértési büntetéssel rótták meg, amit Achim nyomban ki is fizetett. A szervezett aljegyzői állásra nagyszótöbbséggel Tóth Lászlót, a községnek volt számvevőjét választották meg. Nagy vitát keltet a Fiume szálloda kibővítési ügye. mellyel szemben a képviselőtestület a múlt alka lommal Achim L. András közreműködésével napi rendre tért; nevezetesen úgy a kibővítést, mint a mostani vendéglősnek a bóridő meghosszabbítását kereken megtagadta. Achim András ezúttal a múlt­korival ellentétes álláspontra helyezkedett és úgy a kibővítést, mint a bérlet meghosszabbítását pár­tolta, azzal a klaszikus indokolással, hogy azért pártolja most, mert „az urak“ ellenzik, tehát annak kívánatos és jó dolognak kell lennie A képviselő testület többsége, közöttük Achim ellenfelei közül is számosán, végül elvi határozatot hoztak, hogy a bérletet a kért öt esztendő helyett bárom évvel meghosszabbítják és a szállodát is kibővítik. Verekedés. E hó 3-án este Szonka Pál szarvasi azabósegéd egy kis nézeteltérésből kifolyólag Blahó Dániel szabósegédet úgy pofon vágta, hogy Szónkénak az álkapcsa eltört. A szabósegéd?gyenge csontjait a gyulai közkórbázban rakták össze. Az erős Blahó ellen pedig vizsgálatot indítottak. Szerenésétlenség. Eleken e hó 3-án délután Germán. Lajos gépész műhelyében végzetes szeren­csétlenség történt. Kovács Béla gépésztanoncz egy 9 mm. forgópisztolyt javított; mikor a javitá sál készen lett, egy golyót tett a pisztolyba s azt tréfából ráfogta Csap György tanoncztársára. Ez megijedt s elakart a pisztoly csöve elő) ugrani de abban a pillanatban a fegyver elsült s a golyq Csap bal mellébe fúródott. A fiút behozták a gyulai kórházba, hol megállapították, hogy a golyó baltüdejét keresztül fúrta s a hátgerinczben akadt meg. A fiú sérülése oly súlyos, hogy az életnek nem tudják megmenteni. Rendreutasítás a templomban. Szarvason, az ág. ev. ev. uj templomban a múlt vasárnap tartott istentisztelet közben kinos inczidens történt. Az istentiszteletet végző ifj. Jeszenszki János káplán a szentbeszédet félbeszakítva, rászólt a karzaton tartózkodó tanítókra, hogy ne nevessenek. A taní­tókat eme meggondolatlan és minden alapot nél­külöző megrovás igen bántóan érintette. De meg- botránkoztak azon a hivők is. Ezért mozgalom indult meg, hogy a káplán elfogultságából méltat­lanul megbántott tanítók elégtételt kapjanak. Iszákosság halottja. Schmidt Pál csabai mén­telepi állatorvos a múlt hónap végén négy napig Füzesgyarmaton volt elfoglalva. Mikor innen haza­ért, lakását zárva találta s csak úgy jutott be oda, hogy a konyha ajtaját feltörette. A hálószobában megdöbbentő látvány tárult a szeme elé, Takarító­nője, Varga Erzsébet holtan feküdt a padlón. Je lentést tett az esetről a rendőrségnek, ki megálla pitotta a nyomozás folytán, hogy a takarítónő 25-én galambetetés közben a létráról leesett. A zuzódás nyomai a halotton láthatók is voltak. Azonban azt is konstatálták, hogy ez az esés halálát nem okoz­hatta. Ezért a rendőrség felbonczollatta a hullát. A bonczolás kétséget kizárólag igazolta, hogy a javakorbeli asszony halálát agyszélhüdés okozta, melyet a luiságos alkohol-élvezet nagyban előmoz­dított. Szerencsétlenség. Folyó hó 1-én reggel Fesetö János békési földbirtokos tanyájára nehány szarka repült. Fesetőben felébredt a vadászszenvedély. Bement a szobájába s a falról leakasztotta pus­káját. E pillanatban az elsült s a szobába lépő Balogh Juliska 12 éves unokahugát szivén találta a golyó, ki egy jajkiáltással összeesett s szörnyet halt. Fesető azonnal kocsira ült s jelentkezett a rendőrségen, honnan az eset megvizsgálására nyo­mozást indítottak. Veszett macska. Lipták Pál békéscsabai lakos két hétig távol volt hazulról. Ez időre a háznál levő macskát véletlenül bezárták a fáskamrába. Itt ez sem ételt, sem italt nem találva, megveszett. Mikor kibocsájtották, ráugrott Lipták kisleányára és megmarta- A macskát felbonczolták s megálla­pították, hogy veszett volt. A kisleányt felszálIi- tották a budapesti Pasteur intézetbe. Tűz. Orosházán vasárnap reggel félrevert ha­rangok kongása riasztotta fel a lakosságot. Kerekes Sándor nádfedelü háza égett. Azonban mire a tűz­oltóság kivonult, az egész tető már hamu lett. A tüzet rövidzárlat okozta. A kár 5000 korona, mely biztosításból megtérül. Sikkasztás. A szarvasi takarékpénztár békés- szentandrási fiókintézete jó hírnévnek örvend a gazdák között. A tisztviselőkhöz bizalommal for­dulnak az ügyes-bajos emberek. Különösen szeret­ték előzékeny modoráért Hutiray Gyulát, aki Butiray László békésszentandrási földbirtokosnak a fia. Hutirayt a főnökei is pontos és lelkiismeretes hiva­talnoknak ismerték s ezért nem is igen vizzgálgat- ták a reá bizott dolgokat. A könyvelő nemrég a fővárosba utazott. Nehány nap múlva onnan levelet irt, hogy többet ne várják vissza. Erre az értesí­tésre a szarvasi takarékpénztár átvizsgáltatta a fiókintézet könyveit, melyből kitűnt, hogy Hutiray apródonkint 8000 koronát sikkasztott. A könyvelő az utóbbi időben ivásnak adta magát, szenvedélye­sen kereste a mulatozást, amely végre is lejtőre juttatta. A könyvelő ellen még nem tettek fel­jelentést, mert a hiányzó összeget Hutiray szülei megtérítik. Májusi előléptetések. A 101-ik gyalogezred Csabán állomásozó II. zászlóaljánál a májusi elő­léptetés a tisztikar több tagjának hozott maga­sabb rangot. Reznicsek Emil őrnagy ezredessé, Vrantsits Károly főhadnagy kapitánnyá, Bach Gyula, Berényi Jenő, Holegha Károly, Lukesch Ótmár had­nagyok főhadnagyokká, Gruber Károly tiszthelyet­tes hadnagygyá léptek elő. Parasztpárt Dobozon. Ezelőtt 5—6 esztendővel, melyet hatalmas agitácziók előztek meg, Dobozon is megalakult, illetve egy „Egylet“ keretében tömö­rültek a szoczialisták. Ez Egyletnek 7—800 tagja volt, kik egy-egy népgyülésre tömött négyes sorokba, a közismert szólamokkal és jeligékkel vonultak fel. Tagadhatatlan, hogy imponált ez az összetartás, ez az egység. Vívtak is ki a maguk részére olyan előnyöket, melyeket az idő talán később érlelt volna meg. — Ám, egyszer-egyszer a túlzásba csaptak egyesek s aztán sokan elfordultak a féktelenkedő vezérektől ; az egylet sorai mind jobban-jobban ritkultak. Az ez év elején tartott elöljáró választá­sokon az ő embereik az egész vonalon kibuktak. Annyira megváltozott a helyzet, hogy a 7—800 tagból alig maradt ennek tizedrésze az Egyletben. Ez fájt a vezetőknek s hogy a régi fényes kort visszavarázsolják, gondoltak egy merészet és nagyot: Meghívták népgyülés tartására Achim L. Andrást és társait, megígérve azt, hogy az általuk lobogta­tott zászló alá fognak tömörülni a dobozi szoczia­listák is. Vasárnap, e hó 3 án lett megtartva a nagy népgyülés. Csabáról mintegy 150-en kisérték Achi- mot Dobozra, hol a községháza előtti malamkövek tetején megtartották a szavazásokat. Kovalovszki András, mint az egylet vezér szónoka üdvözölte a vendégeket. Achim L. András, utána Boros Mihály és László András beszéltek a néphez, kik nem úgy, mint egyes csabai lapok Írták, 30—40-en voltak, hanem egészen megtöltötték a piacztért; lehettek mintegy 2000-en. Igaz, ezek közel sem mind hívek, hanem csak hallgatók voltak. A szónokok, igaz, hogy dobálództak a hangzatos igékkel, sőt milyen­ség szókkal is, de izgatás nem történt. Az a tudósiló, ki laptársainkat ilyen hírekkel felültette, sőt a gyűlésen jelenvolt főszolgabírót is megvádolja azzal, hogy beavatkozás nélkül hallgatta a sablonos kitöré­seket, vagy színes szemüvegen át szemlélődött, vagy elfogultan ítélte meg a történteket. Az az igazság, hogy nem volt ott sem a szokásos és nagyon várt lelkes hangulat, de rendzavarás és izgatás sem. Áchimékat a dobozi kirándulás eredménye nem is elégítette ki. Hja! ma már a szín-magyar népet hangzatos bombasztokkal nem lehet megszéditeni 1 Az orosházi református egyház vezetősége az építendő református templom alapja javára, 1908.

Next

/
Thumbnails
Contents