Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-03 / 18. szám

BÉKÉS 1908. május 3. 6 Zárlat. Békésen a kutyák között újból előfor­duló veszettségi esetek miatt a főszolgabiróság 40 napi ebzárlatot rendelt el. Halálozás. Salacz Lászlóné született Sváby Irén életének 48-ik, boldog házasságának 25-ik évében hosszas, súlyos szenvedés után április hó 21-én elhunyt. Gyilkos macska. Mózes István 8 hónapos kis fiát az anyja belefektette a bölcsőjébe s elaltatta; azután az asszony kiment a dolga után. Az ura is elment hazulról. Egy óra múlva az anya benyitott a szobába a elszörnyedve látta, hogy a kis gyer­mek mellén ott fekszik a nagy macska s csendesen dorombol. Az asszony ijedten kergette el az állatot s a bölcsőből kivette kis gyermekét, de az a beczéz- gető szólitásokra sem adott életjelt magáról. A megrémült asszony azonnal orvoshoz szaladt, de az orvos már csak a kis gyermek megfulladását állapíthatta meg. Typhus és egyéb fertőző betegségek terjedését meggátolja a buziáefürdői „Phönix“ gyógyvíz élve­zete, mivel annak szénsavtartalma és vegyi össze­tétele az emberi szervezetre nemasak üditöleg hat, de ellentállóképességét nagyban emeli, a vér­keringést szabályozza és fokozza és a baczilusok tovaterjedését megakadályozza. — A buziásfüdői „Phönix“ gyógyvíz kellemes, kissé savanykás izü és borral vegyítve rendkívül üdítő asztali víz. A buziásfürdői „Phönix“ viz kapható gyógyszertárak­ban, drogériákban és minden jobb füszerüzletben. Az emberiség javát szolgálja Thierry A. gyógyszerész balzsama és czentifolium-kenőcse, a melynek világszerte ismert sikerét számtalan köszö­nő irat bizonyítja. Ez a két világhírű, gyógyító erejére nézve fölümulhatatlan szer, a mely sohasem romlik meg, csaknem mindig eredményt és segítséget hoz. E világszerte ismert háziszereket otthon mindig készenlétben kell tartani és minden utánzatot vissza kell utasítani, mert értéktelen és büntető utón üldözik. Thierry balzsama, 12 kis vagy 6 duplaüveg 5 korona és Thierry czentolium kenőcse, 2 doboz 3 kor. 60, valódi minőségben kapható e helyen : Thierry A. Vódőangyal-gyógyszertára, Pregrada, Rohics mellett. A mostanában lefolyt rnagy. kir. szab. XXI. sorsjátékra tett visszapillantás jellemző tanulságát nyújtja annak, hogy azon körülbelül 33 millió koronára tehető összeg, melyet az osztátysorsjáték évente nyeremények fejében kifizet, miként osztódik el az ország minden vidékére, vagyontalan embe­reket téve gazdaggá; fokozott mértékben igazolja ez épen a most lefolyt XXI. sorsjáték. A 600,000 koronás nagy jutalom Szabadkára került; a 400,000 koronás első főnyereményt Szolnokon nyerték; a 200.000 koronás nagy nyeremény és a 100 000 koronás főnyeremény, úgyszintén az 50,000 és 60.000 koronás főnyereménynek Budapesten kerültek kiosztásra; 80,000 koronás nagy főnyeremény Nyíregyházának jutott, a 40,000 koronás főnyere­ményt Kassa kapta; Pozsony is Tészes a nyere­ményekben 30,000 és 20,000 koronás összegekkel. Számos jelentékeny nyeremény került még az ország különböző vidékeire fentieken kivü). Mérle­gelve azon körülményt, hogy a sorsjegyek legna­gyobb része '/* és J/4-e8 beosztásba kerül kibocsá­tásra, megközelítőleg fogalmat alkotni arról, hány ember lett szerencsés ily főnyeremények révén. A közelgő permetezési idény alkakmából a t szőlőbirtokos közönség figyelmébe ájánljuk a Magyarországon gyártott dr. Aschenbrandt-féle „Bordói poi“ használatát, mint a szőlő (és burgonya) perenoszporájának legkitűnőbb legjobban tapadó es ezért a legolcsóbb ellenszerét. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykortani állomása négy évi kísérletezés után véleményét a következő szavakban foglalta össze: „Az összes eddig haszná­latban levő permetező anyagok közt teljes részre hajlatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Kitűnő tapadóképessége biztosítja használhatóságát és elterjedését ezen anyagnak, a melylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet“. Különösen a két év előtti szomorú tapasztalatok után, miket szőlős­gazdáink a permetezés terén szereztek, a fokozot­tabb elővigyázat nagyon helyén van. A bordói por oldatának elkészítéséhez szakórelem nem kell s igy ez a legegyszerűbb munkásra is rábízható, amellett pedig az oldat elkészítése csak néhány perczet vesz igénybe. „Én szolgálok“ a fölirata az ismert apácza vódőjegynek, amely Thierry A. gyógyszerész szá­mára értéktelén utánzatok ellen való védelem czél- jából törvényesen védve van. „Én bizonyára a szen­vedő emberiség javát szolgálom“, dicsekedhetik joggal a föltaláló, mért betegség esetén a családi kincs Thierry A. gyógyszerész balzsama és centi- folium-kenőcse, amelynek gyógyító erejét az összes orvosi tekintélyek elismerik és amely valóban házi gyógyszertárt pótol. Sok ezer köszönőirat bizonyítja világhirót, az összes háziszerek e legjobbjainak, amelyek kaphatók e helyen : Thierry A. védőangyal­gyógyszertára Pregrada, Rohics mellett. Magyar Otthon. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten, VIII., Főher- czeg Sándor-utcza 30. sz. alatt levő Magyar Otthon Penziót. Mérsékelt árban elegánsan bútorozott, különbejáratu szobákat lehet ott bérelni s esetleg teljes ellátás is kapható. Csoportos jelentkezőknek megfelelő kedvezmény. Szigorúan családi otthon. A chronikus bronchial-hurut ellen sikerült oly szert találni, amely a hurutus tüneteket gyorsan visszafojtja, az étvágyat előmozdítja és az elgyen­gült testet erősiti; ezen szer a „Sirolin-Roche.“ Az orvosok által kipróbálva és ajánlva, kitűnő hatá­sánál fogva gyorsan ismertté és kedveltté vált mivel még régi, elhanyagolt bajoknál, ahol már semmiféle szer sem használt, kitünően beválik. „Sirolin-Roche“ gyógyszertárakban kapható. T. olvasóink b. figyelmét felhívjuk az élőpatak gyógyfürdők mai számunkban közétett hirdetésére. 23 15-40 Szezon. A hét történetének egyik legnagyobb, álta­lános érdeklődésre számitó szenzácziója, hogy a gyűlni sakkverseny — befagyott. Nem a hűvös, szeles tavaszi időjárás viszontagságai, nem a közönség, a Meczénások rideg közönye az, a miben a szép re­ményekkel, nemes lendülettel megindult bajnoki torna korai siralmas letörésének okát 'kell keres­nünk, óh! nem ez volt az ok! —- Valami egész más . . . egy non putárem . . . egy előre nem látott eshetőség, amire senki sem gondolt . . . Már javá­ban állt a torna, mikor (mondjuk a harmadik for­dulónál), a partnerek egyszerre különös jelensége­ket kezdtek észlelni magukon ... Az első dij (egy harmadrendű színházi félbérlet) édes birhatásáért folytatott ambicziózus küzdelem izgalmai túlfeszí­tették idegeik harmonikus működését s egyszer csak azon vették észre magukat, hogy álmukban is sak­koznak. Ez a felfedezés általános konsternácziót kel­tett a küzdők sorában. Marco mester azonnal, — minden indokolás nélkül, — ellépett a porondról, példáját követte csakhamar közös barátunk lzomffy is s alig pár nap alatt (mondjuk a hatodik forduló­nál), egyedül maradt a porondon az özvegy — sakktábla ! Azaz még sem egyedül! .. . Ott álltak körülötte búval körítve, lekonyult fejjel a derék áldozatkész Meczénások, kik a nagy eredményekkel kecsegtető versenyt zsebbevágó buzgalommal össze­hozták ! A teremtésben alig volt más vesztes e pil­lanatban, mint éppen ők ! ... De a veszteség puszta ténye még a legkevésbé volt lesújtó rájuk nézve ! Sokkal több gondot okozott szegény fejüknek az, hogy mit csináljanak a közadakozás utján létesített és gazdátlanul maradt első díjjal? Ez valóban nagy és felelősségteljes gond volt. Valaki felvetette az eszmét, hogy árverésen kellene túladni a gazdátlan jószágon! Ez a terv azonban minden vonalon egy­hangúlag lefujatott azon egyszerű és kézenfekvő indokolással, hogy a félbenmaradt verseny nimbu­szát ilyen köznapias eljárással nem lehet és nem szabad illuzóriussá tenni. Ilyen körülmények közt azonban voltak és vannak, kik nemzetgazdászati »nésponlbóh indulva ki, oda nyilatkoztak, hogy a dijat a hozzájárulások arányában meg kell osztani a Meczénások között. — Miután azonban a dij nem pénzérték, a megosztás csupán eszményileg lesz ke­resztülviendő olyanformán, hogy a jegy a Meczéná­sok tulajdona maradna és közülök mindenki a hoz­zájárulás mértékéhez képest, venné ki részét Thália kisded játékának gyönyöréből. Persze, ez a kérdés még egyelőre eldöntetlen! Városunk fejlődése szem­pontjából azonban mindenesetre csak a legnagyobb sajnálkozással vehetjük tudomásul és térhetünk napi­rendre a sakkverseny kudarcza fölött. Nem okol­hatjuk azért sem a küzdő bajnokokat, — kik lelki­egyensúlyuk jól felfogott érdekében cselekedtek, mikor az idegrontó nap-nap utáni sakkozásnak mattot mondtak, viszont nem férhet szó a Meczé­nások eljárásához sem. Az utóbbiakat különösen meg kell vigasztalnunk, hogy a teremtésben nem egyedül ők a vesztesek, hanem elsősorban Gyula városa és a mi intelligens társadalmunk! Micsoda fényes és hatásaiban, eredményeiben előreláthatatlan fontosságú esemény lett volna az, ha ez a verseny befejeződhetett volna és megelőzve az összes békés- megyei községeket, még iker- és tejtestvérünket : Békéscsabát is, egy eleven sakkbajnokot nevelhet­tünk volna fel a hazának! — De hát ez már a mi átkunk! Gyulán semmi sem sikerül, a mi városunk semmiben sem vezet! Azaz ne legyünk igazságta­lanok ! Hát a pótadó mit vétett ? De ha a sakkverseny kudarezot vallott is, a vivóakadémia annál jobban sikerült, — amint azt lapunk jövő számában részletesen megirandjuk! Az eredmény minden várakozást túlhaladott úgy, hogy Erdélyi papa, — a mi ezidei derék szinházdirekto- runk, — kinek a verseny eredményéről drótnélküli táviratot adtunk fel, azóta bizonyosan egyre azt só- hajtozza, vajha az ő idei szinházi szezonja is igy sikerülne! — Nyomban mozgósította is Tóth Lexit, (Van-e, ki e nevet nem ismeri ?) ki már legkö­zelebb átjön Gyulára — bérletet gyűjteni, ügy látszik, a kis öreg lesz a titkára, a jobb keze Erdélyi­nek, akinek szerencsés választásához mindenki csak gratulálhat, Mint nagyváradi tudósítónk kábelen je­lenti, Tóth Lexit máris, mint a színház igazga­tásának jövendőbeli várományosát üdvözlik Nagy­váradon mindenütt. Lexi nem volt erre elkészülve és csodálkozva kérdezte : — »De kérlek, honnan veszitek ezt az eszmét?«... Alig tudták vele megértetni, hogy okszerű és logikus következtetés ad nekik alapot a szerencse- kivánatok ilyen korai kifejezésére. Ugyanis Somogyi­nak (szegényt az Isten nyugosztalja !) Erdélyi volt a titkára, s most Erdélyi lett a direktor, nos tehát akkor Erdélyi után ismét csak a titkár, ergo Tóth Lexi a várományosa a direktori széknek. Erre Lexink — mint kábel tudósítónk jelenti — állítólag eme sikerült népdallal felelt volna: „Nem érem meg hajasan, Kopaszon is bajosan I“ Különben Lexi barátunk ezen önkéntelen megnyilatkozása különböző félreértésekre és magya­rázatokra szolgáltatott okot, minket azonban ennél jobban érdekel Tóth Elek közénk érkezésének hire. Minden valószínűség szerint bérletgyüjtési kísérleteit a megérdemelt siker koronázandja, amit magunk részéről úgy kívánunk mi neki, mint ő nekünk ! Mindenesetre azonban jó lesz előre gondoskodni Dobay utján a bérletek előjegyzéséről (nagyon sokan már gondoskodtak is) nehogy a maradékban kelljen dúskálnunk ! A színészek különben már junius elsején kez­dik 40 bérletes előadásaik sorozatát és az arénában erősen kalapálnak, gyalulnak és fűrészelnek, hogy idejében készen legyenek. A nagy zsinórpadlás kát- ránypapirral behúzása valóságos látványosságszámba megy, s a népkerti sétáló publikum naponta kiváncsi borzalommal lesi várja, — Isten ments — mikor pottyan le a szédületes magasságból egy-egy törekvő ifjú iparos polgártársunk ! Beavatottak különben azt mondják, hogy a karzat leeresztésével szemben annak helyárait fel kellene emelni. Ugyanis olyan kényelem biztosittatik ezáltal a felsőbb tízezernek (értsd a karzatlátogatókat), hogy bátran irigykedhetnék érte valamelyik silányabb fekvésű páholy is! Mindezektől eltekintve a tavasz előhirnökei a zöld ládák is kikerültek az utczákra közadakozás

Next

/
Thumbnails
Contents