Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-03 / 18. szám

4 BÉKÉS 1908. május 3. tiszti nyugdíj intézmény feloszlatásával szemben kelt és lapunkban közölt, leirata javaslattétel végett a nyugdijbizottságnak adatik ki. A Gyulavidéki h. é. vasútnak a helyi motorok beszüntetését kérelmező megkeresése megtagadtatok Ventilla Mihály volt városi végrehajtónak kérvényére végkielégites ezi- mén három havi fizetése kiutalványoztatott. A nyug­díj bizottságnak Dutkay Béla polgármester nyug­díjazására vonatkozó előterjesztése, ami számos közgyűlésen elkeseredett heves vitákat keltett, a belügyminiszter döntése után most egyhangúlag el­fogadtatott. E szerint Dutkay Béla május 1-sejétől kezdve évi 2266 korona korona 40 fillérrel uyug- dijaztatik. Eme nyugdijából azonban a biróilag le­foglalt összeg, úgyszintén nyugdíj járulékának hát­ralékai levonatnak és Dutkay Bélának ez ellen be­adott felebbezése elutasittatik. Szántó Henrik volt városi mérnök, az esetben ha 200 koronát fizet, a községi utak törzskönyvezési munkálatainak nem teljesítése miatt különben ellene indítandó per alul felmentetik. A tanács, egy előző közgyűlésen ama javaslattal lépett fel, hogy a város, tisztviselői, segéd és kezelő, valamint szolgaszeinólyzetét beteg­ség esetében, meghatározandó időn belül maga lássa el; ekkor a képviselőtestület többsége, szenvedé­lyes vita után sehogy sem akart ebbe belémenni, minek az lön a következménye, hogy az illető sze­mélyzet után a kerületi munkásbiztositó pénztár a törvényben előirt járulékot vetette ki a városra. Most Csőke István képviselő indítványára a kép­viselőtestület egyhangúlag elfogadta, mit a múlt alkalommal megtagadott. Nevezetesen kimondotta, hogy a tisztviselőket betegség esetében egy évig, a 8zolgaszemélyzetet pedig 20 héten át betegség esetében is ellátja (mint mellesleg a vármegye többi községei is ugyanúgy cselekszik) igy a város a kerületi munkásbiztositó pénztári járulékok fize­tése alul, ami hasoulithatlanul nagyobb kiadást okozott volna, fel lesz mentve. A tavaszrétnek lőtér czéljára való átengedésére vonatkozó szerződés a honvédség óhajtása folytán akként módosittatott, hogy a lövészet április hóban is meg lesz a tavasz- réten engedve. Az 1909. évi közmunka a régi mérv­ben állapíttatott meg. Gubicza Károlynak a nyug­díjalapba befizetett járulékai visszafizettetnek. A mezőgazdasági bizottságnak a város részére uj bikák beszerzésére vonatkozó előterjesztését a képviselő- testület elfogadta. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány­nak közrendészeti szabályrendeleti tervezetét egész terjedelmében elfogadták. Az esküdtképes egyenek névjegyzékének összeállitáeára dr. Bucskó Koriolán és Szikes György jegyzők választattak be. A köz­ségi közlekedési közutak törzskönyvezésére, a város súlyos anyagi viszonyaira való tekintettel, öt évi halasztás kéretik. Hosszasan tárgyaltatott és több- nemű módosítással elfogadtatott az építkezési sza­bályrendelet revisiója. Az uj szabályrendelet felsőbb helyen leendő jóváhagyás után ki fog nyomatni. A községi iskolaszék tulnyomólag a régi tagok meg választásával újjá alakíttatott. A vadszölötelepre az eddigi napszámos munkáltatási rendszer elejtésével, éves fizetés mellett vinczellért fogadtak el. Több kisebb érdekű köz és magánügy elintézése után a közgyűlés, — mely a nagy munkaidő miatt különben is gyéren volt látogatva, a szokottnál is nagyobb indolencziát tanúsított különösen az értelmiség, — a helyettes polgármester lelkes éljenzése mellett, szerdán este fejeztetett be. A kormánybiztos. Gyula város képviselőtes­tülete múlt évi augusztus 28-án tartott gyűlésén, a város pótköltségvetésének tárgyalása alkalmával elhatározta, hogy a város pénzügyi helyzetének megvizsgálása végett a belügyminisztertől kormány­biztos kiküldetését kéri. A képviselőtestület kérel­mére a belügyminiszter a napokban válaszolt s értesítői te a vármegye alispánját, hogy tekintettel arra, miszerint a város felett a felügyeletet a vár­megye közönsége, illetve az alispán van hivatva gyakorolni, — a kormánybiztos kiküldetése iránti kérelmet ezúttal teljesíthetőnek nem találta. Utasí­totta egyben a belügyminiszter a vármegye közön­ségét, hogy Gyula város anyagi helyzetének meg­vizsgálása iránt saját hatáskörében intézkedjék. A gyulai József föherczeg szanatóriumban f. hó 1-én szt. ferenezrendü apáczák vették át a betegek gondozását, a konyha stb. fölött való föl ügyeletet. Ez alkalommal természetesen ideiglenes kápolnáról is kellett gondoskodni s lelkészről. A váradi 1. sz. megyéspüspök ur az egyházmegye egyik finomlelkü, érdemekben megőszült papját, Trusza Lajos ny. szilágysomiyai esperes-plébánost bízta meg a szanatórium lelki gondozásával. Békésmegyei főur halála. Jóemlókü néhai gróf Wénckheim Antal gyulai földbirtokosnak má­sodszülött fia gróf Wenckheim Henrik, a magyar főrendiház örökös tagja, mint mély részvéttel érte­sülünk, április hó 24-én, Becsben 51 éves korában meghalt. A boldogult gróf ifjú korában katonai pályán volt, többnyire a külföldön ólt és a hazai közügyekben igen kevés részt vett. A testvérek osztozkodása alkalmával neki a csorvási föld egész­ben s a vésztői birtok fele részben jutott birtokába. Halála mélyen lesújtja özvegyét, három gyermekét, testvéreit és számos főúri családot, akikkel a bol­dogult rokonságban volt. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Ozv. gróf Wenckheim Henrikné Baumgartner Jozsefina mélyen szomo­rodott szívvel jelenti saját, úgy gyermekei Henrik, Sándor és Mária, továbbá sógorai gróf Wenckheim Ferencz, gróf Wenckheim István, gróf W-mekheim Dénes, gróf Seilern Ferencz, sógornői, grófDegen- feld Schömberg Nándorné Weckbeim Mária grófnő, gróf Seilern Ferencznó Wenckheim Sarolta grófnő, gróf Wenckheim Stefánia, gr. Wenckheim Ferenczné Gladden Burton, gróf Wenckheim Istvánná Pálffy Margit grófnő, gróf Wenckheim Dónesnó Wenck­heim Rika grófnő, unokaöcscse és unokahugai nevében, hogy forrón szeretett férje, illetőleg édes­atyjuk, testvérük, sógoruk és nagybátyjuk méltósá- gos gróf Wenckheim Henrik főrendiház örökös tagja Becsben folyó évi április 24-én este 1/i 9 órakor életének 51 -ik évében, rövid betegség és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. A boldogult hült teteme vasárnapon folyó hó 26-á« délután fél 3 órakor a IY. kerület Wohlleben utcza 1. szám alatti gyász házban a róm. kath. egyház szertartása szerint be- szenteltetni és Hietzigben újólagos beszentelés után az ottani sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatok az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 29-én délelőtt fél 10 órakor fog­nak Bécsben az Sz. Károly templomban a Minden­hatónak bemutatni. Bécs 1908. évi április 25-4n. Áldás béke poraira ! A muzeum megnyitása. A „Békésvármegyei tnuzeum“ f. hó 3-átul kezdve minden vasárnapon és minden ünnepnapon délután 3 órától 6-ig a közönség látogatására nyitva fog lenni. A gyulai színművészet pártoló egyesület a kü­szöbön álló színi szezon előkészítése czéljából ked­den ülésezett Ambrus Sándor elnöklete mellett. Jelenvolfak a választmányi tagok közül Kóhn Dávid és dr. Konkoly Tihamér titkárok, Horti Béla pénz­táros, dr. Daimel Sándor, Reisner Emánuel, dr. Be- rényi Ármin, Weisz Mór bizottsági tagok és a nagy­váradi színtársulat igazgatója Erdélyi Miklós. A színigazgató ez alkalommal bemutatta a nagyváradi társulat jelenlegi tagjainak névsorát és a Gyulán tervbe vett 40 bérletes előadás műsorát s kérte, hogy az előadásokra az engedély részére adassék meg. A szinpártoló egyesület annak hangsúlyozásá­val, hogy a bemutatott műsort és a bejelentett tár­sulati tagok összeségét mindenkor teljes egészében fenntartani kívánja, az engedélyt megadta. Az első előadás junius elsején lesz. A társulati tagok név­sorát és a műsort az eiőleges színi jelentés kap­csán fogjuk még egyszer közölni. Halálozás. Gróh Ferencz köztiszteletben álló volt plébánosunkat, ez idő szerint debreczeni prépost kanonokot családi gyász érte. Édes atyja Gróh Ferencz asztalos mester, városunknak év tizedeken át volt polgára, április 30 án 87 éves korában meghalt. A szerető fiú hazajött a fájdal­mas h’rre ; a boldogult öreg ember végtisztessége pé’uteken délután volt nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyász jelentés a követ­kező : Gróh Ferencz nagyváradi lat. szert, prépost kanonok, debreczeni plébános, a maga valamint testvérei: Gróh József, neje Balog Mária s gyerme­keivel ; Gróh Evelin, férje Soltész Ferencz s gyermekeivel : Gróh Anna özv. Tóth Ferenczné gyermekeivel ; nagynénje Gróh Mária Magdolna özv. Maus ka Józsefné s számos rokonai nevében is mély­séges fáidalotnmal, de Isten sz. akaratián meg­nyugodva tudatja, hogy kedves atyjok, illetve apósuk, nagyatyjok, testvér« s rokonuk : Gróh Ferencz Gyula város polgára folyó hó 30 án délelőtt % 6 órakor, a szentségek ájtatos felvétele után élte 87-dik évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Az Urban elhunyt porhüvelye május hó 1-én délután 5 órakor fog a sz. József temetőben a föltámadás vigaszteljes reményében sírba helyeztetni. Az en­gesztelő sz. mise május hó 2-án reggel 7 órakor fog a pléhániai temlomban az elhunyt lelki nyugal­máért bemutattatni. Gyulán, 1908 április 30-án. i R. in pace. A munkások napja. Nincs ugyan piros betűvel , jelezve a naptárban, de azért nevezetes nap május elseje. Nevezetes nappá, ünneppé tették a munkások. ’ Ekkor az egész vonalon megáll a gép, sutba kerül­nek a különféle szerszámok, szünetel a munka Gyulán ez évben is megünnepelte a mukásság ez ünnepet. Igaz, hogy lohadó kedvvel és apadó szám mai, de megünnepelte. Ezelőtt 3—4 évvel még 3000 főre ment a felvonulók száma, az idén már alig volt tizedrésze. Mi ennek az oka ? Reggel 5 órától 9-ig volt a gyülekező a népkertben, honnan zászlók és „8 órai munka . . .“ „Jogot a népnek !“ jeligés táblák alatt, tömött négyes sorokban, munkásdalokat énekelve elindult a menet s a leg­csekélyebb rendzavarás nélkül az Erdélyi, Jókai, Hid, Dob, Aradi utczákou, a Főtérén és Árpád-utczán keresztül visszament a népkertbe, hol a tömeg fel­oszlott. Délután 2 órakor kezdődött a tánczczal egybekötött ünnepély a népkert elz írásával és 20 fillér belópti-dijjal. Az ünnepélyen tréfás szavalatok, országos képviselőválasztási paródiák és bohózatok adattak elő. Munkások Ünnepe: a május első napja szép rendben, minden nagyobb nyilvános tüntetés mellő­zésével ment végbe az egész vármegyében, — úgy, hogy azok, akik a jelzett napra tervezett felvonu­lásokra és egy pár körmenetre a hatósági engedélyt kérték, egész nyugodtan elvállalhatták a közrend és biztonság fenntartásáért a felelősséget. — Kör- menetek csak egyes helyeken, igy Gyulán, Szarva­son, Kondoroson, Orosházán, Békéscsabán voltuk és pedig egy két községben népgyüléssel egybe­kötve, a melyeken a május elsejének mint ünnep­jelentősége lett ismertetve. Adókivető bizottságok. A pénzügyminiszter is kinevezte már az 1908—10. években működő adókivető bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit, rendes és póttagjait. Miután a vármegye alispánja a kinevezéseket már előzetesen megtette, az adó­kivető bizottságok Békésvármegyében következőleg alakultak : Gyulán elnök ; Schröder Kornél ügyvéd, elnökhelyettes Nuszbek Sáudor tkptári pénztárnok, rendes tagok dr. Follmann János és dr. Ladies László ügyvédek, Sál József iparos, Reisner Ede kereskedő, póttagok Lusztig Adolf és Karácsonyi Károly kereskedők, Szénási János és Mayer István iparosok) Békésen elnök dr. Igaz Pál ügyvéd, elnök- helyettes dr. Körber Tivadar főgimnáziurai igaz­gató, rendes tagok Beuedikty Gyula gyógyszerész, Stark Gusztáv es Cservinszky István kereskedők, Sebők Sándor postamester, póttagok dr. Török Gábor ügyvéd, Virág Mátyás iparos és Hídvégi Gábor földmives. Békéscsabán elnök Varságh Béla gyógyszerész, elnökhelyettes és rendestag dr. Mar- gócsi Miklós ügyvéd, Szalay Sándor iparos, Rosenthal Adolf es Fekete Sándor kereskedők, póttagok Achim László és Kocziszky Mihály birto­kosok, Wagner József építész, id. Vidovszky Károly takarékpénztári igazgató. Orosházán elnö* Herczegh Géza ügyvéd, elnökhelyettes és rendestag Leitner Zsigmond gyógyszerész, PoIIák Kálmán és Freuder Mór kereskedők, Sülé Pál birtokom, póttagok dr. Nagy Elemér ügyvéd, Krausz Gyula es Frie rich Nándor kereskedők, Bulla Sáador mérnök. Szarvason elnök Zlinszky István nyug. urad. gazdatiszt, elnök- helyettes és rendestag Réthy Sándor, Holéczy Gusztáv és Grimm Mór kereskedők, Koudáes István földbirtokos, póttagok Tepliczky János és Konstan- tinovics Gyula birtokosok, dr. Szemző Gyula ügy­véd és Bárány Béla kereskedő. Sseghalmon elnök Reck Géza birtokos, elnökhelyettes és rendestag Grósz Arnold kereskedő, Petri Sándor ny jegyző, Mittner László takarékpénztári igazgató, Petri Sándor és Nyitrai István földbirtokosok, póttagok Kohn Sándor és Weiszberg Emil kereskedők, Tóth Zsigmond és Mező Sándor birtokosok. A bizott­ságok működési programmja később fog meg- állapit.tatni. Előléptetések és áthelyezések a honvédségnél. Bennünket érdeklőleg a Rendeleti Közlöny egyik legutóbbi számának kiadása szerint Sioldea Ancbidim százados, törzstisztjelölt, őrnagygyá, Strósz Zoltán hadapród őrmester, hadapród tiszthelyettesé nevez­tetett ki. Hazslinszky Krul százados, törzstisztjelölt a lugosi 8 ik honvédgyalogezredtől, Palásig Elemér hadnagy pedig a kassai 9-ik honvédgyalogezredtől a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez helyeztetett át. A közöskonyha felszámoló ülése április 23 ára volt összehiva, miután azonban azon senki sem jelent meg, az ülés megtartható nem volt s uj határnap lesz a felszámolásra kitűzve. A felszá­moló-bizottság különben már felosztotta a deficzitet a tagok közt, akik között nem egy „ügön nagyon“ debahhál, — mért mert hogy azért, mivel a magyar ember a deficzitet egyáltalában nem állja! 8 ebben talán van is valami igaza ! . . . Virtus. Április 24-én délelőtt megtörténtek a kocsis és a beres fogadások. Az alku megkötése után az elszegődöitek markait ropogós bankó ütötte, foglaló képében. Ilyenkor, ősi szokás sze­rint, áldomást iszik a magyar, még pedig nagyot. Estére kelve azután tökéletesen elkészülve, oda indul a busuló magyar, hova a szive vonza. Indulni elindul, de hogy megérkezik-p, az más kérdés, mert útközben különböző dolgok adhatják elő ma­gukat. A föld gömbölyű ; ez még csak megjárná, de mozog is és vonzó ereje is van. A földnek ezek

Next

/
Thumbnails
Contents