Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-26 / 17. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. április 26. 17-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre......................... 5 K — f Évnegyedre................... 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő, Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-lér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közleményük, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula városa közügyei. A képviselő-testületnek a holnapi napon a lapunk más helyén közölt tárgysorozattal rendes közgyűlése lesz, amelyen az időközben is érkezhető ügyeket és indítványokat nem számítva, hatvan tárgy kerül tanácskozás alá. Számszerűleg véve, a tárgyak nagyobb része olyan magántermészetű ugyan, amelyek nem érdemük fontosságánál, hanem ama körülménynél fogva kerülnek tanácskozás alá, mert a törvény azokat a képviselő-testület elé utalja ; de ezeket leszámítva, még mindig tekintélyes számban marad annyi közérdekű s fontos ügy, amelyek elintézése beható tárgyalás esetében akár az egész hetet igénybe vehetné. Eme fontosabb ügyek legfontosabbika közé sorolhatók már a tárgysorozat 1. pontjába felvett zárszámadások. Mert, valamint az állami, úgy a községi háztartásban is a költségvetés és a zárszámadások azok, amelyek az országgyűlésen, illetőleg a képviselő-testületi közgyűléseken legnagyobb és legbehatóbb tanácskozás és birálat tárgyát kell, hogy képezzék. Csakis reális költségvetés és a költségvetés . keretében mozgó zárszámadások ugyanis legfőbb biztosítékai az állami és a községi háztartások szoliditásának, olyannyira, hogy a költségvetés és a zárszámadások tárgyalása során történő elnézések vagy mulasztások túlnyomó része majdnem helyrehozhatlan károkat okoznak és sok mindenféle, többnyire elkerülhető bajoknak válnak kiapadhatlan kút forrásává. A holnapi közgyűlésnek különben a zárszámadásokon kívül az idei költségvetéshez is, amelynek pedig az ősz folyamán szenvedélyes tárgyalásban volt része, újólag lesz szerencséje. A vármegye törvényhátósági bizottsága ugyanis az 1908 iki költségvetést a csoportosítás állítólagos helytelensége miatt küldi vissza a városhoz, újabb tanácskozás és határozat végett. A vármegye úgy találja, hogy a költségvetésben vannak olyan kiadási tételek, amelyek természetüknél fogva kizárólag a föld érdekében vannak, ezeket a tételeket az első csoportból a másodikba (a földadóra) akarja sorozni. Nem kutatjuk, sőt elismerjük, hogy a vármegyének az egyes kimutatott tételeket illetőleg igaza is lehet, de ezekkel szemben az igazságnak megfelelőleg utalnunkj kell arra, hogy viszont vannak oly kiadási tételek, amelyek ugyanilyen joggal a harmadik adócsoport terhét képezhetnék, ami végeredményileg körülbelül egymást kiegyenlíti. A községek közszüksógletei egyáltalában hovatovább úgy fejlődnek, hogy rendkívül bajos, sőt legtöbb esetben lehetetlenséggel határos azok olykópen való atomizálása, hogy rendeltetésüket illetőleg világosan kimutatható legyen, vájjon csupán egyik vagy másik adócsoport érdekében vannak-e. A csoport szerinti községi adó ma már épp oly tarthatatlan anachronizmus, mint az »önálló puszták« községi adókedvezménye. A képviselő-testület nemcsak liberális, hanem igazságos álláspontra helyezkedett, amidőn nem distingválű a közszükségletek különben is nehezen kimutatható természete fölött, hanem kimondotta, hogy valamint a bevételt, úgy a fedezetet illetőleg is, a jogegyenlőség álláspontjára helyezkedik és a súlyos községi adót legalább azzal enyhiti némileg, hogy azt minden polgárra nézve egyenlő perczentben állapítja meg. A képviselőtestület már régebben elvileg elhatározta a város belterületen levő Józsefvárosi hid melletti ház, a németvárosi jegyzői lak, a Nap korcsma, a volt polgári fiúiskola, a Szarvas épület s az »Anfang« örökáron való eladását. A városi tanács most ez irányban formális javaslatot terjeszt elő. Őszintén szólva, mi nem nagyon lelkesedünk a törzsvagyon, igy a házak eladásán sem. — Nem hisszük ugyanis, hogy a remélhető vételár olyan számbavehető summára rúgna, mely a város tőke adósságának törlesztésére fordítva —, ami eladás esetében nézetünk sze- irint elengedhetlen feltétel — annyi kamatmegtakarítást okozna, mennyit eme házak jövedelme képvisel. Másrészről pedig merülhetnek — amint hogy lépten-nyomon merülnek is — fel olyan kulturális vagy közgazdasági követelmények, amelyeknek kielégítését megkönnyíti, gyakran lehetővé teszi, ha a városnak rendelkezésére áll egyik vagy másik épülete, amelyet akkor, ha a közczélnak van rá szüksége, mint a példák bizonyítják, magánemberhez képest háromszoros áron is alig lehet megszereznie. Sokak előtt valóságos botránykő például, hogy a város mért adta s adja oly olcsón ki az Anfangot a tejszövetkezetnek. Pedig ez szűkkeblüségről és szűk látkörről tanúskodik. A tejszövetkezet hasznos, sőt ma már nélkülözhetlen közintézmény és az Anfang nélkül épugy nem létesülhetett, vagy ha létesül is, a közérdek rovására s mérlegelhetlen kárára régóta épúgy megszűnt volna, mint a munkások és munkásnők százainak télen-nyáron tisztességes megélhetést nyújtó harisnyagyár sem létesülhetett, vagy ha nagy kínnal létesül is, bizonyára nem fejlődhetett volna, TÁROIA, A boldog vidék. Irta: Kaczvinszky Andor. Nagyvárosiak! kik epés irigységgel nézitek a vidéken a természet szabad ölében a bájos, zöld paradicsomában mozgó emberi lényeket, kinyitva gyakran felhőkarczoló bérkaszárnyáitok ablakát, révedező tekintettel néztek a nagyváros köd- és füstpáráin keresztül a messze távolban kékelö vidék ligetes rónáira, hol Gülbaba Gábor diákjával egy elfojtott sóhajtás tör elő szivetekből. Ott tel a rácson egy szebb világ van ! . . . De önző emberi lelkek feleditek, amidőn az őszutón szürke felleggel mint vámpír, sötét szárnyakkal borul a vidékre, kitartó, egyforma locsogással hull hétszámra az őszi eső, fel- és szétáztatva utat, mindent, ami ilyenkor az irigyelt vidékinek egyhangú életébe egy kis változatosságot teremtene. Sötétes lakának egy zugába elhúzódva, hallgatja a koppanó, egyforma taktusban lehulló esőcseppeket, meg-megrázkódik és hátborzongással gondol arra, akit a sorsa ily időben a szabad ég alatti tartózkodásra kárhoztatta ! . . . Ti pedig a villannyal megvilágított termeitekben kellemes társaságban csevegve, fittye; hánytok a télelő szürkeségeinek, a szórakoztató újdonság és látnivalókkal áthidaljátok ama tátongó mélységet, amelyet az egyhangúság örvényének lehetne nevezni, melynek fenekén a röghöz kötött boldog vidéki kecztnereg ! .................... Da mintha a kapuajtó kilincs kicsapódott volna. Csakugyan, mintha a Bodri kutya a kocsiszín sarok vaczkából nagyot nyújtózkodott volna és ugatásra készülne. Amint azonban az ereszalját elhagyja, előbb más dolga akad. Annyira ráragad bolyhos mancsaira a puha sár, hogy előbb üteny- szerü lábemelgetéssel rázza le lábáról a koty- mányt, aztán érkezik csak rá, hogy öblös hangját megeresztve, kötelességéből kifolyó ugatással fogadja az újon érkezettet. Ez pedig nem más, mint Korpás Bencze, a bakter, ki nappal a falu bizományosa, vagyis modern sbb értelemben: közszolgája. Éjjel őrzi a falu vagyonát, már ahogy tőle telik. Nappal a községháza előtti tornáczon, vagyis miként azon vidéken nevezik : a szakáls/áritóban guny- nyaszt. Daczára ötven évet meghaladó korának és rücskös ábrázatának, nagy közkedveltségnek örvend az egész falu előtt. Az érdemes elöljárók is nagy tálentumnak tartják Benczét, bárha hymenlánczai senkivel össze nem kötötték, agg- legényi háza mintaszerű. Fejét kendővel hátrakötve, olyan kenyeret dagaszt, hogy midőn kiveszi a kemenczéből, hülni kirakja ablakába, összefogott markával nagyot üt rá, olyat dühben a kenyér, hogy a hetedik szomszédba is elhallik. Temetést rendez, az óriási kulacs teli jó kertivel, az oldalán lóg és vezeti a menetet. A sírnál magasra emelvén, jót húz belőle az elhunyt lelki üdvösségére, aztán illő tisztelettel továbbítja a szomorú gyülekezetnek. Lakodalomra ő hívogat, a falu által nagyrabecsült ékes hívogató verseinek, amelyek saját kom- pozicziói és aszerint variálnak, amilyen rendű és rangú a megtisztelt. Hires lakodalmi hivogató versét legtöbbször következőkép zengedezte: Beléptem e háznak küszöbére. N. N. uram és asszonyom örömére stb. stb. — Egyszerre TOdöiietepségek» hurutok, szamárköhögés, skröfylozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche-“ eredeti csomagolást. F. I3o£Fn&amfc-iL« Ro«he & Co. Basel (Svájc) Kapható orvosi renflcVeire a gyógyszertárak- baa. — Ára iivegenkiitt 4.— korona. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, meflSBön- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Xjap'o.nls: mai száma S oldal.
