Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-12 / 2. szám

6 BÉKÉS 1908. január 12. — .Kát instállom — fohászkodott egyet a nagy szó előtt Gyalog János — a búzát csak újságon kell vetni, akkor sohasem lesz üszkös . . . Talán felesleges is említenem, hogy a tudálékos atyafit sebesen kitessékelték a palotából. Fez. Közgazdaság. Szöllöink másodszori felújításának alany­fajairól. Az amerikai vagy ameriko-amerikai, úgyszintén a frankó-amerikai alanyfajták adaptácziója tekinte­tében figyelni kell még arra is, hogy az illető alany mennyiben áll ellent a filokszérának és milyen a meszet-türő képessége. Ezen tulajdonságait a fajok­nak és fajtáknak már Francziaországban is, de ná­lunk Pécsett még inkább megfigyelték és tanulmá­nyozták annyira, hogy ezen tekintetben egészen biztos útmutatást kapbatuuk a már általam emlitett két munkából, két könyvből. Hátra van a salétromos és szikes talajokon a tanulmányozás. Mig azonban ez megtörténnék és egész bizonyossággal tudnók azt az egy vagy több alanyfajt megnevezni, mely ne­künk minden körülmények között megfelelő, vagy amelyek megfelelők: az eddigi észleletekből követ­keztetve, már is ki lehet azokat jelölni, melyekkel kár nélkül telepithetünk és amelyekkel a Ripária Portálisz telepitvényen visszaesett, vagy már kive­szett tőkéket pótolhatjuk. Nálunk a Körözsöktől, vagy azok régi med­reitől távolabb eső talajok kétfélék, vagy annyira agyagosak, — úgynevezett nehezen müvelhetök, — hogy esős időben összeállanak, szárazban pedig szét­repedeznek, vagy annyira ritkák, hogy az eső meg sem tetszik rajtok, mert a vizet áteresztik és egy heti szárazság után olyanok, mintha soha sem áztak volna meg. A finom, hajszálgyökerekkel bíró alany­fajták — a Ripáriák — egyik talajba sem valók, mert az agyagosban gyökerök szétszakadozik, mikor a föld szétrepedezik, a ritka földben pedig szárazság idején nem kap táplálékot. Ama alanyfajok után kell tehát kapkodnunk, melyeknek a gyökere a durva czukorspárgához ha­sonlít, úgy nevezik az ilyen gyökeret, hogy orsó- gyökér. Ilyen gyökere van a körtefának is. Már ebből is vonhatunk magunknak tanulságot, mert a körtefa jobban diszlik nálunk, mint az almafa, vagy a szilvafa, amennyiben életidejére nézve mindeniket túlhaladja. Egyik gyümőlcsnemből sincsenek olyan koros fák Gyula határában, mint a körtefákból. A gyökér után a levél is ad útbaigazítást. A forró, vagy a mienknél melegebb éghajlatú orszá­gokban számos olyan növény van, melyeknek a le­vele kemény, felül sima, fényes, mintha be volna lakkozva. Ezek a növények a szárazságot jobban birják, mint a puha, érdes levelüek. Példa rá a Mahonia. De hát a körtefa is a legjobban tűri nálunk a szárazságot, bizonyosan fényes leveleinél fogva, melyek nem engedik olyan könnyen elpárologni a bennök levő nedveket, mint az eres levelek. Ha már most a sodrott orsógyőkeret nézzük az alanyfajoknál, akkor rájövünk, hogy a Rupesztrisz- fajok a nekünk valók, mert ezeknek a gyökere sza­kasztott olyan, mint a mi régi európai szöllöink gyökere, t. i. húsos* sodrott, spárgához hasonlító. Ha pedig a gyökeret is, a levelet is meg­figyeljük, akkor lehetetlen kikerülnünk a Berlan- dierit, mely egyedül bir az amerikaiak között fényes, bőrszerü levéllel, mig gyökere szintén húsos, sodrott A tiszta amerikai alanyfajok közül tehát nekünk való a Rupesztrisz dü Ló, melyet Montikolának ne­veznek és a Metallika, mely az előbbinél csupán abban különbözik, hogy levelei kékes érczfénnyel bírnak. Adaptácziója és affinitása sokkal jobb, mint a Montikolának, az európai fajok rajta eléggé bö- termők. Nekünk való továbbá a Berlandieri. Az ameriko-amerikaiak közöl'; a Ripária X Rupesztrisz Nro. 101 H. A Berlandieri X Ripária Nro 157 gfSfi. A frankó-amerikaiak közöl: A Murvéder X Rupesztrisz Nro. 1202. Különösen száraz, meleg talajokra, mert fája későn érik. Lássuk már most minden egyes alanyfajtára nézve az én tanulmányaimat, melyeket a Montiko- lára és Metallikára nézve Gyulán végeztem, a töb­bire nézve pedig Pécsett bukkantam. A Montikola alanyon az európai fajok közül azok, amelyek úgyis hosszú metszést kívánnak, mert nagyon nagy növő képességgel bírnak, csak lugasra, vagy lekötött szálvesszőre nevelve teremnek. Ter­mészetes következménye ez annak, hogy az alany is nagy növő tehetséggel van fölruházva, a ráótott európai is. — A két egyforma tulajdonság a rövid, vagy csercsapos metszés mellett rúgni kénytelen. A rövid metszést kívánó európaiak azonban csercsapos metszés után, különösen pedig Guyot — olv. Güjó — művelés mellett nagyon szép termést hoznak. — A Guyot művelés eszközölhető úgy is, hogy a termő­vesszőt a következő tőke karójához kötjük lehetőleg vizirányósan. A Metallika alanyt jobban dicsérik, mint a Montikolát, ód is úgy tapasztaltam, hogy bővebben termő tőkék azok, melyek nálam rajta vannak ótya. Visszamaradást egyik alanyfajtán sem tapasztaltam, de gyökérsarjakat hoz mindkettő, melyektől szor­galmasan kell tisztogatni. A szárazságot az utóbbi években úgy tűrték ótványaim e két alanyfajtán, hogy azokon semmi hátrányt sem lehetett fölfedezni. (Vége következik). Törvényszéki csarnok. Februári esküdtek. A gyulai kir. tszéken jan. 6-án sorsolták ki a februári esküdteket Novak Ka­mill kir. tszéki elnök vezetése alatt. A sorsoláson jelen voltak: Hubay Lajos, Bulla Antal törvényszéki bírák, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, dr. Berényi Ármin ügyvéd és Tarr Dezső tszéki Írnok. Kisorsoltalak rendes esküdtekül: Jár Ferencz föld­műves Csorvás, U. Tar István földműves Gyula, Katona Imre lakatos Orosháza, Morvái Mihály föld­műves Békés, Pusztai János ács Orosháza, Torkos László tiszttartó Nagyszénás, Pfaff Ferencz vállalkozó Gyula, Murvai Ferencz földműves Gyula, dr. Danes Szilárd ügyvéd Szarvas, dr. Telegdy Lajos ügyvéd Békés, Böhm József terménykereskedő Békéscsaba, Magyar István kovács Gyula, Vajda Dezső ügynök Csaba, Kalocsa Lajos háztulajdonos Csaba, Saguly Károly mérnök Mezőberény, Békés Gyula fényképész Gyula, Böhm Miklós uradalmi titkár Kétegyháza, Manheimer Arnold kereskedő Gyula, dr. Margócsy Miklós ügyvéd Csaba, Friss Dávid kereskedő Békés, Kovács G. János földműves Gyoma, Németh Lukács takarékpénztári igazgató Gyoma, Mester Gábor föld­műves Békés, dr. Grósz Mátyás ügyvéd Szeghalom, Boros Károly földbirtokos Köröstarcsa, Ormai Géza vaskereskedő Csaba, Gróh Mihály ács Gyula, Goldstein Mór kereskedő Gyulavári, Kohlmann Károly kékfestő Gyula, Varga János könyvkötő Csaba. Helyettes esküdtekül kisorsoltattak: Szatrán Sándor eszter­gályos Gyula, Léviusz Mihály korcsmáros Csaba, Lédig Károly ezukrász Csaba, Bucskó Gyula fény­képész Gyula, Bors Simon vendéglős Csaba, Román Pál szatócs Csaba, Braun Hermann gőzmalom tulaj­donos Csaba, Démusz János mészáros Gyula, Végh Lajos vendéglős Csaba, Mayer István asztalos Gyula. Heti bünkronika. Két érdekes ügyről számol­hatunk be az elmúlt hétről azok közül, melyek a büntető bíróságokat foglalkoztatták. Az egyikben békési lakosok voltak érdekelve. Nevezetesen Takács János, Lipcsei Mihály, Minya Gábor, Mucsi Sándor, Farkas János, Pösze Sándor és két ismeretlen tettes ellen feljelentés tétetett, hogy a Békésen 1906. év május hó 5-én megtartott országos képviselőválasztáson más neve alatt sza­vaztak daczára, hogy saját maguknak sem volt sza­vazati joguk. — A gyulai kir. ügyészség a lefoly­tatott nyomozás után, csak három vádlott ellen tar­totta fent a vádat : Mucsi Sándor, Farkas János és Pösze Sándor békési lakosok ellen, mig a többiek ellenében a további eljárást megszüntette. A törvényszék azonban csak Pösze Sándort találta bűnösnek, aki Borsos István név alatt igye­kezett az általános titkos választói jog behozatalát megelőzni, de ezen a titkos manipuláczión rajta csipték s 8 napi fogházra, 10 korona pénzbünte­tésre és 1 évi hivatal- és politikai jogvesztésre ítélték. A másik kettőt a kir. törvényszék felmen­tette, ez ellen azonban az ügyész felebbezett. A másik ügyben a villanyosokról szól az ének. Megemlékeztünk már a lapokban azokról a túlkapá­sokról, melyekkel a helybeli villanytársaság a közel­múltban olyan kínos feltűnést idézett elő városunk közönsége körében. — A társaság zaklatásai reakeziót keltettek, melynek egyik jelenete most folyt le a gyulai kir. jáiásbiróság előtt. — Dr. Martos József ügyvéd ugyanis megtagadta annak az új szerződésnek az aláirássát, melylyel a villanyosok a villany árát 7 fillérről 8 fillérre emelték fel (mikor Budapesten 7 fillérről 6 fillérre szállították le !) s amelyben az akasztáson kívül mindent el kell vállalni annak a szerencsétlen fogyasztónak, a ki térden állva adhat hálát páduai szent Antalnak azért a szerencséért,, hogy a villanyos társaság által engedheti magát zsebeltetni. A Dr. Martos viselkedése miatt villanyos úrék éktelen haragra lobbantak s azonnal kiküldték a munkásaikat, hogy kapcsolják ki Dr. Martostól az áramot, mert érdemetlenné vált a fentebb emlitett szerencsére. A kiküldött munkások egyike el is ment s neki látott, hogy a lakás egyik falát keresztül- furja. Ezért a cselekményért Dr. Martos a mun­kást, mint tettest, Hajnal Károlyt pedig, a villany­társaság üzemvezetőjét mint felbujtót, ingatlan ron­gálás vétsége miatt feljelentette a helybeli kir. já­rásbíróságnál. A tárgyalást Dr. Weinmann Viktor kir. aljárásbiró vezette, védő Dr. Major Simon volt, a vádat közérdekből a kir. ügyészség képviselte. Az ügyben nem került sor az itélethozásra, mert a bizonyítás felvétele végett a tárgyalás a jövő hétre napoltatott el. Az ítélet kapcsán ismertetni fogjuk a tárgya­láson történteket. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által nyilvános ülés­ben előadott sommás perek. Január 11. Schlesinger Izidor — Dr. Lengyel Sándor 270 K 80 f. Özv. Lux Samuné — Kollár Lajos 236 K 98 f. Gyula város — Csáki András és neje 77 K 72 f. Szombat Imréné — Pápai Sándor 53 K 90 f. Márkus József — Államvasutak 72 K. Gajdács Mihály — Dr. Povázsaá Máté 56 K. Muntyán Mihályné — Dr. Biró Béla 730 K 50 f. Szemnecz Emil — Horváth Mihály és társa- kamatkövetelés. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári feleb­bezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalások. Január 11. Szabó Sándorné — Szabó Sándor, nőtartás. R. Szabó Sándor — R. Szabó Sándorné, ingat­lan birtoka. Kovács Béla — Pataj György 260 K. E. Nagy György — Fábián Lajos 1000 K. Farkas Mihály ’— Hrabovszky János, bérle­mény átbocsájtása. Haan Béla — Adamik János 200 K 2 f. Január 17. Matej Pál és társa — Matej György és társa, törvényes osztályrész. Pipís Pál — Tomka Pál 715 K. Schornstein Sándor — Rohoska Pál 122 K. Minár Pálné — Mitykó György, gyermektartás. Pöldesi Andrásné — Szabó Károly 109 K 20 f. Kovács Sz. Mihályné — Maczák H. János, gyermektartás. Kimutatása a gyulai kir. törvényszéknek a czégügyekről az; 1907-ik évben: Czégbejegyzés eszközöltetett össze­sen 132. Uj egyéni ezég bejegyeztetett 19. Uj tár­sas ezég bejegyeztetett 25. Egyéni ez ég töröltetett 11. Társas ezég töröltetett 2. Kimutatása a gyulai kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsának a felebbezett sommás perekről az 1907. évről. I. Felebbezések. Az 1807. évben érkezett: A gyulai kir. járásbíróságtól 75’ az orosházi 69 a békéscsabai 107 a szarvasi 7> 98­a békési 67 a szeghalmi » és pedig: Összesen 16 : 432 400 koronáig terjedő sommás per 172 400-tól 1000 koronáig 106­100 koronán egyébb per felüli összesen 12 142 : 432 Az 1906. év végén folyamatba n maradt 109 ügy ezzel együtt lett 541 »

Next

/
Thumbnails
Contents