Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-05 / 14. szám

2

BÉKÉS

1908. április 5.

kiépítése czimén a vasút törzs befektetéséhez lesz csatolandó.

Meg kell emlékeznünk e helyen ugyancsak a beruházási számla terhére az ingatlanok beszerzése czimén felhasznált 73,547-43 korona összegről, mely tétel a közetkezőkben oszlik meg :

A vasúti állomásunk tőszomszédságában van az úgynevezett Babféle major, amelynek megvétele szükségessé vált az által, hogy az állomási területiünkön szükséges földfeltöltésekhez anyagot nyerhessünk, mivel ha a földmennyiséget kocsin kellett volna végállomásunk területére szállítani, igen nagy költséget emésztett volna fel. Ezenkívül az ingatlanon levő lakóházakban személyzetünk egy része természetbeni lakást kap, mi szintén körülbelül 1000 korona lakbér megtakarítással jár. Ezen telek vételára 15.500 korona volt.

Megvétetett továbbá a vasút Élövi zcsatorna- menti átkelésénél az úgynevezett Billitz-féle telek.

Miután jogelődünk az Almásy-féle uradalom, ezen telket 1400 kor. s a vele járó adókért, tehát összesen 1700 koronáért bírta bérben, előnyösebbnek mutatkozott ezen telket összesen 29,000 kor. egységi árért megváltanunk. E helyen meg kell jegyeznünk, hogy a vasút által el nem foglalt telekrészt 8—10,000 koronáért értékesíteni reméljük.

Az igazgatósági irodák elhelyezésére a máv.

állomásnak felvételi épületével szemben özv. Vékes Sándornétól 28,000 korouáért egy ingatlan lett meg- véve. Ezen épületben vannak az összes központi irodáink, valamint a vasút ügyvezetőjének lakása összegezve a fennebb felsorolt újabb létesítményeink, illetve tulkiadásainkat, a következőkben van szerencsénk azokat számszerűen csoportosítani: Az eredetileg 1.000,000 koronában megállapított vasút létesítésére fordítandó összegnél tulkiadás 231,552.84 kor. az előbb részletezett beruházások és az ágyai vonal építési összege 433,693 77 kor. tehát összesen 665,246-61 korona, mely összeg ezidőszerint fedezetre vár. Erre nézve egyéb függőben levő pénzszükségletünkkel egyetemben e jelentésünk keretében alább teszszük meg előterjesztésünket.

Magára az 1907-iki üzletévre áttérve, elsősorban annak üzleti eredményéről kell beszámolnunk.

Elszállittatott 1907. évben 148,107 utas, melyért szállítási díjban bevettünk 55,186’45 kor., podgyász szállításáért bevételeztünk 985.70 kor., 637,640 q teheráru szállításért bevettünk 104,19151 sor., különféle bevételeink 10,71410 kor., összes bevételeink tehát 171,077-76 korona.

Ezen számadásaink részletes kimutatása, vala mint a forgalmi statisztika a T. Közgyűlés előtt fekszik. _______________________________

Üz

leti kiadásaink.

Az elmúlt évben 184,960-88 korona adatott ki. Ezen összeghez hozzá kell csatolnunk a fedezetlen építkezési és beruházási tőke kamatait 31,90079 kor. értékben. Kiadásaink tehát összesen 216,861-67 kor. tesznek ki.

Utalunk már most e helyen, — habár e tételre utóbb még számadatok alapján visszatérünk, — azon körülményre, hogy miután a Nádasmajor ágyai vonal csak a múlt év szeptember havától, tehát az itt tárgyalt üzleti évnek alig 4 hónapjában volt üzemben, és hogy az elmúlt mezőgazdasági év termésben köztudomás szerint kedvezőtlen volt, szállítási bevételeink az idén lényegesen nagyobb összeget biztosítanak.

Ezenkivül kiadásaink, melyeket számokkal szintén majd megvilágítani kívánunk, lényegesen apadni fognak, mert pályánk jókarban tartásánál, — miután töltéseink most már jobbára megülepedtek, de főleg mert személyzeti kiadásainkat a feleslegessé vált személyzet elbocsájtása folytán szintén apasztottuk, — a folyó évben 15,000 kor. megtakarítást remélünk.

Ugyancsak megtakarításokat várunk az által is elérni, hogy az államvasutnak a kocsik kiállításáért eddig fizetett magas dijak, illetékes helyen nyert Ígéret folytán, mintegy felére lesznek leszállíthatok.

Meg kell még e helyén emlékeznünk a Békés- vármegye törvényhatóságával folyamatban lévő tárgyalásainkról, melynek alapján a kövezetvám czimén fizetett dijak részben megtakaríthatók lesznek.

Ezek előrebocsájtása után előterjesztjük a közgyűlés előtt fekvő számadási főzárlat és üzleti számlánkat.

Miután sajnálatunkra nyereséggel be nem számolhatunk, annak hovaforditása iránt intézkedéseket sem kérhetünk ; ellenben a t. közgyűlés hozzájáru- sát kérjük az iránt, hogy az 1906. évi 3929-29 kor. üzleti felesleg beszámításával mutatkozó 41854-62 kor. 1907. évi üzletvesztességünket az 1908. évi üzlet számlájára előre vezethessük.

Tisztelt Közgyűlés !

Az alábbiakban igyekezünk, kerülve minden terjengősséget, lehetőleg ridegen azon ténykörülményeket a közgyűlés elé terjeszteni, amelyek tulajdonképen a közgyűlés tárgyát képezhetik s a részvényeseket, mint olyant érdekelnék.

E helyütt első sorban rámutatunk arra, hogy az elmúlt üzletévben a vasút üzleti kiadásai 9953-83 kor. többet tettek ki a bevételnél.

Ezen összeghez hozzácsatolandó a tulkiadások és beruházások kamatai és egyéb költségei 31900 79 kor. értékben, ezek alapján az 1907 évi és fedezetlenül álló üzleti hiányunk 41854-62 kor. tesz ki.

Ezen látszólag ijesztő nagy szám azonban, mihelyt pénzügyi viszonyaink konszolidálódnak, természetszerűleg lényegesen nemcsak, hogy leszállanák, de meg is kell hogy szűnjenek, sőt a most kifejtendő tervezetünk szerint kilátás van rá, hogy részvényeink jövőben gyümölcsözni is fognak.

Úgy a magunk, valamint a felettes hatóságnak s első sorban maguknak a részvényeseknek megnyugtatására ügyeink felülvizsgálására a kereskedelmi miniszter urat kértük fel, ki ezen vizsgálat meg- ejtésére szakközegeit Széchy Károly vasúti- és hajózási felügyelő és Susnek Oszkár miniszteri számtanácsos személyében hozzánk ki is küldötte, kiknek közbenjöttével a következő összeállítás készíttetett el:

A Gyulavidéki vasút épitésére engedélyezett 1.000,000 kor, tényleges tőke beszerzésére csupán

800,000 korona névértékű részvények kibocsátása engedélyeztetett, inig a még hiányzó 200,000 kor. függő kölcsön felvétele utján engedtetett meg.

A 800,000 kor. részvényből ezideig 71,040 kor. még be nem fizettetett, minthogy azonban a részvénytökére tényleg befizetett 41,200 koronányi tul- jjegyzés történt, e czimén a vasút épitésére rendelkezésre állott 770,160 kor. Levonva ezen összeget a tényleg felmerült 1.229,631 kor. építési kiadásból, marad fedezetlenül 459,471 kor. Ehhez hozzáadandó a még felmerülendő többlet 35,900 kor., az újabb jármüvek és egyéb beruházások összege 128,300 kor. az ingatlanok megszerzésére kiadott 43,500 korona,* a nádasmajor-ágyai vonal épitésére kiadott 235,128 korona, összesen 902,299 korona. Ezenkivül helyreállítandó a tartalékalap 37,433 koronával és fedezendő az 1907. évi üzleti veszteség 42,393 koronával. Mindössze 982,125 korona.

Ezen összeg ezidőszerint a következő módon van fedezve: A diósgyőri gyár követelése fedezeti váltóval és 300,000 kor. névértékű részvények deponálása utján 200,000 kor., Hazai Bank kölcsöne fedezeti váltó utján 140.000 kor., szenvendő váltók utján (kimutatás szerint) 549,505 kor., folyó számla tartozások (hitelezők és adósok egyenlege) 79,823 korona. Együtt 969,328 korona.

Ezen összeállítás magyarázatára a következőket vagyunk bátrak előterjeszteni:

Fen,ti összeállítás szükségleti végösszege az eddig még nem létesített tartalékalappal együtt 982,125 koronát tesz ki. Ezzel szemben az általunk eddig igénybe vett hitelek utján ideiglenesen rendezve lett, illetve bevételeztünk 969,328 koronát.

* Igazgatósági épület 28,000 kor., Bak major 15,500 kor. Összesen 43,500 korona.

aki a feleségét tanulmányozva, az asszonyi lélek ismertető jelenségeit akarta rendszeresen összefoglalni. Mikor hosszas, fárasztó kutatások után azt hitte, hogy ez sikerült, akkor felesége egyik tudatlan tanítványával megszökött; minden idők tanulságául, hogy az asszonyokat csupa szürke elméletekkel boldogítani nem lehet.

Okulok a példán és hogy a kínálkozó unalom miatt szökésre ne kényszerüljenek, nem is mélyedek el annak a rejtelmes, kis műhelynek a fürkészé- sébe, amit asszonyi léleknek hívnak, ahol csodás gazdaságban és tarkaságban halmozódnak össze a szelíd érzések, a félelmes indulatok; ahol az örökké izzó munkának a hajtó ereje mindig a szenvedély, a büszkeség, a hiúság, meg egy kicsit az irigység.

Sokkal vonzóbbak azok az erények, amiket az asszonyok igéző vagy igénytelen pongyolában akaratlanul elárulnak. Az ilyen pillanatos felvételek igen tanulságosak; művészi értékük nincs ugyan, de legalább hűek.

Mindig csodálom az asszonyoknak nagy akaraterejét, türelmét, kitartását.

Jókai írja valahol, hogy a férfiak fején mindig akad egy fehér hajszál, amit ha megfognak, a szerencsés tulajdonost bárhová elvezethetik. Jól tudják, jól ismerik ezt az asszonyok. De ha nem is teremne a férfi fejeken eféle kedves vezető, bizonyára ők maguk fehérítenének meg legalább egyet — Sokszor egész életen át nem fáradnak bele ennek a bűvös fehér hajszálnak a keresésébe és ha megtalálták, — pedig mindig ez a vége, — a rózsás újjak nem is eresztik el többé.

A könnyen hevülő és tapasztalatlan emberek nemes elragadtatásukban a család koronázatlan királynőinek is nevezik asszonykedvenczeiket. — Az asszonyok azonban mindannyian democraticus ér- zelműek. A királynői méltóságból szívesen elengedik a koronát, hogy annál büszkébben viselhessék uralkodói jelvényüket : a férfi kalapot. Persze, divathoz nem kötötten, mert ennek a divatja nem múlik el soha.

Csüggedten érezik uralkodásra termett erényeiket a jámbor férjek és udvarias gyöngeségük- ben színlelt bátorsággal henczegnek feleségeik mellett nemcsak kalap, hanem sokszor fej nélkül is.

A férjeknek ez az erőszakos viselkedése teremtette meg azt a szigorított házszabályt, ami lényegében a családi béke pragmatica sanctioja és aminek végrehajtása minden feleségre kötelező. Ezt a családi törvényt, — minden módosítás mellőzésével, — az újabb politikai szokásokhoz híven, — egy szakaszba tömörítette az asszonyok szakszervezete és szól akképpen : hogy a férj azt teszi, amit akar; de mindig azt kell akarnia, amit a felesége akar.

A világ minden parlamentje megirigyelhetné ezt a határozottan szabadelvű házszabályt, amelyről egész bizonyos, hogy revisio alá soha se fog kerülni. De nincs is szükség erre, mert a boldog otthon feltétlen megadást, feltétlen engedelmességet 'követel. És nem sok igazság van abban a szellemes mondásban, amit az „Ördög“, az elégedetlen férjek kedvencz színdarabja kürtöl világgá, hogy a feleség olyan, mint a monokli, elegáns viselet, de az ember jobban lát nélküle; mert hiába gondolkozik a feleség csak a szívével, kifinomult idegzete sokkal előbb megérez minden veszélyt, sokkal előbb meglát minden ártatlan örvényt, mint a férj. Es bizony-bizony ismerek nagyon sok férjet, aki örökre roszlátó, talán vak is lenne a felesége nélkül.

A feleség büszkesége, hiúsága, ambicziót nevel a férj szunnyadó leikébe, szellemi erejét éleszti ; erős szárnyakat ad a repüléshez, amely hírnevet társadalmi állást szerez. Az igaz, hogy ez a lázas munka sokszor csak azért történik, hogy maga is emelkedhessék és ezzel boszanthassa a szeretett barátnőket. — Ez a kis szépséghiba azonban illik neki és értékes hasznosságát nem kisebbíti.

Minden asszony életében szerepel egy különben ártatlan, de mégis gonosz házibarát : és ez a tűkör.

Ez a nagy hízelgő veszedelmes is tud lenni, amikor kíméletlen udvariassággal megmutatja a szép arezon az első ránezot Csodálatos átalakító ereje van ennek az időt jelző kis barázdának. Kishitűség szállja meg az asszon\i lelket. — Nem bízik már önmagában, varázsos erejében. A szemek színe zölddé lesz és ezekben a bánatos szemekben a minduntalan felcsillanó, néma, de beszédes köny- nyeket nem tudja letörölni többé a legnagyobb gyöngédség sem. Nincs semmi baja és mégis nagy beteg. A férj levelezéseit a levéltitok rendszeres megsértésével gondosan ellenőrzi. Bizalmatlan orrocskája folyton megcsalatást érez a levegőben és nagyon sokszor nem is alaptalanul - Csak az időpontra nézve szokott tévedni. Olyan lesz, mint a csalhatatlan időjós, akkor jelzi az esőt, mikor a férj homlokán vé-