Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-22 / 12. szám
6 BÉKÉS 1908. márczius 22. és rendű polgártársaink fecérunt magnum áldomás! Áldomás előtt azonban szép szó is kell a népnek a Göndöcs-népkertben, hol az országos lelkesedést előbb Névery Albert polgártársunk fokozta fel a végletekig, majd helybeli honatyánk, K. Schriffert József esküdött meg a magyarok Istenére, hogy : rabok tovább nem leszünk. Választékos elokvencziá- val fejtegette a nap jelentőségét s beszédének olyan rövid, de velős befejezést adott, mint eddigelé még kevesen. Az esti tósztok nem kevésbé járultak hozzá a lelkesedés fokozásához, — különösen az újvárosi olvasókörben, — ahol a hivatalos szónoklatok után Baranyik Ignácz polgártársunk mondott egy, minden ízében átgondolt, szuverén biztossággal előadott, talpraesett beszédet. Az ünneplő közönség a város minden részében csak a reggeli órákban oszladozott s voltak egyesek, kik hazaffyas felbuzdulásuk non plus ultrájában azzal mulatták magukat, hogy szorgalmasan becsengettek minden házba s ennek kapcsán bőrük épségének megmentése végett, valóságos Zalán futását rögtönözték a kofák nagy gau- diumára. Szóval, az idén is ünnepelt a magyar. No de volt hely, ahol minden földi gyarlóságtól menten, ünnepelték a szabadság születésének hatvanadik évfordulóját ! Ez a hely Eliz néni belvárosi óvodája volt. Apró magyarok dalokkal, ver- sikékkel, virágbokrétákkal emlékeztek meg a nagy napról és az óvodaépület falán lévő Pálffy Albert emléktáblát megkoszorúzták és apró nemzetiszinü zászlócskákkal ékesítették fel. Ad vocem Pálffy Albert! Erről volna valami mondanivalónk. Megboldogult jóemlékü városi ügyészünk, idősebb Jantsovits Emil, egy időben, — lapunk hasábjain tett felszólalásunkra, — keresztülvitte a városi tanácsnál, hogy márczius 15-én a város évenként koszo- ruzza meg Pálffy Albert szülőházának emléktábláját, mert Pálffy Albert is egyike volt azon tizeknek, kik Petőfi, Jókai és Vasvári vezetése alatt, márczius 15-ét megteremtették s akiket épp ezen okból feltétlenül megillet az ünneplés a szabadság születése napján! Meg is cselekedte ezt a város annak idejéu, de mióta idősebb Jantsovits Emil elköltözött közülünk, veszendőbe ment ez a szép, kegyeletes ünnep ! Más város, — amely boldog és szerencsés lehet, hogy a tizek egyik-másik tagja falai közt született, — márczius 15-ének megünneplését mindenkor egybekapcsolja a tizek emlékezetének kultuszával, csak nálunk van ebben a tekintetben is rideg, érthetetlen közöny, mit csupán Eliz néni nemes honleányi szive enyhít valamiképpen! Ennek a jövőben nem szabad megtörténnie! Meg kell ünnepelnük Márczius 15-ével kapcsolatban Pálffy Albert emlékezetét is, mint aki egyike volt e nap megteremtőinek! Legalkalmasabb erre a református templomi istenitisztelet utáni idő! Vonuljon a templomból a közönség az emléktáblához, beszédek, szavalatok, éneklés közben leróni a kegyelet adóját. Vagy olyan kivételt nem ismerő kegyetlen igazság volna abban a mondásban, hogy senki nem próféta a saját pátriájában . . . Ezen — bizony Isten — érdemes egy kicsit gondolkozni ! Ünnepekről lévén szó, ne hagyjuk említés nélkül a Sándor és József napokat sem. Mindkettőben volt részünk az idén is bőven. A vármegyeiek Ambrus Sándor alispánt és dr. Daimel Sándor főjegyzőt ünnepelték, kiket a város és megye minden részéből elhalmoztak jókívánságokkal. No de szóljunk másról is ! Hogy milyen lázas munka van a naponként megjelenő lapoknál s milyen könyen történhetik baklövés, azt az Aradi Közlöny czimü (különben igen jól értesült és kiváló erők közreműködésével szerkesztett) laptársunk 1908 márczius 21-én megjelent száma igazolja, hol a következő hir olvasható: „Uj főispán. Békésvármegye főispánja — minj jelentik — minden valószínűség szerint Döry Pál, Tolnamegye alispánja lesz. Kinevezése esetén Tolnamegye alispánságára Szévald Móricz és Jeszenszky főszolgabirák és Simonits főjegyző a komolyabb jelöltek.“ Annál is érdekesebb ez, mert ugyanez a lap annak idején részletes tudósítást közölt Döry Pál főispán beiktatási ünnepélyéről és később bőven irt arról is, hogy Simoncsics főjegyző az általános tiszt- ujitás alkalmával minő heves küzdelem után jutott be Tolnavármegye alispáni székébe. No de ezért a kis baklövésért nem fordul ki a világ a sarkából! No de még valamit! Szidtuk az időjárást, micsoda fránya dolog, hogy márczius közepén por van, s kértük az Egeket, hogy egy kis eső erányában intézkedjék. Az eső meg is jött, de a por csak nem szűnt meg. Érthetetlen lévén a helyzet, kérdéseket intéztünk a meteorológiai intézethez, akinek felelete helyes nyomra vezetett bennünket. Kisütötték ugyanis, hogy a gyulai nagy port az a mozgalom veri fel, amely egy sportegyesület létrehozása czélozza. Miután azonban erről a hírek közt bővebben talál tájékozást az olvasó, csak általánosságban üdvözlöm e helyen a sportbarátok nevében is a mozgalmat! Igazán ráfér egy kis élénkség erre a városra, ahová jobb sorsunk köt bennünket, s ahonnan csak akkor lehet kijutni pár hétre, ha a Pasteur intézetbe szállítanak valakit. Dr. Nyúl. Közgazdaság. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár az Országos pénztár utasítására előzetes tárgyalásba bocsájtkozott az Orvosszövetség gyulai fiókjának megbizottaival. A tárgyalás eredményre vezetett, amenyiben a mái nagyon is kiélésedéit ellentétek elsimultak s hosszas huza-vona után úgy az orvosok, mint a pénztár engedve az eredeti álláspontjukból folyó hó 19-ón délután közös értekezletet tartottak, melyen 4 órai élénk megvitatás után sikerült végleges megegyezésre jutniok. A közös értekezleten résztvettek: dr. Hajnal Albert orvosszöv. elnök, dr. Wallfisch Ferencz orvosszöv. titkár, dr. Reisz Miksa, dr. Bárdos Arthur és dr. Décsi Károly. Az igazgatóság részéről: Mayer István elnök, Rasovszky Emii, László Antal igazgatósági tagok és Diósi Béla ügyvezető. Hosszabb eszmecsere után az orvosok elejtették egyik akadálytképező pontjukat, a szabad- orvosválasztást 8 elfogadták a pénztári orvosi rendszert, egyenlőre 2 évre. A pénztár minden tag után fizet 3 koronát, a családos tag után évente 5 koronát. Egy-egy orvosra eső létszámot negyed évenként közösen állapítják meg. Az orvosok mindenféle bizonyítványt és statisztikai adatokat ingyen tartoznak kiállítani; baleseteknél azonban a kikötőt átalányon felül fizetni tartozik a pénztár a bel- ügyminiszterileg megállapított dijakat. (Ily eseteknél azonban a fizetési kötelezettség 10 hétig a munkaadót terheli, csak a 11-ik héttől a pénztárt.) A csütörtöki közös értekezlet a legszebb egyetértéssel végződött s ez biztosítéka annak, hogy a pénztár és az orvosok között felmerült s már nagyon is elmérgesedett konfliktus gyökeresen és hosszú időre rendezve van. Uj közgazdasági előadó. Darányi Ignácz föld- mi velésügyi miniszter a Szekér Gyula lemondásával üresedésbe jött helyre Pfeiffer Istvánt, a bókés- megyei gazdasági egylet nagyérdemű agilis titkárát nevezte ki közgazdasági előadónak. Békésvármegye gazdasági egyesülete folyó hó 15-én választmányi gyűlést tartott, melyen az elnöklő Beliczey Gézán kivül megjelentek : Kocsiszky Mihály, Morvay Mihály, Mirgay Sándor, Heiner Béla, Reisz Simon, Galgóczy Géza, Yidovszky Károly, Serly Kálmán, Blascsok Gyula, Lavotka Gyula és Reek Géza. Az ülés megnyitása után az elnök Domoszlay József elhunyt tagot parentálta el. Majd Reck Géza szóvá tette a brutális támadást, mely az egyletet s Beliczeyt érte a legutóbbi megye gyűlés alkalmával. Indítványozza, hogy a választmány fejezze ki megbotránkozását a gálád támadás felett s Beliczeyt bizalmáról és szeretetéről biztosítsa. A választmány egyhangúlag magáévá tette az indítványt. A mezőgazdasági es ipari kiálllitás ügyét tárgyalta ezután a választmány, mely iránt vármegyeszéltébeD nagy érdeklődés mutatkozik. — Pfeiffer István titkár bejelentette, hogy a múlt évi közgyűlés határozatának alapján átírtak a kereskedelmi és iparkamarához, valamint a megyei ipartestületekhez, azt kérdezvén tőlük, vájjon megtartható-e az ő véleményük szerint ez óv őszén Békéscsabán a kiállítás ? A kamara tagadólag válaszolt, ellenben az ipartestületek megtarthatónak mondták azt Az ipartestületek közül azonban csak a békéscsabai, gyomai, és szarvasi nyulutkoztak még eddig és pedig oly értelemben, hogy a kiállításon részt is kívánnak venni. A gazdasági egyesület részéről gróf Wenckheim Dénes vezetése mellett Derczy Péter, Pollner Ödön és Haraszti Sándor küldöttsó- gileg tisztelgett a földmivelósügyi miniszternél, akit arra kértek, hogy a kiállítást anyagilag is támogassa. Darányi miniszter kijelentette, hogy a kiállítás költségeit 20°/o ban hajlandó fiselni, de megkívánja az egylettől, hogy a részletes tervet és költségelőirányzatot terjeszszen be. Pfeiffer bemutatta ezután a költségelőirányzatot és tervet. Ezek szerint az összes költségek mintegy 20.000 koronát fognak kitenni. A kiállítás szigorúan megyei jellegű lesz s a kiállítás területéül a dohánydepó és a szomszédságában elterülő térség van jelölve. Ezután felolvastatott a földmivelesügyi miniszter megkeresése, hogy az egyesület saját részéről íb csináljon propagadát a lépfene elleni kötelező védőoltások érdekében. A választmány tudomásul vette a leiratot. A sertésorbáncz elleni védőoltás kötelezővé tétele tárgyában a választmány úgy határozott, hogy a kényszeroltáB keresztülvitelét nem javasolja, mivel a szerűm még nem elég jó és megbízható. Majd örömmel vette tudomásul az egyesület, hogy a törvényhatóság és Csaba község a kiállítás czéljaira 1000—1000 korona támodást nyújt. Végül a választmány utasította az elnökséget, hogy ezen ülésből kifolyólag Írjon fel a képviselőházíioz és tiltakozzék a levágott szerb marba behozatala ellen, sőt ilyen értelemben kérje fel a vármegye országgyűlési képviselőit. Az inditványok során Reck Géza indítványozta, hogy miután a Sárrét gazdái nem akarják a nyugoti szarvasmarlufajtát tenyészteni s továbbra is ragaszkodnak a magyarfajtához, Írjon át az egyesület a vármegye alispánjához pártolólag a sárréti gazdák érdekében. A választmány az indítványt elfogadta. A gyulai hitel és bőranyag beszerzési szövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja zárszámadása 1907. évről. Vagyon : Pénztári számlán 4281 15 Váltó számlán 3588 48 Kötvény számlán 5499 55 Központi folyó számlán 129 13 Központi üzletrész 200 — Kétes követelések számlája 19407 08 Felszerelés számlája 350 — Áruraktár számlája 15937 13 Adósok számlája 33044 24 Ingatlan számlája 9225 92 Pénzkülönbözeti számlán 140 — összesen 91802 68 Teher : Üzletrész számlán 6330 44 Központi hitel számlán 46598 45 Központi előleg számlán 122 66 Rendes tartalékalap számlán 2674 43 Hitelezők számlán 8759 87 Államsegély felt. vf. 8000 Békésmegyei takarékpénztár 15259 81 Kétes követelések tartalékalapja 3989 30 Nyereség 67 72 összesen 91802 68 Veszteség : Felszerelés leírásáért 10 Kamatszámlának 1746 80 Kétes követelések tartalékalapjának 3377 60 Költségnek 4491 81 Tiszta nyereményért 67 72 Összesen 9693 93 Nyereség: Üzemi államsegély 3000 Engedményért 49 03 Árunyereményért 6644 90 összesen 9693 93
