Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

1908. márczius 22.

BÉKÉS

S

jelentőségét, a közönség pedig elénekelte a Himnuszt és Szózatot.

A rom. kath. anyatemplomban dr. Lindenbergér János plébános tartott Te Deumot fényes segédlettel.

Az isteni tiszteleteken a hatóságok fejei és a hivatalnoki kar nagy számban jelentek meg.

A kora délutáni órákban zeneszó mellett lobogók alatt nagy ünnepi menet volt a város főbb utczáin. Utána pedig népgyülés volt a Göndöcs- népkertben, hol Névery Albert, K. Schrifert József, Jeszenszky Nándor és dr. Simonka György beszéltek. Innen a gyűlés tagjainak egy része a 48-as körbe ment. Este a társas körök ünnepeltek.

A polgári körben 50 teritékü társasvacsora volt, melyen Szénásy József elnök, Székely Lajos igazgató és még számosán mondtak pohárköszöntőket.

Ünnepelt a 48-as kör is, ahol dr. Berényi Ármin méltatta a nap jelentőségét.

Legnagyobb azonban az újvárosi olvasókörben volt az ünneplés, hol mintegy 200-an jelentek meg. A kör külön asztalnál vendégelt meg 11 öreg honvédet, kik közül a legfiatalabb 80 éves volt. Felköszöntőket mondtak dr. Kun Pál, Dombi Lajos, Kóhn Dávid, Gulyás János, Gecse Albert és Baranyik Ignácz, két kis leány pedig hazafias verseket szavalt.

A Komlóban és több más helyeken kisebb- nagyobb magántársaságok ünnepelték a márcziusi idők emlékezetét!

Békés.

Ezen a napon lelkesen ünnepelt a polgárság, kikhez a városháza előtt Kecskiméthy Eerencz országgyűlési képviselő és Berentés Lajos tanár beszédeket mondottak. Torma Béla ref. segédlelkész szavalt. Este az ipartestület helyiségében hazafias ünnepély volt. Az elnöki megnyitót Hencz Antal mondotta. Tontó József református tanító emlékbeszédet tartott. Szikszay Sándor alkalmi költeményt szavalt nagy hatással. Közben a dalkör hazafias dalokat énekelt.

Szarvas.

A város lelkesen ünnepelte meg a nagy napnak hatvanadik évfordulóját. Az uj evangélikus templomban istentisztelet volt, hol az ünnepi beszédet Jeszenszky János tartotta. A tanítóképzőben, főgimnáziumban s a polgári leány-iskolában ünnepélyeket rendeztek. A »Szabad Liczeum« ünnepi közgyűlést tartott. A függetlenségi párt népes közvacsoráján

Haviár Dániel orsz. képviselő, Faragó Mór, Haviár Gyula, Kollár Lajos dr. beszéltek. Ünnepi lakoma

Orosháza.

Szombaton este az Alföld-szálló nagytermében gyűlt össze a polgárság, kikhez Veres József és dr. Berthóty Károly beszéltek. Másnap az evangélikus templomban istenitisztelet volt, hol lobogóik alatt megjelentek az összes egyletek is. Istentisztelet után a nyári színkörbe vonult a közönség, hol a képviselő- testület díszközgyűlést tartott. — Ez alkalommal öt egyénnek 50—50 koronát osztottak ki egy, e czólra létesített alapból. Majd a Kossuth-szobor elé vonult a polgárság, itt Brósz János tanító beszélt. Este a polgári és függetlenségi körökben társasvacsora volt.

Békéscsabán.

Az ev. templomban kezdődött a hazafias ünnepély, mely alkalomra zsúfolásig megtelt a templom. Az ünnepi beszédet Székely András 's. lelkész tartotta Úgy a főgimnáziumban, mint az állami polgári fiu- és állami elemi iskolákban tartalmas műsorral, lelkes hangulatban ünnepeltek a növendékek, tanitók és szülők. A közönség egy nagy része Fábry János 48-as honvéd sírját koreste fel a temetőben és ko- szoruzta meg. Délután nagy közönség gyülekezett a Kossuth-szobor körül, hol a márcziusi bizottság rendezett ünnepélyt, melyet a »Dalkör« éneke nyitott meg. Majoros József beszélt; — Pataki József meg Ábrányi egyik szép költeményét szavalta. A szobrot megkoszorúzta a márcziusi hölgybizottság, a Rudolf-főgimnázium ifjúsága, a kereskedő ifjak egylete. Végül a közönség a »Szózat«-ot énekelte. Este a kaszinókban és társaskörökben közvacsorákat tartottak, hol eszmékben és érzületekben tartalmas beszédeket mondottak a hazafias szónokok.

Kondoros.

A nagy nemzeti ünnepet a szokásos lelkesedéssel ünnepelte Kondoros hazafias polgársága is. A község számos épületén zászló lengett. Kora reggel harangzúgás hívta a közönséget a templomba, hol az ünnep jelentőségét hatalmas beszédben Reviczky László vázolta. Este közvacsora volt, hol a jelenlevők először is a Hymnus-t énekelték el.

Újkígyós.

A reggeli istenitisztelet után, nemzeti zászlók alatt, a róm. kath. iskola udvarán gyülekezett össze a lakosság, hol a kis fiuk és leányok szavaltak és

— Láttam, mikor a Csatak sógorét csinálták . . . azaz, hogy nem láttam semmit. Ott álltunk egy fakémény mellett, lefelé vét fordítva, azon gyütt a liszt.

— Hát a búza — mondok.

— Fönn van, aszondi a mónár.

— Akko’ gyerünk az padlásra.

— De nem lőhet — igy a lisztös.

— De mienk a búza.

— Senkinek sem lőhet, csak neköm, oszt megbökte a mejjit. Akkó’ határoztam el, hogy én itt nem őrök. Viszöm a Dunára, úgy sincs annak párja. Én öntöm föl, mög-mögkeveröm s ott gyün alatta a liszt, mig tart a búza. Láttya az embör, az a fő. No nem igaz ?

— A má’ igaz.

— Miről esik a szó ? — szól a beszélgetésben elmerülő atyafiak mögé észrevétlen került sebes beszédű Dadara Szabó János.

— Az őrlésről.

— Termőit az idén fölösen, hál’ Istennek. Csak jobb élet lösz már ezután.

— Nem vélném, — igy Pista bá1. — Fölemészt a politika mindönt.

— Már mint az kormány ?

— Az.

— No, no Están bá’ — elegyedik a diskurzusba a benfentest adó esküdt. — Más világ lesz ezután. Behozzák az emelkedő adót. A gazdag embör fizet, a szögény mög fölszabadul a teher alól.

Dadara Szabó János legyint egyet a kezével. Szűri Pista bá’ meg a szemöldöke rángatá- sával kérdi:

— Kik csinánák mög ?

— Osszeütik azt a képviselők, mög a király.

— Képviselők ? Hisz azok mind gazdag embörök.

— De a muszáj nagy szó ám !

— No én csak azt mondom: nem vágják azok magok alatt a fát. Szögény embör is kéne oda.

— Pedig mög lösz, mög ám . . . még az önálló vám is.

— Az önálló vám ? — nyujtá ki hosszú nyakát Pista bá’. — Az igen, azt hiszöm, mög pártolom is. Mi vetjük, mi aratjuk . . . úgy dukál, hogy az árát is mi szabjuk mög. Ne üsse oda az orrát semmiféle náczió.

— Csakhogy hunczut a nimöt — igy a csősz.

— No az igaz! — bólintanak egyszerre.

Hogy igy megegyeznek, összecsengetik az

üvegeket.

Mig a csárda hosszú asztalánál ürülnek az üvegek, azalatt odakinn a nap vérvörös képe sebesen halad az ég pereme felé s a fülesztő meleget hajtani kezdi a mind jobban-jobban éledő alkonyi szél.

Este lett.

A magyarok mozogni kezdenek. Sokbaju Szűri Pista bá’ felhajtja a maradékot. Dadara Szabó János hivatali jelvényét mozdítja ki a sarokból. Senye Mihály esküdt úr meg leolvassa a piczulákat: „Két foglaló ára“ konstatálja magában.

A belső emberek a szőlő erányában hazafelé indulnak. Pista bá’ felveti az istrángokat, miközben megveregeti kérges tenyerével a szürkék lapoczkáit. Nagy ügygyel-bajjal felkövetkezik a búzás zsákokra s közibe cserdit a két szürkének.

énekeltek. Az ünnepi beszédet Tarkanyi Péter plébános tartotta. Este a községi vendéglőben rendezett hal-estélyen az elöljáróság teljes számban megjelent, volt még a népkőrben, polgári körben s ez iparos ifjak körében is.

Körösladány.

A református templomban Tóth József lelkész szónokolt az ünnep jelentőségéről. Az ünnep alkalmából Fábry Károly orsz. képviselő sorra meglátogatta az összes ünneplő egyesületeket és ipartestületet és mindenütt beszédet mondott. Este a kaszinóban hangverseny, társasvacsora, végül pedig táncz- vigalom volt.

Gyomén.

Gyoma hazafias népe feltűnően szép ünnepélyesség keretében ülte meg nemzeti szabadságunk születésének 60-ik évfordulóját. A sűrűén fellobogo- zott házak előtt, az utezákon egész nap hullámzott az ünneplő díszbe öltözött népsokaság. Reggel a templomok áhitatos hívőkkel teltek meg. Az ünnepi istentiszteletek közül különösen kiemelendő a református istentisztelet, ahol az énekkar hazafias énekeket adott elő, Enyedi Sándor segédlelkész pedig meghatóan szép hazafias ünnepi szónoklatot tartott.

Délután a Petőfi-téren felállított zászlókkal és zöldfényü ágakkal feldíszített emelvény köré gyülekezett a nagyszámú közönség. Itt — Pálffy Béla visszalépése következtében — Harsányi Pál tartotta az ünnepi beszédet, melyben történetileg fejtegette a 48-as időket megelőző és az azt követő nemzeti küzdelmeink sötét gyászos lapjait s többször hangoztató: »Nem nekünk szégyen, hanem annak aki tette, számoljon majd érte egykor ott, az örök biró — a nagy Isten — színe előtt, akit megcsufolni és megszégyeníteni nem lehet soha!« E nagyhatású szép szónoklatot gyakori éljenzés szakította meg. Utána a református egyházi énekkar hazafias énekeivel emelte az ünnepséget, majd ffrményi Lajos ez alkalomra irt saját költeményét korát meghaladó hévvel szavalta el. A tapsvihart aratott szavalat után még a Szózatot elénekelve oszlott szót a közönség.

Este a Központi kaszinó, ipartestület és tiz olvasókör helyiségeiben tartatott ünnepi társas vacsorával, sőt a polgári olvasókörökben reggelig tartó tánczvigalommal fejeződött be az ünnepség.

Azt talán mondanunk sem kellene, hogy a társas vacsorák alatt az ünnepet méltató és számos egyéb tartalmú pohárköszöntö hangzott el, melyek közül különösen felemlitésre méltók a Központi Kaszinóban — az ékes szólásról hires — Pálffy Béla által tartott s történeti adatokkal támogatott magas szárnyalásu beszéd, melyben a magyar nemzet legdicsőbb tetteit, tudományának némely hódításait sorolta fel s ezekből azt a következtetést vonta le, hogy összetartással, szeretettel és egyetértéssel mi minden jó dologra képes a magyar, de a pártoskodás és széthúzás nagyon megtudja erőit gyöngíteni. Hasonló szellemű beszédet mondott még itt Enyedi Sándor ref. segédlelkész is. Úgyszintén az Alsórészi Olvasókörben ugyancsak az egyetértésre és összetartásra serkentő szónoklatot tartott Harsányi Pál, kinek szónoki hévvel elmondott hazafias beszéde nagy hatást tett a hallgatóságra.

T a n ü g y.

Nyilvános köszönet. A Békésmegyei Takarékpénztár 100 koronát, a Gyulavárosi Takarékpénztár 40 koronát, a Gyulavidóki Takarékpénztár 40 koronát adományozott a gyulai gimnázium segélyalapja javára. A szép adományokért ez utón mond hálás köszönetét a főgimnázium igazgatósága.

Március 15-ike a főgimnáziumban. A főgimnázium az 1848. március 15-iki események emlékére ünnepélyt rendezett a következő tárgysorozattal :

1. Nincs becsület . . . Kuruc dal, énekelte az ifjúsági énekkar.

2. Nagy Endre : Márciusi dal. Szavalta Lin- denberger Alajos IY. o. t.

3. Bécsi magyar tánc. Gúnydal a kuruc világból, énekelte az ifjúsági énekkar.

4. Ünnepi beszéd. Táby Andor tanár felolvasása.