Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

1908. márczius 22. BÉKÉS S jelentőségét, a közönség pedig elénekelte a Himnuszt és Szózatot. A rom. kath. anyatemplomban dr. Lindenbergér János plébános tartott Te Deumot fényes segédlettel. Az isteni tiszteleteken a hatóságok fejei és a hivatalnoki kar nagy számban jelentek meg. A kora délutáni órákban zeneszó mellett lobo­gók alatt nagy ünnepi menet volt a város főbb utczáin. Utána pedig népgyülés volt a Göndöcs- népkertben, hol Névery Albert, K. Schrifert József, Jeszenszky Nándor és dr. Simonka György beszéltek. Innen a gyűlés tagjainak egy része a 48-as körbe ment. Este a társas körök ünnepeltek. A polgári körben 50 teritékü társasvacsora volt, melyen Szénásy József elnök, Székely Lajos igazgató és még számosán mondtak pohárköszöntőket. Ünnepelt a 48-as kör is, ahol dr. Berényi Ármin méltatta a nap jelentőségét. Legnagyobb azonban az újvárosi olvasókörben volt az ünneplés, hol mintegy 200-an jelentek meg. A kör külön asztalnál vendégelt meg 11 öreg hon­védet, kik közül a legfiatalabb 80 éves volt. Felkö­szöntőket mondtak dr. Kun Pál, Dombi Lajos, Kóhn Dávid, Gulyás János, Gecse Albert és Baranyik Ignácz, két kis leány pedig hazafias verseket szavalt. A Komlóban és több más helyeken kisebb- nagyobb magántársaságok ünnepelték a márcziusi idők emlékezetét! Békés. Ezen a napon lelkesen ünnepelt a polgárság, kikhez a városháza előtt Kecskiméthy Eerencz or­szággyűlési képviselő és Berentés Lajos tanár be­szédeket mondottak. Torma Béla ref. segédlelkész szavalt. Este az ipartestület helyiségében hazafias ünnepély volt. Az elnöki megnyitót Hencz Antal mondotta. Tontó József református tanító emlékbe­szédet tartott. Szikszay Sándor alkalmi költeményt szavalt nagy hatással. Közben a dalkör hazafias da­lokat énekelt. Szarvas. A város lelkesen ünnepelte meg a nagy nap­nak hatvanadik évfordulóját. Az uj evangélikus tem­plomban istentisztelet volt, hol az ünnepi beszédet Jeszenszky János tartotta. A tanítóképzőben, főgim­náziumban s a polgári leány-iskolában ünnepélyeket rendeztek. A »Szabad Liczeum« ünnepi közgyűlést tartott. A függetlenségi párt népes közvacsoráján Haviár Dániel orsz. képviselő, Faragó Mór, Haviár Gyula, Kollár Lajos dr. beszéltek. Ünnepi lakoma Orosháza. Szombaton este az Alföld-szálló nagytermében gyűlt össze a polgárság, kikhez Veres József és dr. Berthóty Károly beszéltek. Másnap az evangélikus templomban istenitisztelet volt, hol lobogóik alatt megjelentek az összes egyletek is. Istentisztelet után a nyári színkörbe vonult a közönség, hol a képviselő- testület díszközgyűlést tartott. — Ez alkalommal öt egyénnek 50—50 koronát osztottak ki egy, e czólra létesített alapból. Majd a Kossuth-szobor elé vonult a polgárság, itt Brósz János tanító beszélt. Este a polgári és függetlenségi körökben társasvacsora volt. Békéscsabán. Az ev. templomban kezdődött a hazafias ün­nepély, mely alkalomra zsúfolásig megtelt a templom. Az ünnepi beszédet Székely András 's. lelkész tartotta Úgy a főgimnáziumban, mint az állami polgári fiu- és állami elemi iskolákban tartalmas műsorral, lelkes hangulatban ünnepeltek a növendékek, tanitók és szülők. A közönség egy nagy része Fábry János 48-as honvéd sírját koreste fel a temetőben és ko- szoruzta meg. Délután nagy közönség gyülekezett a Kossuth-szobor körül, hol a márcziusi bizottság rendezett ünnepélyt, melyet a »Dalkör« éneke nyi­tott meg. Majoros József beszélt; — Pataki József meg Ábrányi egyik szép költeményét szavalta. A szobrot megkoszorúzta a márcziusi hölgybizottság, a Rudolf-főgimnázium ifjúsága, a kereskedő ifjak egylete. Végül a közönség a »Szózat«-ot énekelte. Este a kaszinókban és társaskörökben közvacsorákat tartottak, hol eszmékben és érzületekben tartalmas beszédeket mondottak a hazafias szónokok. Kondoros. A nagy nemzeti ünnepet a szokásos lelkese­déssel ünnepelte Kondoros hazafias polgársága is. A község számos épületén zászló lengett. Kora reggel harangzúgás hívta a közönséget a templomba, hol az ünnep jelentőségét hatalmas beszédben Reviczky László vázolta. Este közvacsora volt, hol a jelen­levők először is a Hymnus-t énekelték el. Újkígyós. A reggeli istenitisztelet után, nemzeti zászlók alatt, a róm. kath. iskola udvarán gyülekezett össze a lakosság, hol a kis fiuk és leányok szavaltak és — Láttam, mikor a Csatak sógorét csinál­ták . . . azaz, hogy nem láttam semmit. Ott áll­tunk egy fakémény mellett, lefelé vét fordítva, azon gyütt a liszt. — Hát a búza — mondok. — Fönn van, aszondi a mónár. — Akko’ gyerünk az padlásra. — De nem lőhet — igy a lisztös. — De mienk a búza. — Senkinek sem lőhet, csak neköm, oszt megbökte a mejjit. Akkó’ határoztam el, hogy én itt nem őrök. Viszöm a Dunára, úgy sincs annak párja. Én öntöm föl, mög-mögkeveröm s ott gyün alatta a liszt, mig tart a búza. Láttya az embör, az a fő. No nem igaz ? — A má’ igaz. — Miről esik a szó ? — szól a beszélgetés­ben elmerülő atyafiak mögé észrevétlen került sebes beszédű Dadara Szabó János. — Az őrlésről. — Termőit az idén fölösen, hál’ Istennek. Csak jobb élet lösz már ezután. — Nem vélném, — igy Pista bá1. — Föl­emészt a politika mindönt. — Már mint az kormány ? — Az. — No, no Están bá’ — elegyedik a dis­kurzusba a benfentest adó esküdt. — Más világ lesz ezután. Behozzák az emelkedő adót. A gaz­dag embör fizet, a szögény mög fölszabadul a teher alól. Dadara Szabó János legyint egyet a kezé­vel. Szűri Pista bá’ meg a szemöldöke rángatá- sával kérdi: — Kik csinánák mög ? — Osszeütik azt a képviselők, mög a király. — Képviselők ? Hisz azok mind gazdag embörök. — De a muszáj nagy szó ám ! — No én csak azt mondom: nem vágják azok magok alatt a fát. Szögény embör is kéne oda. — Pedig mög lösz, mög ám . . . még az önálló vám is. — Az önálló vám ? — nyujtá ki hosszú nyakát Pista bá’. — Az igen, azt hiszöm, mög pártolom is. Mi vetjük, mi aratjuk . . . úgy dukál, hogy az árát is mi szabjuk mög. Ne üsse oda az orrát semmiféle náczió. — Csakhogy hunczut a nimöt — igy a csősz. — No az igaz! — bólintanak egyszerre. Hogy igy megegyeznek, összecsengetik az üvegeket. Mig a csárda hosszú asztalánál ürülnek az üvegek, azalatt odakinn a nap vérvörös képe sebesen halad az ég pereme felé s a fülesztő meleget hajtani kezdi a mind jobban-jobban éledő alkonyi szél. Este lett. A magyarok mozogni kezdenek. Sokbaju Szűri Pista bá’ felhajtja a maradékot. Dadara Szabó János hivatali jelvényét mozdítja ki a sarokból. Senye Mihály esküdt úr meg leolvassa a piczulákat: „Két foglaló ára“ konstatálja ma­gában. A belső emberek a szőlő erányában haza­felé indulnak. Pista bá’ felveti az istrángokat, miközben megveregeti kérges tenyerével a szür­kék lapoczkáit. Nagy ügygyel-bajjal felkövet­kezik a búzás zsákokra s közibe cserdit a két szürkének. énekeltek. Az ünnepi beszédet Tarkanyi Péter plé­bános tartotta. Este a községi vendéglőben rendezett hal-estélyen az elöljáróság teljes számban megjelent, volt még a népkőrben, polgári körben s ez iparos ifjak körében is. Körösladány. A református templomban Tóth József lelkész szónokolt az ünnep jelentőségéről. Az ünnep alkal­mából Fábry Károly orsz. képviselő sorra megláto­gatta az összes ünneplő egyesületeket és ipartestü­letet és mindenütt beszédet mondott. Este a kaszi­nóban hangverseny, társasvacsora, végül pedig táncz- vigalom volt. Gyomén. Gyoma hazafias népe feltűnően szép ünnepé­lyesség keretében ülte meg nemzeti szabadságunk születésének 60-ik évfordulóját. A sűrűén fellobogo- zott házak előtt, az utezákon egész nap hullámzott az ünneplő díszbe öltözött népsokaság. Reggel a templomok áhitatos hívőkkel teltek meg. Az ünnepi istentiszteletek közül különösen kiemelendő a refor­mátus istentisztelet, ahol az énekkar hazafias éneke­ket adott elő, Enyedi Sándor segédlelkész pedig meghatóan szép hazafias ünnepi szónoklatot tartott. Délután a Petőfi-téren felállított zászlókkal és zöldfényü ágakkal feldíszített emelvény köré gyüle­kezett a nagyszámú közönség. Itt — Pálffy Béla visszalépése következtében — Harsányi Pál tartotta az ünnepi beszédet, melyben történetileg fejtegette a 48-as időket megelőző és az azt követő nemzeti küzdelmeink sötét gyászos lapjait s többször han­goztató: »Nem nekünk szégyen, hanem annak aki tette, számoljon majd érte egykor ott, az örök biró — a nagy Isten — színe előtt, akit megcsufolni és megszégyeníteni nem lehet soha!« E nagyhatású szép szónoklatot gyakori éljenzés szakította meg. Utána a református egyházi énekkar hazafias énekei­vel emelte az ünnepséget, majd ffrményi Lajos ez alkalomra irt saját költeményét korát meghaladó hévvel szavalta el. A tapsvihart aratott szavalat után még a Szózatot elénekelve oszlott szót a közönség. Este a Központi kaszinó, ipartestület és tiz olvasókör helyiségeiben tartatott ünnepi társas va­csorával, sőt a polgári olvasókörökben reggelig tartó tánczvigalommal fejeződött be az ünnepség. Azt talán mondanunk sem kellene, hogy a társas vacsorák alatt az ünnepet méltató és számos egyéb tartalmú pohárköszöntö hangzott el, melyek közül különösen felemlitésre méltók a Központi Kaszinóban — az ékes szólásról hires — Pálffy Béla által tartott s történeti adatokkal támogatott magas szárnyalásu beszéd, melyben a magyar nemzet leg­dicsőbb tetteit, tudományának némely hódításait sorolta fel s ezekből azt a következtetést vonta le, hogy összetartással, szeretettel és egyetértéssel mi minden jó dologra képes a magyar, de a pártosko­dás és széthúzás nagyon megtudja erőit gyöngíteni. Hasonló szellemű beszédet mondott még itt Enyedi Sándor ref. segédlelkész is. Úgyszintén az Alsórészi Olvasókörben ugyancsak az egyetértésre és össze­tartásra serkentő szónoklatot tartott Harsányi Pál, kinek szónoki hévvel elmondott hazafias beszéde nagy hatást tett a hallgatóságra. T a n ü g y. Nyilvános köszönet. A Békésmegyei Takarék­pénztár 100 koronát, a Gyulavárosi Takarékpénztár 40 koronát, a Gyulavidóki Takarékpénztár 40 ko­ronát adományozott a gyulai gimnázium segély­alapja javára. A szép adományokért ez utón mond hálás köszönetét a főgimnázium igazgatósága. Március 15-ike a főgimnáziumban. A főgimná­zium az 1848. március 15-iki események emlékére ünnepélyt rendezett a következő tárgysorozattal : 1. Nincs becsület . . . Kuruc dal, énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Nagy Endre : Márciusi dal. Szavalta Lin- denberger Alajos IY. o. t. 3. Bécsi magyar tánc. Gúnydal a kuruc világ­ból, énekelte az ifjúsági énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Táby Andor tanár felol­vasása.

Next

/
Thumbnails
Contents