Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-03 / 9. szám
2 BÉKÉS 1907. márczius 3. ki, a felső pedig honi, hazai ipar terméke volt ezelőtt 40 évvel. Ma azonban még a czérna is Ausztriából való. Tavaly, mikor egyszer egy szocziálista vándor apostol hirdette az igéket a népkerti pavillonban, véletlenül megállottám egy czifrán öltözött nő és leánykája mellett. Egy férfi is állott előttem, aki kézzel-lábbal helyeselt minden kijelentést, mely a hazai ipar elhagyottságáról szólt. Végtelenül hosszan tott a dolog s végre az asszonyra és leánykájára mutattam és igy szóltam az emberemhez: »Kivánja maga barátom, hogy a maga iparát mindenki pártolja?“ Hogyne kívánnám? Na lássa, úgy vettem észre, hogy ez az asszony a maga felesége, és ez a kis lány a maga lánya ! Úgy van uram ! Mutassa meg most maga nekem azt a ruhadarabot a feleségén, vagy a lányán, melylyel a hazai ipart támogatták megszerzésében? Bizony uram, azonkívül, hogy a feleségem maga készítette e ruhákat, semmi hazai iparral előállítottat nem tudok megnevezni! Na lássa barátom, kezdjék a szocziális eszméket úgy valósítani meg, hogy csak az itthon, a városban, e vármegyében vagy legalább ezen országban előállított kelmékből — bármilyen durvák legyenek is azok — készítsék ruházatukat, fehérneműjüket, csak ama tárgyakat használják, melyekről biztosan tudják a honi származást: akkor rögtön segítenek a maguk helyzetén is, az urakén is, meg mindenkién ! De ha már megszoktuk a finomat! Akkor barátom, fizessék meg egyszer pénzzel Ausztriának, vagy a külföldnek, és másodszor szegénységgel önmaguknak ! El kell hát dobni a divatot! Ki kezdi meg ? Az igazi hazafi, az igazi honleány mind. Vegyék fontolóra a cselédtartó gazda gok, gazdák, uradalmak, hogy a lustaság a cselédek közé és a lustasággal a hűtlenség a selyem kendő, a selyem kötő révén férkőzött be. Én ha gróf volnék, vagy földes ur, nem tűrném magamnál azt a cselédet, akinek a feleségén, vagy lányán bugyros ujju zekét, selyem kendőt, selyem kötőt, avagy delinböl és franczia batisztból készült ruhát látnék. Fel kell hát azt a szövőgyárat állítani, azonkívül a szűcs, tímár, s/ürszabó, gubás ipart ismét föl kell támasztani a divat el- magyarositásával! Aki többet tud, tegyen hozzá! Domonkos János, A vármegye közgyűlése. — Február 27. — A vármegye ez évi első évnegyedes rendes közgyűlése iránt szokatlanul kicsi volt az érdeklődés 'amelyet még a szolgabiró választás sem tudott fokozni. TJgy látszik a közügyek iránti érdeklődést hova-tovább háttérbe szorítják a mindinkább nehezebbé váló magán megélhetési viszonyok, amelyeknek gondozása, ellátása az egyébként köztéren is szerepelni vágyó s tudó egyéneket elvonják a szereplés teréről. Legjobban kitettek magukért az orosházi megyebizottsági tagok, akik tömegesen bejöttek je-1 löltjük dr. Jeszenszky Frigyes szolgabirájuk mellett s nagyrészt az ő érdemük, hogy Jeszenszky olyan nagy többséggél győzött. A közgyűlés lefolyásáról különben részletes tudósításunk a következő : Jelenvoltak dr. Fábry Sándor főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor várni, főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moldoványi János aljegyzők, dr. Zöldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János t. főorvos, dr. Wieland Sándor, Kóhn Dávid, Lukács Endre, Sinszky Ferencz, Sárossy Gyula, Perszina Alfréd, Szabó Emil, Popovics Szilveszter, Somogyi Ákos, Schmidt Iván, Papp József, Tobak István, Pusztai János, Ágoston Lajos, Szathmáry Gábor, Horváth János, Horváth József, Bazár Gyula, Körber Tivadar, Weisz Imre, TabitMihály, Kiss István, Seres András, Melega József, Torkos Kálmán, Jankó Ferencz, dr. Bikády Antal, Boka István, Feuer Márk, Kiss Antal, Arató Lajos, Boros János, Németh Pál, Szalay József, ifjú Winter P. Ádám, Bau Mihály, Dohányos János, Oláh Mihály, ifjú Tolnay Ferencz, dr. László Elek, Bakucz Tivadar, dr. Lovich Ödön, Sebők Sándor, dr. Berthoty István. Szabó János, Freuder Mór, dr. báró Drechsel Gyula, Herczegh Géza, Bulla Sándor, dr. Márky János, dr. Konkoly Tihamér, Ritsek János. Csák György, dr. Follmann János, Schmidt Gyula, Á. Schriffert József, dr. Bucskó Koriolán, dr. Martos József, Kukla Ferencz, Sál József, dr Berényi Ármin, Pettner József, Endrész András, Áchim János, Névery Albert, Schmidt József, F. Schriffert István, Ravay Gábor, Áchim L. András, Weisz Mór, Jeszenszky Károly, Bakos Mátyás, Bohus M. Györgye Lukoviczki János, Zsíros András, Mikla Z. György, Kliment Z. János, Kocziszki Mihály, Kárnyáczki István, dr. Hajnal Albert, Pfeiffer István, dr. Szondi Lajos, Wilim István, Seiler Elek, Szalay József, Belenta Mihály7, Beliczey Géza, Fábry Károly, Korcsok János, Böhm Miklós, Morvái Mihály. Elnöklő főispán szívélyesen üdvözölvén a megjelenteket, jelzi, hogy a mai közgyűlésnek sok fontos tárgya lesz. Kiemeli, hogy az alispáni jelentés mily részletesen emlékezik meg mindazokról a mozzanatokról, amelyek a vármegye közéletében a legutóbbi közgyűlés óta felmerültek. A maga részéről a közgyűlés tudomására hozza, hogy az ez évi állami költségvetésbe egy fél millió korona vétetett fel a Körözsök szabályozására. Kiépíttetett eddig Bökény- nél a kamara zsilip — a mely munkálat által a Körözsök hajózhatása Békésszentandrásig biztosíttatott, s remélhető, hogy a munkálatok oly mérvben fognak előhaladni, hogy egy pár év alatt a Hármas sőt a Kettős-Körös is hajózhatóvá válik. Megemlékezik továbbá arról, hogy a III. trans- versalis ut, amely Berettyóújfalutól Orosházáig már ki van építve, az állam által valószínűleg még az idén átvétetik és legközelebb teljes hosszban ki fog építtetni. A beruházási hitel terhére a vármegye területén már kiépített 55 kiloméier utón felül engedélyeztetni fog még a folyó évben 48, a jövő évben pedig 55 kilométer ut kiépítése. Tervbe vau véve a közkórház kibővítése és pedig 400,000 korona költséggel egy külön sebészeti pavilion építése, 100,000 korona költséggel a tüdőbetegek részére, 40,000 korona befektetéssel a fér tőző betegek, s 30.000 korona költséggel külön személyzeti osztály terveztetnek. , Az összes költségek 620,000 koronát tennének ki, amelynek amortisatio- nális fedezete 14 fillérrel emelné a napi ápolási dijat, amely ez esetben is csak 1 kor. 88 fillért tenne ki, s igy még mindig kevesebb lenne, mint más vidéki közkórházaknál, a hol pedig ily nagyszabású intézmények megközelítőleg sincsenek. Remény van arra is, hogy Békéscsabán a se- lyemfonóda mielőbb fel fog állitatni, csupán a munkásviszonyok jobbra fordultától függ ennek a kérdésnek a sikeres megoldása. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegyei szeretetház létesítése tárgyában kelt közgyűlési határozatot, s tudomásul vette, hogy a Fehér-Kereszt- egyesület a jelzett intézmény czéljaira 30,000 koro- uát átenged. Már ki is van küldve a helyszínére egy egészségügyi mérnök, aki az építkezési, illetve tervezési munkálatokat megfogja indítani. Mezöberény községben is terveztetik egy kisebb hasonló jellegű internátus, miután a község erre a czélra egy alkalmas telket és azon levő magtár épületet ajánlott fel. Megemlékezett még a főispán a megyei közművelődési egylet újra alakulásáról s a múlt évben történt parczellázásokról, melyek között legideálisabb volt a gyulai remetei földek parczellázása, mert ez a birtok 3 holdas részletekben valóban földnélküli egyének részére jutott. S ezzel a parczellézással kapcsolatban tervbe van véve 311 munkásház létesítése az állam és Gyula város segélyével és oly módon telensége, melynek a férfiaknál a vagyon és élet elleni vétségek temérdek fajtájában rejlő sokféle becstelenségek felelnek meg, egyenes következése, hogy a mai nő becsülete is prostitúció- mentességével áll szoros összefüggésben. Mindenki csak azokat a bűnöket követi el, amelyek elkövetésére alkalma van. A pénztárosok sikkasztani szoktak s nem lesznek vadorzók. A proletár lop, rabol, vagy gyilkol, de nem uzso- ráskodik. A polgári nő is, aki jórészt még ki van zárva a társadalmi munkából, a vagyon-el- oszlás csatorna-rendszerének partjairól, természetszerűleg nem követhet el gyakran vagyon elleni vétségeket. Becsülete tehát abból a szempontból nem is igen fejlődött ki. Se ő maga nem érzi a büntető-törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusainak ama mágikus hatását, mely a férfit oly nagy tiszteletre és óvatosságra kényszeríti. Nóra, Ibsen hősnője, a legnagyobb lelki nyugalommal hamisít váltót, mivel családi légkörben kifejlett lelkületében nincs szerv a polgári becstelenség átérzésére. Nagyon természetes viszont, hogy nagyon kifejlett érző-képessége van a nőnek a nemi becsületre vonatkozólag. Leánytisztaság, hitvesi hűség, sőt némileg még az anyai lelkiismeretesség — ha nevelői szakértelem nem is — oly értékek, amiknek minden nő nagy fontosságot tulajdonit. A család világán belül ezek ugyanis a női érték fokmérői; az ő világa pedig ma még jórészt a család. A nemi becsület azonban nem csak szükebb körű, hanem bizonytalanabb, védtelenebb, mint az általános emberi, társadalmi becsület. Leánytisztaság, hitvesi hűség, ezek a család részben melegházszerü, részben pinczeszerü világának, részben disznövényzetü, részben panészvirágszerü termékei. Ez a világ nem oly világos, napfénytől elárasztott, szabályosan szervezett mint a külső, a társadalmi élet. S különösen eme világnak ama zugai, melyeket a női lelkek és női cselekvési körök alkotnak. A társadalmi cselekvések mintegy napfényben, minderiki által ellenőrzötten történnek. Legalább ami itt titokban történik, az titkolja eme titkosságát. A nő nemi életét kitevő cselekvések vagy nem cselekvések ellenben elfogadottan félhomályban történnek, épp ezért titokszerüen, anélkül hogy e titoksze- rüség titkolandó volna. Sőt ellenkezőleg a szeméremnek, mely a nemi életre, főleg a nőire nézve kötelező, az a hajlama van, hogy azt az egész életterületet homályba borítsa. A szemérem mintegy az a hófehér lepedő, melyre a nemi élet homályos mozgóképei rávetődnek. Egy ily világban a cselekvések ellenőrzése sokkal nehezebb, mint ott, ahol minden napfényben történik. S ép ezért válik a női becsület is mintegy az igazi becsület árnyképévé, hirnévvé. Egy férfi, akiről nem tudjuk egész bizonyossággal, hogy lopott, sikkasztott vagy csalt, becsületes ember, s mindenki óvakodik róla mást állítani. Egy nőről viszont legnagyobb nyúgalommal mondogatják, hogy ártatlanságát kilencz-tized- résznyire elflirtelte, vagy hogy hitvesi hűségét többször megtörte. Az előbbi esetben, a férfival szemben azért óvatos mindenki, mivel a férfi büncselekvéseit a vádlónak bizonyitania kell, és ha igazak, a legtöbb esetben lehet is; a másikban, a nővel szemben azonban ez nem szükséges, de nem is igen lehet. Természetesen mindez nem törvénykezési gyakorlatra, hanem az általános társadalmi életre vonatkozik. Ami azonban ebben az esetben fontosabb is. íme, a női becsület és a női élet párhuzamossága, adekvatsága egyre kétségtelenebbé válik. Ép ezért nem a törvények szigorítása, nem a közfelfogás u. n. nemesbiilése fogja a női becsületet mai szegényes, szükkörü állapotából kiemelni, hanem magának az egész női nemnek gazdasági és ebből folyó erkölcsi és szellemi felszabadulása. Ha majd a nő működési köre tul- szélesül a családi élet, a nemi érzések keretein, s tudni fogja a férfi működési körét, akkor majd a női becsület is elveszti sajátos nemi jellegét s némi mellékes elemeitől eltekintve, azonos lesz a férfibecsülettel. S ez a féjlődés, mely mindenféle kettős morált meg fog szüntetni, elő fogja idézni azt is, hogy a női becsület, mely ma inkább csak hírnév, igazi becsületté fog emelkedni.
