Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-10 / 10. szám
1907. márczius 10. 5 BÉKÉS az ifjú leánylélek, mint az üde tavaszi virág, csupa mosoly, jókedv és goudtalanság. A Magyar Lányokat Táboriné- Tutsek Anna szerkezti s Singer és Wolfner czég adja ki. Előfizetni minden könyvkereskedés utján lehet, vagy közvetlenül a kiadóknál, Singer és Wolfnernél (Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Én újságom. Márczius idusának közeledtével, Az En Újságom, az a kedves, derült mesélő újság, az eddigieknél is több helyet szentel a hazafias érzésnek. Olyan közleményeket, verset, történeti elbeszélést, képeket hoz, amelyek mind e nagy márcziusi nip kultuszát ápolják a gyermekek lelkében. Az 43a Újságom előfizetési ára negyedéven ként 2 korona. Előfizetni lehet a kiadóknál Singer és Wolfnernél (Budapest, VI., Andrássy-ut 10) vagy bármely könyvkereskedés utján. Tarka képek. Irodalmi életünkben nagy változás fog beál- lani. Dubányi Imre, irodalmi nevén — re, az én kedves »élet« párom, t. i. »Gyulai élet» párom itt hagy bennünket és elmegyen Budapestre lakni, ahová a belügyminiszter kinevezte számvizsgálóvá. 1 Na hát so’ sem hittem, hogy a belügyminiszter igy ' »lóvá« fogja őt tenni. Távozását mindannyian sajnáljuk, de legjobban sajnálja Grünwald, lapunk tördelője, mert ki fogja ezután a kéziratokat még szombat délelőtt leadni. Nagyon sajnálják az ő távozását városszerte, különösen a »Békés« kedves olvasói, akiknek szellemes krónikáival sok kellemes perczet szerzett. Mégis legeslegjobban én sajnálom, akinek szivéhez hozzá volt nőve, jóllehet »élet«- utaink különböztek s tíz évi irodalmi együtt élésünk után, bizony igen érzékenyen esik az elválás. Igaz, hogy sajnálkozásunkba öröm is vegyül, mert hisz amikor sajnáljuk, előmenetelének kell hogy örüljünk s úgy vagyunk most vele, mint szegény korán elköltözött tíyóji Dezső barátom a költemény kötetével, amelynek azt a czimet adta, hogy »Egy köny, egy mosoly« Igazáu nem tudjuk, hogy ha vele találkozunk, mosolyogjiank-e, vagy könnyez zünk ? Azt hiszem azonban, ahogy én ismerem, hogy egy könnyet nem ad száz, ezer mosolyért sem. S bizony nehéz szivvel fog ő is eltávozni, elbúcsúzni Jtőlünk, szülővárosától, ahol kora gyermekkora óta élt, ahol felnevelkedett, ahol ismer minden fűszálat,' ahova, fűzik a gyermeki kötelékek. Eszébe fognak ljutni bizonyára a gyulai vár alatt a »kis sarkantyú« |és a »nagy sarkantyú«, — ahova mint gyermekek, együtt jártunk fürdeni, — a »homokbánya«, ahol korcsolyázni tanultunk, a »Bárdos«-ér, ahova fiatal fűzfavesszőt mentünk vágni (nem azért, mintha poétái hajlamaink lettek volna), a polgári iskola, amelynek padjaiba első ideáljai neveinek kezdőbetűi vannak bevésve, a »Bodoky« tanya, ahova már mint irodalmárok, a szerkesztővel gyakran kisétáltunk, hallgatva szerkesztőnk elbeszélését a régebbi, érdekes gyulai férfiakról és asszonyokról. S eszébe fog jutni a szülői ház s Petőfinek örökszép lyrai sorai: Kínok égtek a szülőkebelben, Hogy búcsúmnak csókját ráleheltem; S kínja lángi el nem aluvának, Jéggyöngyétől szeme harmatának. De az embert vágyai vezérlik s ez a vigasztaló, s ennek ellenállni nem lehet, s ha vágyainknak sólyomszárnya támad, mennünk kell, ahova vágyaink visznek, ahol jövő boldogulásunkat véljük feltalálni. S ezentúl nekem kell pótolnom a »Gyulai élet«-et úgy, ahogy tudom. Már gondolkoztam is rajta, hogy a két czimet hogy kellene' egyesítenem. 'Például lehetne »Tarka élet.« »Gyuiai képek.» »Gyulai tarka élet.« »Tarka gyulai képek.« »Tarka életképek.« »Gyulai tarka életképek«, vagy »Tarka gyulai életképek« stb. Czim tehát volna bőven, csak megfelelő mennyiségű szellemesség kell hozzá. Kár, hogy Imre barátom a magáét magával viszi, mert bizony azt is fel tudnánk használni. Na de itt van a városi képviselőtestület, van ott szellemesség elég. A legutóbbi városi képviselő- testületi közgyűlésen is, — nem akarok én is hasonló hasonlattal élni, — az egyik képviselő igen szellemesnek bizonyult. Ugyanis arról volt szó, hogy az ; ökrök a tehenek, borjuk, lovak és csikókkal együtt Békésvármegye Fehér Kereszt Egyesülete __ I Je gyzőkönyv. I A Békésvármegyei Fehér Kereszt Egyesület választmányának 1907. évi márczius hó 3-án tartott üléséről. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, bemutatja az országos gyermekvédő liga megkeresését, melyben a liga folyó évi április hó 2-án és 3-án gyermeknapok tartására a vármegyében szervező intézkedések megtételét kéri. E'nök főispán ismertetvén az országos gyermekvédő liga kiválóan nemes czéljait s a ligának a gyermekvédelem terén eddig kifejtett rendkívüli buzgó tevékenységet s ebből folyó sikereit, felkéri a választmányt, hogy a gyermeknapok szervezése iránt intézkedni s ezzel a ligát törekvéseiben támogatni mél- tóztassék. A választmány egyhangúlag elhatározza, hogy a liga javára folyó évi április hó 2-án ,és 3-án a gyermeknapok tartása iránt mozgalmat indít s a Gyulán tartandó gyermeknapok szervezésére dr. Márki János elnöklete alatt bizottságot küld ki. E bizottság tagjaiul megválasztatak: dr. Marki János, elnök, dr. Széli Imre, Czinczár Adolf, Dombi Lajos, Fábián Lajos, dr. Kun Pál, Ivóhn Dávid, dr. Lovich Ödön,| dr. Ladies László, dr. Lindenberger János, Nagy Jenő, Ileisner Ede, Scherer Benedek, Székely Lajos,1 Vida István, Wieland Dénes, dr. Zöldy János és| végül Szekér András, főispáni titkár, mint a bizottság' jegyzője. _ _ j A bizottság felhatalmaztatik, hogy a szükséghez' mérten, önmagát újabb tagokkal kiegészíthesse. A kiküldött bizottság feladata lesz, hogy a gyermeknap tartásának alkalmas módozatait a helyi viszonyokhoz képest megállapítsa, ez intézmény iránt a közönség érdeklődését a legszélesebb körben fel- költse s végül, hogy a gyermeknapokon a liga javára befolyt adományokat kezelje, illetőleg azokat dr. Márki János utján rendeltetési helyére juttassa A választmány felkéri a bizottságot, hogy a gyermeknapok szervezése ügyében, az országos gyermekvédő ligával közvetlenül lépjen érintkezésbe. Felkéri végül a választmány főispán ur ő méltóságát, hogy intézkedjék az iránt, miszerint Békéscsabán, Békésen, Orosházán és Szarvason tartandó; gyermeknapok szervezését az ottani tulipánszövetségek bevonásával, az illető főszolgabirák vegyék ke-' zeikbe. — Kmf. Dr Fabry Sándor, főispán, elnök. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Uj Idők. Herczdg Ferencz hetilapja, az Uj Idők ez a legelőkelőbb szépirodalmi, művészeti és társadalmi lap, ma szorossabb viszonyt tart a magyar olvasópublikummal, mint valaha. Mindenütt találkozni vele az úri famíliák szalonjában. Programmja ma is ugyanaz, ami eddig volt, csak bővebb, színesebb ; az apparatus, a melylyel dolgozik, nagyobb készségű. Egyfelől tiszteli mindazt, ami hagyomány a nélkül hogy maradi volna, másfelől tükre a modern élet szellemi nyilvánulásainak. Uj törekvés, uj hang, uj helyet kap hasábjain, ha őket a természetes fejlődés hozza létre. A szerkesztő Herczeg Ferenczen kívül, a magyar széppróza legjelesebb képviselőit szólaltatja meg frissen irt munkáikkal. Illusztrá- czióanyaga roppant változatos, eredeti felvételei pedig beszámolnak minden hét közérdekű aktuálli- tásairól. Az uj évfolyam Herczeg Ferencz, a kiváló iró uj regényét közli. Negyedévenként az Uj Idők előfizetési ára 4 korona. Előfizetési pénzek legczól- szerübben postautalványon küldendők az Uj Idők kiadóhivatalának Budapest, VI., Andrássy-ut 10 szám alá. Magyar Lányok. A hol ismerik e képes hetilapot, a mely a Magyar Lányok czimmel a fiatal leánypublikumnak készül, tudják, hogy minden sorát minden Bzámát az a czél hatja át. T. i. az, hogy kellemes, ötlet es formában szórakoztassa ezt a fiatal, rövid ruhás publikumot. Hogy ellássa házi ismeretekkel, hasznos tudnivalókkal. Olyan ez a lap, mint menjenek-e ki a legelőre, vagy pedig külön? — Az egyik párt amellett volt, hogy külön legeljenek, a másik párt ezt ellenezte. Argyelán György városi képviselő akkép vélte a kérdést megoldhatónak hogy az ökröknek szakítsanak ki külön területet s ezt az indítványát — mint mondá — a következő »példával« világította meg : — Mert ha teszem azt, én meg Kóhn Dávid képviselő ur, meg még valaki a képviselő urak közül elhívnánk a polgármester urat a *Komló«-ba s hozatnánk 4 személyre való paprikást s a polgár- mester urat kínáljuk meg belőle először, a polgár- mester urnák lesz annyi magához való esze, hogy nemcsak jóllakik, de azonfelül még a legjobb falatokat is ki fogja venni a paprikásból, — — akku- rát az ökör is. Hanem aztán a polgármester-helyettes is meg- vicczelte a tisztelt képviselő urakat, a rendőrök fizetésének felemelésénél. — Megtörtént Gyulán a világ nyolezadik csodája, ami különb a Semiramis függő kertjeinél, hogy a rendőröknek a fizetését a város havi 5 koronával felemelte. S ezt a polgármester ügyességének köszönhetik a rendőrök, aki, mikor szavazásra került a sor, a felszólalók arányában mondta ki a határozatot, amibe aztán a közgyűlés morgással bár, de mégis megnyugodott. Csakis igy lehet Gyulán a képviselőtestületi ülésen valami — okos dolgot keresztülvinni. Azonban azt is keresztül kellene már egyszer vinni, hogy a népkerti pavilion díszterme ne diszte- lenkedjék tovább is, mert már úri embernek igazán nem lehet oda bemennie a nélkül, hogy az esztétikai érzéke fel ne háborodjék. Még jó ha más egyebe is fel nem háborodik. Én csodálom a városi mérnököt, - - aki pedig az utóbbi időben állandó tanujelét adja annak, hogy van érzéke a csín (a képviselő urak, a kik olvasni is tudnak, nehogy csínyt értsenek) s a szép iránt, hogy ismert »erélyénéU fogva nem követeli a tanácstól, hogy renováltassa meg ezt a középületét is (vagy a többit se renováltatja ?) mert az lesz belőle, mint a Pató Pál házából, hogy teljesen tönkre fog menni, s akkor annyiba fog kerülni a reperácziója, mintha egészen újból csinálnák. Ma még kitelne a reperácziókra felvett összegből, de egy pár év múlva újabb pótadót kell kivetni, ha rendbe akarja a város hozatni, pedig rendbe kell hozatnia, mert más különben a felsőbb hatóság be kell hogy csukássá, (nem a mérnököt, hanem a pavillont.) Vasárnap is lett volna kit becsukatnia a rendőrfőkapitány urnák, ha eljött volna a pavillonban tartott bűvész-estélyre. Ilyen büvész-estélyt még nem látott Európa, de a többi világrész sem. Ben Bár- Tihsan indiai varázsló, hipnotizőr, a jelen idő legjobb hangszer utánzója, szalon művész, divatos szép művészeti fantazista, a continens előkelő közönségének mulattatója, nagy bümorisztikusnak (igy hirdette magát) kellett volna előadást tartania, de azonkívül, hogy két asztalt s azon két hetest (a Czielbauerét, meg a Huszkméét) a fogával kitartotta, nem tudott produkálni semmit, még jó, hogy minden második szava az volt: bocsínatot kérek s ehhez oly bájosan mosolygott, mert máskülönben Kinn Bár Jihsan lett volna belőle hamarosan. Enj^hitette a müvész-est feletti közfelháborodást a katonazene szép játéka s ez már megérdemelte volna, hogy nagyobb és intelligensebb közönsége legyen, de úgy látszik Gyulán csak akkor van valamire publikum, ha ingyen vagy nagyon drágán mutogatnak valamit, de ha csekély 60 fillért kell fizetni belépti dijat, akkor csak azok mennek el (a hordárokat is bele számítva) a kiknek nem derogál 60 fillérért igazán szép zenét hallgatni. Hiába, ilyen nálunk a társadalmi zene-bona. SS—ó. Közgazdaság. Az osztrák magyar bank mellékhelye Gyulán. Az osztrák magyar bank budapesti igazgatósága folyó hó 6-ikán tartott ülésében elhatározta, hogy Gyulán bankmejlekhelyet állít fel, mely az aradi fiókintézettel fog üzletig érintkezni Egyben a bank- mellékhely teendőivel a Békésmegyei takarékpénztári egyesületet bízta meg. A bankmellékhely czélja, hogy l