Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-03 / 9. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. márczius 3. g-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ______10- K — f Fé l évre........................5 K - f Év negyedre...____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 2G fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal j Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Házi ipar a gyári iparra! karöltve. Mennyi czikk, mennyi kiállítás, mennyi tulipán ünnep, és milyen kevés eredmény ! A házi ipar egy neme a szemünk előtt fejlődött ki, azaz nem fejlődött biz az, hanem fönmaradt a régi jó időkből. Nem tudták mindenütt úgy elfelejteni a • fonást és szövést, mint ahogy Gyulán elfeledték. A csabai tót asszonyok, a békési magyar menyecskék^ a sarkadi kerek arczu lányok az ő produktumaikat, az 6' kezük munkáját minden héten bemutatják a Reinhardt czuk- rászata előtt, nagy vásárkor pedig a Magyar Királytól az utcza végéig nyúló 4 sorban is. Van vásárjok is, tagadhatatlan, de bizony sokat haza is visznek, hogy azután más vásáron is gyönyörködtethessék azokat, akik az ő vásznaikban, törülő kendőikben, abroszaikban, lepedőikben, ponyváikban, rongy- pokróczaikban és zsákjaikban szorgalmas voltuknak bizonyítékait szemlélik. Csakhogy az nem jól van ám igy ! El kellene nekik adniok portékáikat egy szálig, úgy még többet is csinálnának, mert akkor még talán szebb holmikat is állítanának elő, végül pedig olcsóbban is adhatnák, hiszen a sok vásárra vivés költségével és sok haszontalanul eltöltött idejök értékével nem volna szükséges anyaguknak és kezök munkájának árát rnegtoldaniok. Weisz Mór ur azt Írja czikkében, hogy Mezőberényben vászon szövő-gyárat kell létesíteni és annak körébe vonni a házi ipar czikkeit. Igaz ugyan, hogy én nem vagyok nagy barátja a gyár árnyékában való nyugvásnak, mert a gyár monopóliumot teremt, A vászon szövés és fehér ruha varrás önmagától keletkezett házi ipari foglalkozás Békésvármegyében, de mivel életképességét már megmutatta a társadalomnak köteles sége azt megnövelni, erőssé tenni és véglegesíteni. Ott azután van egy szavam a néphez is, a gazdagokhoz is. P’iatal koromban voltam én egy falun kántor-tanító. A nép ott fehér némíijét a saját maga fonta-szőtte vászonból készítette; ha finom vásznat csinált a gazdasszony, finom volt az alsó ruha, ha durvát készített, durva volt emez is. Az egész házban nem látott az ember törökgyó- csot, csak az ingváll ujján, melynek ebből kellett készülnie; a tarka párna-cziha is kivétel volt, amely morva-országi kanavászból variódott. Ezen a két tárgyon kívül mindenféle vászonnemü a háztól telt ki. Az iskolás fiuk és lányok téli bundája, valamint a gazdának az a zekéje, melyben az erdőre járt, rongy pokróczból volt varrva. És lám azok az emberek, akik ilyen ruhában jártak, nyáron nem olvadtak el, és télen nem fagytak meg ! Mikor azután Gyulára jöttem, itt is azt tapasztaltam, hogy a módosabb gazdák fiai báránybőr bekecsben jártak, a lányok pedig honi festésben. A téli divat annyiban különbözött a nyáritól, hogy a téli festős barna szinü, a nyári pedig kék volt. Boldogultak is ám akkor a gyulai festők és a szűcsök. Ezeknek az iparát tehát mi tette tönkre? A divat. A selyem kötő, a selyem kendő. Hja! még akkor a lány nem is kötötte volna be kendővel a fejét, mert az csak a menyecskék joga volt. A nép alsó ruhája tehát a háztól került TÁiöli. A női becsület. Irta: Szász Zoltán. A férfinak becsülete van, a nőnek csak hirneve. Ez az állitás, melyet egy más alkalommal hegyeztem ki ilyen epigramatikus aforizmává, s mely ép ezért nem elég kimerítő és pontos, nagyjában és lényegében mégis alkalmas arra, hogy a mai női becsület természetrajzát megvilágítsa. Ez a becsület úgy viszony- lik a férfiéhez, mint a nő egész élete a férfi életéhez : kevesebb oldalú, szükebbkörli, ingatagabb, homályosabb, csenevészebb, védtelenebb mint a férfibecsület. Lényeges különbség tehát közöttük nincs, amiként egyáltalában becsület és becsület közt nem is lehet, hanem csak fokozati, fejlettségbeli, eröteljességbeli. Igaz, amiként a mai nőt, különösen a magasabb helyzetű osztályok nőit egy dolog gyökeresen, kirivó sajátosságként elválasztja férfiaktól, azonképen a női becsületnek is van egy oly uralkodó varázsa, egy olyan jellemző színezete, melyet a férfiéban hiába keresnénk. S ez a nemi jelleg. A mai nő s különösen eme felsőbb osztályok női, ahol egyáltalában a női becsület, mint sajátos jelenség teljes pompájában kivirul — már amennyiben itt pompáról lehet szó — egyéniségük, élet-viszonylataik túlnyomó százalékát illetőleg nemi lények. Legkegyeltebb pályájuk, megélhetési alapjuk a házasság, ennek megkötésénél, sikeres kihasználásánál, betöltésénél mind olyan tulajdonságok a lényegesek, melyek a nemi lény, a szerelmi-nő és a gyermek-szülő és nevelő nő, a feleség és az anya sajátságai. Mint a háztartás vezetőjében, értékes ugyan még ma is a nőben a rendesség, pontosság, számitóképesség, üzleti szellem s még nehány polgári erény, mindennek a gyakorlása azonban bizonyos kiskorú jobbágyi minőségben történik, mivel nem pénzszerzésre, nem a társadalmi, családonkénti munkára vonatkoznak, hanem csupán a férj állal juttatott pénz felhasználására s a háztartás meglevő értékeinek gondozására. S ép ezért a feleség csak a férjével, az ő czégtársával és munkaadójával szemben van általános polgári, gazdasági viszonylatban s a többi világtól el van teljesen különitve. Az ő háza, az ő vára — ennek ő a gazdasági foglya. A várur pedig a férje. A külvilággal csak ennek testén keresztül érintkezik. Férjét pedig legtöbb esetben elsősorban a neme által, azaz nemi működések, feleségi és anyai cselekedetek által tartja fogva, illetve fogta egykor a házasságkötés körüli időben létezett szerelmi ingerrel meg. Ha tehát ma már nem is lehet azt mondani, hogy a nő tökéletesen és kizárólag nemi lény, kétségtelen, hogy lényének súlypontja, exisztenciájának főtényezője, egyéniségének alapszíne nemi működésekben rejlik. Ily körülmények közt tehát természetes, hogy a nő becsülete is nemi szempontoktól függ. A tisztességes nő a mai uralkodó felfogás szerint a nemileg feddhetetlen, a házasságon kívül nemi életet nem élő nő. A női bűn par excellence ép ezért a társadalom alsó rétegeiben a prostitutió, a felső rétegekben a házasságtörés. Annak a nagyjában helyes elméletnek, hogy egymaga a prostitúció a női nemnek mintegy sajátos becsSirolitt Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofufozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. Ii©ffmann-I„a Roche A Co. Basel (Svájc) Roehe fé 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára iivegenkint 4.— korona. Xjcipumls: m.ai száma ÍO old.al. de azért azt mondom, bár csak csinálnák már ezt a gyárat. A vászon szövéssel foglalkozó asszonyoknak len és kenderre van szükségük. A múltból azt tapasztalják, hogy e növényekből fölöslegest termeltek, mert feldolgozván azokat, vászon készletök majd csak az idei vásárokon kelnek el, ha elkelnek. A házi ipar e nemének, vagyis a vászon szövésnek fölkarolásával, jobban mondva az előállított csikkek eladásának biztosításával a munkások is megszaporodnának, a czikkek is nagyobb tömegűvé válnának, amikor azután a len- és kender termesztésnek is nagyobb terjedelművé kellene lennie. A termesztés nagyobb terjedelművé tételére azonban már most keil készülni, mert elmúlt már „Jégtörő Mátyás“ napja és a földes gazda bizonyosan szeretné tudni már, ha hagyion-e ki egy láncz kender földet avagy talán kettőt is a tavaszi vetésből, nehogy az asszonynépség elessék a keresettől, avagy ellenkezőkig ne tudná azt megszaporitani. Fel kell tehát azt a gyárat állítani! Tudtára is kell adni ország világnak a fel- állítás idejét, hogy a kihagyandó kender- íöld nagyságával tisztába jöjjön a gazda. Ha pedig nem lesz gyár, hát a „Tulipán Szövetség“ vegye kezébe az eladás biztosi-! táBát ! Vászon szövő asszonyaink már csak szorgalmukért is megérdemelnének annyit, hogy biztos keresetük lenne. Keresetük biztosítása azonkívül művészi érzéküket is életre keltené s megmutatnák, hogy nemcsak »Kalotai varottas« van a világon, hauem békésvármegyei is. Egyszóval »Jégtörő Mátyás“ törje meg már egyszer pipogyaságunkat is!
