Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
BUKES 1907. február 24. korona, g) a békésmegyei közkórház segélypénztárának 40 korona, h) időközi kisebb adományokra 140 korona, — további 5000 korona a tartaléktőke külön javadalmazására, 300Ö korona a külön tartalékalap gyarapítására fordítandó s a fenmaradó 2377 07 korona pedig átvezetendő mint nyereségátvitel az 1907. évre. A tárgysorozat 4. pontja értelmében előterjesztetett az igazgatóság javaslata az alapszabályok némely szakaszának módosítására vonatkozólag, mely módosítások több részvényes hozzászólása után egész terjedelmükben elfogadtattak. Pótlólag elfogadtatott még dr Berenyi Ármin azon indítványa, hogy mondassék ki alapszabályilag, hogy az oly részvényes, ki más helybeli pénzintézetnél igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagságot tölt be, továbbá aki tisztviselői vagy ügyészi minőségben van alkalmazva, az az I. Gyulavárosi Takarékpénz tárnál se az igazgatóságnak, se a felügyelő-bizottság nak tagja ne lehessen. Ezután a tárgysorozat 5. pontja szerint elnök, alelnök, 5 tagú igazgatóság és 3 tagú felügyelő-bizottság választása következett, melynek vezetésére Rombay Zsigmond elnöklete alatt Wolf Zsigmond és Stern László küldetett ki. Elnökké egyhangúlag dr Zöldi) Janos választatott meg, alel- nökké szavazattöbbséggel Schmidt Gyula. Az igazgatóság tagjai lettek egyhangúlag: Czinczár Adolf, dr. Follmann János, ifj. Koldmann Ferencz, Schmidt József és Scherer Benedek. Felügyelő-bizottsági tagokul nagy szótöbbséggel megválasztattak : Weisz Mór, Lukács Endre és dr. Jantsovits Emil. Miután még tudomásul vétetett, hogy a szelvények f. hó 20 ától kezdve váltatnak be, elnök a közgyűlést, a részvényesek zajos éljenzése közt, berekesztette. Haltenyésztés megyénkben. A földmivelésügyi miniszter az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városokhoz, s igy Gyula városához is felhívást intézett a haltenyésztés hatósági megteremtése és fejlesztése érdekében, hogy ez által is e lensulyoztassék a hús drágaság. Dr. Lovich Ödön a polgármester be is jelentette az alispánnak, hogy Gyulán a hal tenyésztésre igen alkalmas, gazdaságilag eddig ki nem használt területek, a Bárdos ér és a Homokbánya, s kérte, hogy a miniszter a helyszíni tárgyalás megtartása czéljából szakközegét küldje ki. A földmivelésügyi miniszter az alispán felterjesztésére az országos halászati felügyelőséget utasította, hogy a szükséges felvilágosítások megadhatása végett a helyszínére szálljon ki. S igy a közeli napokban várható, hogy a felügyelőség szakközege a Gyulán létesítendő halastó s halgazdaság megteremtése czéljából ki fog szál- lani a helyszínére. Örömmel üdvözöljük a földmivelésügyi miniszternek ezt a kezdeményezését s mert mint tudva van, a halhús egyike a legegészségesebb, s e mellett legélvezetesebb emberi táplálékoknak, terjesztése nem nagy nehézségei jár, kevésbe kerül, s igy a tömegesen termelt olcsó halhús hivatva van a drága marhahús pótlására. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya a múlt hét péntekjén ülést tartott, melyen Belicsey Géza elnök előterjesztette, hogy a földmivelésügyi miniszter Köröstarcsáu ingyenes szalmakalap fonó tanfolyamot rendez, s hogy az alföldi gazdasági egylet átirt a békésmegyei gazdasági egylethez, hogy lépjen be tagjainak sorába, a választmány azonban ezt nem tartja szükségesnek. Beliczey Géza elnöki bejelentései után, rátért annak a körülménynek ismertetésére is, hogy a Gazdasági Egyesület által megállapított feltételek alapján az aratók csak szórványosan kötnek szerződéseket s ha a nagy uradalmak el is látták már magukat aratókkal, azért a gazdaközönségnek egy igen tekintélyes része, a kisgazda-csoport még mindig veszedelemben forog. A munkások főleg a kisgazdáktól kérik túlkapásaiknak szankcionálását s oly horribilis követelésekkel állanak elő, hogy azokat még a nagy uradalmak sem teljesítenék. Többek hozzászólása után a kérdés tanulmányozását a közgazdasági szakosztályra bízták. Ezután elnök az éves cselédek túlkapásairól szólván, azt fnganatositFelhivás a kereskedőkhöz! Daczára annak hogy a kereskedelmi kormány a székesfőváros hozzájárulásával a budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetitő intézetet már 1900-ban életbe lép tette, a kereskedők vagy megszokásból, vagy azért, mert ezen intézet létezéséről és arról, hogy minden dij nélkül segédeket és tanonczokat közvetít, tudomással nem bírnak, személyzetért még mindig az ügynökökaöz fordulnak, mi által segédjeiket érzékenyen megkárosítják; mert az ügynököknek a közvetítésért fizHniök kell, s azok közül többen a jobb állásokat a legtöbbet fizetőnek juttatják. Felhívjuk ennélfogva a t. kereskedő czégeket : hogy gondoljanak segédjeik sorsával, kikket együtt dolgoznak, s kiknek segélyével igyekezetük gyümölcsét élvezik, ragadják ki segédjeidet lelketlen ku- fárok kezéből s forduljanak egyenesen a budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetitő intézethez (József-körut 36. sz.), hol egy volt kereskedő van a keresk. személyzet közvetítésével megbízva, és hol az minden dij nélkül szakszerűen és csakis a kölcsönös érdekek szemmeltartásával tátik. Országos borvásár Pozsonyban. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ által f. ó. már- czius hó 23—25-én Pozsonyban rendezendő IV. orsz. borvásár iránt vásárló körökben óriási az érdeklődés. Jelzett egyesület a múlt héten küldte szét 10.000 példányban bel- és külföldi borkereskedőknek és vendéglősöknek bornyilvántartó lapjait, melyeken 120.000 hl., termelőknél heverő bor beszerzési forrása van megjelölve. Ennek alapján a bel- és külföld vásárlói tudomást szereztek arról, hogy nálunk —• főleg ó-borokban — meglehetős nagy a készlet, kívánatos, hogy ha ilyenek azután a pozsonyi borvásáron megjelennek, ott ezen borokból mintákat is találjanak. Azért minden szőlőtermelő, a kinek eladó bora van, ue mulassza el azt a pozsonyi borvásárra bejelenteni. Bejelentési határidő 1907. évi február 20-án jár le. Borvásári szabályzatot, bejelentő lapokat küld, mindennemű felvilágosítást nyújt a „VI. Sz. O. E.“ igazgatósága (Budapest, IX,, Üliői-ut 25. II. 11.) Az iparsó ára. A kereskedelemügyi miniszter értesítette az aradi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a szódával denaturált iparsóra nézve az 1907. évre az eddigi árakat tartotta fenn. Ezek szerint a tiszta ipareó ára 100 mm.-ánkint 2 kor. 77 fill, a tisztátlan iparsóé pedig 2 kor. 37 fill. 100 mm vagy azon fölüli mennyiségnél az ár mm. áruként a tiszta iparsónál 2 kor. 40 fill, a tisztátlan iparsónál 2 kor. Ez az ár az iparsónak a vezérügy- nöksóg szigetkamarai és marosujvárosi denaturáló telepein való átvétele esetére bir érvénynyel. Szigetkamarára azonban a fentebbiekben megállapított árakhoz még a bánya helyekről való szállításért járó dij fejében mm.-ánkint 18 fillér hozzászámi tandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvári denaturáló teleptől járó vasúti szállítási dijakkal emelkednek. indítványozta, hogy a rossz magaviseletü cselédeket tartsák nyilván a gazdasági egylet által vezetendő- fekete könyvbe. Az indítványt többek hozzászólása után levették a napirendről. Békésvármegye háziipara. — Szemléltető válasz. — Oly gyakran olvasván ugyanazon czimet e lapban, úgy hinné az ember, mintha egy kis lavina indult volna meg. Egyelőre apró fekete betűk lavinája még csupán, de ki tudja talán alkalmasak lesznek ezek egyszer mégis a tetteknek ha csak kisebb áradatát is megindítani. Teljesen igaza van a »Még egy válasz« illusztris Írójának ; csupán egy nem is mély, nem is széles, nem is kitölthetetlen árok vá lasztja el a két nézet képviselőjét egymástól, mégis egy ily kicsiny árok is alkalmas lehet arra, hogy helytelen lépéssel neki rohanva, ha nem is éppen a nyakunkat, de a lábunkat kitörhessük. Mint gyakorlati embernek, aki úgy Ausztria mint Németországban a háziiparszerü foglalkozások egyik legfontosabbikában évekig működtem, tanulmányokat tettem, engedjék meg, hogy e tekintetben szemléltető képekkel szolgáljak. Sehol a világon nem létezett előbb tömeges gyáripar, mint háziipar, mert jaz olyasvalami volna, mintha az okot megelőzné az okozat, vagy a csecsemőből mindjárt férfi lenne, a nélkül, hogy előbb gyermek és ifjúvá fejlődött volna. Vessük fel a kérdést, hogyan keletkezett bárhol is háziipar? Valamely kézműves kisipar, például Nürn- bergben a bádogosok és egyébb fémmunkások, Csehország egy részében a czipészek, mísutt a famunkások, takácsok és esztergályosok erősen elszaporod - tak, úgy hogy idővel a helyi és környékbeli szükséglet az iparosok e nagy számát nem bírta foglalkoztatni. Körültekintő emberek, úgy mondják kereskedők megpróbálták ezen fölös ipartermékeket mesz- szebb vidékeken, esetleg más országokban értékesíteni. A dolog természetében rejlik azután, hogy úgy az áru külső formája, mint a munkadijak magasságára nézve ezek a közvetítők döntő befolyással voltak. Ez már azután felülmúlta a rendes kisipart az n. n. kiadó ipar, a híziipar korszaka, amely a mesterek nagy számit könnyen nélkülözhetővó teszi, mert egy-egy segéd a mesterséget elsajátítván a vállalkozó kereskedőtől munkát, utasítást, mintát, esetleg még anyagot és szerszámot is kap. A modern gyáripar természeti törvénye majdnem mindenütt ugyanez : mert a vállalkozó, aki különben gyakran szakmabeli iparosmester is, ezen alapokon erőre, vagyis tőkére kapván, bizonyos idő múltán felépítheti modern berendezésű gyártelepét, ahol a gépek segélyével félgyártmányokat állítanak elő óriási meny- nyiségben, amelyeket azután a háziiparosok otthon a munkamegosztás elve szerint kiegészítenek, vág/ megfordítva. Ez az iparfejlődés átlagos, általános képe. Szó sincs róla, léteznek kivételesen más természetű fejlődések is, egészséges fejlődés azonban többnyire csak az, amely már az azon vidéken meglevő legerősebb háziiporra támaszkodik, vagy háziiparon épül. A rákfenéje a mi iparfejlődésünknek éppen az, hogy megalakul és felépül a modern gyár, azután nincs munkás. Véletlen szerencse és ritka ügyesség, ahol mire kiképezik a munkásanyagot, el nem úsztak a milliós befektetések. Van erre is sok példa, többek között a szt.-Gotthardi óragyár, ahova kötéllel fogják a második vállalkozót. Tehát bátran kimondhatjuk: teremtsünk előbb háziipari.! Ámde hogyan? Ennek czéltudatosnak kell lennie. Nem elég ehhez sem a nyugodt lelkiismeret, sem az értékesítő szövetkezetek, oda vállalkozó, a világkonjunkturákkal számolni tudó vezető-elemek kellenek, akiK képesek azt gyáriparrá fejleszteni. _ Társadalmi utón jótékonyságból sem egészséges házipart fejleszteni, sem gyáripart teremteni nem lehet. Akinek a foglalkozása más, az csak könyörületesség- ből, jó szive sugallatából támogatja azt a szegény háziiparost, mondjuk ki magyarul alamizsnát dob a szegénynek. Ámde ez nem szabad hogy a czél legyen, foglalkozásból, érdekből és ne szégyeljük kimondani mindenesetre nyereségvágyból (keresetvágy) kell hogy támogassa a kereskedő, a vállalkozó, a gyáros azt a házi munkást és tessék meggyőződve lenni, a kölcsönös érdekek harcza, — amely hiába tagadnók, mindenütt megvan — mindenesetre kiegyenlitendi egymást. Sem Anglia, sem Németország nem alapította .iparát puszta könyörületességi szempontból és mégis itöbb jólétet szereztek népeiknek haszonleső mercan- til, nyerészkedő szellemükkel, mint mi könyörületes felebaráti szeretetünkben. A fenti általános képhez még egy specziálisan békésmegyeit kívánok csatolni. Itt van a békési állami kosárfonó iskola, mely már hosszú idő óta működik és amelyre humánus czélzattal már sok ezreket költött a mindenkori kormány. És mindamellett hiába keressük Békésen ezen háziipart, legalább hiában szélesebb rétegekben. A magyarázat igen egyszerű, mert ezt a dolgot sem üzletszerűen, hanem csak társadalmilag kezeljük. Az intézet vezetősége az előállított kis mennyiségű tárgyak társadalmi, esetleg kereskedelmi utón való értékesítéséről gondoskodik, ami ily kis mennyiségű dolgoknál aránylag könnyen és jó árakon lehetséges. A munkások azonban az iskola falain kívül már nem igen érvényesülhetnek. Maga az iskola csak nagyon korlátolt mennyiségű] munkást foglalkoztathat; a községben vállalkozó egyáltalában nemflévén^onnan el kell hogy távozzanak.] Éppen fmert a társadalmi
