Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

1907. február 24. BÉKÉS 3 két agilis tanára, fogják bemutatni vetített képek­ben a napóleoni hadjáratokat és az ezzel kapcso­latos szabadságharczokat, minden egyes képet ma­gyarázattal kísérve. Csütörtökön este kisebbszerü próba volt az előadásból s mondhatjuk, igen jól sikerült. Városszerte általános érdeklődés mutat­kozik az előadás iránt, amelyen a kör tagjait és az érdeklődő közönséget szívesen látja a rende­zőség. Az előadás kezdete 6 órakor. Meghívók nem bocsáttattak ki. Tekintettel a tárgy hosszadal­mas voltára, a tervezett szavalati- és énekszámok elmaradnak. Az állandó választmány ülése. A vármegyei közgyűlést megelőzőleg tartandó állandó választ­mányi ülés nem mint előzetesen volt hirdetve folyó hó 25 én, hanem a következő napon vagyis folyó hó 26-án fog megtartatni. Végre tavasz! ... így sóhajtott fel az első tavaszi napsugárra pénteken délután mindenki, aki már megunta a telet. S vájjon ki nem unta már meg? Nemcsak a szegény keresményére utalt, ga­rasokból élő, aki igen sok szép tervét tette az idén a kályhába, hanem azok is, akiknek szórakozásból áll az élet egyaránt sóhajtoztak ez idén a tavasz után, mely olyan soká váratott az idén magára, szobába szorítván minden tavaszi hangulatot. A hét elején végre meglágyult az idő. Megfordult a szél, mely állandóan északról sivitott s a tavaszi szellő csókja felolvasztotta a föld kemény jégkérgét. Megcsordultak az ereszek, eltűntek a jégcsapok s a déli órákban kellemes volt a séta a napsütött járdákon. De csak ott, mert másutt sár, viz, hóié, szóval locs-pocs van, amely első lépcsőjén át kell esnünk a várva-várt tavasznak. A polgári kör folyó hó 17-én tartotta negy­venhetedik évi közgyűlését, melyen a tagok nagy számmal jelentek meg, ezzel is bizonyságot adván arról, hogy a Polgári Kör városunk intelligencziá­jának és nevesebb polgárainak találkozó és gyüle- gesebb osztályrészünk volt csapadékban és pedig gásba jöttek a lábak, csizmasarkok, szalvéták. De a Fickó remekül szökdelt az asztal és ember­lábak között előre, hátra. A karzat publikuma, a füstös gyerekek gyönyörködve nézték a hajszát, A szónok pontot rakott a mondókája köze­pére s várta a fejleményeket. Az összfigyelem a Fickóra terelődött. — Majd a gazdája kivezeti! Ki-é ez a dög ? — Tán bolond vagyok ? — gondoltam. — Ha most a magaménak vallom . . . nem ettem gombát 1 — Szép kutya! — szólt madártávlatból a főispán. Ugyan hagyják, az én kedvemért nagyon szeretem a kutyákat. S egyet pattintott az ujjával. A Fickó oda ugrott. — Hm, hm — csavart egyet vékony nyakán a méltóságos — mégis jobb lesz kérem . . . — Majd én kiviszem, — szólt a patikus — én értem a módját. Ezt mondva el is tűnt az asztalok alatt. Jó másfél óra, vagy talán kettő is eltelt, mig a patikus előkerült. (Nem az asztal alól, hanem kívülről.) Át volt öltözve, megmosdva s keményen kiparfümözve . . . — Ki a gazdája!? — Kiáltott vérbeborult szemekkel. — Majd szétnézve észrevette, hogy az idő alatt, mig ő kinn járt, nagyot fordult a világ . . . egy-két emberrel le, a túlnyomó rész­szel meg fel. Nem sokat teketóriázott . . . szé­ket kerített s »blattot« kért. Reggel felé, mikor az utolsó koronámat is feltettem a kuoni pásztorra, s az is nagy követ­kezetességgel befagyott, búcsút vettem a pénzem­től is, meg a pártnereimtől is. Pár napig még Sighon gusztáltuk a slágert, s ittuk a Zsiga borát, sarkantyút verve a kátai murira . . . Hogy a Fickóval mi lett . . . nem tudom, Az tény, hogy a bankett óta nem láttam. Lehet, hogy a patikus meg tudná mondani ... de van eszem nem zavarni a vizet.“ A poharakat felhajtottuk. Azóta sok szép kerek esztendő lepergett az idő sebesen forgó óráján . . . Igen, igen ... a mi jó öreg bátyánk is oda át adja már a bankot. kező helye. Szénásy József elnök megnyitván a köz gyűlést majd az igazgatói jelentés olvastatott föl mely jelentés legelőbb az 1907. évben elhunyt tagok emlékének adózik. A polgári körnek volt az 1906. év elején 247 rendes tagja, mely szám az év folya­mán 275-re szaporodott, kik közül azonban évköz­ben nehányan eltávoztak. A körnek múlt évi bevé­tele 5561 korona, kiadása pedig 1900 korona s igy tiszta készpénz maradványa 3661 korona volt, mely összeg takarékpénztárban gyümölcsözik. Hogy a kör tényleg tagéinak szórakoztatását és művelő­dését iparkodik előmozdítani, kitűnik abból, hogy tagdijainak egy negyedét hírlapokra és könyvtárá­nak gyarapítására fordítja. Tagjai 26 napilapot és heti lapot, továbbá 1700 kötetből álló könyvtárt olvashatnak. A folyó évi költségvetése 8168 korona bevétellel, 6820 korona kiadással s igy 1348 korona (ölösleggel fogadtatott el. Hogy a kör jelenlegi vezetőségével és tisztikarával a tagok túlnyomó többsége meg van elégedve, kitűnik azon körül menyből, hogy a közgyűlés folyamán egyetlen fel­szólalás vagy inditvány sem tétetett. A megválasz­tott tisztikar teljesen a tavalyi, csupán az igazgató választmányt frissítették egy kissé fel, miáltal a választmányban az úgynevezett „építő párt“ több ségben van. Az uj tisztikar és igazgató-választmányba következők választattak meg: elnök Szénásy József, igazgató Székely Lajos, alelnök ifj. Moldoványi Ist­ván, ügyész dr, Follmann János, pénztáros Bekker Endre, könyvtáros-jegyző Székely Zsigmond. A szám- zsgáló bizottság elnöke Lewandovszky Dezső, tag jai ifj. Schmidt Gyula és Karácsonyi Károly. Igaz­gató választmány tagjai: Kovalszky József, E. Schrif- fért József, Sál József, Schmidt József, Hackl Fe­rencz, Papp Gyula, Takácsy Lajos, dr. Deimel Sán­dor, Nidermayer Antal, K. Schriffert József, Féhn István, Szénásy János, N. Szabados József, Wein- mann Viktor, Schmidt Gyula, Czinczár Adolf, Mut- scheabacher Gyula, Pfaff Ferencz, Molnár Albert, Kohn Dávid, dr. Szirbik Bálint, Zuzmann János, Mayer István és Biberea Péter. A gyulai kereskedők és kereskedö-ifjak társu­lata márczius 2-án, szombaton, a „Komló“ szálloda helyiségeiben társas estélyt rendez ; kezdete este fél 8 órakor. A kivándorlási bizottság értekezlete. A vár­megye októberi közgyűlésén a kivándorlás tanul­mányozására, okainak megállapítására és csök­kentésének elérésére szolgáló intézkedések javas- jlatbahozatalára kiküldött bizottság folyó hó 22-én délután a vármegyeházán Ambrus Sándor elnöklete alatt értekezletet tartott. A bizottság részletes esz­mecsere után, amelyben az elnöklő alispánon kivül Berényi Ármin dr., Ladies László dr. és Pfeiffer István bizottsági tagok vettek részt, abban állapo­dott meg, hogy miután a vármegye szűk hatáskö­rénél fogva a kivándorlás csökkentésére vajmi ke­veset tehet, mivel annak elérésére országos intéz kedésre van szükség: a törvényhatósági közgyűlés­nek azt fogja javasolni, hogy az országgyűléshez és a kormányhoz feliratot intézzen. A memorandum­tervezet elkészítésére Berényi Ármin dr. kéretett föl. Kinevezés. A gyulai m. kir. pénz igyigazgató- ság Csiszár Sándor gyulai kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot az orosházai kir. adóhivatalhoz dijas gyakornokká nevezte ki. Benedeki földvétel. Gyula város közönségét közelről érintő eme kérdésben a belügyminiszter döntése tegnap érkezett le a vármegye alispánjához. A leirat szerint, a törvényhatóság ama határozatát, mely szerint a benedeki vételek megerősittettek és a dülőutakra vonatkozó városi határozatok meg- semmisittettek, mely szerint továbbá az eladás foga­natosítására kiküldött városi bizottság összes tagjai­val szemben az egyetemleges vagyoni felelősség ki­mondatott, Hoffmann Ferencz városi jegyző ellen pedig a fegyelmi eljárás elrendeltetett, a belügy­miniszter indokainál fogva helybenhagyta. — Annyi huza-vona után a benedeki földek ügyében tehát megvan a végleges döntés, mely általánosan köz­megnyugvást kelt. A hideg a lefolyt héten lényegesen enyhült, sőt csaknem megszűntnek mondható. Annál bősé­eső és hóban egyaránt. A szerda éjjeli eső nem kis ijedelmet is okozott a közönség körében, kü­lönösen ama feltevésből, hogy a hegyekben szintén ily esőzés lehetett, ami a hó rohamos olvadását okozta s ha igy történt volna vagy történnék, kike­rülhetetlen árvizet okozna. Rohamos áradás azért járna nagy veszélylyel, mert a Körözsökön áll a jég és árvíz est tóben jégtorlaszszal is kellene küzdeni mely körülmény a védekezést rendkívül megnehe-’ zitené. Az esőzést azonban csütörtökön hó váltotta fel, estére pedig kiderült s igy a rohamos áradás veszélye egyelőre nem következett be. A hegyek­ben levő nagy hó azonban állandó Damokles kard­jaként lebeg fölöttünk és az idén csak rendkívül kedvező időjárás mellett menekülhetünk meg az árvíz veszedelmétől. A gyulai czipész és csizmadia munkások és munkásnök szakcsoportja április hó l-én, azaz Hus- vét másodnapján, saját könyvtára javára, Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében zártkörű tánczvigalmat rendez a vigalmi bizottság. Belépti- dij : Személyenként előre váltva 1 korona, este a pénztárnál 1 korona 20 fillér. Családjegy előre váltva 2 korona 60 fillér, este a pénztárnál 3 ko­rona. Jegyek kaphatók Dobay János, Schwimmer Arnold, .Nádor Mór és Márton Sándor urak üzlt- teiben. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és a „Békés“ ben nyugtáz­tatnak. Jóváhagyás. A földművelésügyi miniszter a gyo­mai gazdák szövetségének alapszabályait jóváhagyási záradékkal ellátva leküldte. Eljegyzés. Kiska Emíliát, Kiska Péter gyulai iparos polgártársunk leányát eljegyezte Liska Sán­dor gyulai lakos, bókésvármegyei írnok. Az alkapitányi állás. Annak idején, mikor a rendöralkapitányi széket betöltötte a képviselőtes­tület, fölmerült a kérdés, vájjon az alkapitányi állás élethossziglan viselendő tisztség-e ? Ambrus Sándor alispán kijelentette, hogy a választás csak időszaki s ezzel kifejezte azt is, hogy a rendör- alkapitányt előljárósági tagnak kell tekinteni. Ez ellen Hoffmann Ferencz és társai felebbezéssel él­tek a közigazgatási bírósághoz, amely most elvi jelentőségű döntésével Ambrus Sándor alispán álláspontját erősítette meg. A közigazgatási bíró­ság döntése tegnap érkezett meg a vármegyéhez Vedelem az árvizek ellen. A folyammérnökség­től vett értesülések szerint az 1895. év óta nem mutatkoztak olyan magas vízállások mint az idén, miért is fokozottabb mérvben szükség van arra, hogy a bekövetkezhető árviz veszélyek ellen a legerélyesebb intézkedések idejekorán megtétesse­nek. Ambrus Sándor alispán e tekintetben már jó előre intézkedett s a vármegyei hivatalos lapban még január hóban közzétette az illetékes hatósá­gokhoz a felhívást, hogy az árviz—veszély megelő­zése végett miképpen járjanak el. Újabban a föld- inivelésügyi miniszter rendelete alapján a gyulai folyammérnöki hivatal előterjesztéséhez képest még részletesebb rendelkezések adattak ki, melyeknek fontos végrehajtására s az előzetes intézkedések megtételéről minden járásból beérkeztek a hivatalos jelentések s bejelentettek egyszersmind, ho:y az egyes községekben kik bízattak meg — árviz ve­szély esetén a közerő és védanyagokkal való köz­vetlen rendelkezéssel — azaz kik jelöltettek ki vészbiztosokul. így Gyulán dr. Lovich Ödön h. polgármester, dr. Bucskó Korjolán főjegyző, Tan­aik Lajos rendőrfőkapitány, továbbá Varga Lajos, Magda Illés, K. Tudóig József, Szemethy Imre Mundruczó Demeter, Á. Schriffert József és L. Ko­vács János városi tanácsosok bízattak meg. A na­pokban adott ki rendeletét a belügyminiszter is az árviz ellen való védekezés tárgyában s abban a netán bekövetkezhető árvizveszedelemmel szemben az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében a egszélesebb körű elővigyázati intézkedések foga­natosítására hívja fel a hatóságokat s ugyancsak ly irányban utasította a csendőrkerületi alosztá­lyokat, hogy árvízveszély elkalmával álljanak a ha­tóságok rendelkezésére. Különben az Alsó-fehér- körösi armentesitó társulat hivatalos adatai szerint

Next

/
Thumbnails
Contents