Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
8 BÉKÉS 1907. január 6. Az iró éhenhal, a drámai hős a szegények házában végzi az életet, a direktor főbe puffantja magát, de a primadonna automobilt és birtokot vesz. Mert az iró munkája, aki szivét lelkét teszi bele a darabjába, a drámai hős, akinek lelke elég a művészet hevétől, a színházigazgató ezer gondja, mind sitii a primadonna vádlijához képest.) Hol Szibériában érezzük magunkat, hol meg a Kivierán. (Persze egy kis fantáziával.) Két napig tél. Két napig tavasz. Mintha csak predesztinálva lenne ez az idő a korcsolyázásra. Egyedül az Újvárosi Olvasókör az, amely n»m panaszkodhatik, mert olyan sikerült Szilveszter estélyt rendazett, aminöt csak a Singer Mihály direktorsá- gának idején látott az Újvárosi Olvaskör, ez a szerencsés társadalmi mixtum, compositum, ahonnan teljesen száműzték a nagyzást, s ahol békességben megfér egymás mellett földmives és hivatalnok, iparos és hajdú, kereskedő meg íináncz s úgy össze van kavarva benne a tisztelt társadalom, hogy szinte nyilvánvaló, hogy nagytiszteletü esperesünk innen kapott inspirácziót a „Világ* czimü költeményéhez, melyben meg vagyon írva, hogy »nyugalmazott öreg sakter »hadjöjjönöz« kőművessel s Bánat Adél, Öröm László, mint Zágrábban magyar zászló«, hogy férnek meg békességben. Mindez igen szép dolog, főleg az Újvárosi Olvasókörre nézve, amelynek egy ilyen bál után egész csinos kis kasszája szokott lenni. írnom keli még a »Tulipán bálról« is, a farsang monstre mulatságáról, mely előre veti fényét e hó 12-ikére. Amint a meghívóból látni, amelyen majdnem minden épkézláb ember rajta van, akkora széles mederben régen rendeztek mulatságot a megyében s ha azoknak csak egy harmada is eljön, akik a mulatságot »rendezik«, alighanem szűk lesz a megyeház terem és kapcsolt részei. Adja Isten! Hogy ne férjenek be, annyian legyenek. — re. Törvényszéki csarnok. Az elitéit postamester. A volt füzesgyarmati postamesterről: Tóttal Sándorról van szó, aki évekkel ezelőtt megfeledkezvén magáról, hivatali esküjéről és hűségéről, a kezelésére bízott idegen pénzhez hozzányúlt. Csak egyszer, csak egy keveset, majd helyreteszem, — gondolta magában — de bizony nem tudta a sajátjából helyre tenni, hanem újabb sikkasztást követett el, hogy a régit pótolja. Utalvány és chequek kíséretében feladott pénzeket tulajdonította el, mintegy 4300 korona értékben. Hogy a sikkasztásra egy könnyen rá ne jöjjenek, úgy járt el, hogy a feladott és saját czéljaira fordított összeget nem könyvelte el azonnal, hanem várt, mig újabb pénzt adnak fel és azután pár nap múlva az újabban feladott összeget küldte el az elsikkasztott összeg he yett, melyet csak e pár nap múlva könyvelt el. Az okozta a vesztét épen, hogy valaki feljelentette a késedelmes kézbesítésért és a rákövetkezett rovan- csolás mindent kiderített. A napokban a gyulai kir. törvényszéknél megtartott tárgyalásnak érdekes momentuma volt egy ajánlott levél kérdése. A fővárosi pénzintézetek és czégek ugyanis, hogy pár koronát megtakarítsanak, a nagyobb ösz- szegeket nem postautalványon, vagy pénzeslevélben hanem egyszerű ajánlott levélben küldik, melye, elveszés esetére valamely biztositó társaságnál biztosítanak. Ily módon küldött a Heinrich és fiai budapesti vaskereskedő czég is 8000 koronát a füzesgyarmati takarékpénztárnak, amely azonban akkor, amidőn Tottál Sándor alatt megingott a talaj, elveszett. Tottál Sándor tagadta, hogy a 8000 koronás ajánlott levelet elsikkasztotta volua, minden egyebet különben beismert és azzal védekezett, hogy ő az értékes levelet a vevénynyel együtt átadta a takarék- pénztári szolgának. A közvádló úgy vélekedett, hogy a vádlott ajánlott levél elsikkasztásával a családról kívánt gondoskodni bezáratása idejére. A törvényszék a megtartott tárgyaláson, melyen a védői tisztet Dr. Berényi Ármin ügyvéd töltötte be, a vád és vádbeszed meghallgatása után, meghozta Ítéletét nemcsak a beismert sikkasztásokat, hanem az ajánlott levél elsikkasztását is bebizonyítottalak találta és vádlottat hivatali sikkasztás büntette miatt 2 évi fegyházra Ítélte, melyből 3 hónapot 27 napot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Vádlott enyhítésért, ügyész súlyosbításért felebbezett, egyben kérte vádlott vizsgálati fogságának fentartását. Ezt a törvényszék el is rendelte, de vádlott ez ellen is perorvoslatot jelentett be. Közgazdaság. A gyulavidéki helyiérdekű vasút vonalán 1906 deczember hóban elszállított fehéráruk súlya 2,525 686 klgram, s ezen szállítások után bevételez- tetett 8752 korona 54 fillér. A személyforgalom 5714 utas után 2240 korona 40 fillért jövedelmezett, Tekintve a közbejött ünnepeket s a rendkívül kedvezőtlen időjárást, amikor a forgalom természetszerűleg csekélyebb az átlagosnál, ezek a számok nagyon kedvezőnek mondhatók s így a személyforgalom előreláthatólag nemcsak megfelel, hanem jóval felül fogja múlni a hozáfüzött várakozást. N y i 111 é r. tí rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerkesztőség. HALA késztet engem, hogy minden tüdő- és torokbajban szenvedővel szívesen és díjtalanul közöljem, mily módon szabadult most már tanító fiam egy egyszerű, olcsó és hatásos termék által hosszadalmas szenvedésétől. K. Baumgartl, Gastwirt in Neudek bei Karlsbad. 299 2—7 •i Selyem Eljegyzési - Lakodalmi Damas EolienneMegrendelések bármely nyelven intézeudők : an SeidenfabriL Henneberg in Zürich és „Henneberg“- selyem 60 kr.-tól fel-1 jebb, bérmentve és vámmentesen. Minta postafordultával. Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, í folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld-( ;ehermentesitési járuléknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbiríokra a folyó ívre kivetett állami egyenes adóuak és fóldteber- nentesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvez- nényébeu részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék izon összeg után, mely az illet.ő föld- vagy házbiríokra állami adó és földtehermentesitési járulék czi- nén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy mzbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosok- íak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megfőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék 3gy évi kamatainak 10 százaiéba; feltéve, hogy a :őkével kamatok is vannak bekebelezve; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett ás bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után 3gy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év slső napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak arányiagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16 §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az 3Z évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely7 földbirtokos 1905. évi január hóban 100,000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyan azon évi deczember hó 15-ig 60,000 koronát vissza- özetett, a levonás alapját az 1906. évre az 1905. évi deczember hó végén fenmaradt 40,000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel, foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál : aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41. 187. P. M. R, 1891. 13 P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28,058. P. M. R., L893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január I—31-ke közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius hó 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21,275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkólcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyviig be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1907. január 1-én. 2 l-l A városi adóhivatal. Hirdetmény a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában 1907. évi január havában uz állandó fizetést, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítok, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák, stb. a keresetadó negyedik osziálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási ivekben bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, bogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néveu nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár fermesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy7 ba az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására: vajl
