Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

1907. február 17. BÉKÉS 7 Kóhn Dávid konstatálja, hogy az egyesület ■működésében néhány év óta lethargia állott be. Különösen irodalmi téren teljes a pangás. Oka en­nek az érdeklődés majdnem teljes hiánya ; jelenleg ugyanis csak 42 fizető tag van. A pénztár helyzete azonban elég kedvező. Az 1895-től gyűjtött vagyon 8837 korona 76 fillér. Azonkívül az egyesület vagyonához számítható a gimnázium helyiségében két szoba, amelyet direkt az egyesület számára nyilvános könyvtár és olvasó helyiségül építettek. Azonkívül a múzeumok orszá­gos felügyelőségének közbenjárására az egyesület államsegélyt is élvez a múlt év óta s ennek foko­zódását is remélhetni. Az irodalmi téren való stagnálást nem tartja aggasztó jelenségnek, mert egyrészt ez a stagnálás országszerte megvan, másrészt az irodalmi mun­kásság az egyesületnek úgyis másodrangu czélja volt. Indítványozza, hogy a közgyűlés a legutóbbi évek stagnálása daczára ne mondja ki a feloszlást, hanem működésének folytatása mellett egyelőre a nyilvános könyvtárt létesítse a .jelenlegi múzeumi és az Oláh György-féle könyvtárnak egyesítése, a gimnáziumban való elhelyezése és 5000 korona összegig menő kiegészítése által ; tartsa fenn továbbá a múzeumot s 4000 korona költség ráfordításával egészítse ki az etnográfiai osztállyal. E két czélnak következetes szemmel tartása és megvalósítása megfelelvén a múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége kívánságának, biztosítja ennek jóin­dulatát s ezzel kapcsolatban az államsegélvt ; aj közönségnek érdeklődése pedig ily módon inkább! remélhető, mert igy kézzelfogható előnyöket nyújt az egyesület a nagyközönségnek. | E javaslatokat a közgyűlés elfogadja s ki-; mondja, hogy az egyesület működését folytatja,1 uj tisztikart választ, működésében az irodalmi ( czélt egyelőre mellőzi, felállítja és fen tartja aj a gyulai nyilvános könyvtárt, kibővíti a múzeumotj etnográfiái o§£tállyal. 2. Az uj tisztikart a következő tagokból ala­kítja meg : Elnök : dr. Fábry Sándor főispán. Alelnöki Kóhn Dávid lapszerkesztő. Titkárok: Korponay István főgmn. tanár és dr. Nuszbek Sándor törvsz. aljegyző. Pénztárnok: Dobay Ferencz könyvkereskedő. Ügyész: Hoffmann Mihály. Jegyző : Mutschenbacher Gyulafőgimn. tanár. Muzeumi-igazgató : Domonkos János tanitó. Muzeumi-őr: Gróh Béla főgimn. rajztanár Választmányi tagok: Ambrus Sándor, dr Zöldy János, Bartoss Ferencz, Mérey Gyula, Tóth Ár­pád, Szabad Endre, Csák György, Reisner Art­hur, Szabó János, Baranyik Ignácz, Antalóczy Nándor, Bácskay István, dr. Hajnal Albert, dr. Dei- mel Sándor, Háhn Béla, Haviár Dániel, Jeszenszky' Károly, dr. László Elek, Lavatka József, Abafi János, Szabó Emil, Miklef Sándor, Dubányi Imre, 1 Veres József, Zelinka János, Dombi Lajos. 4. A közgyűlés megbízza a tisztikart: hogy j tegyen felterjesztést a múzeumok és könyvtárak ' országos felügyelőségéhez arról, hogy a n.yilvá- ' nos könyvtárt lehetőleg még ez év folyamán fel-1 állítja s kérje támogatását. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést bezárja. . K. m. f. Dr. Fábry Sándor, Korponay István, i elnök. jegyző. ^ 1 N y i 111 é r,------- ( Kö zgazdaság. Az „Első Gyulai kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság“ f. hó 10-én délelőtt 10 órakor tartotta meg a kötőgyár igazgatósági tanácstermében dr. Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt 7. évi rendes közgyűlését, melyen 41 részvényes 2144 rész­vény képviseletében jelent meg. Dr. Lukács György elnöki megnyitó beszédjében őszinte őrömének ad kifejezést, hogy egykori szeretett lakóhelyén, mely­hez annyi kedves emlék fűzi, ismét együtt lehet azokkal, akik 7 évvel ezelőtt ennek a ma már virágzó vállalatnak alapját lerakták. Büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy kezdettől fogva részt vehetett ebben az áldásos munkában. Lelkes szavakkal ecsetelte azt a közgazdasági nagy missiot, amelyet ez a vállalat már eddigi működésével is teljesített, de amelyet a jövőben még fokozottabb mértékben kell teljesí­tenie, hogy a textilipar terén necsak helyi, hanem országos szempontból is számottevő elsőrendű faktor legyen. Megnyugvással látja, hogy az elmúlt évben mily nagy lépést tett ezen vállalat ebben az irány­ban, s reményének adott kifejezést, hogy ez a ro­hamos fejlődés a jövőben sem fog megakadni, ügy elnöki, mint részvényesi minőségében köszönetét mond a vezetőségnek körültekintő és fáradhatatlan tevékenységéért s kívánja, hogy a nehézségek és aka­dályok leküzdésében a jövőben se ismerjen csügge- iést, mert egyedül a nagyobb szabású ipari fejlődés képes elejét venni a Magyarországban már általános­nak mondható soeialis elégedetlenségnek és az abból származó mindnagyobb arányokat öltő nemzetsor­vasztó kivándorlásnak. Az élénk éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után a tárgysorozat 1. pontja értelmében a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Berkes Sánder és Reisner Ede részvényesek kül­dettek ki. A tárgysorozat 2. pontja szerint felolvas­tatott az igazgatósági jelentés, melyből örvendetes megelégedéssel tudomásul vétetett, hogy a gyár az fimult évben 131.000 koronát fizetett ki munkadi- jakban és hogy ma már több mint 100 munkást fog- alkoztat a gyártelepen kívül, háziipaiszerüleg, fé­nyesen beigazolva azt, hogy igazán számottevő házi- ipart csakis a gyáriparral kapcsolatosan lehet léte­síteni. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés ;udomásul vétele után elfogadtatott a tiszta nyeremény 'elosztása iránt tett előterjesztés, mely szerint a 75083 koronát kitevő haszonnak az alapszabályszerü juta- ékok levonása után fennmaradó összegéből 5000 íorona az államkölcsön visszafizetési alapjára, 15000 corona a részvénytőke 5 százalékos osztalékára, 1249 korona a tisztviselők jutalmazására és részben dőközi adományokra, a fennmaradó 32060 korona oedig külön tartalékalap gyarapítására fordítandó. 0r. Jantsovits Emilnek azon indítványával szemben, rogy a tavalyi közgyűlésen elmozdított két igaz- hatósági tagnak is adassák meg a jutalék, a közgyü- és Weisz Mór vezérigazgató és dr. Berenyi Ármin igyész rövid hozzászólása után egyhangúlag elfo­gadta az igazgatóság azon javaslatát, hogy nevezett iét igazgatósági tagnak jutaléka, mely alapszabály izerint, a működésben volt négy igazgatósági tagot lletné jogosan, — a külön tartalékhoz csatoltassék. diután még tudomásul vétetett, hogy a szelvényen-; ;énti 5 korona osztalék folyó hó 15 napjától kezdve] izettetik ki Weisz Mór vezérigazgató irodájában, a i elmentvény úgy az igazgatóságnak, mint a fel- i igyelőbizottságnak minden irányban megadatott, i Lz igazgatósági jelentés alapján a múlt év folya- nán elhalt Deutsch Jakab igazgatósági tagnak a állalat alapítása és fejlesztése körül szerzett érde- nei jegyzőkönyvileg megörökittettek. Ezután a tárgy- orozat 3 pontja értelmében elnök, 7 igazgatósági :s 1 felügyelőbizottsági tag választása következett. > 4i előtt az megejtetett volna, Reisner Ede részvé- i lyes indítványára e közgyűlés jegyzőkönyvi köszö- I íetének adott kifejezést az elnök s a lelépő igaz- i hatóságnak, valamint a tisztviselői karnak, érdem- i eljes és sikerdus fáradozásáért. Elnökké újra, egy- j langu nagy lelkesedéssel dr Lukács György válasz- í atott meg. Igazgatósági tagokká a régiek közül f íjra megválasztattak : Weisz Mór, Braun Mór, Czinczár I idolf és Scherer Benedek ; uj tagok lettek dr. Be- I ényi Armin, Szénásy József és dr. Lovich Ödön. A nfiP’iirfiSfidp.f.f fp.liicrvplnhÍ7nf.t.sáo,i hplvrp Q7.int.pn pcrv- t hangulag dr. Ladies László választatott meg. Indít­vány nem tétetett. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést berekesztette. Délben az elnök tisztele­tére a Komló éttermében bankett volt, melyen az igazgatóságon, felügyelőbizottságon és a kötögyári tisztviselőkön kívül a helybeli szanatóriumi bizottság is részt vett. A Gyula—kígyós—apáczai ut, — melynek mint törvényhatósági útnak kiépítése csak nemrég fejez­tetett be, a kereskedelemügyi miniszter és a vár­megye közigazgatási bizottsága kiküldöttjének veze­tése mellett február hó 12. és 13-ik napjain szem­léltetett meg. A szemle során, melyen az érdekel­tek részéről igen kevesen jelentek meg, csupán az alföldi első gazdasági vasút tett észrevételt, és pedig ama vizláda átépítése érdekében, amely az útépítés folytán a jelzett vasút ujkigyósi vonala mellett ke­letkezett. A kérdésben levő ufgyulai határban fekvő szakasza február 12-én, mig Újkígyós és a többi községen keresztül futó szakasza 13 án szemlélte­tett meg, de az ut végleges felülvizsgálata a zord időjárásra és arra való tekintettel, hogy az ut ez- idŐ8zerint majdnem mindenütt hóval van borítva, később kitűzendő időpontra halasztatott. A szemlén a kereskedelemügyi minisztert Petrasek Ferencz műszaki tanácsos, mig a vármegye közigazgatási bizottságát dr. Dainel Sándor vármegyei főjegyző képviselte. Vasúti előmunkálati engedély megujjitása. A kereskedelemügyi miniszter dr. Ecseri Lajos ügy­védnek a m. kir. államvasutak Pusztapó állomásá­ból kiágazólag Öcsödig vezetendő rendes, esetleg 0'70 méteres keskeny nyomtávú gőzüzemű h. é. vasút vonalra kiadott előmunkálati engedély érvé­nyét a lejárattól számítandó további 1 év tartamára megújította. A zsákokban árusított szén kötelező megje­lölése tárgyában a kereskedelemügyi miniszter ren­deletet adott ki, melyben az aradi kereskedelmi és iparkamara hivatalos közlése szerirt elrendeli, hogy ezentúl zsákokban a szón csakis oly ólomzárral lezárva lesz forgalomba hozható, melyen az illető zsák tartalmát képező szén mennyisége az ólom­zárba jól olvashatóan be van préselve, ezenkívül pedig a szén mennyisége a zsák oldalán legalább hat czentiméter magas és egy czentiméter vastag, a zsák színétől elütő, le nem törülhető festékkel festett számokban, illetve betűkben is feltünte­tendő, a zsákoknak pedig belülről varrottaknak kell lenniök. Az e rendelet ellen vétők az 1893. XXXIII. t.-cz. 4. §-a értelmében kihágást követ­nek el és bűntetteinek. A rendelet 3 hó múlva lép életbe. Pályázat ipari munkásjutalmakra. Az aradi kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi in, kir miniszter ur által a ka- mamara kerülete számára létesített öt, egyenkint 100 koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipnri, illetve gyári üzem­ben, iparszerü munkában alkalmazottak, a kik a következő minősitéssel bireak : 1) magyar állam- polgárság, 2) tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás, művezetők, pallérzk stb. csakis ki­vételes, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jönnek figyelembe; gyári és iroda szolgák juta­lomban nem részesülhetnek. 3) legalább 15 évi megszakítás nélküli működés a munkakörében, a rendes munkabér, vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem halad­hat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okira­tokkal, esetleg munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e czélra kiállítóit bizonyítványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületbeli iparosok (gyárosok és kézmüiparosolc) ennélfogva felkéretnok, hogy a mennyiben oly munkásaik vannak, a kik a fentiek szerint a szó­ban forgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi kereskedelmi és iparkamarához legkésőbb 1907. évi junxus hó 15-ig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis munka­adó teheti, ennélfogva közvetlenül, ennek mellőzé­sével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgya­lás alá. Aradon, 1907. január hó 29-én. Az aradi kereskedelmi és iparkamara elnöksége. A motorbenzin árának megállapítása tekinte­tében a kereskedelemügyi miniszter, mint az aradi E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztősége. Messaline - Radium - Louisine - Taffet ­Megrendelések bármely nyelven intézendőjr: an Seifleilfabriií. Henneberg in Zürich. Selyem és „Henneberg“ - se­lyem 60 kr.-tol fel­jebb, bérmentve és vámmentesen. Minta postafordul­tával.

Next

/
Thumbnails
Contents