Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-29 / 52. szám

1907. deczember 29. BÉKÉS 9 Vérszegény elmek, gyengéknek legjobb erősítő ital „Adria-gyöngye“ édeskés vörös dalmát bor. Zsurokra a legkedveltebb ital. Mindennemű asztali pecsenye, csemege- borok, likőr különlegességek, pezsgők nagyraktára: Ferentzy Alajos utóda Fábián Lajosnál Gyulán. 483 1—3 Hirdetmény a IV. oszt. kereseti adó alá tartozó jöve­delmek bevallása tárgyában. 1908. évi január havában az állandó fizetést, -nyug-, kegy-, vagy tiszteletdijat huzó állami, törvény- hatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó al­kalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok, s általában a 80 koroná­nál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanitók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a kere- ■setadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási ivekben bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igaz­gatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üz­lettulajdonos, a kitől vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett al­kalmazott egyénnek név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járan­dóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bár­mily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyébb járulékokban élveznek — a folyó ovi vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illet­mények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására: vájjon vala­mely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandó­ság, avagy egyébb járulék a kereseti adó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem: kizárólag az adó ki­vetésére illetékes közegek vannak hivatva. A negyedik osztályú kereset adó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása (1875. évi XXIX. t.-cz. 31. §) jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megká- rosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezek­nek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük be­szedni és az állampénztárba óvnegyedenkint beszol­gáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fize­téseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közala­pítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kö­telesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a köz­pénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú kereset adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Gyulán, 1907 deczember 24-én. 4831-1 A városi adóhivatal. Legszebb ünnepi ajándék egy szép virágcsokor! Tisztelettel ajánlom a n. é. közönség szives figyelmébe, hogy kereskedelmi és mükertészetében mindenféle friss, üde vágott virág, n. m. szegfű, ibolya, rózsa stb. bármily nagy mennyiség­ben bármikor kapható. A n. é. közönség szives pártfogá­sát kéri 478 2-2 Kondorosy Sándor kereskedelmi és mükertész, Gyulán, Damjanics-u. 8. Mogyorósy-ház. 41G2—1907. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, bogy a Kisbirtokosok Orszá­gos Földhitelintézete végrehajtatnak K Szabó Mi- halyne Z. Szabó Eszter végrehajtást szenvedő elleni 118 korona 79 fillér tőkekövetelés s járulékai iránti végrehajtási ügyében, a gyulai kir. törvényszék terü­letén lévő, a dobozi 2005. sz. tjkvben A—j— 1. sorsz. 5186. brsz. alatt felvett 1 hold 750 □ -öl területű középjárási szántóra 1450 korona, az A-j-2. sorsz. 5299. hrsz. alatt felvett 1 hold 587 □*öl területi czigányháti szántóra 1350 korona kikiáltási árban a végrehajtási árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1908. évi január hó 22-dik napján délelőtt 9 órakor, Dobozon, a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alól is eladatni fognak.- Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 145 koronát, illetve 135 koronát készpénzben, vagy az 1881 évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság- ügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. törvényczikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Gyula, 1907. évi november 11-én. Dr. Aigner Dezső, 488 1—1 kir. törvényszéki biró. Köhögés !j~^: szereti egészségét, e kiégést megakadályozza! közjegyzőileg hitelesített bizo­nyítvány igazolja a hárotnfe­.. .. nyŐ8 Kaiser-féle .. .. mell-karamellák hatásos eredményét. Orvosilag kipró­bálva és ajánlva köhögés, rekedtség, katarrhus, elnyálkásodás, toroklob és hökhurut eseteiben Egy csomag 20 és 40 fillér; egy doboz 80 fillér. 437 5—12 Kapható Gyulán 4393/1907. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Boros Márton kétegy- házi lakos végrehajtatónak dr. Kohn Mór ügygond­nok által képv. Zámfira György végrehajtást szen­vedő elleni 187 korona 54 fillér tőkekövetelés s já­rulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén lévő a kétegyházi 683. számú tjkvben A-j-2. rsz. 221/a brsz. a. felvett 412 V2 □-öl területű udvarral és kerttel ellátott házból álló egész ingatlanra a C—1. sorsz. a. özvegyi haszonélvezeti jog érintetlenül hagyásával az árverést 800 korona ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, úgy azonban, hogy ezen ingatlannak Zámfira György nevén álló jutalékára C — 1. sorsz. a. özv. Számfira Mihályné szül. Árgyenán Mária javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog az árverés után is érin­tetlenül fennmarad és hogy a fennebb megjelölt in gatlan az 1908. évi január hó 17-ik napján délelőtt 9 órakor, Kétegyházán, a községházánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%,-át vagyis 80 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX-ik törvényczikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 -ik évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy­miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatoság. Gyula, 1907. deczember 6. Dp. Aigner Dezső, 481 1—1 kir. törvényszéki biró. FERENTZY ALAJOS utóda Fábián Fafosnál.-*At­l^Ar Hirdetmény a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1908. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglal­kozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összees jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenn marad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kö­telezettnek oly kiadásai azomban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magá­nak, akár pedig családjának és hozzátartozóinak szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset- illetőleg jöve­delemforrásból bűz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üz­letbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adó­tárgyak összeírása után lép a III. osztályú kereset­adókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyi­tása napjától számított 2 hó alatt köteles vallomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelem­nek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni, s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomá­sához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári és becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláirni keteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyúj­tandók be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincs­tár megrövidítésére irányított szándékból az adó- kötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy el­titkolják, az adótárgynak egészben vagy részben tör­tént eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100 szakasza értelmében bűntetteinek. Kelt Gyulán, 1907 deezember 24-én. 486 1-1 A városi adóhivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents