Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-29 / 52. szám
1907. deezember 29. BÉKÉS 7 polgára ! Mert nem elég, hogy drága, de rossz is a világítás s a társaság ennek daczára még feljebb srófolta a lángok — árát! Ennek azonban valószínűleg nem az előfizetők, hanem inkább a társaság adja meg az árát, mert Martos polgártársunk máris alágyujtott egész sereg polgári és büntető perrel. Szóval a villanyosoknak az idén valószínűleg nem sok fa kell, anélkül is elég meleg lesz nekik a tél! Akárcsak a korcsolya egyletnek, amely gyűlésével azt a kis hideget is elkergette, ami volt a múlt héten ! Szomorodott szívvel kell jelentenünk, hogy a békésmegyei kaszinót egy csabai laptársunk keményen lepocsékolta azt Írván róla, hogy majom ketrecz stylben épült! A kaszinótagok erre elhatározták, hogy a derék sty listát felkérik egy szabad előadás tartására, melynek tárgya a modern építkezési styl lenne. Egyhangú lelkesedéssel kimondták azt is, hogy amennyiben erre az illető stylszakértő vállalkoznék, a kaszinótagok hajlandók lesznek neki — akár huzamosabb időre — szabadlakást biztosítani! Legyen szerencsénk ! Dr. Nyúl. Közgazdaság. A vasúti fuvarozás munkaszünetének felfüggesztése. (Az aradi kereskedelmi és iparkamara közlése.) A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamara területén lévő vasúti állomások közül : Mezőtúr, Gyoma, Mezőberóny, Békéscsaba, Békés, Kétegyháza, Kur- tics, Lőkösháza, Sofronya. Arad, (Ujarad) Mária- Radna, Déva, Szászváros, Gyula, Szarvas, Csorvás, Orosháza, Yajdahunyad, Váralja-hátszeg és Petro- zsény állomásain a kirakott áruknak a pályaudvarokról való elfuvarozása s az ezzel járó munkálatok — további rendelkezéséig — vasárnapokon is egész napon át minden korlátozás nélkül végezhető ■legyen. _________ Tö rvényszéki csarnok. Kinevezés. A király Bajor Antal szeghalmi aljárásbirót jelenlegi alkalmazása helyére járásbiróvá nevezte ki. Heti bünkrónika. Hogy a lopott pénzből jól lehet mulatni, — kivált ha a rendőrség nem csípi rajta a magyar embert, — az egyszer bizonyos. — Hiába! Ami tiltott, az édesebb! Legalább Medvegy' Márton és Jansik Pál a maguk falusi, egyszerű ■észjárásukkal igy gondolták. Ezért tehát összebeszéltek és Szarvason 1904. év márczius havában Medvegy Márton az édesanyjától Medvegy Győrgy- nétől 4 vagy 5 darab tyúkot ellopott és azt Jansik Pállal együtt eladták, az árát pedig egy korcsmában elmulatták. — Csakhogy a bor sokszor kibeszéli az igazságot, még akkor is, ha annak az igazságnak napfényre kerülése nem valami kívánatos. A két jó madár addig lumpolt, mig úgy teleszivták magukat a jóféle szőllőlévei, hogy a korcsmárosnak eldicsekedtek a keresménynyel. — Persze annak első dolga volt rendőrért küldeni s a megjelent Andris bácsi fülön csípte a két szeszelyeskedő alakot. Medvegy Márton megbüntetését édesanyja nem kívánta, igy hát szabadult a kótertől, de Jansik Pál, — bár erre az alkalomra szívesen elvállalta volna édes szülőjének az öreg Medvegvnét, — már nem volt ilyen szerencsés. Neki bűnhődnie kellett! A bíróság azonban a lopott érték csekélységére tekintettel, orgazdaság vétsége miatt csupán 7 napi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. — Ifj. Czikora József, id. Czikora József és Kiss Antal nem azok az emberek, akik megijednek a maguk árnyékától. Különösen ha berúgnak amúgy Isten igazában, akkor olyanok, mintha ördögöt láttak volna. Belékötnek még az élőfába is. így történt akkurátusán a dolog ez év- február hó 12-én éjjel is, amikor is nagy czéczó volt az orosházai polgári körben. A díszes triumvirátus nem késett persze már a czuhér elején jól felönteni a garatra, amitől persze a virtus erősen megnövekedőit bennük. Ilyenkor csak rendőrt kell látni a magyar embernek, aztán kész a veszedelem. Papp Horváth István, Luczó Mihály és Szokolai Antal rendőröknek sem volt valami nagy- szeren- • cséjük, hogy éppen ilyen illuminált állapotban kerültek össze Czikoráékkal. Mert biz azok alig hogy a rendőröket meglátták, nekik mentek és minden, nagyobb bemutatkozás nélkül a főidre pocsékolták őket. Ezért kerültek a vádlottak padjára Czikoráék, meg a Kiss Tóni gyerek. Csürték-csavarták a dolgot, védekeztek szokás szerint teljes részegséggel is, de a bíróság emberei átláttak a szitán és a rendőrhúsra éhes három dezentort fejenként egy hónapi fogházra Ítélték. — Vádlottak az ítélet ellen felmentés végett felebbeztek, az ügyész pedig azért apellált, mert keveselte a büntetést. így most már lehet, hogy felmenti őket a tábla, de az is lehet, hogy még jobban rájuk dupláz! Majd meglássuk, hogy lesz? — No de van a krónikának — akár az éremnek — másik oldala is! Történt 1907 julius 12-én Orosházán, a Gyo'- páros fürdőben, hogy az ott alkalmazott Horváth Mária kiszolgáló nőnek a szobájába éjjel az ablakon keresztül az ablak üvegjét betörve, bemászott Lakatos Zoltán orosházi czigányprimás, s egy bőröndöt, egy péztárczáf, 90 kor. készpénzt és egy czvikkert magához véve, egyenesen a vasúthoz ment, elutazott. Szolnokon és Budapesten a pénzt elmulatta, azután pedig szépen haza jött és jelentkezett a csendőrségnél. Ez a történet eddig igen banális, közönséges kis mindennapi esetnek látszik, annyival is inkább, mert méltán gondolhatnánk, hogy a bűnös »Zoltika« a kedvelt czigányprimás (eddig még nem szöktetett herczegnőt) bekerül a hűvösre pár hónapra s mindennek vége. — Am »Zoltika« sokat tanult a Rigó Jancsi esetének tanulmányozásából s abban a hitben volt, hogy a nagy közvélemény a czigányprimások- nak a női szivek feletti hatalma iránt elfogult s bizton hitelre számított a következő védekezésével — Én tekintetes törvényszék ártatlan vágyók (I t Zoltika a szivére tette a kezét és az elnök feje felett a magasba nézett.) Én nem loptam. Igaz. hogy a Horváth Mária pénzével elutaztam. De ennek nem én vagyok az oka (meggondolt hallgatás pái pillanatig, melyet bizonyos emlékek hatása alatt s szemnek felvillanása követ). Elnök: Beszélje el, hogy történt a dolog. Vádlott: Ama bizonyos éjszakán kihivattak e Gyopáros fürdőbe s ott egy szép asszonynak muzsikáltam. Szerénységem tiltja megmondani: milyen eredménynyel. — Ám nem hallgathatom el, hogy olyat is elértem amire nem számítottam. Éjféltáján ugyanis (diskrét mosoly) behitt a másik szobába, a saját szobájába Horváth Mária s nyakamba borulva csókolgatni, ölelgetni kezdett (megfelelő gesztikulá- lás, Zoltika arcza szendeséget mutat) majd a fülembe sugdosta, hogy szökjek meg vele, hagyjam el családomat, nem tudtam mit tegyek (Zolika a fejéhez kapkod) de mert szeszes voltam, nem tudtam ellentállani a könyörgésnek, bár a boldogtalan Mária érzelmeit viszonozni nem tudtam. Horváth Mária 70 koronát nyomott a markomba amire megegyeztünk, bogy én előbb szököm meg, s majd csak Szolnokon várom meg az utánam sietc Máriát. Ám a hütelen, csalfa nő magamra hagyott és Szolnokon hiába vártam Épen azért egynapi időzés után Budapestre, majd pedig onnan hazautaztam. Elnök: Maga a csendőrök előtt beismerte bűnösségét ? Vádlott: Én kérem a csendőröktől való félelmemben csak azt mondottam, amit nekem diktáltak Elnök : Honnan tudták a csendőrök, hogy maga hol merre járt, hogy Szolnokon a bőröndöt (a bűnjelt) a Tiszába dobta és hogy Budapesten járt ? Vádlott: (Zoltika egy kicsit tátog, kevés e levegője, majd magához tér): Én tekintetes törvényszék, zavarban voltam, de esküszöm mindenre, hogy Mária s/.erelmétől, — nem tehetek róla, hogy olyat vagyok, amilyen vagyok — igen, a Mária szerelmétől szabadulni nem tudtam. Elnök: (csenget) Szólítsák be Horváth Máriát Feszült várakozás egy szép, daemoniakus, rejteti személyiségű nőre, ki a Zoltika előadását mái megjelenésével bizonyítani fogja. Nyílik az ajtó s Zoltika veszve van. Az a kopottas szürke kabát mely a belépő nőt olyan formátlanná tette, az í két nagy csónakkalucsni a lábakon, az a sima fé sülködés, amelyek mind csak egy hiúság nélküli becsületes nőnek lehetnek a tulajdonai, szinte szemeibe ordítottak a vádlottnak: — Hazudsz Zoltika, hazudsz ! Horváth Mária egészen másképen adta elő a dolgot. Becsületes, őszinte naivsággal adta elő, hogy a megjelölt napon délután egy nő, az Arany alma — (igy hivják közönségesen) — ment ki Gyopáros fürdőbe két úrral mulatni s ezért a vendéglősné elküldött a községbe Lakatos Zoltánért és bandájáért. Az Arany almának jó kedve lett s egyszer csak tánczra perdült Zoltikával, a mire a két ur megharagudva eltávozott. A mulatozás további folyamán behívta Zoltikát a szobájába, hogy segítsen neki, — aki nagyon rövidlátó — pénzt váltani a vendégek részére. Ekkor látta meg vádlott, hogy hol tartja ő a pénzét ! Az elnök azon közlésére, hogy Zoltikának, — az ő saját állítása szerint, — viszonya volt vele, Horváth Mária felháborodva Zoltika vakmerőségén, fejére olvasta, hogy Zoltika már sokszor lopott, többek között Szegeden is egy úri nőtől s akkor is csak úgy menekült a börtöntől, hogy ráfogta, miként viszonya volt vele s az úri nő inkább futni engedte, semhogy a becsületét meghurczolni engedje. Ez a rendes módszere Zoltikának, melylyel lopásainak következményei alól szabadulni szokott. A törvényszék a szerzett impressiok és a tanu- hallgatás foganatosítása után sértett nőnek adott hitelt s az elvetemült tolvaj ezigányt, akit a tárgyaláson is többször rendre kellett utasítani, tiszteletlen, elbizakodott viselkedéséért és aki már többször állott lopás gyanúja alatt — 1 évi börtönre ítélte. Vádlott és védője felmentés és enyhítés, ügyész súlyosbítás végett felebbezett. e t i p i a c z. Gyula, deczember hó 27-én. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben _ a hét folyamán is alig volt üzlet, árak változatlanok, irányzat lanyha. 1 Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza . . . 22'40—23’60 Árpa . . . 14'20 —1460 //ab . . . 15-40—15 60 Tengeri . . . 12 40—12 80 Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetenda : a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokrő, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 0/°-a azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitésí járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hirelüzl ttel foglalkozó pénzintézettől felvetj és bizonyos évek alait törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nein az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési i.íö első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapitásánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehat
