Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-15 / 50. szám

1 Kinevezés. A király a póuzügyministeriumban Wieland József ministeri ossztálytanácsosi czimmel felruházott ministeri titkárnak a ministeri osztály­tanácsosi jelleget adományozta. Az előléptetés vár­megyénk közönségét annyiban érdekli, amennyiben Wieland Békés község szülötte, ahova most is közeli rokoni kötelékek fűzik. A megyei igazoló választmány dr. Márky János elnöklete alatt folyó hó 11-én tartott ülésé­ben felülvizsgálta a Gryneusz György megválasz­tása ellen beadott felebbezést s ennek ereményóhez képest a választást megsemmisette. mert a törvény­ben előirt 2 évi ittlakás nem igazoltatott. A Kiss István választását azonban megerősítette, mert a felbontott és Kiss Istvánra beadott összes szavazati lapok azt igazolták, hogy a megválasztott neve mellett „a számtanácsos“ jelző fel volt tüntetve, jeléül annak, bogy a választók jelöltjük személye iránt kétségben nem lehettek, Fejérváry Celestin legfelsőbb kitüntetése. Hírül adtuk annak idején, hogy ő Felsége a közjótókony- ság terén szerzett igaz érdemeknek elismerése gya­nánt : románfalví Fejérváry Celestinnek, a budapesti és mezőberényi jótékony nőegyletek elnökuőjének az Erzsébet-rend második osztályát adományozta. Az erről szóló királyi kézirat most érkezett le a vármegye alispánjához, aki ezt ékes szavak kísé­retében küldte meg a kitüntetettnek. Ez alkalom mai krónikairói tisztünkből kifolyólag, mi is kész örömmel adunk helyet mindezeknek, annak tuda­tában, hogy Fejérváry Celestin nemes szivétől és nagyfokú emberszeretetétől sugallott sok jótétemé­nyével a közjótókonyság terén hervadhatatlan érde­meket szerzett, melynek legfelsőbb helyről is tör­tént elismerése és díszes kitüntetése alkalmából mi a magunk részéről is őszintén, igaz szerencse- kivánatunkat fejezhetjük ki. Meghívó. A Békésvármegyei Fehér kereszt egyesület f. hó 16-án, hétfőn d. u. 3 órakor a vár­megyeház kistermében választmányi ülést tart. Gyula, 1907. deczember 10. Gróf Almásy Dénesné elnök. Dr. Ladies László titkár. Meghívó. A gyulai ág. ev. egyház folyó hó 15-én vasárnap, d. u. 3 órakor, Gyulán, a város­háza nagytermében, a végleges szervezés tárgyában közgyűlést tart, melyre az egyházi tagokat tiszte­lettel meghívom. Dr. Ladies László ideiglenes fel­ügyelő. Nagy alapítvány a Józef főherczeg sanatorium egyesületnek. Egy hatvani emberbarát Schweitzer Adolf, akit vasárnap temettek el nagy részvéttel, 10000 koronát hagyott végrendeletében a József kir. herczeg sanatorium egyesületnek. Szarvas város 2000 koronával lépett be az egyesületbe, a Virág- szál czimén még egyre folyik az adakozás s remél­hetőleg 20000 koronával gyarapodik ebből az emberbaráti alap. Az egyesület azzal a kéréssel fordult a hölgyvilághoz, hogy a belügyminiszter által engedélyezett országos gyűjtést az egyesületi ridiküllel tegyék lehetővé. Az egyesület (Budapest, Lónyay-utcza 47.) mindenkinek, hacsak egy levelező­lapot ir is, szívesen küld egy számmal ellátott, csinos ridikült, melybe irgalomadományok szedhetők. Jóváhagyás. Gyula városnak a társas kocsi ipar gyakorlásáról szóló szabályrendeletét a keres­kedelemügyi minister jóváhagyta. Karácsonyi bazár. A közelgő ünnepeknek első hirdetői a díszes karácsonyi kirakatok már feltűn­nek itt is, ott is, naponta több, nagyobb és szebb dolgokkal gyönyörködtetvén azokat, akik még tud­nak érdeklődni a Megváltó születésének eljövendő magasztos ünnepe iránt. Ezernyi furfangosabbnál furfangosabb játékszer a divatvilág legutóbbi újdon­ságai dicsérik a magyar ipar életképes voltát és fejlődött Ízlését. Már megérkeztek a pompás ifjú­sági iratok, képes- és mesekönyvek is Dobay János könyvkereskedésébe, a magyar ifjúsági és meseiro­dalom legkiválóbb gyöngyeiből összeválogatva, azon­kívül a különböző alkalmi dísztárgyak, naptárak, levólpapiros dobozok, karácsonyfadíszek és más hasonló tárgyak, mindannyian a magyar ipar ter­mékei Ízléses, elegáns kivitelben. Felhívjuk a ma­gyar közönség lelkes, hazafias pártfogását, hogy karácsonyi szükségleteit magyar ipari és mütárgijak­1907. deczember 15. bői és ami szintén lényeges a helyi iparosnál és kereskedőnél szerezze be, mert ezzel kettős Czél lesz elérve. Örömet szerez mindenki a maga ked- venczeinek és erős létalapot, fényes jövőt biztosit nemzeti létünk egyik sarkalatos garancziájának a fejlődő magyar iparnak. A képviselőtestületnek teljes két napig tartó rendes közgyűlése volt folyó hó 11-én és 12-ikén, amelynek főtárgyát a város jövő évi költségvetése képezte. Az első nap délelőttjét csaknem egészben a bor és husfogyasztási adónak miként való keze­lése fölötti szenvedélyes vita foglalta le. A fogyasz­tási adók megváltására kiküldött bizottság a tanács­osai egyetemben ugyapis azt javasolták, hogy a fenti adónemek az eddigi alapon kezeltessenek, ami a városnak nemcsak hogy koczkázatot nem, hanem tekintélyes jövedelmet, mindezeken felül pedig a bortermelőknek a törvényben előírtnál jelentéke­nyebb kedvezményt és a lakosságnak semmiféle zaklatást sem okoz. Ezzel szemben Schwimmer Arnold, továbbá Glatz János és társai a fogyasz­tási adót saját hivatali közegei révén és saját rizi­kóra a város által javasolták két beadványban ke­zelni. Az eddigi rendszer melletti kezelés előnyeit meggyőző beszédekben fejtegették dr. Márkus Mi­hály, dr. Ladies László, Névery Albert, Zielbauer Alajos, Weisz Mór, Nagy Jenő s többen, mig ellene Hack Márton, Pettner József és Bogyó György nyi­latkoztak. A képviselőtestület túlnyomó többsége, város részenkint véve : a belvárosi, nagymagyarvá- rosi, újvárosi s nagyoláhvárosi képviselők zöme az eddigi kezelési rendszer mellett voltak, az oppozi- czió nagyobb része a Józsefvárosi képviselőkből állott és délfelé történt csak a névszerinti szava­zás, mely szerint a bizottság és tanács javaslata 92 szóval 34 ellenében fogadtatott el. A tanács elő­terjesztésével szemben a városi elöfogat biztosítása tárgyában a képviselőtestület Braun Dávid előfo- gattulajdonos ajánlatát fogadta el, aki 4 előfogat­nak tartására kötelezte magát három évre évi 8000 korona bérfizetés mellett, ami különben tetemes emelkedés az ideihez képest, amikor a város ceu- pán 1750 koronát fizetett az előfogatozásért. A délelőtt folyamán dr. Berónyi Ármin indítványa folyamán még soron kivül tárgyalás alá vétetett a vármegyének a városi tisztviselő nyugdíj intézmény feloszlatása ellenében hozott határozata s ezzel kapcsolatban Dutkay Béla nyugdíjazása ügyében kelt és általunk már jelzett közigazgatási bírósági végzés. Utóbbi egyszerűen tudomásul vétetett, előbbiben dr. Ladies László felszólalásával és abbeli indítványával szemben, hogy a kettős polgármes­teri fizetéstől legalább ezentúl szabaduljon fel a város közpénztára, mely czélból a vármegye hatá­rozata végrehajtandó volna, a képviselőtestület több­sége dr. Berónyi Ármint bízta meg, hogy a vár­megye határozata elleni felebbezést megszerkessze. A költségvetés tárgyalása az egész délutánt és pedig este fél 8 óráig, majd a csütörtöki nap délelőttjét is egészben igénybe vette. A képviselők közül szá­mosán szólaltak fel a költségvetéshez úgy általá­nosságban mint annak részleteihez. Különösen be­hatóbb vita fejlődött ki a vadászterületek utáni jövedelmek felosztása tárgyában, ami ha megtör­ténik, a városi pótadót ujabbi 3V9 perczenttel emelte volna. De miután a tárgyalás kiderítette, hogy a vadászati bérjövedelem szétosztása 8 külön­böző kulcs mellett egyrészről óriási munkát és azzal arányban nem álló még nagyobb költséget okozna az érdekeltségnek és miután az arány akkor sem volna minden érdeket kielégítő igazság szerint megállapítható, a képviselőtestületnek földmives tagjaiból keletkezett többsége maga döntötte el, hogy a vadászati bérlet jövedelmek ezután is köz- pénztári jövedelmet képezzenek, annyival is inkább, mert ezen jövedelmek mezőgazdasági czélokra fog­nak fordittatni. K. Schriffert József indítványára a belügy- és pónzügyministerek felkéretnek, hogy a város regále kötvényeit az állam által váltassák meg, mint azt Arad városánál is beváltják. Weisz Mór indítványára ismételten kérni fogják a mező- gazdasági szeszgyár engedélyezését. A városi taná­csot utasították, hogy az idén a fövenyesi s bene- deki földeken kaszálót ne hagyjanak, hanem adják ___________________BÉKÉS_________________ ki az egész területet legeltetésre és pedig akként állapítva meg számos jószágonkint a legeltetési dija­kat, hogy az az összeg, amely a benedeki földvé­telből kifolyólag a közpénztár kiadását képezi, a legeltetési dijakból fedeztessék. A legelőre első sorban ugyan gyulai gazdák jószágai fogadtatnak be, de ha a gyulaiak nem töltenék be, vagy a fel­emelt legelő dijakat fizetni vonakodnának, akkor más községbeli jószágok is irathatók és befogadha­tok. A közpónztári költségvetés letárgyalásának eredményeként különben kitűnt, hogy az előirány­zat nem felelt meg a fenforgó szükségletnek, neve­zetesen olyan kiadási tételek merültek fel, amelyek a pótadót körülbelül 6—7 perczenttel emelik. Eme körülményre s az aránylagos adóztatásra való te­kintette! a képviselőtestület egyhangúlag kimon­dotta, hogy az összes szükségletet az I. csoportú államadó terhére Írja elő. Az ápoldai s közmunka költségvetések vita nélkül elfogadtattak. Az építő­iparosok szövetkezetének az qllami elemi iskola épí­tésénél elfogadott 22000 korona kereseti összege kiutalványoztatott és fedezetére a regále kötvények lombardirozásából rendelkezésre álló összeg fordit- tatik. A város különböző szükségletei beszerzésére vonatkozó árlejtések jóváhagyattak. A tökepénzek és árvatári tartaléktőkének elhelyezésére nézve név szerinti szavazással kimondatott, hogy azok jövő­ben is a helybeli három takarékpénztárnál fognak egyenlő arányban elhelyeztetni. A gyámpénztár tar- talókjövedelmének fel nem használt részét illetőleg, ezen rész a közpénztárba utaltatik, de csak akkor, ha ezt a belügyminiszter megengedi. A városi tiszt­viselők és szolgaszemélyzet, nemkülönben a tűzol­tók drágasági pótlékért folyamodtak a képviselő- testülethez. Ez már csütörtökön délután került csak tárgyalás alá, de még mindig tekintélyes számban voltak képviselők. Sajnos, a város rettenetes pénz- viszonya i között nem volt rá kimutatható fedezet. De arra sem a tisztviselők, sem a cselédség nem szolgáltak rá, hogy ezt a majdnem inségdiktálta méltányos kérésüket, — amely a szomszéd közsé­gekben különben mindenütt teljesittetett, úgy hogy ez idő szerint Gyula városnak vannak a legrosszabbul fizetett tisztviselői és szolgái — a gyűlölködés hang­jaival utasítsa vissza a képviselőtestület többsége. Pedig igy történt a dolog. Az az, hogy drágasági pótlék helyett még újabb terhek rovattak ki rájuk. A vármegye több községei, alkalmazottaikat betegség esetén maguk látják el. így tesz a vár­megye is a kórházi alkalmazottakkal. Ezt kellett volna a tanács és több képviselő javaslatára Gyula városának is kimondania s pedig nemcsak huma- nismusból, ami ennél a kérdésnél különben is má­sodrendű dolog, hanem saját közpénztárának elő­nyére takarékosság okából is. A községeket is ta­karékosság vezette rá. Hiszen a munkáspénztári dijak felét a törvény a városra rója s ez többszö­rösen felülmúlja azt, amit akkor kellene tényleg fizetnie, ha csak a beteg alkalmazottakat látná el betegségük tartamára. A képviselőtestület többsége, amely gyűlölködő hangok mellett utasította el a drágasági pótlék iránti kérelmet, a meggyőző ka- paczitátiót figyelembe venni nem akarva, nyomban elvállalta a törvény által előirt rounkáspénztári költségeket (noha ezzel súlyos terhet vállalt a vá­rosi közpénztárra) csak hogy a költségek másik felerészóvel a tisztviselőket és szolgákat is meg­nyomorítsa. Ez az eljárás igazán oda fog vezetni, hogy minden önérzetes és máskülönben is kereset­képes tisztviselő s szolga otthagyja a város szol­gálatát s helyettük még kevésbé hasznavehető se­lejtesebb emberek kerülnek be, pedig tisztelet a kivételeknek, utóbbi elemből máris van meglehetősen. Az idei pótköltségvetést jóváhagyó megyei határozat jóváhagyatott és abból kifolyólag a város pénzügyi helyzetének megvizsgálása czéljából miniszteri biz­tosnak kiküldése czéljából a belügyminister fel­kéretik. A vármegyének a városi utak átvételét ja­vasló határozatát a képviselőtestület a város mai viszonyai között nem fogadja el. Bizottság külde­tett ki az 1908. évi virilisek névjegyzékének meg­állapítására. A vágóhídi dijak beszedésével és ellen­őrzésével megbízott személyzet részére az évenként szokásos 300 korona jutalom kiutalványoztatott. 5

Next

/
Thumbnails
Contents