Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-08 / 49. szám
B £ K E b 1907. deczember 8. nyegébe bujtatott jóindulat is visszafelé sülhet el.“ A polémiát nem kedveljük ugyan, de nem szoktunk előle ki sem térni. Ezúttal azonban — őszintén bevallva — zavarban vagyunk, mert ap- rehendált vezérczikkünkben sem a sorokban sem a sorok között egyetlen betű sincs, amely a fenti kritikát megórthetővé tenné. Egy árva szóval sem vádoltuk a városi tisztikart, amelyet czikkünk ötletéből velünk szemben igazán felesleges dolog megvédeni. Azt kell hinnünk, hogy a „megtámadott tisztikar“ derék csabai védője el sem olvasta czik- künket, amelyben nyoma sincsen annak, hogy a közvéleményt a tisztviselők ellen hangolni akarjuk, hiszen czikkünk eszmemenete, czélzata s konklúziója homlokegyenes ellentétben áll mindazzal, amit a fenti reprodukczió tartalmaz. És hogy ez igy van, arról tanúskodnak mindazok, akik czikkün- ket és annak csabai kritikáját elolvasták. Megyebizottsági tagválasztások elleni felebbe- zések. A nemrégen lezajlott megyebizottsági tagválasztások felebbezési határideje immár letelt. A választások ellen mindössze az egész vármegyében összesen két felebbezés nyujtatott be. Az egyik Anuló Pál gyulai lakosé, aki Kiss István számvevőségi főnök választását, a másik Kiss István számvevőségi főnöké, aki Gryneusz György helyettes pónzügyigazgatónak Tótkomlós községben történt megválasztatását felebbezi meg. A felebbezések felett folyó hó 10 éré egybehívott igazoló választmány határoz. A megyei közkórház pótköltségvetése. A vármegye közkórházának kibővítésére szükséges fedezetek folytán körülbelöl 20000 korona költségtöbblet merült fel. Ezen összeg már nagyságánál fogva sem lesz fedezhető, a kórház által a takarékosság szigorú elveivel összeállított költségvetés keretében. Ily módon tekintettel arra, hogy a felmerült költségtöbblet indokolt, sőt elkerülhetetlen kiadást képez, a vármegyei közkórháznak pótköltségvetést kell majd készíteni. Ennek jelentősége különben abból a szempontból van, hogy a pótköltségvetés keretében fedezetet találó költségtöbblet az ápolási költségek napi mennyiségét fogja előre láthatólag olyan irányban befolyásolni, hogy azok feljebb emeitetoek. A napi ápolási dijak emelése azonban 10 fillérnél többet semmi esetre sem fog kitenni. A képviselőtestület szerdán, folyó hó 11-én a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A borital és hús fogyasztási adónak 1908., esetleg 1909. és 1910, évekre történt biztosítása tárgyában kelt megváltási jegyzőkönyv bemutatása. 2. Schwimmer Arnold beadványa a borital és husfogyasztási adóknak házi kezelésbe vétele iránt. 3. Glatz János és társai beadványa a borital és husfogyasztási adóknak házi kezelésbe vétele iránt. 4. Gebei András és társainak kérvénye az összes vadászterületek után befolyó jövedelmeknek a birtokosok között leendő felosz tása tárgyában. 5. A városi tanács előterjesztése az előfogatozásnak biztosítása tárgyában. 6. A gyulai építőiparosok hitel és termelő szövetkezetének az állami elemi iskolaépítésénél érdembehozott 22000 korona kereseti összegénak kiutalványozása. 7. Az 1908. évi közpénztári, ápoldai és közmunka költség- vetés előterjesztése. 8. Az 1908. évre szükséges cselédségi ruházatok és csizmák elkészítésének vállalatba adásáról felvett árlejtési jegyzőkönyv. 9. 1908. évre szükséges irodai szerek szállításának vállalatba adásáról felvett árlejtési jegyzőkönyv. 10. Az 1908. évre szükséges könyvkötői munkák vállalatba adásáról felvett árlejtési jegyzőkönyv. 11. Az 1908., 1909. és 1910. évekre szükséges hivatalos nyomtatványok szállításának vállalatba adásáról felvett árlejtési jegyzőkönyv. 12. Tőkepénzek és az árvaszéki tartaléktőkének az egyes helybeli pénzintézetekben leendő elhelyezési arányának megállapítása. 13. Ifjúsági könyvtárak megrendelése. 14. Gyámpénztári tartalékalap kamat- jövedelme fel nem használt részének a közpénztárba leendő beutalása tárgyában hozott tanács javaslat. 15. Városi akalmazottak betegség esetére való biztosítása, illetve betegség esetén egy évi fizetésük kiutalásának kimondása. 16. A városi tisztviselők és szolgaszemélyzet kérvénye drágasági pótlók kiutalványozása iránt. 17. A városi nyugdíj intézmény feloszlatása tárgyában hozott 607—1907. bgy. számú thatcsági biz. határozat előterjesztése. 18. Az 1907. évi pótköltségvetés jóváhagyása tárgyában 613—1907. bgy. sz. törv. hatósági bizottsági határozat bemutatása. 19. Volent János és társai városi tűzoltók kérvénye fizetésemelés iránt. 20. A vámos utak átvétele tárgyában 257—1907. bgy. sz. a. kelt törv. hatósági bizottsági határozat előterjesztése. 21. 1908. évi legtöbb adótfizetők névjegyzékének kiigazítására bizottság kiküldése. 22. A vágóhídi dijak beszedésével és ellenőrzésével megbízott személyzet kérelme jutalom kiutalványozása iránt. 23. Dászkál Miklós volt városi adóvégrehajtó kérelme végkielégítés adása iránt. 24. Juhász Kiss István és társai városi tizedesek és szolgák fizetés emelésük tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen beadott felebbezésére hozott törvényhatósági bizottsági határozat. 25. Központi választmány újraalakítása. 26. Nyugdijválasztmány újraalakítása. 27. Schmidt József lemondása a Gyulavidóki h. é. vasút részvénytársaság felügyelő bizottságában elfoglalt tagságáról, 28. Pikó Perencz városi kertész fegyelmi ügyében hozott 2835 —1907. kb. sz. határozat előterjesztése. 29. Prattinger Ferencz és Nagy István gyulai lakosok kérelme közmunka törlése iránt. 30 Kiskorú Pogonyi János és István, Horváth Lajos, Hongyál Pál Ó3 Kegyes József illetőségi ügye. 31. Nuszbek Sándor, Bánfi Sándor, Papp István, Hubert Mátyás kérvénye közmunka adó törlése iránt. 32. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. 33. A városi mezőgazdasági bizottságba 10 rendes és 5 póttag választása. 34. A gyulai ág. hitv. evang. egyház kérelme gymnásiumi hitoktatójának díjazása iránt. 35. Dutkay Béla polgármester nyugdíjazása ügyében kelt közigazgatási bírósági végzés. 36. Időközben érkező ügyek és a közgyűlés megtartását megelőzőleg legalább 24 órával előbb a polgár- mesternek bejelentett önálló indítványok. A békésvármegyei kaszinó közöskonyhája ugy- látszik átesett a kezdet nehézségein. Az a rengeteg panasz, mely az uj intézmény ellen kezdetben felmerült, szépen a maga rendjében elintézést nyert s ma már számbavehető akdály nélkül a legszebb siker jegyében működik a közöskonyha. Az igazgatóság azonban — úgy látszik — megelégelte a dicsőséget, mert — mint értesülünk — a tegnapi est folyamán ülést hivott össze, a melynek az volna állítólag a czélja, hogy az igazgatóság tágjai együttesen jelentsék be lemondásukat. Hogy a közgyűlés minő eredménynyel tartatott meg, erről persze csak lapunk következő számában Írhatunk. Itt említjük meg, hogy Ritter Károly a kaszinó bérlője megvált a közös konyha gazdai állásától s a jövőben újból saját maga rendez be külön konyhát a kaszinóban. Hisszük, hogy azok, kik ezt a pártolásra minden tekintetben érdemes, talpig becsületes embert a múltban támogatták, uj vállalkozásában sem hagyják cserben, mert ha a közös konyha ellen voltak is panaszok, Ritter János külön konyhájának főztje ellen még eddig a múltban senki sem panaszkodott, s hisszük a jövőben sem lesz erre ok. Dutkay ügy. Gyula város hagyományos szerencséje, mondhatni minden ügyben lépten-nyomon kiséri a képviselőtestület kezdeményezéseit és intézkedéseit, s hü marad hozzá úgy látszik a világ végéig. Ismeretes a polgármester ellenében folyamatba tett aktió melynek kapcsán a vármegye törvényhatósága még a múlt év november havában Dutkay Béla nyugdíjazását rendelte el. A törvényhatóság eme határozatával azonban nem értett egyet a képviselőtestület, miért is orvoslást kért a közigazgatási bíróságtól. A bíróság most leérkezett végzésében Gyula város képviselőtestületének panaszát érdemi elbírálás nélkül visszautasítja s az iratokat további illetékes eljárás végett a belügyminiszterhez átküldi. Ezen intézkedés azon alapul, hogy a minisztertanács által a folyó óv nyarán hozott határozattal a panaszra vonatkozólag a belügyminiszter hatásköre állapíttatott meg, minélfogva a panaszt bírói hatáskör hiányában érdemi bírálat nélkül vissza kellett utasítani. Most tehát végre az iratok az illetékes forum előtt a belügyminiszternél vannak, kinek döntése minden valószínűség szerint később fog leérkezni, mint ahogy a gyors elintézést ez a rég húzódó és már igazán odiosussá tett ügy méltán megérdemelné. Veszettség. Szánthó Lajos kötőgyári munkást folyó hó 1-én este a bárdoshid körül megharapta egy kóbor eb. A rendőrök még az éjjel agyonlőtték a kutyát. Az állatorvosi vizsgálat veszettséget konstatált. Szánthót felvitték a budapesti Pasteur intézetbe. A rendőrfőkapitány ez esetből kifolyólag 40 napi ebzárlatot rendelt el, mely január 1,0-ig tart. Nagyon kívánatos lenne, ha a lakosság végre vala- hára komolyabban venné az ebzárlatot és a kutyákat tényleg elzárná. Ezt azért mondjuk, mert a zárlat daczára éppen annyi kutya csatangol az ut- czán, mint zárlat előtt. Ha a veszett eb marás ismétlődnék, nincs egyéb hátra, mint az egész kutya állományt hivatalból kiirtatni. Drágasági pótlék. A vármegyei Írnokoknak drágasági pótlék iránt benyújtott kérvénye visz- hangra talált a járási Írnokok körében is, a kik most benyújtott folyamodványban testületileg kérik a törvényhatóságot, hogy a mai elviselhetetlen drágaságra való tekintettel adjon nekik drágasági pótlékot. A kérvény a deczemberi közgyűlésen fog tárgyaltatni. Halálozás. Részvéttel vesszük Budapestről a gyászhirt, hogy Marschalko László nyug. m. kir. honvédőrnagy ott november 29-én 70 éves korában meghalt. A boldogult mint honvédtiszt számos éven át volt városunk lakója, rokoni kötelékek is fűzték ide s a társadalomnak mindvégig kedvelt hasznos tagja volt. Halála bizonyára sokakat tőit el őszinte részvéttel, de leginkább sújtja özvegyét és egyetlen leányát. A boldogult derék ember haláláról kiadott gyászjelentés a következő : Ozv. Marcshalkó Lászlónó és leánya Erzsébet, férj ifj. Keller Alajosnó úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen legjobb férj, édesapa és rokon savniki Marschalko László nyug. m. kir, őrnagy, a hadi érem, az I. osztályú szolgálati kereszt stb. tulajdonosa élete 70. évében, f. hó 29-én hosszas szenvedés után jobblótre szenderült. A megboldogultnak evőeszköz, a családi czimerrel, s a fölszolgáló huszár. Soha olyan előkelő magatartást nem tapasztalt a tányérváltásnál ... A báró sem tudta szó nélkül megállani. — Kapitális egy huszár. . . fejedelmi ebédeknél sem láttam különbet. — Igen, — mondotta Halasy hanyagul, — már főszolgabíró koromban nálam szolgált. De hátra volt még a fekete leves. Mikor Trebe a csemegéhez váltott tányérokat, odavetően jegyezte meg : — Itt volt a Zsiga czigány a lovak erá- nyában. Nem akartam, hogy a méltóságos urat ebédnél háborgassa, hát eligazítottam. A báró mosolygott. — Az nem úgy van, azt nem eligazítani, hanem kifizetni kell. — Úgy gondoltam magam is. — Ezerhatszáz forint jár neki. — Annyi, ott voltam az alkunál. — És mikor jön el a pénzért ? — Könyörgöm alásan, nem olyan czigány az, hogy kétszer jönne el a pénzért. A báró felállt. — Micsoda? Hát talán kifizette? — Egyszer igen, könyörgöm. — Ezerhatszáz forintot? — Annyi járt neki. A báró felvette a czvikkert. Ilyet még nem tapasztat inasban. — És volt magánál ezerhatszáz forint ? — kérdezte. Trebe Mihály lassan simított egyet a bajszán és rátartósan kihúzta a derekát. Nagy nyugalommal válaszolt: — Megkövetem alásan, szegények vagyunk, de ezerhatszáz forintért nem megyünk a szomszédba.
