Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-01 / 48. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. deczember 1. 48-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............... -10 K — f Fé l évre..................... 5 K — f Évn egyedre............... 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Gyulán, Templom-lér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓIIN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Ipartestület. Az ország ipartestületei Pécsett ez év augusztus 18-án kongresszust tartottak ; ezen kongresszuson a kormányt Szterényi József államtitkár képviselte s ugyanezen alkalommal ő fejtette ki az ország ipartestületeinek, mint a kisiparosok törvényes egyesületeinek küldöttei előtt a kormány kisipari programm- ját. Ugyanezen alkalommal foglalkozott az -államtitkár azon bajokkal, melyek a kisipar hanyatlását előirüsik, irányt adott kisiparosainknak létfenntartásuk elősegítésére s végül elősorolta azon erkölcsi s anyagi támogatásokat, melyekkel a kormány kisiparunk jövőjét biztosítani s azt fejleszteni szándékozik. Ugyanezen kongresszuson ismertette az államtitkár az ipartörvény tervezetét, mely valószinüleg a jövő évben, törvény erőre emelkedik. Ez rendezi a képesítés, inastartás, iparoktatás, a munkaadó s segéd közötti viszony, ipartestület, vásárügy, munkás s munkaközvetítés s a sztrájkügy kérdését, vagyis mindazon ipari ügyeket, melyek mai napig rendezve nincsenek. Ezen ügyek közül csupán a kötelező ipartestülettel kívánok foglalkozni. Ma csupán akkor kötelező az ipartestület megalakítása, ha azt az azon helyen ipart űzők két harmada kívánja. Az uj javaslat érteimében kötelező lesz az ipartestület minden iparosra. A fővárosban, mint eddig is, szakipartestületek lesznek, a vidéki városokban általános ipartestület önálló szakcsoportokkal, falvakban pedig járások szerint járási ipartestületek fognak alakíttatni. Az ipartestület ma is a kisiparosok törvényes módon való egyesülése, ügyeiknek közös intézésére, közös érdekeiknek kivívására. A javaslat értelmében az ipartestület az önkormányzat legmesszebbmenő jogaival fog felruháztatni, igy minden ipari ügy elintézése az ipartestület hatáskörébe fog tartozni, kivéve tisztán azon ügyeket, melyek a közigazgatási hatóságok körében hagyan- dók, igy az iparrendészeti, telepengedélyezési stb. ügyek. Ezek szerint az ipartestület hatáskörébe fog tartozni iparengedélyek kiadása, az iparosok s a segédszemélyzet nyilvántartása, kisebb ipari ügyekben a bíráskodás s minden oly ügy, mely az iparosok érdekeit érinti. Ezzel kapcsolatosan fogják megalkotni a törvényjavaslat értelmében a kötelező munkásszervezeteket, az ipari segéd- személyzetnek törvényes alapon létesülő komoly szervezeteit. Ipartestület s egy komoly alapon nyugvó munkástestület kölcsönös munkálkodással remélhetőleg számban csökkenteni fogja azon bajokat, melyek az utóbbi időben sztrájkok, bojkottok, munkáskizárások alakjában minduntalan jelentkeznek s melyek úgy a munkaadóra, mint munkásra gazdaságilag rendkívül károsak, sőt ma már az iparban pangást, a közgazdaságban pedig válságot szültek. Midőn ily törvény biztosítani fogja a jogokat s megállapítja a kötelességeket munkaadó s munkás között, meg lesz adva a mód úgy a munkaadónak, mint a munkásnak a biztos s tisztes megélhetésre s úgy a munkabér, mint az ipari termékek árainak közös megállapításával a tisztességtelen verseny kizárására. Az ipartestület ezek alapján igen fon tos feladatokat fog végezni s igy szükséges leend, hogy az annak vezetésével megbízott közegek jól megválasztassanak; különösen az ügyvivő jegyző', illetve titkár teendőinek eredményesen való ellátása leend nehéz feladat. Ezért ezen állást minden ipartestületben állandó állás gyanánt szervezik oly módon, hogy ezen állás csakis megbízható s arra hivatott egyénnel legyen betöltve. Ebben nem az kíván kifejezésre jutni, hogy ezen állás arra érdemes iparossal be nem tölthető, mert ez határozottan kívánatos, csupán az kívántatik, hogy ezen állás elnyerésére képességeiről bizonyságot is kell adnia az illetőnek, hogy tényleg azon feladatok elvégzésére, melyre vállalkozik, megfelelő s igy ezen felelősségteljes állás nyugodt lélekkel reá is bizható. Az egész ország területén kötelező leend az ipartestület megalkotása s igy szükséges leend, hogy a szomszédos ipartestületek lehetőleg egymással összhangban működjenek s állandó összeköttetésbe álljanak ; ezt az iparkamarák utján kívánják elérni, hol a kerület ipartestületeinek vezetőit időnként egységes teendők megbeszélése czéljából összegyűjtik s ily módon elérjük, hogy az egész ország területén az összes ipartestületek egységes irányban fognak működni s egyönte- tüleg törekedni a kisipar felvirágoztatására. Természetesen, hogy a törvényjavaslat szerint megalakult ily ipartestület eredményes működést tudjon felmutatni, az iparosság munkálkodására van szükség, mert e nélkül eredményt elérni, nyújtson az állam bármily támogatást, nem fogunk. Nem szabad a kötelező ipartestületet mindjárt ellenszenvvel fogadnunk s ezzel előre az egyetértést megzavarnunk, higgadt megfontolással bíráljuk azt s ne mondjunk előre lesújtó ítéletet. Nem sérti egyetlen iparosnak sem T AR C z A . Arisztokráczia a könyvpiaczokon. (Valami a „Magyar Könyvtár“-ról.) Irta: Mikszáth Kálmán. El Amerikában a Mineapolisban egy derék úr (nekem is igen tisztelt barátom), mr. Young, akit egész Amerikában és Angliában közönségesen könyvkirálynak neveznek. Foglalkozása abból áll, hogy könyveket gyűjt. Három nagy palotája van Mineapolisban, az mind tele van könyvekkel, s nyolcz hivatalnoka foglalkozik könyvvétellel és rendezéssel. „Az én házaimban laknak a világ legokosabb emberei !“ — szokta mondani Young úr. Mr. Youngnak nem nehéz a könyvgyüjtés, mert igen jómódú ember: két millió dollár az évi jövedelme; közel jár ő a Vanderbiltekhez és a Peabodyakhoz, amellett csinos fiatalember, vagy negyven éves (meg van nekem az arcz- képe), bizony okosabbat is tehetne. Itt az ocze- ánon innen akinek annyi pénze van, nem az Írókat hajkurássza fel a világ minden részében, hanem a szinésznők-t, s nem könyveket szerez annyi tömérd-'k pénzen, hanem köszvényt. De azért ebbe az ideális foglalkozásba is belecsöppen egy kis amerikai iz. A három palota közül ugyanis az élők háza nevet viseli az egyik s ebbe a világ jobb élő Íróinak (már t. i. akikről tudomása van) a könyveit gyűjti össze. Mr. Youngnak azonban van egy kikötése, hogy az illető iró, aki a mineapolisi pantheonba jut, minden egyes könyvének belső czimlapjára saját- kezüleg Írja be rövid tiz-tizenkét sorban, hogy könyve mit tartalmaz, vagy mit akar tartalmazni s ezért a fáradságért a könyvkirály nem sajnál egy mosolygó chequet is mellékelni a levélhez. Ezzel aztán azt éri el, hogy idők múltán, mikor e század Írói kihalnak, kik közt bizonyára szinte akadni fognak az időkben növekedő óriások, a mineapolisi gyűjtemény világraszóló raritás lesz, mely leveri a British muzeum könyvtárát is. Mr. Young engem is megtisztelt, megrendelte könyveimet, de mielőtt a Révai Testvérek elküldték, kérdést intéztem hozzá, milyen kiadásokat küldjék és angolul irjam-e rá a könyvekre a tartalmukat ? Mr. Young azt felelte vissza : hogy csak magyarul Írjam a könyv tartalmát és hogy mindenből a legutolsó kiadást küldjem el, mert azt mondja: Egy könyvnek az olcsósága mutatja meg, milyen karriert csinált. Csak rá kell nézni, mint a katonatiszti gallérra és azonnal látjuk, milyen rangban van. Az embert nem a ruha teszi, de a könyvet majdnem a ruha teszi. A drága könyvek a parasztok. Az olcsó könyvek a grófok, herczegek. A néhány filléres Dickens-ek, Carlyle-ok és Shakespere-ek valóságos dinasztiák. Ilyen dieten classist állapit meg Young úr, a könyvkirály. Tessék csak elküldeni — Írja — a legolcsóbb kiadásokat, azok az én kedvenczeim. Külön cseresznyefa-szekrényekbe rakom. Mert az olcsó könyvnek tömérdek emberhez kell indulnia, hogy magát kifizesse. S hogy ehhez pas- susa legyen, már ezelőtt sok különböző kiadásban kellett megjelennie. Minden előbbi kiadás egy őst jelent. S akinek a legtöbb őse van, az a legelőkelőbö a könyvek között is. (Hm, hát ilyen logika van Amerikában ?) Sirolin-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koohe.“ eredeti csomagolást. F. IIoffmann-I-a Roche & Co. Basel (Svájc) „Roehe“ Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárakban. — ára iivegenkint íj— korona. Xjctpianik: mai száma S old.aI.
