Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

XXXIX. évfolyam. 46-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ................. 10 K — f Fé l évre............................ 5 K — f Évnegyedre..................... 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Gyula, 1907. november 17. TÁRSADALMI ÉS KÖZQAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyebizottsági tagválasztások előtt. (yr.) A közügyek lelkiismeretes emberei előtt éppen úgy, mint a nép bizalmára méltó vezető elemek nézőpontjáról tekintve, fontos jelentőségű és igazán közérdekű momentum játszódik le vármegyénkben november 19-én, a mikorára tudniillik vármegyénk törvény­hatósági bizottsága a törvény szerint kilépő tagok helyeinek betöltése czéljából a megye- bizottsági tagválasztásokat vármegyeszerte kiirta. A törvényhatóság egyetemét képező bi­zottság választott tagjai mandátumukat7 hat évre nyerik s három évenként van az álta­lános választás a választott képviselők azon felére, melynek hat éve már letelt. Nálunk Békésvármegyében a folyó év végével mint­egy 128 bizottsági tagnak telik le hat évre szóló megbízatása s a jelzett választások ki­írása ezen helyek betöltését és ugyanennyi uj bizottsági tag megválasztását czélozza. Érthető tehát, hogy a választás kilátása közelről érint bennünket s velünk együtt azokat, akikre nem mindegy, hogy a választás eredménye olyan mondva csinált készítmény a félrevezetett, agyonbeszélt, jól meggyúrt nagy közönség számára, melynek, — valljuk be őszintén, — a feje meg az egész lelki vi­lága maga sem tudja, csak a jó Isten, hogy van ma már berendezve. Minket különben is csak a törvényhatóság czélját, létalapját és intézményét érintő nagy és általános érvényű érdekek érinthetnek, ezen a szemüvegen át kisérjük figyelemmel a küszöbön álló megyebizottsági tagválasz­tásokat. Terünk nem engedi, de nem is érez­hetjük magunkat hivatottaknak arra, hogy a törvényhatósági szervezet főalkotó elemeit, annak egyes testületi szerveit a közjogok gyakorlása tekintetéből részletes vizsgálat alá vegyük, ámbár kétségtelen, hogy ez által a municipalis joghatóság állásáról és hatás­köréről alkotott általános képet termőnk szemlélhetőbbé. Éppen ezért legyen elég csupán arra utalnunk, hogy ama municipalis önkormány­zati ügyek összeségéből, melyek a törvény- hatóságok szabad autonom ügyeit képezik, kétségen felül legnagyobb fontossággal bírnak azok, amelyek a törvényhatóság közönségé­nek — mondjuk egyetemének — képvise­letét képező törvényhatósági bizottságra bí­zattak. Ez a testület ugyanis az 1886—ik évi XXI. törvónyczikk 21. §-a szerint a ható­sági jogokat a törvényhatóság nevében gyako­rolja. A pár nap alatt bekövetkező választások közjogi fontossága tehát — kézenfekvő. Mert a törvényhatósági bizottság intézvén túlnyomó nagy részében a törvényhatóság ön- kormányzati hatalmát, annak tagjai választására vonatkozó joggal van megadva és törvényileg első sorban biztosítva a municipalis alkotmányosság jellege. Ez a kis állam pedig igazán a mienk ; ez, a miben mi napról-napra élünk 1 Ami pedig azt illeti, ebben a mi helyi államigazgatásunkban a legközelebb megej­tendő választáson igazán demokratikus ala­pon jut kifejezésre az az egészséges alkot­mányjogi gondolat, mely a közterheket viselő nép részére jogot és részt biztosit az állam- igazgatásban. Ha a megyebizottsági választások törté­netének lapjait áttekintjük, mondhatni kevés kivétellel, — melyek szinte a szabályt erő­sitik meg, történeti tényként állíthatjuk oda, hogy régebben a választók törvénybiztosi- totta jogaik gyakorlatában, par excellence municipalis választásaiknál többnyire a párt- politika keretein belől csoportosultak. Az országos politikát átvitték a helyi politikára. Helyesen, avagy helytelnnül, bízzuk a történetíróra, kinek ámbátor a munkájához általánosságban előlegezhetünk annyit, hogy az országos pártpolitikának a kisebb terré­numon mozgó municipális keretekben való ér- vényesitése mondhatni károsabb kihatásokkal járt mindig és pedig az egész vonalon, mint a mennyi közhasznú létesítményeket az ered­ményezett. Vagy a politika volt nagy, vagy az ön- kormányzati jogok keretei szükek, végtére is — tény azonban, hogy a kettő össze­egyeztethető sohasem volt. Nem politikát csinálunk, csak konsta­táljuk, — csak mintegy példa gyanánt hoz­zuk fel, hogy a mikor ezek a pártszenve- délyen alapuló és sokszor kalandos vállal­kozások folytak, mindannyiszor a szenvedé­lyek kohójában izzó testvérek, akarva- nem akarva, az ideális joggyakorlást messze meg­haladó kirándulásokat, mondhatni közjogi kihágásokat engedtek meg egymásnak. A közelmúltban a pártpolitikai válasz­falak már ledőltek; a politikának a közöny adott helyet. S ebbe különösen azok estek bele, a kik értelmiségüknél fogva inkább arra let­tek volna hivatva, hogy vezessék a náluk­TÁ R € Őszi gondolatok. Lesznek napok — tudom nagyon jól — Hogy gyermekkori szép álmomból, Amit rajongó hittel szőttem, Csak foszlányok szállnak előttem! . . . Lesznek órák, mikor a napnak Fénysugarai kiapadnak, S jöttén az őszi hervadóénak Majd vége lesz az álmodásnak ! És lesz egy perez, mikor eláldom, Kiket szerettem a világon, S szivemre fogva egy virágot, Valakit külön is megáldok! . . . Lesz idő . . . de nem zúgolódom, Csak könnyes szemmel elfogódom, Egy árnyék suhan át felettem, Mert álmodni én is szerettem! . . . Az álom a lélek virága, Tavaszszal, nyáron nyit! . . . Hiába! . . És boldog az, ki őszidőben Virágra bukkan a mezőben ! . . . Oh ! ifjúság erős Istene! Hajolj védőn a lelkünk fele, Tartsd meg, ami kevés álma van, Hogy sohse legyen — virágtalan! . . . Székely Sándor. Ír Ír ál 37-né. Irta: Lux Torka. Maurus, a félszemü bölcs öreg pap, a ki­rályné gyermekkori tanítója, barátja, tanácsadója, gyóntatója, ott állt a nagy, hűvös, fehér terem­ben s várta a királyné megszólítását. A királyné lehajtott fejjel, gondolkodva jár­kált a teremb ín és szép, nemes, nyilt arczán zavar látszott. Fehér kezével végigsimitott oly­kor fekete haján, gyönyörű ivü szemöldökét összevonta s egy-egy perezre megállt a nyitott ablaknál. Olyan szép volt ilyenkor, mint egy alabástrom-szobor, melyre aranyrózsás fátyolt borított a nap. Az ablak alatt óriási park feküdt, valami­kor erdő volt s most mint egy megszelídített oroszlán simult a palota lábához. Türelmes hátán csodálatos növények és virágok nyíltak. Grá­nátvörös grenadillák és brazíliai pálmák, melyek­nek levele az indusok édes és részegítő itala. Valamelyik rózsabokor között csalogány énekelt s egy óriási bükkfa ágán feketerigó ült és felelgetatt a rózsabokor apró dalosának. A királyné most hosszan és némán állt az ablak mellett s észre sem vette, amint az öreg pap halkan közeledett feléje és aszott kezét rátette vállára. — Mauna Loa, nagyasszonyom — szólott szeretettel és tisztelettel az öreg. — Attól félek, fordult meg a királyné szo­morú mosollyal — hogy nem vagyok többé a te Mauna Loád, a te tisztelt, nagy királynéd, öreg Maurusom! A népem kigunyol, mosolyog rajtam, talán meg is vet. Kérdőleg nézett az öreg Maurusra, de ez lehunyta egyetlen nyitva levő szemét és hall­gatott. — Ülj le, Maurus — intett a királyné s ott az ablak mellett leültek egymással szembe. — Azért hivattalak, — szólt a királyné — hogy megkérdezzem tőled, mivel tartozom még Sirolin ■Emeli az étvágyat ét a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,,Uocho“ eredeti csomagolást. F. HofFmann-I-a Roehe & Co. Basel [Svájc] 93 Roehe“ Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárak­ban. — Ara Uvegenkint 4-— korona. XjapvLixls inai száma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents