Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
8 BÉKÉS L907. november 3. A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbe adott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép fizet: ilyenek az állami és községi adók, tüzkárbiztositás, közmunka, katona elszállásolás és házjavitások, vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemét kihordás és más ilynemű költségek czimén fizet, s végre minden egyébb természetbeli szolgáltatások. Ennél fogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, amint azok megköttettek. Bútorzattal együtt bérbeadott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből az a többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számittatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajczárok elneve- vezése alatt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönitve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbérjövedelemben ezen házbérkrajczárok is bennfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajczár czimén szedett összeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épületfenntartási költség és értéktörlesztés fejében eszámitandó törvényes százalék leütése előtt fog hivatalból levonatni. Az ezen leütés után mutatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbérjövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számitják ki a fennálló törvény értelmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a pénzügyi közegek felszólítják. A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlökkel aláíratja, annyiszor büntettetik 200 kor.-ral, a hány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. VI. t.-cz. 3. §.) Ha a házbirtokos és a házbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása s ez által az államkincstár megkárosítása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. § ); e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnak. (1873. VI. t.-cz. 3. §). Azok, kik bevallásaikat a kitűzött határidőben be nem adták, a bevallás benyújtására 8 napi határidő kitűzése mellett a községben (városban) szokásos módon (hirdetmény, falragasz, vagy dobszó utján) oly megjegyzéssel hivandók fel, hogy ez újabb ha táridőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni. Az a házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki a házbérvallomást ezen ujabbi felhívás daczára sem adja be, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivitő közegek által kitűzött legalább 8 napi záros batáridő alatt nem pótolja, a hiányok kipotlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 2—100 kor.-ig terjedhető birsaggal büntetendő. (1883. XLIV. t.-cz. 15. és 101. §§). Kelt Gyulán, 1907 november hó 1-én 43i í-i A városi adóhivatal. Felhívom Gyula város közönségét, hogy tekintsék meg óriási választékunkat szőrme-boákban és téli alsókban a Komló szállodával szemben* Klein Gr. és Társa. 433 1-3 A gyulai kér. munkásbiztositó pénztár igazgatósága. I. a. ig. ül. sz. Pályázati hirdetmény. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztárnál egy irodatiszti állás rendszeresittetett. Ezen állás 1000 korona évi fizetés, 200 korona lakbér javadalmazással pályázat utján töltetik be. Megkivántatik szép kézírás és a gép- irásbani jártasság. Községeknél alkalmazásban volt és a közigazgatási iroda: kezelésben jártas egyének előnyben részesülnek. Az állás a végleges átalakulásig ideiglenes, véglegesítés az átalakulás után történik. Pályázati határidő bezárólag folyó évi november hó 9-ike a később beérkező pályázati kérvények vissza- utasittatnak. Az állás azonnal elfoglalandó. Gyula, 1907 október hó 25-én. Az igazgatóság: Diósy Béla, Mayer István, ügyvezető. 421 2—2 ig.-elnök. Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása és a ház- összeírás tárgyában. A házbéradó három év tartamára vagyis az 1908., 1909. és 1910. évekre való érvénynyel újból kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérjövedelem vallomások benyújtására a m. kir. pénzügyministerium 1907. évi 97463. sz. a. kiadott rendeletével az 1907. évi'november hó 15-től 30-ig terjedő időt tűzte ki. Felhivatnak ennélfogva a háztulajdonosok, hogy a nekik (ingyen) kézbesített házbérjövedelem vallo- mási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a városi adóhivatalnál legkésőbben november hó 30-ig okvetlenül nyújtsák be. A háztulajdonos vagy a háznak állandó haszonélvezője, a házbérvallomását meghatalmazott által is eszközölheti, házbér eltitkolás esetén azonban az adómegrövidités miatti felelősség, a háztulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni és a vallomás helyességéért valamennyi felelős. A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbe adott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép fizet; ilyenek az állami és községi adók, tüzkárbiztositási összeg, közmunka, katonaelszállásolás és házjavitások, vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű költségek czimen fizet s végre minden egyéb természetbeni szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok szerződésileg megállapittattak. Bútorzattal együtt bérbe adott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül ((adattak volna ki, levonatván az összes bérből az a többlet, mely a bútorzatra esik» Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számittatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajczárok elnevezése alatt fizet. Ezek az összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönitve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbérjövedelemben ezek a házbérkrajczárok is ben- foglaltatnak, mely utóbbi esetben az adókivetést teljesítő közegek a házbérkrajczár czimén szedett összeget a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék leütése előtt hivatalból fogják levonni. Az ezen leütés után mutatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbérjövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelem szintén nem a bevalló háztulajdonos, hanem a házbéradót kivető közegek számitják ki a fennálló törvény értelmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a hatósági közegek felszólítják. A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 200 koronával, a hány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. A befizetett bírság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. VI. t.-cz. 3. §.) A házbérjövedelem eltitkolása és valótlan adatok bevallása jövedéki kihágást képez, mely az eltitkolt bérösszeg után járó adó 1—8-szorosával büntettetik. (1883. XLIV. t.-cz. 100. §.) Ha a bázbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása s ez által az államkincstár megkárosítása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 32. §.) -r e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnál. (1873. VI. t.-cz. 3. §.) Az a házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, aki a házbérvallomást az 1883. XLIV. t.-cz. 15. §-ban körülirt felhívás daczára sem adja he, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött legalább nyolcz napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 2 koronától 100 koronáig terjedhető birsággal büntetendőd (1883. XLIV. t.-cz. 15. és 101. §§.) Végül kijelentetik, hogy ha a bevallási űrlapoknak az érdekelt felek könnyebbségére elrendelt kézbesítése bármely ok vagy akadály miatt elmaradna is, ez az illető háztulajdonost a bevallás benyújtásának kötelezettsége alól fel nem menti, ez esetben a szükséges űrlapok a városnál szerzen- dők be. Kelt Gyulán, 1907. évi november hó 1-én. 430 í-i A városi adóhivatal-
