Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-03 / 5. szám

4 BÉKÉS 1907. február 2. fél 12 órakor befejeztetett, a névszerinti szavazás alkalmával azonban kitűnt, hogy mindössze 96 vá­rosi képviselő s tanácstag volt csak jelen, akik közül 92-en az összes előterjesztéseket igen szava­zatukkal elfogadták. A határozatképességhez hi ényzó 15 képviselő miatt azonban érdemleges ha­tározat hozatala czóljából a törvény értelmében csak 30 nap eltelte után lesz újabb közgyűlés tartható, mely közgyűlési nap márczius 2-ikara ki is tűzetett. A tárgysorozat többi pontja a délutáni közgyűlésen tárgyaltatott. A községi közlekedési s közdűlő utak legeltetéséről alkotott szabályrendelet más irányban való átdolgozás végett a tanácsnak, illetőleg a gazdasági szakosztálynak adatott ki. Az anyakönyvi hivatal hivatalos óráinak megállapítá­sára vonatkozó szabályrendelet, az eddigi hivatalos órák fentartása mellett elfogadtatott. Pikó Perencz faiskolai kertész felebbezósóre hozott törvényható­sági határozatot a közgyűlés maga részéről feleb- bezendőnek mondotta ki. Néh. Popovics Jusztin főjegyző temetési járulékainak kiutalványozása ügyében hozott közig, bírósági végzés tudomásul vétetett. Ebből kifolyólag azonban a képviselőtes­tület feliratot intéz a kormányhoz, a vonatkozó törvény novelláris utón leendő akénti megváltoz­tatása érdekében, hogy a törvényhatósági bizottság által hozandó határozatok ellen, nem azok kézbe sítésótől, hanem a képviseleti közgyűlésen történő meghirdetés napjától számítandó 15 nap alatt tör tűnhessen panasz, illetőleg felebbezés. A városi tisztviselők lakbér ügyében kelt törvényhatósági bi­zottsági határozat tudomásul vétetett. Társaskocsi ipar gyakorlására, noha arra sem most, sem a belátható közel jövőben nincs szükség, a belügy- minister rendeletére alkotott szabályrendelet, vita nélkül elfogadtatott. A Gyulavidéki vasút mütau- rendőri bejárása alkalmával Gyula városa részéről előterjesztett kifogások és óhajok érvényesítése czéljából, miután azok nagy része még nem tör­tént meg, a kereskedelemügyi miniszter felira ti lag megkerestetlk. A törvényhatósági bizottságnak a vc.mos utak átvétele tárgyában hozott határozata egyelőre tudomásul vétetett; érdemleges intézke­dések csak a jövőben fognak benne történni. Még néhány kisebb érdekű magánügyek tárgyaltattak le s a közgyűlés este fél 7 órakor fejeztetett be. A polgári kör bálja. Saját külön tudósitónk, aki mellesleg mondva agglagény és egyetlen bálból sem hiányzik, a bál utáni napon szerkesztősé­günkbe ezen szavakkal állított be : „No végre va- lahára egy igazi bál !“ (Ezen kijelentése után ter­mészetesen a divánon elaludt s alig birtuk felköl- teni, hogy ezt a referádát megírhassa, mely itn igy következik:) A polgári kör választmánya Gyulán, mely a hagyományokhoz való ragaszkodásban túl tesz a pápán is, elhatározta, hogy bálát tart s a rendezést Székely Lajos igazgató nyakába varrta. Ebben az urban azonban volt annyi élelmesség, hogy azt csak úgy vállalta, ha a 24 tagú választ­mány kötelezi magát vele együtt kitartani, amiben ezek szavuknak is állottak és csaptak a házépítési alap javára egy minta bálát, ahol bebizonyult ugyan, bogy a helyiség szűk, de nem bizonyult be hogy azért építeni kell, mert ellenkezőleg az bizo­nyult be, hogy a szűk hely közelebb hozza egy­máshoz az embereket, ami társadalmi szempontból egyenesen kíván tos. A bál minden tekintetben si­került, a négyeseket 40 pár táncsolta. Jelen vol­tak : Antalóczy Nándorué, Beke Gázáné, Bálint Gézáné, Burányik Ignáczné, Balogh Józsefné, Csi­szár Kálmánné, Diószegi Sándorné, Dászkál Szi- lárdné, Endrész Andrásné, Praller Gyuláné, Fóhn Istvánná, Gerlein Reinhartné, Heilinger Károlyné, Hoffmann Perenczné,' Hevesi Hermanné, Kis Lászlóné, Kohlmann Károlyné, Král Vazulné, Kukla Istvánná, Licska Lajosné, Mihalik Jánosnó, Majer Istvánná, Mazurek Perenczné, Mold Józsefné, Mol- dovány Istvánná, Papp Perenczné, Remele Józsefné, 8al Józsefné, Schmidt Gyuláné, ifj. Schmidt Gyu­láné, Sajbert Lajosné, Schriffert Józsefné, Sál Se­bestyénné, Székely Lajosné, Székely Zsigáné, Zielbauer Alajosné. Leányok : Beke Mariska, Ba- ranyik Ilona, Balogh Mariska, Csiszár Margit, Dió- Iszeghy Ilonka, Dászkál Mariska, Endrész Terézke, Trailer Margit, Gerlein Erzsiké, Hevesi Ilonka, Král Margit, Kulik Gizella, Kukla Etelka, Mold Mariska, Mihalik nővérek, Papp Jolán, Remele Erzsiké, Sál Mariska, Schmidt Blanka, Szirbik Anna, Zielbauer Mariska. Hymen. Braunáui Zerkovitz Rudolf, a gyula- vidéki helyiérdekű vasút igazgatófőmórnöke a mai napon délelőtt 11 órakor Budapesten az angol kisasszonyok templomában tartja esküvőjét arájával, décsi Borbély Edithtel. 'A vasúti hid. A m. kir. államvasutak Gyula s Sárkad állomásai közt építendő Fekete Körözshid alapozási s falazási munkáit a kereskedelemügyi miniszter, a deczember 15-én tartott versenytárgya­lás alapján Grünwald testvérek budapesti czégnek adta vállalatba 192.440 korona árban. A Békésvármegyei Casinó legutóbb megtartott választmányi ülése elhatározta, hogy az évi rendes Szilágyságból. A jászsági származást az ethnog- rafiai sajátságok és a családnevek egybevetése kétségtelenül beigazolták. i72o-ban-a mai törzsö- kös katolikus családok elei már mind itt vannak. A Balog, Csomós, Csőke, Szabados, Góg, Gazsó, Horváth, Galbács, Hajdú, Illés, Kocsis, Pintér, Szőke, Szilágyi, Sebestény, Somogyi és ezeken kívül az 1711-ik évben itt lakók is mind újból előfordulnak. A Néveryek megyei tisztséget vi­selnek s nem sokára előtűnnek a Hegyi, Demkó, Petik, Merza, Kukla, Kopasz, Gombkötő csalá­dok s azok között a Merza, Karagyina, Kozma, Dudás és Koszta örmények. 1724. nyarán és 1725. tavaszán jöttek be Frankfurt és Freiburg környékéről, a hagyo­mány szerint leginkább Arin nevű helységből a németek mintegy 70 család, bizonyos Haasz nevű vezető kalauzolásával, ki az akkori háborúkban Harukkerrel együtt katonáskodott. Az uj tele­pülők nagyobbára földmivesek voltak, de ipa­rosok is elegen lehettek közöttük, mert egy későbbi összeírásban összes számuknak csak­nem felében mint iparosok vannak feltüntetve. Az 1745-ből kelt feljegyzésben a ma itt élők tel­jes névsora feltalálható, de sok olyan név is van, melynek viselői azóta kihaltak. Ilyenek : Marsall, ki a gyulai első megyeházat építette, Burucs, Openhauzer, Slamatinger, Gottlechner, Klinghammer, Enters, Hekk, Morgenroth, Gedron stb., legutóbbi arról nevezetes, hogy az 1801-ik évi nagy tűzvész, mikor 600 ház leégett, az ő házánál ütött ki. Az is érdekes, hogy eredetük helyén divatos keresztneveket századokon át, máig megtartották, például: Reinhard, Valburga, Apollonia, Bonaventura, Gertrud, Frigyes, Kon­tód, Petronella stb. A törökökkel együtt itt lakott gyulai re­formátusok a környékről és Erdélyből jöttékké! ez időtájban nagyon megszaporodtak. Az oláhok nagy része eredetileg magyar volt, de a török hódoltság alatt eloláhosodott, amint azt neveik is mutatják, mint: Barkóczy, Gombos, Méhes, Pántos, Kertes, Dudás, Körözsladányi, Magyar, Borbély,Bogyó, Cséfai, Deák, Hosszú, Karácsonyi, Utcza, Pap, Bogár stb. A nagy szerepet vitt ráczokból is maradt vissza néhány név, például a Gerebanics, Kova- csovics, Klinkovics, Stefanovics stb. Tanult iparosokul legelőször 1727-ben jelent-l^r keznek a gyulai csizmadiák és czéhet alapítottak. 1750-ik éven túl ismét sok uj iparos család telepe­dett le s a gyulai iparosok nemcsak a vármegyé­ben, hanem fél Magyarországon híresek, Versecz- től Debreczenig, Szegedtől Nagyáradig minden vásáron megfordulnak. 1771-ik évben már emlit- tetik Uferbach Mátyás üveges, Balog István könyvkötő, Kaisch Antal pék, Popp István mézeskalácsos, a Lindenbergerek, Kohl man n, Schröder, Danszki, a Huszkák, Bálintok, Alcse- rek stb. 185-én, de ki tudná őket mind előszám­lálni ? Elég az hozzá, hogy itt élnek utódaik ma is és éljenek még sokáig munkásságban, boldog­ságban, az emberi kor végső határáig. Székely Lajos. közgyűlés február hó 10-én lesz, mely alkalommal nemcsak az alapszabály szerinti tisztujitást ejti meg, hanem a Casinót közelről érintő financzialis dol­gokkal is behatóan foglalkozik. A gyűlés meghívói a napokban ,fognak a tagok részére szétküldetni. Eljegyzés. Zilberer Ede helybeli sütő iparos eljegyezte Horváth Ármin békéscsabai fogyasztási és italadó tisztviselő leányát Fridát. Eljegyzés. Varga Imre szeghalmi ev. ref. nép­tanító eljegyezte özv. Dr. Csák Istvánná leányát Erzsikét. Vadász szezon végén. Ha az elmúlt vadász szezon nem lett volna olyan hálás és tartalmas, mint az idei volt, szemben az elmúlt évek sanyarú vadtermésével, akkor méltán búcsúzhatnának bús­lakodva vadászaink a szezontól. Annak záró napja alkalmából, január hó végével, mikor az általános vadászati tilalom kezdetét veszi, megszűnnek a va­dászfegyverek ropogásai. Vége a vig hajtó sereg halalijának ; — eltűntek a lankaszterek, hogy hót hónap múlva ujult erővel végezzék sport kedvelő gazdáik örömtelóseit. Kis különbséggel véletlenül esik össze a farsang vége és a vadász szezon vége 8 inindakettő különbség nélkül sajnálkozását hívja ki mindazoknak, a kik arra várnak 8 a kik azt sajgó szívvel búcsúztatják. A vármegyei közkórház kibővítése. Megemlé­keztünk előző számunkban arról, hogy dr. Raisz Gedeon min. oszt. tanácsos, a belügyministerium kórházi osztályának főnöke, január hó 25-én a kórház állapotának megtekintése czéljából Gyulára érkezett. A minister által kiküldött osztálytanácsos e hó 26-án az egész napot a kórháznak szentelte s kora reggeltől d. u. 1 óráig a helyszínen közvetlen megszemlélés alapján szerzett tapasztalatait felje­gyezvén, d. u. 3-tól fél 7-ig a megyeház kistermé­ben Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett, szak­tanácskozás folyt le, a melyen dr. Raisz tanácsoson kívül a vármegyei tiszti főorvos, a kórház igazga­tója s az intézet összes főorvosai részt vettek. A megbeszélések keretébe felvétettek mindazon kívá­nalmak, amelyek dr. Berkes Sándor kórházi igazgató által kidolgozott memorandumban foglaltatnak és a beható eszmecsere alapján, a kiküldött miniszteri tanácsos hozzájárult ahhoz, hogy a kétségtelenül fenforgó nagy hiányoknak mielőbbi pótlásáról gon­doskodni kell és ígéretet tett arra nézve, hogy a kiküldetéséről szóló s a belügyminister elé terjesz­tendő jelentésében, maga is megfogja indokolni a fenforgó nyomós érvekkel azt, hogy a kórház égető bajai minél előbb orvosoltassanak. Lehetetlen el­odázni a fertőző osztály építését, tuberculoticus osztály létesítését, szemészeti osztály felállítását és berendezését és egy uj, modern sebészeti osztály emelését. Ép igy elkerülhetetlen a kórház szenyvizei nek megtisztítására szolgáló telep berendezése, amely az u. n. biológicus eljárás utján minden ká­ros anyagtól megtisztítaná az intézetből elfolyó el­használt vizeket. Mindezen berendezések tetemes létesítési költségeit, ezek évi törlesztési részleteit az ápolási dijak némi emeléséből származó bevételi többletek fognák fedezni. Az uj befektetések eként nem rónának tehát semmiféle uj terheket a vár­megye közönségére s a sok szenvedő érdekében csak örülnünk lehetne, ha a belügyminister a javas­latokhoz hozzájárul. A kiküldött ministeri tanácsos s a tanácskozásokban résztvevők, pénteken este dr. Fábry Sándor főispánnak, szombaton este pedig dr Berkes Sándor kórházi igazgatónak voltak szívesen látott vendégei. A Gyulavidéki h. é. vasút 106. számú motorja tegnapelőtt elütötte Gyulaváriban özvegy Székely Józsefné gyulavárii asszonyt, ki a pálya mentén vízért haladt. — A vasút az esetot a hatóságnak azonnal bejelentette, egyben intézkedett, hogy a vasúttársaság gyulai és gyulavárii pálya orvosai — a sérülés nemét megállapítandó, — megvizsgál­ják. A vizsgálat azonban semminemű sérülést sem állapított meg s az elütöttnek az ijedtségen kívül, semmi baja sem történt, miután az ütés nem köz­vetlen az asszonyt, hanem a karján hordott vizes­kancsót érte. Az eset a nő saját vigyázatlanságá­ból történt, miután beismerte, hogy a vonat köze­ledtét is látta.

Next

/
Thumbnails
Contents