Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
10 BÉKÉS 1907. október 6. látogatók közül sokan — még pedig magokat authen- tikus bírálóknak hitt nagyurak — a szegény festőt a szobamázolók osztályába, de amint szóval védelmére keltem s kezdtem részletenkint a képet összeállítani és magyarázni: elpárologtak a szobából. Az igazi művészet azonban a csarnokon kívül lakik, mintegy elezve, bogy határok közé nem szorítható. A bejárat előtt áll ugyanis az embernagyságnál jóval nagyobb meztelen Apollo, amint a mesz- szibe tekintő szemmel, előre hajlott felső testtel, merészen lép a — talán még ismeretlen—czél felé s baljával a tetőtől-talpig ruhába burkolt Múzsát karjánál fogva kényszeríti vele menni. Pompás bronz szobor, nem tudom ki a készítője, bárki is azonban, remekelt vele. A közoktatási csarnok telve van budapesti czé- gek szemléltető képeivel, papir-machéból készített kis alakú, de természethű állatokkal, melyek közt a Mammuth, az Ichtyosaurus és Plezyozaurus is ott van a többi ősállatokkal. A muzeumőr felsóhajtott bennem látásukra, mert, hej! sok kellene még a mi múzeumunkba. Egész szobát foglal el az országos m. kir. rajztanárképző Várday-féle modellgyüjte- ménye a szemléleti és látszattani, továbbá a csendéleti rajzoláshoz. Egyes intézetek és iparműhelyek tanulóinak rajzai vagy készítményei közül szembetűnnek a pécsi polgári fiúiskola, a pécsi női zárda iskola, a községi elemi iskola és a Zsolnai-féle agyagipar-iskola növendékei által készített dolgok. A közoktatás szabadsága — amint tudjuk — Angliában legnagyobb, ahol a község, az állam csak tudomásul veszi az iskola létezését, de annak semminemű ügyeibe, dolgaiba nem avatkozik. A legnagyobb ellenőrző maga a társadalom, — jobban mondva, azok a szülők gyakorolják a legszigorúbb ellenőrzést, akiknek gyermekei az iskolát látogatják, mert hiszen ők fizetnek az oktatásért és amúgy is érdekükben áll, hogy gyermekeik előhaladását folyton szemmel kisérjék. A közoktatás szabadságának némi sugára vet fényt a polgári fiúiskolára azokban a képekben, melyeket Tucsics János, ezen iskola 4-ik osztályának tanulója készített. — Ezen fiú arczképtanulmányai, arczképei és életképei olyan mennyiségben vannak itt, hogy fizikai lehetetlenségnek látszik az, miszerint ezek rajzolása mellett az osztály tananyagát tevő tudományokban is kitűnő előmenetelt tehetett legyen. Az iskola azonban magántanintézet és ez a jelleg mindent megmagyaráz. Igen! e képeket szemlélve, észrevesszük, hogy itt a hajlam és tehetség szabad fejlődésre van eresztve, és semmiképen sincs a miniszteri utasítások nyűgeibe békózva, amelyek nálunk a magyar nemzet műveltségének alapját, az állami elemi iskolákban az »Egészségtan« bemago- lásával, továbbá a kotta ismeretével és zeneelmélettel akarják megvetni. A bonyhádi róm. kath. polgári .leányiskola 4-ik osztályának Vájsz Blanka nevű tanítványa szintén jeleskedik selyemre festett vizfestményeivel, melyek olyan rózsákat tüntetnek elénk, hogy lehajlunk megszagolni azokat. A pécsi elemi iskola kézimunkakiállitásában Szinder Andor 3-ik osztályú tanulónak, fából faragott szobrai méltán keltenek feltűnést. A pécsi női zárdában elhelyezett elemi iskola tanulóinak munkakiállitásában egy kis igénytelen kinézésű, 12 éves lányka fehér hímzései, — ki ekkor véletlenül volt ott és rokonainak mutogatta munkáit, — vonják magukra minden látogató figyelmét. A lányka neve Horváth Katalin és egy zenész — czigány muzsikus — lánya. A pécsi Zsolnai-féle agyagipar-iskola növendékei között kész szobrászok Reisz József 4 éves kályhás tanoncz, ki Psyche szobrát Ámorral készítette meg féldomborműben ; azután Nagy Pál János 2 és fél éves tanoncz, ki egy angyallal ékített kályhafiókot, továbbá Ribics Alajos 3 éves tanoncz, egy íves fülkében virágcsokrot, Nagy Antal szintén fülkében áldozati tüzet ábrázoló féldomborművet állított ki, végül Tampert János festőtanoncz Lilium Auratuma egy barna alapú vázán, egytől-egyig művészi remekek. Szerettem volna a gyulai ipariskola tanonczait ezen művek elé állítani, hogy tanították volna azok őket szorgalomra, kitartásra, előtörek- vésre és ösztökölték volna a mindenek fölött való kitünés erényére. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Esküdtek kisorsolása. A novemberi ülésbzak esküdteit ma vasárnap sorsolják ki a gyulai kir. törvényszéken. Előre is jelezhetjük, hogy a novem béri esküdtszolgálat úgy a helybeli, mint a vidéki kisorsolt esküdtekre igen terhes lesz, mert már eddig legalább tizenöt ügy van tárgyalásra kitűzve, vagyis kétszer annyi, mint az eddigi legerősebb ülésszakokban. C8Őd. Nagy Benkő János orosházi szabó ellen a gyulai kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Heti bünkrónika. Muntyán Péter kétegyházai lakos a múlt óv nyarán egy, Bandula János hátiratával ellátott 900 koronás váltót számitoltatott le a Békésmegyei Takarékpónztár-nál, amelyet azonban 1906. október 19-én a lejáratkor nem rendezett. Perlésre került a dolog s akkor kiderült, hogy a Bandula János névaláírás hamis. Magán- okirathamisitá8 miatt került a törvényszék elé Muntyán Péter, ki bűnösségét beismerve, igen nagy szegénységével védekezett. — Hasonló cselekményért került a vádlottak padjára Benyovszki Károly békéscsabai lakos, aki özv. Aradi Györgyné nevét irta reá egy 100 koronás váltóra, melyekkel a békéscsabai "Városi Takarékpénztárt boldogította. Ennek is a nyomor volt a védekezése. — A kir. tszék mindkét vádlottat 6 hónapi börtönre Ítélte. — Kiss Ferencz orosházi baromfikereskedő 1906. évi november 12-én Tótkomlóson csirkéket akart Budapestre szállítani s mert Lukács István málházó a baromfiak elhelyezésében hibát talált, Kiss Ferencz hirtelen haragra lobbant s nemcsak leszidta a vasúti málházó apja teremtését, hanem még mellbe is lökte. Hatóság elleni erőszak büntette miatt a törvényszék 3 napi fogházra Ítélte a hatalmaskodó baromfikereskedőt. — Skulecz Pál kon- dorosi lakos is a hatósággal jött összeütközésbe, természetesen ittas állapotban. Amikor is Kondoroson 1905. aug. 24-én Fi ló György rendőr meg akarta fékezni a garázda embert, az egy kézi lámpást vágott a rendőr fejéhez. A törvényszék 10 napi fogházzal büntette a renitens részeg embert. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezósi bíróság által nyilvános ülésben elintézett sommás perek jegyzéke. 1907. év október hó 5-en. Novák Izidor — Pálfi Dezső 80 korona. Htzső János és társa — Szarvasi ílitelbank, végrehajtás megszüntetése. Grünfeld Jeuő — Winter Mihály 56 korona. Kovács Mátyás — Kis János 34 korona 30 fillér. Herter András — Kúbn Gergely birtokba helyezés. Herter József — Kúhn Gergely birtokba helyezés. Sommás perek. 1907. év október hó 8-án. Weisz Mór és társa czég — Schwarcz Béla 403 korona 66 fillér. Grünwald József—Kocsor Gergely 127 korona 47 fillér. Grünwald József — Madarasi László 160 korona. Högye Mihálynó — Kondacs György és társa ingatlan tulajdonjoga. Yarga Gábornó—Szász János 200 korona. Konsiczky János — Döbrentey Károly és neje sommás visszahelyezés. Pribojszki Andrásnó — Pribojszki András nőtartás. 1907. év október hó 11-én. Gyula város — Veres Péter és neje 392 korona 81 fillér. Gyula város — Sztezsán Péter 6056 korona 16 fillér. Gyula város — Pavelka Györgyné 664 korona 47 fillér. Gyula város — Veres Péternó 2961 korona 26 fillér. Gyula város — Bandúr József és neje 5326 korona 98 fillér. Gyula város — Borbély Péter 515 korona 43 fillér. Gyula város — Fodor József és neje 802 korona 39 fillér. Gyula város —Pavelka Mihálynó és társa 2525 korona 88 fillér. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett nőm elhalálozása alkalmával részvéttel járultak, fogadják leg őszintébb köszönetemet. Gyulán, 1907 szeptember 30. Füredy Istváir. Válasz a »Békésmegyei Közlöny« f. évi_ 77-ik: számában megjelent »Az orosházi adók« czimü czikkre. Nem vagyok újságíró, annak mesterségét sem értem ; de akkor, midőn az úgy szólván hivatalos titkot képező hivatalos ügyek, úgy látszik rosszakaratú informatió következtében a nyilvánosság elé vitetnek, egyéni reputatióm védelmére kénytelen vagyok az igazság felderítésével az ellenem szórt vádakat értékelve, azok tarthatatlanságát bebizonyítva — válaszolni, nehogy a nagyközönség egyoldalú informatió alapján hozzon marasztaló ítéletet. Hogy az orosházi adóügyi állapotok nem oly feketék, mint azt a sugalmazott hírlapi czikk festi, erre nézve a kiküldött Szabó József kir. pénzügyigazgatósági segédtitkár ur által 14 napon át tartott: vizsgálat adatai alapján kiadott 30111 — 907. száma pénzügyigazgatósági rendelet tanúskodik, melylyel az igazgatóság a községi elöljáróságot értesítette : »Tudatom az elöljárósággal, hogy a községi elöljáróságok munkakörébe utalt adóügyi munkálatok közül kifogásolni valót nem hagy maga után a földadó kivetés, az adófőkönyvek előírása, a kivetési lajstromok alapján maga a közpénzek beszedése, kezelése, könyvelése, valamint az illeték kiszabások foganatosításához szükséges adatok beszolgáltatása.« Ebből látható, hogy hű sáfárjai vagyunk úgy az állam, mint a községnek, hogy visszaélésekről szó sem lehet, legfeljebb alaki kifogások, tévedések, avagy csekélyebb mulasztások azok, melyek kifogás tárgyát képezhetik. Lássuk azonban ezen kifogásokat is, s hogy- elbírálható legyen, vájjon oly természetüek-e, hogy azok orvoslása másként, mint a nyilvánosság keresésével nem eszközölhet ők, érdemesek-e arra, hogy a még netán tovább folytatandó vizsgálat eredményét be sem várva, már most elitélő meggyőződésre kényszeresük az egyoldalúan informált közönséget. Hogy miből állanak tehát a kifogások, a rendelet sorrendjében mutatok rá s egyenként meg is válaszolom. 1. Az évközben beállott birtokváltozások folytán az adók, vevők és eladók közt nem lettek megosztva, mit onnan merit a vizsgálat, hogy ezen körülmények a főkönyv jegyzet rovatában nem lettek bevezetve. Számtalan esetben bizonyítom, hogy akkor, mikor a szerződött felek adófizetés czéljából jelentkeztek, az adó megosztás kivétel nélkül minden egyes esetben megtörtént, s hogy ezen körülmény a főkönyv jegyzet rovatába bevezetve nem lett, egyedül annak tulajdonítható, hogy erre nézve sem az 1883. évi XLIV. t.-cz., sem az 1875. évi VII. t.-cz., sem az 1881. LX. t.-cz. sem pedig más törvény intézkedést nem tartalmaz s arra a nyilvántartót a kataszteri biztos egy esetben sem utasította. 2. és 5. A II. oszt. kér. adó alapját képező múlt évi adóösszeg, úgy a hadmentességi dij kivetés alapját képező múlt évi adók, az ált. jöv. pótadó levonásával lettek 1906. és 1907. évre a kivetési lajstromokba bevezetve. Ez igaz, csak elfelejtette a vizsgálat, hogy 1905. évben az exlex következtében adó kivetés nem történt s igy törvényes adóalap hiányában az adókivető községi közegeknek valóságos tojás-tánczot
