Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-15 / 37. szám

BÉKÉS r minden mozzanatát végtelen kedvességgel, lebilin­cselő bájjal s emellett a szinjátszási-tudás teljes birtokában alakítva. Az a rengeteg taps és kihívás, amely egyes jelenetei és a felvonások végén fel­hangzott, a maga teljes értékében méltányolta eze­ket a ritka kvalitásokat. Tóth Elek helyett, — nem tudni mi okból, — Beregi ugrott be s elmondhatjuk, hogy méltó partnere volt Hevessy Gusztikának. Har­monikusan egészítették ki az összjátékot az örökké kedves és leleményes Hajnal György, a falusi lel­kész szerepében uj, meglepő alakítást nyújtó Fehér Gyula s rajtuk kívül T. Pogány Janka, Simon Mariska, Kemény Ilona, Szarvassy, Sárossy és Körméndy, aki, — mint mindig, - úgy most is hig­gadt és előkelő volt az »automobil-klub tagja« sze­repében. Reviczky Rózsi megint nem tudta magát •beletalálni szerepébe. Különben a közönség lelkesen tüntetett úgy a darab, mint az egyes kiválóbb sze­replők mellett. Drótos tót. A népszerű zeneszerzőnek Lehár Eerencznek D/ótos tót czimíí operettje került előadásra kedden, az előző évi szereposztásban. Tábory Frida tót leánya ezúttal is jeles alakítás volt és második fel­vonásbeli tánczát fajos tapsokkal honorálta a kö­zönség. Mellette Bérczy Pfefferkornja volt ügyes. Bebizonyul, hogy neki is vannak szerepei, amikben még a pestieken is túltesz, legalább erre a szerepre tényleg azt lehet mondani. A többi szereplők egy- töl-egyig hozzájárultak harmonikus összjátékukkal a sikerhez. A csekély szánni közönség igen jól mu­latott és számtalanszor kitapsolta a szereplőket. — Zenekar és Rück dirigálása precziz volt. Hoffmann meséi. Szerdán Offenbach örökszép zenei alkotását, Hoffmann meséit láttuk kitűnő előadásban. Károlyi Leóna nagy hármas szerepében remek játékával, csengő énekével ragadta magával a közönséget, amely szűnni nem akaró tapsokkal adózott kedven- ezének. Toronyi Hoffmannja kabiuetalakitás volt. énekszámai- pedig fölségesen szépek voltak. — Azt hisszük, ő maga is ezt tartja legjobb szerepének. Kapott is Károlyival együtt tapsot bőven, érdemei­hez mérten Kitűnőek voltak : Lányi Edith, Hajnal, Sze-"de, Fehér, jók voltak Vauk, Bérczy s a többiek. Igen kedves, bájos Múzsa volt Hevessy Gusztika A zenekar játéka kívánni valót nem hagyott maga után. Tánczos regiment. Csütörtökön, páros bérletben, a Tánczos regi­ment czimii négy felvonásos vígjátékot adták, meg­döbbentően csekély közönség előtt, a már ismert szereposztásban. Pedig ez a darab nem hiába, hogy Kadelburgot, a kiváló bohózatirót vallja szerzőjé­nek, de igazán pompás, kaczagtató s a mai darabok sorában valódi fehér darab. Szinte érthetetlen te hát, hogy a közönség ezúttal is távollétével tündö­költ. Különben de gustibus ... " Rómeó és Julia. E. Kovács Mariskának, a közönség kedvenezé- nek pénteki jutalomjátéka a legnagyobb siker je­gyében folyt le. Zsúfolt ház ünnepelte tapsokkal, virágokkal, a művésznőt, sőt előkerültek ebben a szezonban először az ugyuevezett »pótszékek« is, mik a legfényesebb erkölcsi és anyagi siker jelét ké­pezik. Őszintén be kell pedig vallanunk, hogy fél­tünk attól, miszerint a darab, — mit E. Kovács Mariska jutalomjáfékáúl választott, — nem vonz va­lami nagy közönséget a színházba. Rómeó és Júlia lehet klasszikus alkotás, de kevesen vannak, akik értik és igazán méltányolják és E. Kovács Mariska önmagát megtagadva, tisztán lelke művészi hajlan­dóságának hódolt, m'kor ezt a darabot választotta. Azonban a közönség ez egyszer kitett magáért és csodák csodája, hétköznap és egy »Shakespeare«i darabra zsúfolásig megtelt a karzat is! Azt, hogy az estnek és az ünnepeltetésnek központja mind­végig E. Kovács Mariska volt, mondanunk sem kell. Megjelenésekor perczekig tartó tapsviharral és egész ö/ön csokorral fogadták. Művészi alakitásu Júliája teljes és osztatlan elismerést aratott. Tóth Elek Rómeója mélyen átgondolt és minden ízében szintén művészi alakítás volt. Oroszlánrésze neki van a si­1907. szeptember 15. kerben, — bár a többi szereplők, — T. Pogány Janka, Krasznay, Fehér, Körméndy, Beregi, Rajcsányi, Vank, Bérezi stb., valamennyien hozzájárultak az est sike­rének teljességéhez. Gyönyörű apród volt a kis Lengyel leány. A közönség érdeklődését az előadás mindvégig lekötötte. E. Kovács Mariska művészi si­kere nagy volt és felvonások után zajos tapsok, hív­ták a lámpák elé a többi jobb szereplőkkel együtt. Tóth Elek jutalomjátéka. Hétfőn Durand es Durand. Ez a pompás, kaczagtató bohózat kerül színre Tóth Elek jutalomjátékául. Tóth Eleket di­csérni igazán felesleges, hozzá nőtt ő a szivünkhöz évek hosszú során, s jutalomjátéka bizonyosan a legsikerültebb színházi esték egyike lesz. Erre az előadásra jegyek már kaphatók. A kiváló művész holnapi jutalomjátékára e helyen is felhívjuk a müértő közönség figyelmét. Színészet Békésen. B. Polgár Béla, az első alföldi szinikerület igazgatója népes színtársulatá­val szerdán este kezdte meg előadásait Békésen a városi bórház nagytermében. A tiz előadásra hir detett bérlet eléggé sikerült. Az első napon a „Vig özvegy“ előadásán zsúfolt ház volt, s remélhető­leg ezután sem fog csökkenni a szinpártolás. Igaz, hogy a mostani társulat sokkal gyengébb Polgár múlt évi társulatánál. Eddig szinrekerült : a Vjg özvegy, A tolvaj, Gül baba. Milliárdos kisasszony. A társulat kiválóbb tagjai P. Szepesi Szidi, Szécsi Emma, D. Pethő Stefi, B. Polgár Fáni, Bátosi Endre, Lugosi Béla, Újvári Miklós. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. CzimbalOm újdonság. Erdélyi Dezső ismert nevű zenetanár és czimbalommüvész átiratában 101 uj dal jelent meg czimbalomra. A 101 magyar nép­dalban van 30 könnyű, 30 közepes, 40 nehezebb letétü dal és záradékul a hires „Lavotta szerelme“ czimü magyar ábránd. Ezen remek Ízléssel és igen hálás átiratban összeállított 101 dal ára : 4 korona. E dal gyűjteményt a czimbalom kedvelő közönség figyelmébe ajánljuk. Kapható Gyulán Dobay János könyvkereskedésében. Közgazdaság. Nyílt kérelem a városi rendőrfőkapitány úrhoz. Tűrhetetlen a mai iszonyú drága világban az a vissza­élés, ami a helybeli gabonapiaczon a hetivásárok alkalmával történik. A szegény ember, akinek csak annyi pénze van, hogy egy-két métermázsa árpát vagy kukoriczát vehet csak, mert 20—30 koroná­jánál több pénze egyszerre árpára vagy kikoriczára nincs, a leggyalázatosabb módon lesz becsapva, mert megveszi azt az egy-két csomó árpát vagy kukoriczát, a melyet ma már köböl számra árulni és venni nem szabad, de csomó számra igen, a mely elnevezés alatt azonban a régi köböl és véka sze rinti mérés értetik, a régi köböl vagy véka szerinti mennyiségben, s midőn otthon átméri azt, elször- nyüködve látja, hogy 10—12 literrel kevesebb az a mennyiség, mint a mennyit neki drága pénzéért kapni kellett volna ! És mindez miért történik P Azért, mert szabad a gyulai piaczon úgy árulni, a hogy sehol, csomó számra, akkor, amidőn ott. áll a városnak a mázsálója a piaczon, amely mellett a város állal fizetett egyének vannak alkalmazva, s a mely városi mázsa azért van ott a piaczon el­helyezve, hogy a mérés által a városnak hasznot hozzon. Ezzel szemben alig tizedrésze lesz a pia­czon vett gabonának a városi mázsán véve, mert az eladó nem adja azt mázsa számra, azt mond­ván, hogy csak ez az egy vagy két csomó van, nem adom mázsára, mert tudja, hogy otthon hogy mérte meg ő a vékájával s hogy clapja be a másikat, mig a mázsán való vételnél ilyen becsapás elő nem fordulhat. Nem első eset ez, hogy ez a dolog szóvá tétetett e lap hasábjain, és úgy tudjuk, hogy e tárgyban már kérelem is lett beadva a rendőr- főkapitány úrhoz, de talán utasítva is lett már a rendőrfőkapitány ur a városi tanács által, hogy dol­gozzon ki egy szabályrendeletet a mázsán való adás-vevésre, — tisztelettel felkérjük tehát a rendőr- főkapitány urat, szíveskedjék azt a szabályrende­letet mielőbb elkészíteni. Sok becsapott gyulai lakos. A Gyulavidéki helyi érdekű vasút igazgatósága f. hó 13-án, pénteken, délután ülést tartott, melyen a vasút jövőjére vonatkozó több fontos ügy került tárgyalás alá. Ambrus Sándor elnök az ülés elején bejelentette Szekér Gyula igazgatósági tagnak, a végrehajtó bizottság elnökének, illetve a társulat vezérigazgatójának ezen tisztségéről való lemondá­sát. Szekér Gyula lemondása szándékában meg­másíthatatlan lévén, az igazgatóság a vasút érdeké­ben kifejtett önzetlen és buzgó munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és távozását őszinte sajnálattal vette tudomásul. Szekér Gyula működése a vasút életében korszakalkotó volt; mint a gróf Alinásy-féle uradalomnak jószágfelügyelője, a köz érdekében feláldozván az uradalom már meg­lévő gazdasági vasutját, ezzel ő tette lehetővé, hogy a vasút egyáltalán létesülhetett. Mint a végrehajtó­bizottság elnöke, úgy az előmunkálatokban, mint az építkezés ideje alatt, valamint a vasút üzembe­helyezése után is ernyedetlen és teljesen önzetlen munkásságot fejtett ki, s nagyban neki köszönhető az, hogy a vasút elkerülte a más vasutaknál elke- rülhetlen gyermekbetegségeket, minek folytán a megnyitás óta minden fennakadás nélkül bonyolí­totta le a forgalmat. Távozása alkalmával az összes alkalmazottak őszinte hálája kíséri őt, a vasút tör- történetében ezáltal is elmosódhatlan emléket hagyva maga után. Tárgyalta az igazgatóság újból az alap­tőke felemelésének kérdését, melynek eredménye- kép minden valószínűség megvan arra, hogy az alapitó uradalmak és az érdekelt ezukorgyárak hoz­zájárulásai folytán az alaptőke felemelése biztosítva leend. Mindenesetre nagyon zavaró körülmény az, hogy a községi hozzájárulások ügye a ministerium- nál még mindig nem nyert elintézést, s igy az eredeti alaptőke nem lóvén befizetve, az alaptőke- felemelés tényo ezideig nem volt keresztülvihető. A vasút igazgatósága külömben e tárgyban folyó hó 21 én újból igazgatósági ülést tart, mely alka­lommal az erdekelt uradalmak és ezukorgyár kon­krét javaslatot fognak tenni az alaptőke-felemelés finanszírozásának tárgyában. Az igazgatóság ezután a vég rehajtó-bizottságba beválasztotta Ondrus Cy- rillt, és a Szekér Gyula távozásával megüresedett végrehajtóbizottsági elnöki hely betöltését a jövő ülésben határozván el, a vezérigazgatói teendők el­végzésével ideiglenesen Weisz M r igazgatósági ta­got kérte fel Engedély meghosszabbítás. A kereskedelem­ügyi miniszter Csapó Dezső daróczi lakosnak a Derecske állomástól Berettyóújfalu állomásán, to­vábbá Darvas és Csökmő községek határain át a mátra-körös vidéki vasút állomásáig vezetendő 0 70 méteres keskenyvágányu gőzüzemű helyiérdekű vasútra megadott előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabbította. Jo/áhag/ás. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottságának azt a hatá­rozatát, mely szerint a közúti építkezésekhez szük­séges 700,000 koronás kölcsönnek a pónzpiacz kedvezőtlen volta miatt a vármegye különböző alapjaiból leendő felvételét mondotta ki. Ezen köl­csönből első sorban az orosháza-szentes-csong- rádi, a Géza megálló tótkomlósi helyiérdekű vasu- takra megszavazott hozzájárulások kerülnek kifize­tésre. A békésmegyei gazdasági egylet kiállítása. A Szarvason szeptember 29-én a gazdasági egylet által rendezeudő kiállítás szép sikerrel biztat. Az egy napos állatkiáilitásra, melynek bejelentésési határideje szeptember 20-ika, a bejelentések Dr. Wieland főszolgabíróhoz szép számban történnek az egész megyéből. A két napig, 29—30-án tartó ba­romfi-kiállításra már eddig 750 darab baromfi lett bejelentve, de 23-áig, az elnökség véleménye sze­rint, még 800—1000 darab bejelentése várható. Mindkét kiállítás az Erzsébet-Iigetben lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents