Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-25 / 34. szám
XXXIX. évfolyam. 34-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............. 10 K — f Fé l évre.................. 5 K — f Év negyedre............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1907. augusztus 25. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ara 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ' KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A remetei parczellázás után. A képviselőtestület és íőleg a remetei parczellázásra kiküldött bizottság, a szoros értelemben vett parczellázás mellett, tudvalevőleg bárom — szoczialis szempontból véve nagyjelentőségű —feladatot is tűzött maga elé. Először azt, amiről lapunk múlt heti számában irtunk, tudniilik hogy a két Körözs valamelyik s mint most már határozottan meg- állapitbató: a Fekete-Körözs vizének felhasználásával az árendási földeket kerti gazdálkodás lehetővé tétele czéljából öntözni törekszik ; másodszor azt, hogy a parczellá- zott területek dülőszegélyeit a földmivelés- ügyi miniszternek támogatásával az ottani talajnak megfelelő gyümölcsfákkal ülteti be s harmadszor azt, hogy az ökörjárási résznek a sarkadi ut jobb oldalán a Nagyoláh- város végétől a Fehér-Körözsig terjedő majdnem száz holdnyi terjedelmű területét, teljes egészében, munkás lakásokkal építteti be. Az árendási öntözésre, annak agrikul- turai jelentőségére s műszaki keresztülviteli módozatára még bővebben visszatérünk, illetőleg azzal még behatóan fogunk foglalkozni. Ez alkalommal csupán egy fontos körülményre hívjuk fel úgy a városnak, mint az árendási zselléreknek figyelmét. Azoknak a zselléreknek ugyanis, akik az árendásban jutott földjeiken gazdasági épületeket, vagy tanyai lak- házakat építeni akarnak. Nagyon ajánlatos volna ugyanis, ha ezeket az épületeket e czél- höl előre feltöltendő területeken építenék. Kétféle szempontból ajánlatos ez. Az egyik szempont az árendásnak tagadhatlanul lapos fekvése. A vizszabál vozások és különösen a két- tős-körözsi töltés bellebbezése után az árvíz veszélye ugyan tetemesen enyhült, de abnor- mis időkben egyáltalában nem mondható teljesen kizártnak. Még kevésbé van pedig kizárva a belvíz, mely az árendást, különösen a hetvenes és nyolczvanas években, mondhatni állandóan és nagymértékben sújtotta s vizes években újra előfog fordulni. Az árvíz és belvíz eshetősége, önmagában véve is kiváló érdekévé teszi a zselléreknek, hogy feltöltött helyekre építsenek s a viz rombolásától épületeiket megóvják. Vajha árviz- szinen felüli természetes magaslalokra, vagy feltöltött helyekre épültek volna tagosítás után a szeregyházi, törökzugi, biczerei, sióréti s pej réti tanyák is ; az időközi árvizek ez esetben nem katasztrófák, hanem az árvízzel kapcsolatos iszaplerakodás és ebből kifolyó talajjavítás folytán olykor olykor valóságos jótétemények volnának. Az ár és belvizek elleni ilyetén védekezésen felül második és főszempontból nemcsak ajánlatossá, hanem elkerülhetlen szükséggé teszi a magas építkezést az öntözés is. A tanyáknak és gazdasági melléképületeknek — felesleges bővebben indokolnunk — okvetlenül fel- töltött helyeken kell épülniök, hogy az öntözött területeken, mint szigetek emelkedjenek ki. Kétségtelen dolog tehát, hogy a magas építkezés az árendásban olyan fontos érdek és szükséglet, hogy ennek biztosítása, habár első sorban az illető zsellérek érdekében történnék is — az esetben, ha mint reméljük, az öntözés ügye a lapunk múlt heti számában vázolt módon kedvező megoldást nyer, — szabályrendeleti utón valósítandó meg. Ami az ökörjárási munkáslakásokat illeti, ehhez az eszméhez a tulajdonképem impul- zúst a munkáslakások építéséről szóló s a parczeilázássa] egyidőben keletkezett törvényjavaslat és azóta már szentesitett törvény adta meg. Ennek a javaslatnak a hatása alatt határozta el a bizottság és Gyula város képviselőtestülete, hogy az ökörjárás ót melletti jobb oldalát nem osztja ki három holdas par- czellákban, hanem munkáslakások telkéül tartja fenn. A kérdéses terület város felüli részén 250 Q-öles, a Körözshöz közelebb eső részén pedig 300 □•öles telkek mérettek ki, összesen 300-on felüli számban. A törvény oly humánus, oly gyakorlati s mindenek fölött oly rendkívüli előnyöket tartalmazó, hogy a munkáslakások létesítését nemcsak megkönnyiti, hanem a legszegényebb emberre nézve is lehetővé teszi. A munkáslakások tényleges építésének, a törvény rendkivüli kedvezményei daczára, — mondhatnánk egyetlen — akadálya a pénzpiacz kedvezőtlen, sőt csaknem vigasztalan helyzete. Ez idő szerint ugyanis alig van rá kilátás, hogy akár Gyula városa, akár a vármegye, munkáslakások létesítésére hosszú lejáratú amortizácziós kölcsönt, vagy kölcsön ajánlatot is kaphasson. Ennek a kérdésnek tehát, kizárólag ezen okból szünetelnie kell mindaddig, mig a pénzpiacz helyzete enyhülni fog. Ebből azonban koránt sem következik az, hogy bizonyos előmunkálatok és előintézkedések ne történjenek. Vannak olyan körülmények ugyanis, amelyekkel már most kell számolnunk. Első sorban Gyula városa, mint jogi testületnek pénzügyi helyzetét értjük. Ez a helyzet tudvalevőleg olyan szomorú, hogy még a pénzpiacz enyhültével sincsen rá reményünk, hogy a város kapjon kölcsönt TÁEC1A. ^Eeirlsinrxe. Irta: Gonda József. I. Modellje volt egy festőnek; érdeke?, bizarr szépség, telve fajának forróságával, lázongó szenvedélyével. Szemeinek mámoros villogásával ott reszketett az az észvesztő tűz, melynek perzselő örvénye gyújt, izgat, delejez, az a kéjes forróság, mely széditő, bóditó hatalmával lepi meg az agyat, a vért. Erő és hajlékonyság, csáb és kellem, epe dés és vágy minden mozdulata. Hangja árnyalatában a szerelem rezgeti, tekintete tüzében a mámor, ajak a vonaglásán a kéj. Egy nő, akinek utolsó csepp vére is szomjaz a gyönyörre, ki reszkető ajakkal eseng a mámoros csókért, szerelmes ölelésért. Forró hazájának pálmás, leánderes ölén ismerte meg ezt a festőt. Egy bohémvérü művész, ki igazi csinos, fiatal ember s egy szenvedélyes, fekete szemű, fehér arczu olasz leány. Csodálatos vidék az. Forróbb ott a csók, rettenetesebb a szenvedély, s ha egyszer annak emésztő tüzébe kerül a lélek, addig forr, addig tombol, mig az a mámoros láz el nem sorvasztja, semmivé nem teszi. Könnyen ment náluk a szerelem. Elég volt egy bűvös, olasz éjszaka ... lombsuttogás . . . sóhaj . . . esengés; s a leány kiröpült a fészkéből, odadobta magát a festő karjai közé s a szemeivel, ezekbe a lélekbe kaczagó csillagokkal esküdte: — Leszek a te Istened! Légy te az én Istenem ! És ez az éj Seherazade tüntéréjszakáiba illett. Bűvös szerelmes éj, tele dallal, csókkal, szerelemmel. A fiatal vér mámorától forralt lélek találkozása egy rokonlélekkel. Két rohanó meteor, melyek bolygó útjaikban egymásra lelvén, megrendülve a másik fényétől, egyesülni óhajtanak. Két felcsapó láng, egyformán gyújtó forrósággal. Egy szenvedélyes pillanat tüzében forr ösz- sze két tekintet, a férfié s a nőé. A férfiéban csak ennyi van: Megőrülök érted! S a nőében reszket a szerelem és megadás, a szemérem és szenvedély, a tilalom és szabadság ! A férfi tekintete tovább eseng : — Hallod a szivem dobogását, érzed a vérem lüktetését, érezed azt a szédítő, mámoros melegséget, mely meglepte az én agyam, az én szivem?! Velem jöjj 1 Légy enyém örökre. . . . szeretlek.... hű bolygód leszek a világon át! Hangulat az élet, egy rövid hangulat, igyuk ki a gyönyör serlegéből a legutolsó cseppet .... fenékig 1 A nő lelkét át meg át járja egy édes boldogság mámoros deleje. Szemeiben a kárhozat tüze lobban meg, arczán a kárhozat tüze gyűl ki, az ajka ég a tiltott csókért, duzzadó keblének hullámos emelkedése a szerelemért eseng. És megszűnik filozofálni az ész, analyzálni az elme, sem akarat, sem ellenállás többé : — Vezess! A tiéd vagyok!.... Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza elten számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffnaan-L» Roche & Co. Basel (Svájc) Xja.p'u.nis mai száma, S olcLal. T
