Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

1907. augusztus 11. BÉKÉS 3 az egyéneukinti osztályozás kitüntetésével; ámbár ez jelen esetben a leányoknak csupán dicsőségükre válik, mert a 101 növendék között csak 2 kapott elégtelen tanjegyet. A gyulai községi óvodák államosítása. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő értesítette a városi tanácsot, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a város 4 óvodáját f. évi október hó 1-től állami kezelésbe óhajtja venni az 5-ik állami óvodát pedig működésbe helyezni. Az 5-ik óvoda addig is, mig megfelelő épület rendelkezésre fog állani, bérhelyiségben is elhelyezhető. A kir, tanfelügyelőnek úgy ezen, vala mint a polgári leányiskola államosítására vonatkozó átirata a képviselőtestület legközelebbi közgyűlése elé terjesztetik. A békési áll. segélyezett ev. ref. főgimnázium értesítője az 1906—7. tanévről. Közli Körber Tiva­dar igazgató. Vaskos füzet, az előző éviekhez ké­pest alak és tartalomban egyaránt megnövekedett ; az iskola vezetőinek gondosságára és lelkiismere­tességére vall annak a legapróbb részletekre kitér jedő figyelmes egybeállítása. A múlt tanév Rákóczy esztendeje lévén, a bevezető szakasz „A bujdosók emlékezeté'-nek van szentelve, melyet Sélley Péter tanár szerkesztett és olvasott lel az iskolai ünne­pélyen s mely munkálat a történelmi adatok sike­rült csoportosításával, erős kritikai érzéssel a tör­ténelmi igazságszolgáltatás helyes mértékével, me­leg hazaszeretettel és az ifjú lélekre nagy hatást tevő közvetlenséggel van Írva. Az egész mü azon benyomást kelti, hogy szerző a kurucz történelmi korszakkal tüzetesen foglalkozott. A gimnázium immár teljes 8 osztályú, melybe 216 növendék iratkozott, kik közül 145 békési, 71 vi­déki volt, vallás szerint pedig 123 ref., 32 r. katb., 34 gör. kel., 23 izraelita és 4 ág. evang. — Leg­többen voltak az I. osztályban (51), legkevesebben az V. osztályban (13). — Az intézet tanári testű lete 10 rendes és 4 helyettes tanárból állott; a részletes tananyagvázlat felöleli a középiskolai ta­nítás összes tárgyait s azok óraszámait. Tandíj­mentességben 28 tanuló részesült, ingyen tankönyv segélyben pedig 30 tanuló, ösztöndíjas volt 5. — A gimnázium az utóbbi években sokat költött felsze­relésekre, a bútorzat, könyv- és szertárak óriási gyarapodást tüntetned fel. Az érettségi vizsgálatra, (melynek közölt tételei nem mondhatók túlnehe- zeknek), 18 tanuló jelentkezett, kikből megfelelt 12. — Az intézet a folyó tanévben már 24 ezer korona államsegélyt nyert. Az önképző- és gyors­írókor szépen virágzott, több előadást tartottak vetített képekkel, nagy lendületet nyert a torná­szat. A szülők társadalmi állása szerint a nővén dékek egyenletes eloszlást mutatnak ; a magavi seiet és tanulásbeli előmenetel jónak mondható, de ez évben kissé feltűnő az „elégtelenek“ szá­zaléka (24°/0). Az intézet a békési ev. ref. főgim­názium-bizottság felügyelete és vezetése alatt áll, s nagy áldás Békés városára s immár teljesen fel­szerelve és kibővítve, színvonalában rohamosan emelkedve, kulturális feladatát egyre fokozódó si­kerrel tölti be. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, Bittenbinder Sarolta orosházi polgáriiskolai tanítónőt ugyanazon minőségben a nagytapolcsányi polgári iskolához áthelyezte. Tanítók eskütétele. A békési járásban alkal­mazott községi és felekezeti tanítók és tanítónők folyó hó 5-én délben Békésen, a városháza tanács­termében Mikler Sándor tanfelügyelő előtt tették le az uj fizetésrendezési törvényben megállapított esküt. Békés, Mezőberény és Köröstarcsáról 26 tanitó jelent meg iskolaszékeik elnökeinek kisé rétében. A tanítókhoz a tanfelügyelő buzdító be szedet tartott. A békési ev. ref. tanítókat az iskola­szék elnöke elmulasztotta értesíteni az eskütétel idejéről s igy a tanfelügyelőnek meg kellett vár nia, mig délután 5 óráig 6 tanítót összeszedtek, hogy azoktól is kivehesse az esküt. így is többen elmaradtak még az aktusról. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1907. évre előirt III. oszt. kér. adó és a nyilvános számadásra kötelezett válla­latok adókivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvivőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében augusztus hó ll-től 19-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adó­nemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajst­rom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1907. augusztus hó 8-án. 321,1—1 Dr. Bucskó Koriolán, h. polgármester. /Felhívás! Mindazon szőlőtermelők, kik az idei termésre kedvezményt óhajtanak igénybe venni, íelhivatnak, hogy ezen igényöket aug. hó 16-tól szeptember 15-ig Gyula város fogyasztási és italadó hivatalánál saját érde­kükben jelentsék be. Továbbá felhivatnak, hogy mostani utcza és házszáraukat ponto­san jelentsék be. Gyula, 1907. évi augusztus hó 9-én. Gyula város fogyasztási 322. i-3 és italadó kezelő hivatala. Hírek. Kny Antal aranymisóje. A békési róm. kath. hitközség érdemes plébánosa, Kny Antal tb. kano­nok, a gyulai kerület esperes-tanfelügyelője folyó hó 17 én pappá szentelésének félszázados évfordu­lójához érkezik. A sors különös kegyelméből meg­adatott neki, hogy immár ötveti év óti teljesiti lelkipásztori hivatását és pedig 74 éves kora mel­lett, a legjobb egészségben. Aranymiséjét folyó hó 20-án Nagyváradon az olaszii plébánia templomban mondja, ugyanott, ahol 1857-ben augusztus 17-én első miséjét elmondotta. — A békési hitközség e ritka szép jubileumot augusztus 21-én ünnepli meg, az egész társadalom és kerületi papság részvételé­vel. A mondott napon délelőtt 10 órakor Te Deum és szentmise lesz, utánna egyházak és testületek tisztelgése következik, majd délben 1 órakor a bérház dísztermében társasebédet rendez az egyház­tanács, amelyen egyesek és családok szívesen lát­tatnak. Vidéki vendégek jelentkezését folyó hó 16-ig fogadja el a rendezőség. A jubiláns 1870 óta vezeti a békési plébániát s ez idő alatt az egész lakosság igaz szeretetét megnyerte. Személye min­denkor példányképe volt az emberbaráti célok ol­tárán mindenkor és mindent áldozni kész, ritka szivjóságu papnak. Jótékonyságát társadalmi állás és valláskülömbsógre való tekintet nélkül gyako­rolja a hozzáfordulókkal, annyira önzetlenül, hogy az már közmondásossá is vált. Egyik ismert békési megyebizottsági tag, ki anyagiakban ma sem szű­kölködik, gyakran emlegeti, hogy ha mégegyszer születne, csak Kuy-pátornál szeretne feles-gazdál­kodó lenni. Ahol az ünnepelt csak megjelenik, aranyos, vig kedélyével felvillanyozza a társaságot. Hisszük, hogy a jubiláns ünneplése, mely — mon­dani sem kell, — az ö előzetes komoly tiltakozása ellenére történik, érdemeihez méltóan fog lefolyni. Ötvenéves jubileum. Ritka szép ünnepélynek lesz színhelye a Wenckheim Krisztina grófnő ne­mes áldozatkészségéből létesült és fentartott gyulai árvabáz nagyboldogasszony napjáD, folyó hó 15-én. Az árvaháznak nagyérdemű főnöknője Puszka Aloizia ugyanis ezen a napon tölti be szerzetesi fogadalma 50-ik évét. Egy fél század számba ve­hető nagy idő bárminő életpályán, vagy foglalkozás mellett; de eme 50 esztendő alatt lemondani a földi élet mindennemű gyönyöreiről és az Ur ne­vében éjjel-nappal egybevetve, lankadatlan fáradt­sággal működni az elhagyatott árvák érdekében, azoknak testi és lelki szükségleteit kielégíteni: bi­zonyára olyan rendkívüli erdem, amely ha önma­gában keresi és találja is meg a legméltóbb jutal­mat, tiszteletre és hálára kötelezi azt a társadal­mat is, mely az igy eltöltött, Istennek, az árvák­nak és a szenvedőknek szentelt életből több évti­zednek figyelmes szemlélője volt. Puszka Aloizia az árvaház megnyílta óta, — tehát több mint három év­tizede, — működik Gyulán és gondos felügyelete alatt vannak a Gyulán működő Paulai szent Vincze rendbeli összes kedves testvérek, igy a tanítónők és a közkórházban ápoló apáczák is. A jubileum az árvaházban egyházi ünnepélyesség keretében folyik le, de szerencsekivánataDal és tiszteletteljes hálájával résztvesz benne Gyula városa közönsége is. Szabó Emil tanácsbiró. A békésbánáti refor­mátus egyházmegyében Bernáth Géza lemondásá­val üresedésbe jött egyik tanácsbirói tisztre meg­tartott első szavazás, — miután a kandidátusok egyike sem kapta meg az abszolút szavazatokat,— tudva­levőleg nem vezetett eredményre; minek következ­tében Dombi Lajos esperes a legtöbb szavazatot nyert Zsíros Lajos nagybecskereki ügyvéd és Szabó Emil békósmegyei árvaszéki ülnökökre, — mind­kettő egyházmegyei tanácsjegyzőre, — uj szavazást rendelt el. Az egyházmegye gyülekezetei még a múlt hó folyamán beküldtók zárt boritéku szava­zataikat, amelyek folyó hó 4 én bontattak fel Hód­mezővásárhelyen. A szavazás eredményéül Szabó Emil lett a győztes, akire 94 szavazatból 50 esett és igy ö lett az egyházmegye tanácsbirája. A nagy- értékű kitüntetéshez szivünkből gratulálunk. Változások a nagyváradi egyházmegyében. Dr. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök múlt hó 31-ón kelt elhatározásával Bogdánffy Gézát Gyuláról Deb­recenbe, Kozics Gusztávot Csabáról Gyulára, Dencse Ágostont Tasnádról Csabára, Hágen Ferencet End- rődről Váradolasziba, Krajnik György ujmiséstEnd- rődre küldte segédlelkészekül ; Heiler Nándor gyomai származású uj misés papot pedig Purtára rendelte ideiglenes helyettes lelkésznek. — Minket gyulaiakat közelebbről Bogdánffy Géza távozása érdekel. Hét évvel ezelőtt megboldogult Schlauch kardinális helyezte Gyulára s ezen idő alatt kedves, szeretetreméltó modorával, mindenkivel szemben tanúsított előzékenységével osztatlan becsülésben és szeretőiben volt része. Kiváló érdeméül tudjuk be, hogy a jó és hasznos könyveknek a nép között való terjesztésében fáradságot nem ismert. Jó ki- vánataink kísérik uj állomásán, ott is olyan álta­lános becsülést és szeretetet vívjon ki magának, mint a milyenben itt része volt. — Jer közelebb, szólt Gusztáv a nőhöz, nem szédülök, bízvást előre jöhetsz. S a nő megbízott a férfiú erejében, odalépett a mélység elé. S betekintett. Lábacskáiban nem volt erő, alig voltak a földre tapasztva s csak a férfiúra támaszkodott. S mintha Gusztáv megbotlott vagy elszédült volna, hátra hajolt, mig a nőnek előre egy lökést adott és az zuhant le a mélységbe. — — —• Sárközy Gusztáv arcza még komolyabb lett, egészen elsötétült. De mire a szállásához ért, im­már gondok nélkül ölthette fel a tettetést. Ott temették el a leányt a hegyi lakók kis temetőjében. Természetesnek találták az esetet, hisz istenkisértés arra a pontra óvatos kisérő nélkül fel­merészkedni. S a hegyi leányok virágot borítottak a „fiatal asszony“ fakoporsójára s mindenki vigasz­talta a bőkezű urat, fit a borzasztó gyászeset any- nyira megkínzott, hogy — gyorsan összecsomagolt és sietett haza. Lenkey Flóra esküvőjét csakhamar kitűzték. Nagy pompával ment végbe. Ott volt a város elő­kelősége s mikor szerencsét kívánták a legbájosabb menyasszonynak, kit valaha a templom öreg falai magukba fogadtak, mindenki meg volt győződve, hogy Sárközy megérdemelt szerencsét csinált. Mikor Gúsztáv karján vezetve fiatal nejét, a tolongás közepette lassan-lassan nászkiséretével ki­vonulását tartotta, a templomból, egy pillanatra eszébe jutott a leány. De megnyugtatta lelkiismere­tét. Hogy is ne ! Hisz az volt jelszava ? „Ne állj utamba, mert önvédelemből agyon tiporlak! . . .“ S a „kéjutazás“ után az erős féfiú nyugodt lelkiismerettel ment nászutjára.

Next

/
Thumbnails
Contents