Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
✓ 6 BÉKÉS 1907. julius 28. dósi közútra nézve folyó évi augusztus hó 5-ik napjának délelőtti 9 óráját, összejöveteli helyül Gyula r. t, város városházát, a mezőberóny-vésztöi th. közútra nézve folyó évi augusztus hó 6-ik napjának délelőtti 9 óráját, összejöveteli helyül Hező- berény községházát s végül a füzesgyarmat-nagy- bajomi th. közútra nézve folyó évi augusztus hó 7-ik napjának délelőtti 9 óráját összejöveteli helyül Füzesgyarmat községházát tűztem ki. A bejárást az általa egyidejűleg megbízott Púm József kir. műszaki főtanácsos fogja vezetni. Midőn erről a vármegye közönségét értesítem, egyúttal felhívom, hogy az idézett törvény 58. § a értelmében azon közigazgatási tisztviselőt, kinek részvételét szükségesnek tartja, rendelje ki, úgyszintén hívja meg az érdekelt községeket és fenforgó viszonyokhoz képest a nagyobb ipari és egyéb vállalatokat és érdekelteket, egyidejűleg tudósítván őket, hogy a bejárás alapjául szolgáló tervezetek a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalnál lesznek avégből kitéve, hogy azt az érdekeltek a bejárás előtt 15 napi időközzel megtekinthessék. Felhívom végül a vármegye közönségét, hogy tekinttel arra, miszerint a kétegyháza-eleki községi közlekedési közutnak folytatólagos, Arad vármegyébe eső része a beruházási hitel keretében ki fog épülni, ezen viczinális közutnak — avégből, hogy az a nevezett hitel terhére kiépíttethessék — a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt mielőbb közgyűlési határozatot hozzon, s azt jóváhagyás végett hozzám terjeszsze fel. Budapesten, 1907. évi julius hó 14-én. — A miniszter helyett: Szterényi, s. k. államtitkár. — Ezen miniszteri rendelet alapján Ambrus Sándor a vármegye alispánja ezennel intézkedett, hogy a bejárásról az érdekeltek tudomást szerezzenek s Gyula, Mezőberény és Füzesgyarmat községeket felhívta, hogy szükséges adatokat bocsássák a bejáróbizottság rendelkezésére, a község képviseltetéséről gondoskodjanak. Az uj munkásbiztositó-törvény. Most, hogy az 1907. évi XIX. törvényczikk junius hónap elsejével már életbe lépett és a munkaadók nagy részénél. A mely még ma sem olvasta el a törvényt, a biztosítási kötelezettség körül nagy tájékozatlanság uralkodik, a törvény kilencztized részében tisztán a munkások javát szolgálja és ugyanekkora arányban ró újabb terheket a munkaadók vállaira. Az uj törvényről jogosan elmondható, hogy úgy a teherviselés, mint a nyújtott kedvezmények szempontjából, inkább a munkásság szociális czéljait hatalmasan szolgáló munkaadói intézménynek, mint a munkásság erejéből táplálkozó munkásintézménynek tekinthető. A törvényben egyesitett betegsegités és balesetbiztosítási költségeiből hetvenöt százalékot a munkaadó közvetetlenül ezen törvény czimén és tizenöt százalékot ugyanerre a czélra egyenes és közvetett adók alakjában (közkórházak, gyógyintézetek, betegápolási adó, stb.) födöz a sajátjából, a nélkül, hogy elismerésben is részesülne. De lássuk csak magát a törvényt. Mit is nyújt ,a munkásnak, ha megbetegszik, vagy ha baleset éri? Betegség esetére (50. 51. szakaszai), ingyen orvosi gyógykezelést, szülés esetén azonfölül szülészeti támogatást, gyógyszereket, az összes hazai, szükség esetén, külföldi gyógyfürdőket, gyógyvizeket, gyógyászati segédeszközöket, (szemüveg, mankó sérvkötő, műláb, stb.) Táppénzt a megbetegedés napjától számítva egy évig terjedő időre és az átlagos napibér összeg hetvenöt százalékáig terjedő magasságban. Gyermekágyi segítséget ugyanilyen mértékben nyolcz héten át. A biztosított elhalálozása esetén az átlagos napibér összeg negyvenszereséig terjedő temetkezési segítséget. A biztosított családjában bekövetkezett elhalálozásnál a biztosított átlagos napibér összegének húszszorosáig terjedő temetkezési segítséget. .A biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagok részére fönti időtartamon át ugyanazon összes gyógykezelési segítségeket a melyekre maga a biztosított (lásd föntebb) tarthat igényt. Az 55-ik szakasz szerint fönti mértékben táppénz abban az esetben is fizetendő, ha a tag közveszedelmes fertőző, vagy ragályos betegség, (pestis, kolera, hólyagos himlő és kiütéses hagymáz) miatt a hatóság által elkülönittetik. A hol a biztosított tagok ingyen orvosi kezelésben és gyógyszerekben nem részesíthetők, a beteg tag a rendes táppénz kétszeresét kapja. Az 58. és 59. szakaszok szerint, ha a tag betegsége kórházi, vagy szanatóriumi ápolást igényel, nemcsak azt, hanem a kórházba szállítás költségeit is a pénztár fődözi és a kórházi ellátás ideje alatt még a beteg hozzátartozóinak is fél táppénz fizetendő. A kórházból kikerült és vidéken lakó tagoknak a hazautazás költségeit adják. Mit mondanak a 60. és 61. szakaszok ? A tagság s ezzel a betegsegélyezósre való igény a biztosításra kötelezett tagoknál a foglalkozásba való belépés napjával kezdődik még akkor is, ha a bejelentés elmulasztása a munkaadó hanyagsága, vagy másféle mulasztás folytán történt. Ha a tag munkából kilép és igazolni tudja, hogy előzőleg egy éven belül 6 hónapig, vagy két éven belül egy évig tagja volt a pénztárnak, a munkából való kilépés napjától számított 8, illetve 6 héten belüli munkanélkülisége alatt megbetegedvén, ugyanolyan mértékben és ugyanazon időn át élvezheti az összes segélyeket, mint bármely fizető tagja a pénztárnak. Ha a tagot katonai fegyvergyakorlatra behívják, ennek tartamára járulékot nem fizet, de a fegyvergyakorlat megszűntével segélyezési igényei a katonai szolgálat alatt szerzett betegség tekintetében is fölujulnak. Az I. szakasz pedig a kötelező betegsegitő biztosítást lényegesen kiterjesztette még oly üzemekre vagy foglalkozási ágakra is, amelyek az ipar- törvény alá nem tartoznak és igv alkalmazottjaik szorosabb értelemben vett ipari vagy gyári alkalmazottaknak nem is tekinthetők. így a régi törvény szerint biztositandókon kívül a műszaki és ügynöki irodákban, színházaknál, gyógyszertárakban, gyógyintézeteknél, nyilvános tanintézetek műhelyeiben, egyesületek, társulatok, ipartestületekné), e törvény szerint alakult biztositó pénztáraknál akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegítőképpen, vagy átmenetileg oly fizetéssel vannak alkalmazva, amely évi 2400 koronát, vagy napi 8 koronát meg nem -haladja. A biztosításra nem kötelezetteket, mezei munkások és cselédek, házi cselédek, közönséges napszámosok stb. stb. mind el kell fogadni biztosításra, ha önként belépnek. Ezen, az eddiginél jóval nagyobb áldozatokat igénylő betegsegélyző intézményhez a törvény 41. szakasza értelmében a munkás az eddigi kétharmad járulék helyett csak fél járulékot, ellenben a munkaadó, akivel, ha a legkisebb mulasztást követi el, szinte statalialiter bánnak el, az eddigi egyharmad járulék helyett most már szintén féljárulékot, tehát ugyanannyit, mint a munkás, köteles fizetni. Szavatol a teljes járulék befizetéséért, de ennek felét, föltéve, hogy ez módjában áll, levonhatja a munkás béréből. Most pedig térjünk át a balesetbiztosításra. Testi sérüléssel járó baleset után (70. szakasz), a biztosítottnak a következő kártalanítás jár a baleset biztosítási alapból: 1. Ingyen orvosi gyógykezelés, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a balesetet követő 11-ik héttől kezdve; 2. munkaképtelenség, illetve a munkaképesség csökkenése esetén járadék a biztosított haláláig. A járadék teljes munkaképtelenség esetén a biztosított évi munkakeresményének 60 százaléka; a munkaképesség részleges csökkenése esetén a teljes járadéknak az a hányada, amely aránylagosan megfelel. Ha a járadékot élvezőt újabb baleset éri, az újabb járadékot azon kereset után állapítják meg, amely nagyobb volt. Ha a sérült a baleset folytán tehetetlenné vált, járadéka a teljes évi munkakeresmény egész összegére fölemelendő. Elhalálozása esetén az özvegyen maradt nők az elhalt férj évi keresményének 20 százalékát, a hátrahagyott gyermekek tekintet nélkül a törvényes vagy törvénytelen származásra, az évi keresmény 15 százalékát, ha pedig teljesen árván maradtak, 30 százalékát kapják, 16 életévök betöltéséig. Ha az özvegy újból férjhez megy, végkielégítésül az elhalt, férj évi keresményének 60 százalékát kapja. Ha a gyermekek közköltségen nyilvános intézetbe helyeztetnek el, elhelyezésük idejére a járadék tőkésittetik. Ha a gyermekek tanulmányaikat folytatni akarják,, a járadékot tovább is kaphatják. Szülők és nagyszülők, ha az elhalt keresetéből éltek, munkakeresményének 20 százalékát kapják. Ugyanilyen viszonyok között az unokák is 16-ik évükig 20 százalékra tarthatnak igényt. A hátramaradottak összesen az évi keresmény 60 százalékét kapják. Az igényjogosultság biztosittatik, ha az igényjogosult külföldre távozik és még nagyobb mértékben, ha onnan visz- szatér. A kártalanítás alapjául szolgáló javadalmazás kiszámítása a legliberálisabb módon történik, az átlagos napibérek háromszázszorosát véve alapul Egész sorozata a szakaszoknak biztosítja külömböző eltérő viszonyok között az igényjogosultak érdekeit. A baleset biztosítás összes költségeit pedig kizárólag a mukaadó fedezi sajátjából és a törvény szerint azok is biztosítottaknak tekintendők, a kiket munkaadóik bármi okból elmulasztották bejelenteni a pénztárhoz. Ezek volnának tehát röviden összefoglalva a törvény által nyújtott kedvezmények. De térjünk át most az életbeléptetéssel járó nehézségek okára. Első sorban az állami munkásbiztositó-hivatalt kellett szervezni,- amely azután a törvény szövege szerint végzi a jelenlegi pénztárak átszervezését; elrendeli és irányítja az uj kerületi munkásbiztositó- pénztáraknak, valamint az ezek képviseletéből kialakult választott bíróságnak, az országos munkásbeteg- segitő- és baleset biztosító-pénztárnak megalakulását. Törvényszéki csarnok. Pályázat. Dr. Nyisztor Adorján kir. törvényszéki elnökhelyettes, a törvényszéknél megüresedett aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények két hét alatt adandók be. Sieti p i a c z. Gyula, julius hó 27-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején élénk volt az irányzat, a hét közepe táján elgyengült a jobb cséplési eredményekre és végül eredményként 25—30 fillért veszített árából. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett adatott: . 20-40—21-30 12-20-12-40 14-20—14.40 elBúza Árpa Zab Terureri 11-20-10 40 10431/1907. ikt. sz. Pályázati hirdetmény. Gyula városánál lemondás folytán megüresedett közigazgatási tanácsnok árvaszéki ülnöki állás betöltésére pályázatot hirdetek. Felhivom mindazokat, akik ezt az állást elnyerni óhajtják, hogy törvényes képesítésüket igazoló, szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényüket hozzám az 1907. évi augusztus hó 4-ik napjáig bezárólag adják be; a később beérkező kérvényeket nem fogom figyelembe venni. A közigazgatási tanácsnok, árvaszéki ülnöki állással egybekötött javadalom évi 2000 korona. Gyulán, 1907. évi julius hó 6-án. Ambrus Sándor, 298 3—3 * alispán.
