Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-21 / 29. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. julius 21. 2g-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre_________10 K — f Fél évre... _ _ _ 5 K — f Évnegyedre _______ 2 K 50 f Hi rdetési (üj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. 'R'E'X^'E'Q n P> IV Pvw 1 TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Fábry Sándor távozása. A napi események megírásában és megörökítésében vármegyei közéletünknek olyan mozzanatáról emlékezünk meg, a mely személyi vonatkozásában és az egyénnek a közéletre való kihatásában egy korszak záródását jelenti. Békésvármegye főispánja dr. Fábry Sándor a törvényhatósági bizottság hétfői rendkívüli közgyűlésén elnökölve, utólszor teljesített e minőségében hivatalos funkcziót, majd külső zaj nélkül forma szerint is elbúcsúzott azoktól, a kik vármegyénkben való működése alatt közvetlen munkatársai valának. Közigazgatásunk és közéletünk éléről távozó főispánunk két évtizedet meghaladó köztisztviselői működése összeesik vármegyénkben a modern és gyors fejlődés időszakával és a modern téren való eredményes tevékenységben az ő fáradhatlanságával mint kezdeményező, szervező, vagy hatékony támogató mindenkor részt vett, mi által ez a korszak és annak alkotásai szoros összefüggésben állanak az ő nevével és magukon viselik az ő egyéniségének, munkásságának nyomait. Nem szándékozunk történetet, vagy életrajzot Írni, de az esemény és az azzal lezáródott kor jelentőségének méltatásául néhány odavetett vázlattal végig óhajtunk tekinteni a legutóbbi két évtized alkotásain és eseményén. Dr. Fábry Sándor 1884. év kezdete óta tisztviselője vármegyénknek. Rövid aljegyzői és főszolgabírói működése után 1889-ben jutott a vármegye főjegyzői állásába, melyben a feledhetlen jó emlékű, de akkor már betegeskedő Jantsovits Pál alispán mellett köz- igazgatásunk vezetése jobbadán az ő vállán nyugodott és tanúsított arravalóságának elismeréséül 1894-ben egyhangúlag ültette ö’t a vármegye közönsége a megüresedett alis- páni székbe, a melyet a múlt évben főispánná történt kinevezéséig töltött be. Soroljuk fel ez időszak eseményeinek főbbjeit és a nélkül, hogy az azokra való közrehatást külön-külön méltatnánk, képet adunk elismert szervező képességéről. Közigazgatási állapotaink országosan történt megbélyegzése után alig pár évvel már mintaszerűnek ismerik el vármegyénk köz- igazgatását, vármegyei és községi ügyviteli szabályzataink, a pénzkezelés egyszerűsítése és szabályozása, a vármegyei pénztárnak számfejtő osztálylyal való kiegészítése rendessé, áttekinthetővé és gyorssá tették köz- igazgatásunk menetét. A telefonnak a köz- igazgatás érdekében való létesítése elsőként és mindenütt gyors követésre méltó példa gyanánt vármegyénkben történt meg. A vármegyei hivatalos lap közérdekű intézkedések továbbításának hatékony eszköze lett. — E teljes mérvben bevált szervezeti intézkedések eredménye, hogy a közigazgatási ügyvitel országos rendezésénél dr. Fábry Sándorra bízatott az előkészítő munkálatok kidolgozása és hogy az országosan, egységesen megállapított ügyviteli szabályzatok vármegyénk ügykezelésének képére alkottattak meg, hol mindent létezőként találva, végrehajtásuk különleges átalakulást nem okozott. Más vármegyékhez viszonyítva, páratlan fejlődést mutatnak közlekedési viszonyaink. A vármegyei úthálózat kiépítése mellett, az ő kezdeményezésének kell betudnunk a III. tranzverzális állami útnak létesítését és vármegyénkén keresztül való irányítását. Helyi érdekű vasutaink létesítésében nagyjelentőségű az ő támogatásával megkezdett gazdasági vasutak építése és az ő kezdeményezésére létesült ennek békéscsaba-vésztői vonala, majd hathatós közreműködésével a gyula-simonyifalvi vasút. Mezőgazdaságunk emelésére a millenáris alapítványként létesült békéscsabai földmives- iskolának megalapozása, majd kifejlesztése érdekében állami kezelésbe való átadása, köz- utaink fásítása, ezzel kapcsolatban a békéscsabai selyemgubóraktár és újabban selyem- fonoda létesítése, a békéscsabai rétöntözőtelep részesültek kezdeményező és támogató munkájában. Ezek mellett alispáni tevékenysége kiterjedt mezőgazdaságunk fejlesztésére kiható minden mozzanatra, kapcsolatosan az alföldi sociális mozgalom tanulmányozására és a munkáskérdés helyes és békés megoldására. Nagyszabású munkát végzett, — bár a dolog természeténél fogva, — kisebb látható eredménynyel, a házi- és gyáripar fejlesztése érdekében minden, az ipar érdekeit előmozdító törekvés hathatós támogatásra talált nála. Legkedvenczebb eszméje volt az embert legközvetlenebbül érintő közegészségügy érdekeinek istápolaja; az e téren folytatott törekvései, a közegészségügyi szolgálat reformjáról irt és kiadott tanulmányai, az elnöklete alatt működött közegészségi egyesület munkálkodása országos elismerést vívtak ki. A vármegyei közkőrbáznak kifejlesztése, a nagy elmegyógyintézet létesítése és máris az ország legelső intézetei közé emelése, újabban további TÍROIA. ^.radi leveled. ii. Egy hét — nagy idő. Azóta a légionárius is avandzsirozott. Tanitó-jelöltböl, vasúti gyakornok lett. Igaza van. Én is a puhább kenyeret választanám, ha elébem tennék. Pedig egy- egy rátermettebb ember nem igen van széles kerületben. Nagy tapasztalata, előzékeny modora, tudása . . . mind mind magasan fölül emelik az átlagos mértéken. Előttem áll az a kép, midőn növendékeinek beszél Afrikáról, Madagaskárról, a sivatagokról, azok lakóiról : berberek, arabok, dahomeiekről stb. . . A függetlenség utáni rajongásról, a halál megvetésről; a cicana nélküli hazaszeretetről. Vagy a karaván kereskedésről, az útak, az oázisokról ... A kivándorlók, a hazahagyottak lelkimardosásáról, midőn ezer meg ezer mértföldről a megtagadott felé kitárják karjaikat a mindenkitől elhagyatottak s elpusztulnak nyomorultabból, mint a kivert állat. . . . Vagy midőn meséli azokat a siami regéket, mondákat, szájhagyományokat, főtt is járt 20 ezred magával az orosz-japán háború alatt) melyek erkölcsi alapokon épültek. . . A kínaiak védekezését a mongolok — az ősmagyarok ellen . . . Azt a nagyságot, mikor rettegett tőlük a fél világ. . . Eh! Ezt m igmérni nem lehet; meg elképzelni sem. Milyen generációk kerültek volna ki a keze alól ! De hát nem mindenkinek végzete a göröngyös út! Most veitem észre, hogy messze kalandoztam. Kit érdekelnek ma már az ilyen kicsinyes dolgok. Ezek tulajdonképen nem is epizódok; nem hatnak az idegekre. Igen, igen ... az Ígért esetek megint kitolatnak, mert hogy Aradról kell elébb egyet- mást elmondanom. * Külső képét tekintve Arad egyike Magyar- ország legszebb városainak, (no ezt nem én fe deztem fel.) Nem csak nagy mérete, az épületei, szobrai, de már a fekvése: a Maros, a hegyes háttér ; továbbá a szomorú történeti nevezetessége is közreműködnek ebben. Modern várcs, annyi bizonyos. Van vízvezetéke; az útvonalai aszfalttal vannak burkolva, melyeken a gumikerekünk nesztelenül suhannak, sőt az automobilok is vígan „töff-töfP-ölnek. Azonban vannak egyes dolgok, melyekben Gyuláé az elsőség. Kórháza, motorosa, törvényszéki palotája, pótadaja határozottan lefőzi az aradit. Betonjárdája is jobban dicséri Gyulát, mint Aradot az aszfalt. A világítás is nálunk modernebb — a szerkezetet tekintve. Xjap'u.nlz: mai száma, IO ©ld.a,l. A sztrájkban már méltó versenytárs a két város. Ebben a soknál is többet mutathatnak föl. A romokra itt is büszkén nézhet a magyar. A piaczi kofák — akár csak Gyulán — hamisak; egyiknek, másiknak a zúzája, a legtöbbnek meg a mértéke. Örülhet az a boldog halandó, kit pénzéért össze nem teremtenek amúgy magyarosan. A színészek ! ? Hm ! Én csak a nyáriakat láttam ... de azt mondják van téli is. A panama kalap — igaz, hogy szezonja van — sokkal több, mint a rutin. Valamelyik nap a nagy port fölvert >Vig özvegy“-et adták . . . Nem tudom megérteni azt a 300 előadást Pesten. Vagy ez olyan kánikulai rámába volt szorítva? A himzés balfelit mutatták? A zene? Az igen . .. de a többi könnyű, pehely könnyű, semmiség. Azt már a gyulaiak tudnák megmondani, hogy Somogyiékban volt e súly ? Persze, hogy ezt kellett volna előre tennem, de hát úgy tartják, hogy itt szokott csattanni. . . A korzón úgy este felé a szebbnél szebb festői képek, arezok, termetek egymást érik. Csak ámul és bámul az ember s káprázik a két szeme. Ruhák, melyek, ha nem is vagyont, de legalább is egy-egy havi fizetést érnek. . . Kis kalap, nagy kalap ; suhogós alsó és felső. . . . Szóval a bank-adás fenomenális ... itt is. E I i. T
