Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. julius 14. 28-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre---------Fé l évre... _ _ _ Évnegyedre_____ 10 K — f 5K - f 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megvegyiilés előtt. (yr.) A törvényhatósági bizottság, mely a hatósági jogokat a vármegye nevében gyakorolja, — mint előzetesen már jeleztük, — a holnapi napon délelőtt kilencz órakor rendkívüli közgyűlésre űl össze. A közgyűlés meghívója és tárgysorozata, — mely utóbbi a rendkívüli ülések szokott keretét ezúttal meghaladja, — törvényes rendelkezéseink értelmében előzetesen meg- hirdettetett, s miután a tegnapi napon meg tartott állandó választmányi ülés a közgyűlés anyagát már letárgyalta, s azt szabályszerű javaslatokkal ellátta, módunkban van a jelentősebb ügyekkel érdemük szerint bővebben foglalkozni. Első helyen jelentőségénél és fontos közforgalmi vonatkozásánál fogva az 1901 — 1908. évi közúti költségvetésről és ezzel kapcsolatosan a közúti építkezések czéljaira szükséges kölcsönről kell megemlékeznünk, mint a melyek éppen fontosságuknál fogva egyik indító okát képezték annak, hogy rendkívüli közgyűlés hivatott egybe. Mint az tudott dolog, a vármegye az 1907—1908. évi közúti költségvetését még a múlt őszi közgyűlésén egybeállitotta, s ugyanekkor felülbírálás végett felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez, a ki is azt és az ezzel kapcsolatos közgyűlési határozatokat észrevételeivel ellátva újbóli tárgyalás végett leküldötte a vármegyéhez. Ilyen körülmények között a közúti költségvetés újbóli tárgyalása folyamán tanácskozás alá kerülnek egyes olyan törvényhatósági határozatok is, melyeknek rendelkezései a költségelőirányzat bevételi és szükségleti részeinek alakulására lényeges befő lyást gyakorolnak, s az előirányzattal oly szoros kapcsolatban vannak, hogy az azok érdemeiben való döntés a költség előirányzat megállapithatásának előfeltételét képezik. A kormányhatósági észrevételek ezúttal az államépitészeti hivatal szakértői véleményével ellátva kerülnek a törvényhatóság elé, mely alkalommal az említett miniszteri rendelet végrehajtása és illetőleg az abban foglaltakra vonatkozó — itt terjedelmük miatt nem közölhető — javaslatokkal lesz alkalma foglalkoznia a rendkívüli közgyűlésnek. E helyütt csupán a közúti építkezésekre szükséges 700000 koronás újabb vármegyei kölcsönre teszünk kitérést. Az ajánlat-tételre felhívott pénzintézetek közül ugyanis csak • egy tett ajánlatot, ezen ajánlat szerint is azonban a kölcsön oly súlyos feltételek mellett nyujtatoék (amortisatiős kölcsön 96 árfolyam mellett 50 évre: évi 5.45, 60 évre: évi 5.22 törlesztési hányaddal, folyószámla alakban pedig az osztrák magyar bank mindenkori rendes váltó kamatánál 1 és fél százalékkal magasabb kamat mellett) a melyet elfogadni bajos dolog. A választmány javaslata tehát az, hogy a vármegye a már jogerősen elhatározott közúti építkezések foganatosithatása érdekéből szükséges összegek fedezetéről másként gondoskodjék. Nem engedhető ugyanis meg, hogy a törvényhatóság, anyagi érdekeinek nagy sérelmére felettébb drága- és főként hosszú lejáratú kölcsönökkel köttessék le és a szó szoros értelmében megbénittassék a vármegyei útalap ereje. Köztudomású tény, hogy a vármegyének tekintélyes alapjai vannak. Ott van a községi jegyzői nyugdíj alap, a vármegyei nyugdij alap, a báró Wodiáner és Mikó, a közszükségleti alapok, melyek mind meganyi tekintélyes összegekkel rendelkeznek. A közgyűlés elé kerülő javaslat tehát az, hogy a kölcsön ezekből az alapokból vétessék fel. Ez által a törvényhatóság megterhelése tetemesen kisebb, mert ezen alapok kamatlábai előnyösebbek a hosszú lejáratú nagyobb kölcsönök amortisatioinál, másrészt viszont ez által a kérdéses alapok is nagyobb jövedelemhez jutnak, mert a kölcsön veendő összegekért, a melyek most 4 és fél %-al gyümölcsözhetnek, a vármegye a kölcsönt nyújtó alapoknak 5 °/0 kamatot fizetne. Ez által nincs kizárva az sem, hogy a kölcsönök a közúti alap tehetségéhez képest bármikor veszteség néJkül visszatérithetők lesznek. Egy másik kiváló jelentőségű és a vármegye háztartását érdeklő közgyűlési tárgy lesz a vármegye 1907. évi közigazgatási árva és gyámhatósági kiadásairól és azok fedezéséről egybeállitott s még az 1906. évi október hó 9-én tartott bizottsági közgyűlés által megállapított költségvetés, melyet az 1904. évi x törvényczikk figyelembe vételével a belügyminiszter részletesen felülvizsgálat alá vett, s ennek eredményéhez képest arra észrevételeit megtette. Ezek az észrevételek, — tekintetbe véve, hogy a költségvetésnek úgy egyes tételei, mint annak általános összeállítása azok által jelentékeny mérvben érintve van — szükségessé tették, hogy a költségvetés újabb átdolgozásában ismételten letárgyaltassék a közgyűlés egyeteme által. A kormányhatósági kifogásokat tekintve ugyanis első sorban a közigazgatás menetének akadálytalan biztosítása érdekéből elfo-^-ra-d.1 le-^elelr. Két hétig latolgattam: belefogjak-e az aradi levelekbe vagy sem? A téma nem háladatlan, az bizonyos; akarat sem hiányzik, de meg az adott szó is kötelez ; csak a phizika, meg a ma- thematika akadékoskodik. A kiszabott sablonos munka akkora mező ; a sik, ter-mertan úgy elnyeli az egymás utáni órákat, hogy csak a késő este vet ki belőle. Ekkor meg jól esik a pihenés, az erőgyűjtés ... de szükséges is. így biz a tapasztaltaknak papírra tevése elmaradt — rr.indezideig. De kalkulálni kezdtem : a hét egy napjának egy órája, se nem oszt, se nem szoroz. Hetenként negyvenkilencz óra, vagy ötven . . . igen mindegy. Lebillent a serpenyő, hogy lesz-e benne köszönet ... az — a direktorként — megint más lapra tartozik. Azt — mintegy megnyugtatásként —, előre is kijelentem, hogy nem szándékozom sem hiperbolákkal, sem parabolákkal foglalkozni; hogy ez mennyire sikerül, azt majd a jövö mutatja meg. Az utazást, mint nem kellemes; az ismerkedést, mint felületes dolgot elhagyom . . . Bizonyos elfogultsággal léptem a magyar golgota szent földjére. A nagy méretű Andrássy- ut, mely 48-ban keverve itta a magyar és horvát vért, előkelő, impozáns épületeivel meglepett. Az arad-csanádi vasutak palotája, mellette az uj városháza diszes parkjával, utánna a megyeháza, majd túloldalon a minoriták kupolás temploma. . . mind, mind kimagasló díszei Aradnak. A téli színház mögött Zala szabadságszobra a 13 vértanú domborművű képével, nemcsak Aradnak, de jgész Magyarországnak egyik legszebb szobra. A második benyomás, melyet Aradon érzünk — a drágaság. Ez ugyan ma már mindenütt van, de ily magasra a hullámai még a fővárosban sem csapnak. Eddig azt hittem, hogy ebben is Gyula vezet, (nemcsak a pótadóban) de nem .. . a pálma Aradé. Arkhimédesi. csavarokkal kezelik a pácienst, különösen meglepő, szép sikerrel a kimérők. Gúzsba tekerik, kisrófolják belőlük az utolsó piczulát is. A kosztolás maholnap művészetté fejlődik. Közeljövőben a medium már kap egy mikroszkópot; nagy szakértelemmel felállítja a talppontot, meghatározza az irányvonalat s nehány diagnális és czentrifugális mérés után megkeresi a tányérjában, levő, állítólagos borjú vésést, továbbá a szalvéta rnellé tett s az idők folyamán át kérlelhetetlen következetességgel fogyó pék-kiflit. De még ez hagyján ! Ezután jön az igazi művészet : hogy lehet azzal jól lakni és kifizetni. No, de nagy mester az élet; majd csak beletörődünk valahogy ... I_ja.pia.rLle mai száma IO old.al. Egy érdekes emberrel is összehozott az első nap. Már csak kiírom a nevét, ha megharagszik is: Pruzainszky István. Úgy a nagykorúság határánál álló tagbaszakadt, szálas ember. Mikor majd itt-ott megakad a toliam, vagy megbikacsolja magát, előrántom ezt az én emberemet: a légionáriust. Igen . . . igen, ott szolgált ö is a franczia zászló alatt — a legsötétebb Szaharában. Van róla pecsétje is. A franczia kormány adott neki merített papírra . . . nyáron akár takarónak használja. Egy két beduin, meg arab adott a feje tetejére. Akkora helyen, mint a hajdani kétforintos, a koponyájából hiányzik a csontfal; kiszakította egy arab golyó. Úgy látszik ott a vér lüktetése, mint a csecsemőknél-, s ez a mélyedés még határolva van három handzsár vágással. Oly dokumentum ez, mely előtt mindenki kalapot emelhet. Az a hat nyelv sem utolsó dolog, melyet folyékonyan beszél. Ha úgy néha-néha közrekaphatjuk s regéli, regéli azokat a mesébe illő dolgokat, melyeknek egy légionárius ki van téve . . . azokat az eseteket, melyeket ő maga is keresztül élt ............. megborz ong a hátunk . . . Napokon keresztül elhallgatnám. Sokat élt, sokat tapasztalt ... de sokat is szenvedett. Majd úgy, a levelem fűszeréül, néha-néha egy-egy epizódját a papírra teszem. Eli. r
