Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-07 / 27. szám

8 BÉKÉS 1907. julius 7. T. Pogány Janka ("az anyós) kitünően túlzás nélkül személyesítve, művésziesen produkálta a saját és gyer­mekei házi szentélyét éberen őrző anyós szerepét. Csokrot is kapott a közönségtől. Tábori Fridának ez este gyengébb sikere volt, nem tudta szerepét s igy vontatott volt a második felvonás. Ének szá­maiból igy is kicsillogott a tűz. Ebben a szerep­ben Haraszti Miczi volt eddig a legjobb a sok kö­zött, akik nálunk ezt a szerepet játszották. Yank J. (inas) valósággal excellált. Tombolt a közönség, vala­hányszor kaczagott. Közgazdaság. A gyulai honvédgyalogezred Gyula s Jászbe rény állomásain elhelyezett honvédcsapata számára folyó évi szeptember hó 1-től jövő évi augusztus hó végéig szükséges termény- és anyagjárandósági czikkek szállításának biztosítása végett folyó hó 17-én zárt Írásbeli ajánlat utján versenytárgyalás lesz Gyulán az ezredirodában, ahol a feltételek addig is megtekinthetők. A gyulai épitö iparosok szövetségének alap­szabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A Gyulavidéki vasút vonalain a forgalom jú­nius havában a következőképen alakult: Elszállit- tatott: 12547 személy, utána bevétel 4640 korona, 3,802.000 kg. teheráru, utána bevétel 6009 korona, összesen 10.649 korona. Megnyitás óta: 71668 sze­mély után bevétel 26,595 korona, 30,016.000 kg. teheráru után bevétel 58,243 korona, összesen 84,838 korona. A vasútnak tulajdonképeni szállítási campagueja azonban csak most fog kezdődni augusz­tus hótól deczemberig. Eddig bejelentetett szállí­tásra erre az időre 2500 normal-waggon cukorrépa 2500 waggon tűzifa, 1000 waggon műfa, 500 waggon gabona és más egyéb úgy, hogy mindezek elszállí­tására a vasútnak jelenlegi kocsiparkja is csekély­nek bizonyult a részvénytársaság legutóbbi igazga­tósági ülésén elhatározta a már meglevő 118 kocsi­ján kivül még 30 kocsinak a sürgős beszerzését. Állomás kibővítés. Megemlékeztünk már róla, hogy a békésföldvári állomás kibővítésének hely­színi tárgyalása, minthogy az első tárgyaláson a község képviseletében nem jelent meg senki, a múlt héten tartatott meg újból dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt. Igen érdekes, hogy a Békés község képviseletében megjelent előljárósági tagok a község nevében jegyzőkönyvbe vétették azt a kérelmet, hogy a Budapest—békéscsabai fővonal Mezöberónytől ne Békésföldváron, hanem Békésen keresztül vezettessék, a mire nézve a község kép­viselőtestületétől az elöljáróknak utasításuk volt Ezt a kérelmét különben a község külön is elő fogja terjeszteni a kereskedelmi miniszternél, aki­hez küldöttséget meneszt. Újabb munkásegylet felfüggesztés. A lehető legélénkebben és e mellett szomorú jelenség gya­nánt illusztrálja a munkás egyletek vezetőségének könnyelmű pénzkezelését ama napirenden le?ő tény, hogy a hatóságok lépten nyomon kénytelenek fel­függeszteni egy-egy munkásegyletet ténykedésében. Legutóbb a czipész iparosok szövetségének gyulai helyi csoportja ellen folyt vizsgálat ez irányban, melynek eredményeként azután a felmerült pénz­tári hiányok folytán a nevezett helyi csoport mű­ködése hatóságilag felfüggesztetett, 8 a vizsgálati iratok a fenforogni látszó hűtlen pénzkezelés miatt a bírósághoz áttétettek. Gyümölcsfaiskola Békéscsabán. Békéscsaba község azzal a kérelemmel fordult a földmivelés- ügyi miniszterhez, hogy a községet egy nagyobb kiterjedésű gyümölcsfaiskola létesítésében támogassa. A földmivelésügyi miniszter felülvizsgálván Kozáki Jenő békéscsabai földmivesiskolai kertésztanitó által készített üzemtervet azt helyesnek találta s igy hajlandónak nyilatkozott a felállítandó községi fa­iskola részére szükséges vadcsemetéket, anyafákat és oltóve8szöket ingyen kiszolgáltatni, csupán a csomagolási és szállítási költségek megtérítését kívánja. Az aratás és munkásviszonyok. Az elmúlt hé­ten jóllehet nem is egyszerre, de mondhatni álta­lánosságban mindenütt kezdetét vette az általános aratás, a kalászosok vágása. A legközelebbről ér­dekelt gazda épugy, mint az a munkás, aki ebbe az időszakba kell, hogy megkeresse jó időre kenye­rét, már tisztában van a termés eredményekkel s azzal, hogy mit remélhet az elmúlt gazdasági év munkájától és mit várhat az aratásra szóló szerző­désben kialkudott ellenszolgáltatásoktól. Tagadha­tatlan, hogy az előző év terméseredményeihez a mostani korántsem hasonlítható, azonban elvitáz- hatatlan az is, hogy a múlt évben tapasztalt nagy munkáskereslet is csökkent s a rendkívüli eredmé­nyek által teremtett tavalyi rendkívüli viszonyok, az idén az egész vonalon consolidálódtak. Alig volt ugyanis az utóbbi napokban olyan gazda, ide nem értve természetesen a kisebb birtokosokat, aki már biztosítva nem lett volna az aratásra abban a te­kintetben, hogy termése letakaritására normális ára­kon megfelelő munkaerőt kap. Sőt megtörtént né­mely helyen az is, hogy munkásfelesleg mutatko­zott s voltak olyan aratók, akik helyben nem is kaptak nyári munkát, mely okból vidékre szerződ­tek. Megbízható adatok szerint például Békéscsa­bán több száz munkáskéz, ezenkívül az orosházi járás kisebb községeiben, azután Békésen, Gyoraán, Dobozon több munkás maradt szerződés nélkül, a kik valamennyien most már nem is nyerhetnek az aratásra itt Békósmegyében alkalmaztatást. Ezek a körülmények, melyek a tavalyihoz viszonyított je­lenleg normálisab termés eredményekkel természe­tesen ok és okozati összefüggésben vannak, létesí­tették azt a nyugalmat, mely Bókésvármegyében az aratási munkálatokat oly erősen jellemzi. 8eho! a munkás elégületlenségnek, annálkevésbbó az arató­sztrájknak még oeak nyomai sem mutatkoznak. — Szóval az aratás kedvező jelekkel indult meg s az idei gazdasági óv eredményével, ha kevés kivétel­lel is, meglehet elégedve a gazda, biztosítva lát­hatja magát a gazdasági munkás is, kik közül a követelőbb elemek is leszállították igényeiket s re­mélhetőleg az aratás egész ideje alatt mérsékelni fogják túlzott kívánságaikat. Az uj betegsegélyző törvény. A szocziálpolitikai törvényjavaslatoknak so­rozatát a kormány tudvalevőleg az ipari és keres­kedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére szóló törvénnyel kezdette meg. Hosszas tárgyalás után sikerült is az úgy a munkaadók, mint az alkalmazottak részéről kifogásolt törvényt tető alá hozni, de a végrehajtás körül oly sok nehézség merült fel, hogy a julius elsején való életbeléptetés aligha nem hónapokig tartó kése­delmet fog szenvedni. A törvényjavaslatban kontemplált állami mun- kásbiztositási hivatalt felállította már a kereske­delmi kormány, de a végrehajtáshoz szükséges egyéb intézkedéseket még nem tette meg. Ennek a következménye azután, hogy Békésvármegyében is bizonytalan ideig működhetnek még azok a be­tegsegélyző pénztárak, amelyeknek a törvény élet­beléptetésével a gyulai kei üIéti betegsegélyző pénz­tárba kell beolvadniok. Az eddig működő egy­letek felszámolásánál, feloszlatásánál, úgyszintén a biztosított tagok és a fenmaradt vagyon átvéte­lénél s a vagyonrészletek mikénti kezelésénél és felhasználásánál követendő eljárást az állami mun- kásbiztositási hivatal állapítja meg, amelynek fel­állításáról Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter; az alábbi rendeletet adta ki : Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-czikk, amely folyó évi julius hó 1-ón lép életbe, 168. §-ában állami munkásbizto- sitási hivatalt létesít. Az idézett törvényezikk a kihágási ügyekben való harmadfokú bíráskodáson és a törvényben külön meghatározott végrehajtási intézkedéseken kivül, a munkásbiztositó pénztárak felügyeletével és ellenőrzésével, valamint a munkásbiztositási ügy központi vezetésével járó mindazt a teendőt, me lyet az 1891. évi XIV. t.-czikk alapján a betegség esetére való biztosítást illetőleg, eddig a kereske­delemügyi m. kir. miniszter gyakorolt, úgyszintén a betegség és baleset esetére való biztosításból folyó segélyezési és kártalanítási vitás kérdések­ben másod- és végsőfokban való végérvényes bí­ráskodást a nevezett hivatal hatáskörébe utalja. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel végett és a területén működő betegsegélyző pénztárakkal való közlés és a szokásos közhirrététel végett azzal értesítem, hogy az említett időponttól kezdve, a kihágási ügyeken kivül, a munkásoknak betegség vagy baleset esetére való biztosítására vonatkozó mindazok az ügyek, melyek eddig a vezetésem alatt álló minisztérium hatáskörébe tartoztak, a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalhoz lesznek felter- jesztendők. Végül tekintettel az 1907. évi XIX. t.-cz. 195. §-ára, az állami munkásbiztositási hivatalnak tör­vényben reá ruházott nagyjelentőségű szocziálpoli­tikai és humanitárius feladataiban való hathatós támogatását a törvényhatóságnak külön és melegen ügyeimébe ajánlom. Kossuth. A békósmegyei gazdasági egyesület választmányi Ülése. A békésmegyei gazdasági egyesület igazgató- választmánya junius 26-án ülést tartott, amelyen számos gazdaságilag fontos ügyet intézett el. Beli- czey Géza elnöklete alatt jelen voltak az ülésen i báró dr. Drechsel Gyula, Kállay Ödön, v. Szabó János, Wagner Ferencz, Kociszky Mihály, Banner Béla, Fejér Imre, Erdélyi László, Morvay Mihály, Pfeiffer István, Mázor Pál. Beliczey Géza, miután megnyitó beszédben üdvözölte a megjelenteket, megtette az elnöki előterjesztéseket. így bejelen­tette, hogy az egylet által Szarvason rendezendő állatkiállitásra nézve immár minden intézkedés meg­történt. Be is mutatta a kiállítás programmját, melyet az egyesület helybenhagyott. Jelentette, hogy az egyesület ismét nagyobb számú dunántúli, bony­hádi fajmarbát osztott ki tagjai között. Végül el­mondta, hogy elnökség felhívta a vármegye vala­mennyi községét: tegyenek lépéseket a kormánynál kenderáztató felállításáért s egyben maga az elnök­ség is mindent elkövet, hogy a minisztérium a községek ebbeli kérelmeit kedvezően intézze el. — Eddig öt község jelentette be, hogy óhajtja a ken- deráztatót, tizenöt nem reflektál rá, nyolez még nem nyilatkozott. Ezen elnöki előterjesztések után, tár­gyalták a földmivelésügyi miniszter azon leiratát, amelyben a mezőgazdasági érdekképviselet ügyére vonatkozólag 12 pontban választ kér. A választmány erre nézve mindenben csatlakozott az O. M. G. E. álláspontjához, kivéve az első pontot, melyet oda módosiiott, hogy oly vármegyékben, hol a gazda­sági egyletek régebb idő óta sikerrel mükoduek, ezek maguk lehessenek önálló kamarákká. Az O. M. G. E. megkeresését, amelyben munkásügyi al­bizottságok alakítását kívánja, kiadták a közgazda- sági szakosztálynak bővebb tanulmányozás végett. Elhatározta a választmány, hogy az egyesület tag­jaival csoportos kirándulást rendez a pécsi kiállí­tásra. Indulás szeptember 1-én ; a választmány ez utón is felhívja a gazdákat, hogy akik résztvenni óhajtanak, augusztus 20-ig jelentkezzenek, hogy mérsékelt áru vasúti jegyekről s az elszállásolásról kellő időben történhessek gondoskodás. — A Pécsett szept. 5-en megnyíló mezőgazdasági kongresszuson az egylet az elnökkel és titkárral képviselteti ma­gát; óhajtandó volna azonban, ha ezen is minél több gazda megjelenne. Az egylet alapítványi helye a csabai földmivesiskolában megüresedett. Ezúton is felhívja a választmány azon gazdákat, kiknek 17 évet betöltött fiuk vau, hogyha ezt felvetetni akarják, pályázatukat mielőbb adjak be. Melléklendők: szü­letési bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, szülői beleegyezés és bizonyítvány arról, hogy a fiú ma­gyarul írni olvasni tud. Végre a választmány a leg­nagyobb készseggel megszavazott hat heti szabad­ságot Pfeiffer István titkárnak, aki olyan ritka ügy­buzgalmat tanúsított hivatalában, hogy hét évi hivataloskodása alatt egyszer sem vett igénybe szabadságidőt.

Next

/
Thumbnails
Contents