Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

1907. január 20.

BÉKÉS

7

a legélvezetesebb művészetnek nézünk elébe. Zöldi Mártont különben szoros kötelékek fűzik a vármegyéhez, Békéscsaba szülötte. — A müvészest iránt jnegyeszerte általános az érdeklődés s a gazdag műsor nagyon sokakat fog vonzani az estélyen való részvételre. — A konczert után a békésvármegyei kaszinóban fog egymásnak találkát adni a vármegye intelligens közönségé, ahol a müvészcsalád is meg fog jelenni s a fiatalság a kaszinó nagytermében bizonyára tánczra fog perdülni Ez az estély lesz a farsang legtöbb műélvezetet nyújtó s amellett bizonyára egyik legkedélyesebb estélye.

A katholikus kör s az izr. nőegylet hangversenyei is készülőben vannak, az előbbi a kör díszes helyiségeiben, az utóbbi a népkerti pavillon- ban fog megtartatni. Közelebbi részletekről ezután lesz még szó.

Ma este pedig Halifax hívei szándékoznak, — ha jó lesz a jég, — valamelyes jégbálat tartani. Sport körökben ugyanis közóhajt képez, hogy a rendes korcsolyázók egy este, mondjuk 8 órától kezdődoleg, természetesen csakis a felnőttek, — ösz- szejöjjenek s villanyfény, esetleg zene mellett, — korcsolya-estélyt rendezzenek. A vezetőség részéről a szándék pártolásra találván, nehogy az idő jobbra fordultával a jég elolvadjon s a sport-estély befagyjon, ma este a legalkalmasabb idő annak megtartására.

A jégen egyébként igen vig az élet úgy a kisebb, (a tanuló ifjúság), mint nagyobb körökben. A Ferentzy-sarkán álló ákáczfa száraz ágai közűi előtűnő kék-fehér zászlócska jelzi, hogy jó a jég. Igaz, hogy ezt a kis zászlót valami alkalmasabb helyre, egy külön jelzőoszlopra is lehetne tenni, mert igy az idegen ember el nem fogja tudni gondolni, hogy hogy került a fára a zászló s miért van ott, na de nekünk gyulaiaknak, akik tudjuk, hogy miért van ott, jó az igy is. Tehát csak le a jégre !!!

— SS —óKözgazdaság.

Uj gazdasági tudósító, a földmivelésügyi miniszter a szeghalmi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel Karácsonyi János körösladányi lakost bízta meg.

Orosházi—gyopárosi motorjáratok. A kereskedelmi miniszter értesítette Orosháza község közönségét, hogy ama kérelmet, mely szerint Orosháza és Gyopáros között a motorjáratok szaporit- tas8anak, teljesíthetőnek nem találta, mert oly sürü motorforgalom indokolatlan bevezetése sem az érdekelt helyi érdekű vasút, sem az államvasutak gazdasági érdekeivel össze nem egyez ethető. Azonban Orosháza és Gádoros község a jelenlegi vonatokon kivül naponta egy a kora délutáni, vasárnap és ünnepnapokon ezenfelül egy motoros vonat pár forgalomba vezetését kilátásba helyezte. A várócsarnok létesítését elrendelte.

Ménvásárlás Hogy milyen gondot fordítanak nálunk a lótenyésztésre és mennyire jövedelmező bizonyság rá azon körülmény, hogy vidékről szakemberek tanácsára hozzánk jönnek méneket vásárolni. A napokban Kerek aradm. község elöljárósága Szarvason Borgulya Győrtől 1 mént 1100 K.-órt, Eüzesgyarmat elöljárósága pedig Vaikovszky Mihály bírótól egy mént 1050 koronáért ifj. Zima Páltól 1010 koronáért vásárolt. Szo’gáljon ez eset is buzdításul gazdáinknak.

Szarvasmarha tenyésztésünk. A régóta megindult mozgalomnak, mely a szarvasmarha-faj tenyésztés tekintetében a vármegye viszonyaihoz inkább alkalmasabb áttérés elérését czélozta, most már van némi eredménye. Ugyanis a földmivelés ügyi miniszter leiratban értesítette a vármegye közönségét, hogy nincs észrevétele a szarvasmarha juhtenyésztésről szóló vármegyei szabályrendelet oly értelmű módosítása ollen, mely szerint a vármegye a piros tarka hegyi fajtájú szarvasmarha tenyésztés kerületébe osztassák be. A leirat foly tán a szabályrendelet ide vágó intézkedése a log- közelebbi vármegyei közgyűlésén, minden valószínűség szerint ilyen értelemben fog módosíttatni.

Szabályrendelet

az ökörjárási és árendási zsellérföldek továbbeladása tárgyában.

1. §. G.yulaváros képviselőtestülete hálával emlékezik meg Ő Nagyméltósága gr. Almássy Kálmánná szül. Wenckheim Mária grófnő azon fényéről, hogy azon czélból minket, Gyulaváros szegény zselléreit, állandóan földbirtokhoz juttassa s ez által azoknak sanyarú anyagi helyzetén segítsen s lehetővé tegye azt, hogy itt a haza földjén nyerjenek minél nagyobb boldogulást, áldozatkészen a forgalmi értéken jóval alul bocsájtotta Gyulaváros tulajdonába az árendásban és ökörjárásban levő földbirtokát és kimondja, hogy az ökörjárás és árendásban levő s özv. gr. Almássy Kálmánné szül. Wenckheim Mária grófnőtől vett s részben szántóföldekként, részben munkásházakként szegény zselléreknek tovább eladott ingatlanok mindig és kizárólag zsellórkézen tartandók meg.

2. §. Zsellérnek tekintetik jelen szabályrendelet értelmében mindazon olyan mezőgazdasági munkás és iparos, kinek földbirtoka vagy egyáltalán nincsen, vagy csupán lakóháza van és sem földbirtokából, sem házbérjövedelméből, sem általában ingó vagyonából nem élvez oly jövedelmet, hogy saját munkája nélkül is megélhetne.

3. Ezen ingatlanok Gyulaváros beleegyezése nélkül el nem idegeníthetők és meg nem terhelhetők.

Elidegenítés esetén a zsellérek a következő sorrendben fogadandók el vevők gyanánt:

a) ingatlannal nem biró mezőgazdasági munkás és iparos;

b) csak házzal biró mezőgazdasági munkás és iparos.

A mezőgazdasági munkások az iparosokkal szemben elsőbbséggel bírnak s azok felett előnyben részesitendők. í

Töhb egyenlően jogosult között sorshúzás dönt.

4. §. Gyulavárosának ezen ingatlanokra, ha azok mindenkori tulajdonosaik által áruba bocsájtat- náuak, elővételi joga van, amely legfeljebb az első vevők által fizetett vételár és a netán eszközölt beruházások értéke erejéig terjedhető vételárért gyakorolható.

Ezen elővételi jog a város részéről csak azon esetben vehető igénybe, ha a birtok áruba bocsáj- tása alkalmából a 2. és 3. §-ban meghatározott zsellér vevőként nem jelentkezik.

Az ily módon visszavásárolt ingatlant Gyulavárosa a visszavásárlási ár ás visszavásárlási mindennemű költségekért pl. illeték, átiratási költség etc. mint eladási árért a vevőként jelentkezett zsellérnek újból eladni tartozik.

5. §. Ezen ingatlanok mindenkori tulajdonosai a kölcsön nyert vételárat és házépítési költséget pontosan tartoznak törleszteni. Ha ezt elmulasztják, jogosult Gyulavárosa az ingatlanokat tőllük a már lefizetett vételár—tőke—hányad s a munkásházaknál a lakásépítési költség és telek árában lefizetett tőkehányada visszafizetése ellenében visszavenni. Az ily módon visszavett ingatlant az előző pont értelmében Gyula városa újból eladni tartozik.

Ha az ingatlanok és munkásházak értéke az eredeti vételárhoz és lakásépítési költséghez képest netán csökkenést mutatna, ez esetben csak a kifizetett vételár töke—hányad, illetve lakásépítési költség és telek vételár-hányadnak a csökkenés aránya szerint kiszámított részét igényelhetik.

törvényhatóság határozata pedig a m. kir. Földművelésügyi Ministerhez felebbezhetők.

Felebbezésr.ek minden esetben csakis birtokon kivül van helye.

N y i 111 é r.

E rovat alatt köröttekért nem vállal felelősséget a s/.erkeäztöseg.

Pcáo7Qrfiirrln BUDAPESTEN- Nyári és usaszariliruo téli gyógyhely, a magyar

■■ irgalmasrend tnlajdona. — Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők, uszodák, török, kő és márványfürdök; hőlég, szénsavas és villamosviz fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak.

Prospektust ingyen és bérmentve küld 25 1-16 Az igazgatóság.

Messaline - Radium - Louisine - Taffet

és „Henneberg“- selyem 60 kr.-tol feljebb, bérmentve és vámmentesen.

Minta postafordultával.

Megrendelések bármely nyelven intézendők :

an Seiflenfabrit Henneberg ill Zürich. 1

Kossuth rumnak nincsen párja,

Magyar issza, magyar gyártja,

Eredeti I literes y2 és 1/4 315 2-3

Literes palaczkokban kizárólag kapható: Zuzmann Jánosnál Gyulán. 0

Törvényszéki csarnok.

Urbán Adolf nagyváradi kir. ítélőtáblái bírót, aki a 80-as években, — mint a gyulai kir. törvényszék bírája, — városunk társaséletének családjával együtt közkedveltségben álló tagja volt, rég megérdemelt szép kitüntetés érte. O Felsége a király, a nagyváradi kir. Ítélőtáblánál való meghagyás mellett, kúriai bíróvá nevezte ki. — Urbán Adolf egyike volt az elsőknek a gyulai kir. törvényszék bírói karát dicsérő ama jelentékeny névsorban, akik a gyulai kir. törvényszéktől a nagyváradi kir. Ítélőtáblához kerültek. Őt már 1888-ban kisegítő táblai bírónak vitték fel a budapesti kir. ítélőtáblához, majd a kir. táblák deczentralizácziója következtében, Nagyváradon szervezett Ítélőtáblához valóságos táblai bírónak nevezték ki 1890-ben. Ez idő óta, 16 éve működik a nagyváradi táblánál, mint a büntető tanács elnöke s úgy hivatalában, széles körű jogászi tudásával, szorgalmával, mint emberszerető, kedves, jó szivével és kedves egyéniségével Nagyvárad előkelő társaséletében is tekintélyes pozic/.iót. szerzett, líinevezéso általános megelégedést és örömet keltett Nagyváradon s nálunk a szomszédos Gyulán is igen sok jó barát, ismerős és tisztelő örül a megérdemelt szép kitüntetésnek.

Az 1907. év munkarendje. A gyulai királyi törvényszék elnöke Novák Kamii most tette fel azt az beosztást, mely. az egyes bíráknak munkakörét határozza meg. E beosztás szerint lényegesebb változás nem történt a bírói munkakörben, ami az alábbiakból is kitűnik :

6. §. Az elidegenítés és megterhelés megengedésének kérdésében a városi tanács, az elővételi jog gyakorlása és az ingatlanoknak a vételár, illetve a lakásépítési költség kölcsön pontos törlesztésének elmulasztása miatt leendő visszavétele kérdésében a képviselőtestület határoz.

Úgy a tanács, mint a képviselőtestület tartozik határozathozatal előtt a gr. Almássy-féle sarkadi stb. hitbizományt előlegesen értesíteni.

A telekkönyvi átíráshoz szükséges elidegenítési és megterhelési engedélyeket a tanács adja ki.

7. § A tanács határozata Békésvármegye alispánjához, az alispán határozata a M. kir. Földművelésügyi Ministerhez ; a kép viselőtestület határozata Békósvármegye Törvényhatósági Bizottságához, a

Novák Kamill királyi törvényszéki elnök ügykörébe tartoznak: közpolgári, váltó és kereskedelmi perek. Ezenkívül a felülvizsgálati ügyek ellátására hivatott tanácsnak is az elnöke.

Yáradi Szakntáry Arisztid kir. Ítélő táblai biró a bűnvádi főtárgyalások, a bűnvádi fellebbviteli főtárgyalások és az esküdtbirósági főtárgyalásoknak az elnöke.

Nyisztor Adorján dr., törvényszéki biró a sommás felebbezési tárgyalások nyilvános üléseinek eluöke.

Bulla Antal törvényszéki biró a közpolgári perek és a birtok rendezést ügyek előadója.

Hubay Lajos törvényszéki biró a vádtanácsi ülések elnöke és a bűnvádi ügyek eiőadója.