Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-23 / 25. szám
i környékén levő szanatóriumok valamennyien a síkságon épültek és az azokban elért gyógyeredmé- nyek éppen oly jók, mint a hegyvidéken épült szanatóriumoké. A József szanatórium fekvése ebből a szempontból kifogástalannak mondható. Távol a város zajától, legalább egy kilométernyire távol az országuttól, kelet, nyugat és északfelől hatalmas lombos erdő által övezve, alig egy kilométernyire a nagy uradalmi és a kies város erdőtől, levegője majdnem teljesen pormentesnek mondható, a levegőnek állandóan frissen tartásáról pedig a telep mellett elfolyó Körözs-vize gondoskodik. A hatalmas erdőségek azonban nem csak a por ellen védik, hanem a szelek ellen is, ha az ember végig megy az akáczoktól övezett s a telephez vezető sarkadi országúton s innen letér az intézet által épített műútra, azonnal szembetűnik a levegő áramlásában való nagy különbség; mig az országúton sokszor bizony elég erős szél sivit végig, a telepen enyhe, kellemes szellő lengedez, A másik tapasztalati tény, mely a József szanatóriumnak az Alföldön való létesítésére jogosultságot adott az, hogy a tüdőbetegek a klimatikus viszonyoknak hirtelen változását nem jól tűrik. A József szanatórium ugyanis az Alföldön épül/e, legnagyobb részt alföldi betegek befogadására számit, akiknek az Alföldről a hegyvidéki szanatóriumokba s a kúra befejezése után ismét a hegyvidékről az Alföldre való hirtelen átmenetei káros is lehet. Az alföldi tüdőbetegek meggyógyulva az alföldi József szanatóriumban s visszatérve otthonukba, a hirtelen klímaváltozás megrázkódtató hatásának nem lesznek kitéve. Egészen másképen áll a dóig a hegyvidéki betegekkel. A zordabb kiimához hozzászokott hegyvidéki beteg ugyanis az Alföldre kerülve, enyhébb klimatikus viszonyok közé kerül s igy a klímaváltozásnak csak kedvező hatását érzi. Visszakerülve otthonába, a szanatóriumi kezelés által megerősödve és megedzve s mivel szervezete otthonának zordabb klimatikus viszonyaihoz amúgy is accomodálva van, az enyhe klímából a zordabb kiimába való átmenetei jól fogja tűrni. Ezt a tapasztalati tényt legjobban igazolja az Európába kerülő s tropikus éghajlathoz szokott négerek sorsa, a kik nálunk majdnem valamennyien tüdővészesek lesznek, mert az enyhe éghajlatból a zordabbra való átmeneteit nem tűrik. Mi zordabb éghajlati viszonyokhoz szokott európaiak pedig tropikus vidékekre küldjük tüdőbetegeinket gyógyulni és mindenki előtt ismeretes, hogy milyen jó eredménynyel. Az intézet több épületcsoportból áll s a telep mellett elhaladó vonatról nézve nyerstégla diszitmé2 __________________________ nyeive l s piros cseréptetőzetével, körülövezve az erdő koszorújától impozáns és elragadó látványt nyújt. Körülbelül a telep közepén van a főépület, melynek rézbádoggal fedett tornya messzire ellátszik. Az egy emeletes főépület földszintjén van a betegfelvételi iroda, rendelőhelyiségek s a vizgyógyintézet, az emeleten a laboratórium s a kápolna. Az összes helyiségek világos falfestésükkel, piros doloment padlójukkal, nagy ablakaikkal, igen barátságos képet nyújtanak. A falak sarkai a könnyebb tisztogatás czél- jából mindenütt levannak kerekítve s a falak maguk ember magasságnyira csillogó zománczfestéssel borítva. A vizgyógyintézet falai teljesen zománczolva vannak s vakítóan fehér és czélszerüen berendezett terem az intézet egyik látványossága. Egy tengelyben a főépülettel, fronttal délfelé van a két beteg pavilon, melyek a főépülettel félkör alakú nyitott fekvőfolyosókkal vannak összekapcsolva, úgy, hogy a két betegpavillon a főépülettel és a fekvőfolyosókkal egy nagy félkört alkot, melynek átmérője kelet-nyugoti irányban van. A beteg- pavillonok is egyemeletes épületek, melyeknek déli pontja előtt fekvő-kúrára szolgáló loggiák vannak, olyképpen megépitve, hogy a mögöttük elhelyezett betegszobák mégis levegősek és napsugarasak. Belépve a betegpavillonba, a tágas közlekedő folyosóra jutunk, mely barátságos bambusz színűre festett szekrényeivel, zománezozott falaival, nagy, a park északi részére néző ablakaival kellemes hatást kelt. Erről a közlekedő folyosóról nyílnak a különböző helyiségek és betegszobák. Maguk a betegszobák valameny- nyien délfelé néznek, tágasak, faluk embermagasság- nyira zománezozott, padlójuk piros doloment, bútoruk halaványsárgára festett, A legtöbb betegszoba 6 ágyas, a földszinten 3, az első emeleten 4. Azonkívül minden egyes betegpaviilonnak keleti, illetve nyugoti szárnyában 2 kétágyas betegszobája van úgy a földszinten, mint az emeleten, melyek közül az egyiknek külön kétágyas fekvőterassza is van. Minden egyes betegpavillon földszintjén tágas, kényelmesen berendezett társalgó van a betegek s azok látogatói számára. A ruhatáron, ápolónő és segédorvos szobáján kívül különösen megemlítést érdemel a közös mosdóhelyiség, ahol minden egyes b e- tegnek különálló fehér, teljesen letompitott sarka parczellán mosdómedenezéje van, fölötte hideg, meleg vízcsappal. A köpet desinficziálására minden be- tegpavillouban külön helyiség van s mindegyikben két gőzdeszinfektor. Az egyik betegpavillon nőbetegek, a másik férfibetegek részére van fenntartva s építésében és berendezésében teljesen egyforma. A főépületben, szemben a főbejárattal, van az _____ __________BÉKÉS________________ ebé dlő benyílója, jobbra ettől a kézmosó. Maga az ebédlőterem hatalmas arányaival, keletnek és nyugatnak néző ablakaival az intézetnek legnagyobb és legszebb helyisége. E mögött van a tálaló, mely észak felé a hatalmas, két tűzhelylyel biró konyhára nyílik. A konyhából jobbra és balra ismét emeletes szárnyépületek vannak, melyeknek keleti részében a nagy gőzdeszinfektor, a mosókonyha, vasalószoba, száritó és lakások, nyugati részében a ruhatár, kam-. rák és személyzeti lakások vannak elhelyezve. A konyha mögött van a gépház külön épülete, hatalmas motoraival s dinamógépeivel. A telep keleti részében, közel a kapuhoz van a kertészlak s a főorvosi lakás, nyugati végpontján az istállóépület a kocsiszínnel. A főépület és a betegpavillonok előtt hatalmas szabad tér van, mely zöldelő pázsitjával, dús növényzetével s fenyőgrudjaival szemgyönyörködtető látványul szolgál a földszinti fekvőfolyosókon kúrázó betegeknek. Az emeleti fekvőfolyosókról a kilátás valóban elragadó. A közelben a Körözs folyót körülvevő töltés zöld pázsitja, távolabb a szántóföldek rengő vetései s még távolabb a gyönyörű városerdő s Gyula városának kimagasló tornyai változatos és szórakoztató képet nyújtanak. Télen is gyönyörű e kép, amikor minden hóval van borítva. A telep északi fele gyönyörű dús erdőből áll s kavicsosai borított park-utaival, a természet által alkotott lugasaival, árnyas, hüs sétahelye lesz a betegeknek. Ahol a természet nem adott elég árnyékot, ott az intézet ültett fákat s szinte 50.000-re megy azoknak a csemetéknek a száma, melyeket az intézet elültetett. Különösen fenyőket telepitett át óriási számban, mindenütt, ahol a park kanyargós utai találkoznak, kies fenyőfa-csoportok gazdagítják a telepnek amúgy is dús flóráját. Az emberek azt mondják, hogy a Lúgos-erdőnél termékenyebb terület széles ez országban alig van s ezért az intézet 30 holdas területből nagy veteményes területet is kihasított, ahol a különböző zőldségnemüek termelésében a munkára alkalmas betegek is közreműködhetnek. Az intézet artézi-kutból nyeri vizét, mely először egy 66 m3-es földalatti medenczébe folyik, innen azután a 24 m. magas s 25 m3 ürtartalmu rezer- voirba lesz felszivattyuzva, a honnan az egész telepre kiterjedő vízvezeték csőhálózatába kerül. A főépület s a betegpavillonok alacsony nyomású gőzfűtési berendezéssel bírnak, olyképpen, hogy minden egyes épületnek külön kazánja van a pin- czében elhelyezve. A kazánok fűtése kokszszal történik, miért is füstnek nyoma sincsen. 1907. junius 23. áll; magas szerepköre és nehéz munkája mellett megyénket soha sem feledte el, millennáris történetéből is a tudós szerénysége mellett az anyaföld iránt érzett benső és mély szeretete árad felénk. Zsilinszky Mihály az egyetlen, ki a történelem művelése mellett a politika nagyobb sikereit is magáénak vallhatta, az egyetemes történelemmel foglalkozik. 1838-ban Békéscsabán született, 1861—78. a szarvasi gimnázium történettanára volt, 1876—87. Gyomát és szülővárosát képviselte a parlamentben, 1889—92. Csongrád- és Zótyomvármegye főispánja, 1895—1905. a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium államtitkára volt, de a munkakör mellett történelmi tanulmányait abba nem hagyta, sőt időnkint visszatért ahhoz a szorosabb munkakörhöz is, melyet Békésvármegye fiának megyéje története adhat. Szarvas története és Haan Békésvármegye oklevéltárának harmadik kötete, megyei tárgyú értekezések, az Egyesület évkönyveiben, a legkisebb köre működésének. Csongrádvármegye millenáris monographiáján át a magyar protestantismus fejlődéséhez jutunk, melyet egyháza hű fiaként kutatott. Szarvasi tanár korában kezdte művelni az egyetemes történelmet is, akadémiai székfoglalóját pedig Lecky egyik müvének lefordítása után a nagy emberek történelmi szerepéről tartotta meg. Márki Sándor 1853-ban Kétegyházán született, 1877. aradi főreáliskolai, 1886. budapesti gimnáziumi, 1888. a budapesti egyetem maigán-, 1892. a kolozsvári egyetem rendes tanára lett. Gyermekkorától kezdve fáradhatatlan munkakedvvel és szellemi energiával dolgozik, talán a legtöbbet ma és a legtávolabb fekvő kérdésekről munkásságának egész folyamán. Első pillanatra nem Írhatnánk előnyére, hogy tanulmányainak tárgyai egymástól is távol esnek, de közelebbről vizsgálva látjuk, hogy azok concen- trikus körökben a magyarság körül helyezkednek el. A legkisebb ilyen kört három pont határozná meg, a szülőföld, melynek nyoma, bár nagy távolságok után, mindig visszatér, Nagyvárad, hol az ifjú képzeletét egy régi kultur- város sikerrel termékenyítette meg és Arad, hol tanárságának egy évtizedét töltötte el, é köré helyezkedik az, melyben Budapest a hazai történelem általánosabb és egységesebb impressiói mellett meghozza a nemzeti haladás állandó diadalát, Kolozsvár pedig annak állandó küzdelmeit. Sarkad története példát ad a legkisebb körre, Nagyváradon egy sereg értekezés, Aradon a megye és város monographiája, Budapesten két királyné élete, Kolozsvárott a szabadság- harcz értékes és minden izében modern tárgyalása született. De ő még egyetemesebb irány felé törekedett. Mélyen a múltba hatolt, mikor a középkori krónikások és a longobardok foglalkoztatták és a távoli jelenbe, mikor a külföldi magyarság történelmi kapcsait tanulmányozta. Ezen a széles mezőn gyűjtötte azokat a benyomásokat, melyek alapján tankönyvet irt az egyetemes történelemről a tanulóknak és bevezetést azokhoz a tanulók tanárainak. Valóban csak itt látjuk és érezzük az ő egyetemességét. E müvei nagy hatással voltak a középiskolai történetoktatás átalakítására, messze kiterjesztvén az egyetemes ismeretek körét és concentrikussá tevén azokat is a nemzet és haza fogalma körül. Végig tekintvén e második csoporton is, annak egy tagját sem találjuk vármegyénkben és ha közönségünk is érzi a szükséget, hogy a történettudomány művelését újra felvegye, kapcsolatot kell keresnie azokkal, kik már művelik, sőt e művelés révén a tudomány díszei lettek, Ha a történettudomány barátainak társasága it életre kel, annak élétrevalóságát is kell biztosítanunk. És ha lesz, inkább legyen az a munka szerény otthona, mely erejében izmosodni, alkotásaiban hatni fog, mint szerepelni vágyóké, kik maguknak külön tisztségeket creáltatnak és az anyagi tőkével az értelmit is estélyekbe ölik, Amerika minden államának van egy kis akadémiája, mely az illető állam értelmi munkásait összegyűjti. Szabad egyének szabad társasága ez, mely a munka révén vagyonra és tekintélyre tett szert, a sikert jutalmazta, a törekvőket egyesítette, népes gyűlések és viták, előkelő szemlék születtek bennök. A mi vármegyéink amazoknál jóval régibb intézmények, társadalmunk történelmi érzéke is nagyobb, ennyi tudományos igyekezet és kiváló férfi után csak a szervezkedés komoly kezdése és a kitartás kívánatos
