Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
6 BÉKÉS 1907. junius 16. De hogy krónikámat el ne nyújtsam nagyon, Rövidebbre fogom a rímet, — fájdalom! . . . És a többiekről, pedig vannak bőven, Meglévőn szorúlva helyben és időben Nehány szóval irok — már előre kérve, — Közölök csak egy is ne duzzogjon érte ! Inkább megígérem itt, e helyütt nyomban, írok még bővebben róluk a szezonban! Tábori Frida és Hevesi Gusztiba, Csupa elevenség, báj és romantika, Simon Mariskának komikuma hódít, Reviczki szépsége rabul ejt, elhódít! Lányi Edit hangja, játéka kiváló, A trikója pedig feszes, testhezálló ! Toronyi Palásti, Fehér, Hajnal, Bérezi, Az isteni Múzsák avatott vitézi! Krasznai, Körmendi, Szende, Vank tatával, A férfiak, s a nők nagy énekkarával, A két kardirigens Rück Károly és Szende, Thália házában mind derék levente, Szóval: Isten hozta valamennyit sorra, Föveget emelek a színész táborra ! S köszöntőm Somogyit, az ősz »tábornokot, «... Hogy ilyen kiváló, jeles gárdát hozott! Regös. Színészet. Baba. Ordenneau bájos muzsikáju, hangulatos, eleven librettóju operettéjének a Babának szombati előadása a sikerültebb operette előadások közé sorozható. A komikum gazdag vénája csillog benne, szövegben, zenében egyaránt, pompás, kaczagtató fordulatok; csillogó toalettek teszik még élvezetesebbe n különben is mulattató darabot. A szereplő nők közül Károlyi Leona (Lancellott novicius), T Pogány Janka (Hii- lárius asszony), Tábori Érida (Alézia) és Simon Mariska (Gudulen komorna) tűntek ki énekükkel, illetve játékukkal, mig a férfiak közül Palásthy (Ri\- lárius), Hajnal (de la Sántreuü gróf), Bérezi (Lar- mois gróf), Szende és Fehér excelláltak. Előadás ösz- szevágó, kerekded volt. A kar precíz dirigálása pedig Rück mestert dicséri. Közönség elég szép számmal volt. Szép Heléna. Vasárnap délután félhelyárakkal Ojfenbach Szép Helénája ment másodszor a szezonban a már ismert szereposztással. A harang. Vasárnap este a »Harang« került színre. Egy magyar darab végre, a mely egyszerű, vonzó mese keretében vitte elénk színpadra a kisboldogasszony- falvi egyszerű nép régi vágyát, t. i. hogy az f falujokban is legyen végre harang, s ne dobszó val hívják templomba vasárnaponként a jámbor hi vöket. Pásztor Árpád a szövegíró fiatal ember ugyan, de erős magyaros zamatu tehetségét darabjának minden sorából kiéreztük s a Milliárdos kisasszony köny- nyiivérfisége és léhasága után igazán csak úgy szív tűk magunkba az akáczvirág illatos tiszta falusi levegőt. A darab muzsikája méltó kiegészítője a szövegnek. A zeneszámokban nincs ugyan valami nagy bőség, valósággal böngészni kell egy egy dalocska után, de akadtunk három zeneszámra, a melyek valódi gyöngyszemek. Ezek közül a Pittypalatty nótát és A biró, a biró, a biró, refrenű dalt Kacsok Pongrácz dr. a János vitéz hírneves szerzője komponálta, mig az Altató dal Buttykay Ákosnak, a szimfóniák egyik nagymesterének leikéből fakadt. A Pittypalatty nóta azonban a maga teljes szépségében a nézőtéren való folytonos nyüzsgés-mozgás, ide-oda járkálás és ajtó nyitogatás miatt nem érvényesülhetett, pedig ez a Harang legszebb énekszáma. A szereplők minden tudásukkal álltak sorompóba a siker érdekében s ennek daczára az előadás egyes részletei kissé vontatottan mentek. Különösen a kortinahuzó iparkodott tőle telhetőleg csökkenteni a darab hatását, s mint az úgy látszik már szokása, mindig korábban engedte le a függönyt, mint kellett volna, megfosztva a publikumot a leghatásosabb részletektől. Felhívjuk erre a körülményre az illetékes egyének figyelmét. Máskülönben Krasznay Benedek tisztelendője és T. Pogány Janka Zsófia, gazdasszonya kabinet alakítás volt. Bérezi határozottan nem bírónak való volt. Egy vékony embert úgy kitömni legalább is istentelenség. Szegény majd belefuladt a sok töltelékbe. Ott van Vank tata, göm bölyü termete valósággal praedestinálja a falusi biró szerepére. Hajnal Györgynek, ennek a különben any nyira intelligens fiatal színésznek nem jutott kellő tér az érvényesülésre, a jegyző szerepében. A darab mulatságos jelenetei közül különösen az iskolás gyerekek jelenetei keltettek zajos derültséget. Ha a számtant nem is tudták, de egymás búbolásához és az iskolából való rendetlen kiözönléshez remekül értettek. A közönség különben kellően élvezte az előadást, csak a karzat volt a régi javíthatatlan. Csodálatos vig népség ez, a legszomorubb jeleneteken is ép úgy kaczag, mintha Bérezi mókáznék mulatta- tására. De hát vasárnap este voltr, ezen minden héten egyszer legalább át kell esni a distingváltabb szinházjáró publikumnak. Közönség, taps, kihívás volt bőven s kijutott az elismerésből Rück Károly karmesternek is. A tolvaj. Hétfőn este a Yigszinház műsorából ez a nagy sikert aratott darab került színre. A darabot Bernstein Henrik írta a »Baccarat« szerzője. A darab problémája igen érdekes. A női fényűzést hozza kapcsolatba a szerelemmel s tárgya az, hogy a nő, csak azért, hogy férjének a szerelmét megtartsa és biztosítsa, őrült fényűzést fejt ki, szebbnél szebb toiletteket szerez s miután nincs pénze, lop, tolvajjá lesz. Tulajdonképen a női fényűzés szertelenségét akarja az iró ostorozni s elrettentő példáját adni, áldozatát bemutatni a fényűzés nagy túlkapásának. A megoldás azonban túlzott és erőltetett. Az életben magában bár a nők legnagyobb része rabja a fényűzésnek, mégis nagyon ritkán fog akadni olyan nő, aki akkor, mikor mivel sincs indo- kolm, mert hisz ezt a férje szereti és imádja, szép és fiatal, lopjon azért, hogy mégjobban tetszők Ez erősen valószínűtlen. Ebben a darabban léptek fel a szezonban először a társulat drámai erői s a kik mindannyian ismerőseink. Az előadás kifogástalan, a Nemzeti Színház nivóján álló volt, különösen ki kell emelnünk E. Kovács Mariskát és loth Eleket. E. Kovács Mariska játszotta a czimszerepet, azzal az isteni tehetséggel, művészi odaadással, ambi- czióval és rutinnal, a melylyel eddig mindenkor fényes sikert aratott. Tóth E'ek szintén legkiválóbb drámai színészeink egyike s fáradhatatlan, aki a szerepét teljesen átérzi, annak él s igy a hatás, melyet játéka vonz maga után, közvetlen, biztos. Ezen az estén is folytonos tetszés kisérte játékukat. Hasonlóan ki kell emelnünk Fehér Gyulár, a ki szemünk láttára izmosodik s művészete mindjobban kidomborodik. Anyai Ilkának ezúttal kisebb szerep jutott, de abból is kicsillogott az ő kiváló drámai ereje, a melyet a maga teljességében nagyobb szerepeinél fogunk élvezni. Igen jó volt, tetszést aratott a másik két szereplő Szarvássy és Körmendy is, eltekintve attól, hogy Körmendy gyengélkedik s ez akadályozta játékában. Szép közönség élvezte a valóban művészeti előadást. Csepűrágók. Kár, hogy a közönség csak félig töltötte meg a színházat, pedig Lois Gaune tartalmas, szép, lyrai részletekben bővelkedő zenéje több pártolást érdé melt volna. Uj oldaláról ismertük meg Tábori/ Fri- dát, ki túlnyomóan lyrai szerepében teljes illúziót tudott kelteni. Először hallottuk Szende Ferenczet, aki kellemes baritonjával megérdemelt hatást keltett Lányi Edith, mint (Marion) Palástliy, mint (Sziporka), Simon Mariska sikerült Küry maszkjában, Fehér Gyula, Hajnal, Krasznai mind igen jól játszottak, derekasan állván meg helyüket a nehezebb ének- részletekben is, A rendezés mintaszerű volt, a zenekar szabatosan és nagybuzgalommal feleld meg rendeltetésének. A tánezos regiment. Kaldeburg Gusztáv és Skovtonnek Richard négy felvonásos vigjátéka ment szerdán este. Kaldeburg az előtt Blumenthal Oszkárral irta darabjait a »Mozgó fényképeket«, »Aranykakas«-t s ezek jobbak is a mostaninál. Mindazonáltal ez estén is elejétől végig jól mulatott a közönség, a mely szép számmal töltötte meg a színházat. A darib rövid meséje az, hogy Neuhausenban még soha sem volt katonaság s ezen állapotot a neuhauseni hölgyek megunván, kieszközölték a császártól, hogy Jaksewoból az ottani huszár ezredet, a mely borzasztóan unja magát, áthelyezi Neuhasenban. Ez a tánezos regiment. A darab azzal végződik, hogy a regiment fess tisztjei az ezredessel együtt sorra leházasodnak. A szereplők Fehér (az ezredes), Tóth Elek, Toronyi, Sá- rossy, Szende, Erdélyi, Juhay, Rózsa, Körmendy hadnagyok igen fessek voltak s jókedvűen, élénken mozogtak, mindvégig tetszést keltve. Pompás volt Hajnal, mint tiszti szolga, sokszor megkaczagtatta a közönséget alakításával E. Kovács Mariska (özv. Fareuholzné) igen sikkes volt s kedvesen játszott, de legeredetibb volt s a legfrappánsabb hat ist érte el Simon Mariska (Nippes gyárosnak a felesége), különösen a maszkja tetszett s páratlan komikai mozdulatai, beszédével igen nagy sikert aratott. Igen kedves jelenség a színpadon Hevessy Gusztika, az uj naiva, kis szerepében (Rózsika) is vonzott. Angyal I. (Klára), igen fess volt s jóllehet drámai tehetsége sokkal nagyobb konczepcziókhoz van szokva jó kedvvel s elevenen játszotta meg kis szerépét. A többiek is mind igen jók voltak Az ügyes rendezés Erdélyi Miklós érdeme. Asszony. Porzsolt Kálmán derekas munkát végzett mikor az »Asszony*, czimü négy felvonásos színmüvét megírta. Erőteljes, húsból és vérből való, eleven, lüktető munkát alkotott, mely minden egyes jelenéseiben az élet reális, de igaz képét tükrözi. Az unatkozó, az eltévelyedett asszony lelkivilágának széles perspektívája tárul szemeink elé ebben a darabban. Az iró beleviszi aprólékosságig terjedő éles megfigyelését, a színpadi hatás titkainak öntudatos ismeretét s komoly feladatokra hivatott irói qualitá- sainak és rutinjának teljes gazdagságát. A hatás természetesen nem is maradhatott el. Nemcsak végig néztük, de végig is élveztük a darabot, figyelemmel hallgattuk meggyőző, mély filozófiáját, az iró inten- cziója szerint részvéttel, érdeklődéssel kisértük szereplő alakjait s megnyugodtunk a költői igazságszolgáltatásban, melylyel az est lezárult. Porzsolt Kálmánt csak ebből az egy alkotásából is kiváló magyar színműírónak kell elismernünk. Az előadás méltó volt a darabhoz, minden legkisebb jelentése színvonalon álló művészi alakitás volt és Angyal Ilka (Petheő Lorándné), Fehér Gyula (Petheő) és Tóth Elek (Tabajdi) művészeti játékát harmonikusan egészítették ki Hevessy Gusztikénak (Etel) temperamentumos, bájos és vonzó alakítása, úgyszintén Szarvassy Sándor (Gyöngyösi kapitány), Körmendy Kálmán (Bakó Béni), Sz. Gáspár Anna (Fifi színésznő) és Döry Irén (Mari, szobaleány) precziz együttese. A szépszámú közönség a darab hatásos jeleneteit helyenként derekasan megtapsolta s felvonások után zajos ováczióval szólította lámpák elé a szereplőket. Szép IlonkaKülön lapok hirdették, hogy Mátyás király szerepét Károlyi Leona fogja adni s méltán ez a körülmény volt az, ami a közönséget olyan szép számmal a színházba csábította, mert bizony nagy volt ami csalódásunk, látván, hogy Yörösmarthy halhatatlan költeménye sem tudta a szerzőket értékesebb librettóra, maradandóbb zenére inspirálni! A túlnyomóan melodramatikus zenéből egy hang sem maradt meg a fülünkben, daczíra annak, hogy sokhelyütt ösinert motívumokra akadunk benne, a szövegből pedig csak arra emlékezünk a mit Yörös marth-ból czitálnak. Hibás a színpadi scenirozása is, hibás az egyes alakok beállítása, a cselekmény egységét megbontja az, hogy kisebb epizód szerepekből sző össze egy nagyobb epizódot. így természetes, hogy a darab külső sikerét is csak pusztán a szereplőknek köszönheti, kik vállvetve igyekeztek azon, hogy a darabot sikerre vezessék. Károlyi Leona úgy énekével, mint alakításával ismét rászolgált arra, hogy állandóan közönségünk ked- vencze maradjon. Üj oldaláról ösmertük meg Reviczki Rózsit, ki Szép Ilonka szerepében szép is volt, jól is énekelt s pusztán a rendezés hibájának tudjuk be, hogy korhű jelmez helyett az első felvonásbeli divatos fehér batiszt ruhájában és sárga czipő- jében nem tudott kellő illúziót kelteni. Kitűnő volt Hajnal a czinkotai kántor szerepében, a darab egyetlen szerepében, mely kabinet alakításra alkalmas. Simon Mariska, Lányi Edith, Palásthy, Fehér Gyxúv, Szende Ferencz a legjobbat nyújtották, hogy a darabot megmentsék. Akaratlan is eszünkbe jutott az a másik »Szép Ilonka«, melynek szerzői Dubányi Imre, Szabó Emil és Székely Sándor egész lelkűket beleöntötték közös müvükbe. Mennyi érzés, menynyi igazi magyar zene. Már igazán sorát ejthetnék, hogy színpadon is hallhassuk! A jót a sokkal jobbért szívesen elfeledné a közönség. A heti műsor. A társulat e heti előadásainak műsora következő: ma, vasárnap páratlan bérletben a Kornevilli harangok, hétfőn páros bérletben a Zsába franczia vígjáték, kedden páratlan bérletben Rostand jeles müve Cyrano de Bergerac, szerdán páros bérletben Cserelányok operettujdonság, csütörtökön páratlan bérletben a Koldusgróf operett, pénteken páros bérletben a Tolvaj színmű, szombaton páratlan bérletben a Boszorkányvár operett. N y i 111 é r* Erovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztősége. Köszönet nyilvánítás. Liegerer József fogtechnikus ur igen nehéz fájdalomtól szabadított meg, midőn két hibás fogamat bámulatos könnyedséggel, alig érezhetően s elég mérsékelt díjért kivette. Jóleső kötelességet teljesítek, midőn ezért ő neki hálás köszönetemet nyilvánosan kifejezem és őt fogfájásban szenvedő embertársaimnak igaz őszin- tességgel ajánlom. Noránt István, kir. adótárnok.
