Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-02 / 22. szám
BÉKÉS 5 8 tartotta fenn népszerűségét mindvégig. Jó emit kü néh Kottlechner halála után megvásárolta a „Vadászt“^ és ott vendéglőskdött a nyolczvanas évekig amikor Kisjenőre költözött és az ottani vendéglő bérlője volt. Pár évvel ezelőtt feladta kisjenői üzletét is, hazajött Gyulára, hol elbetegeskedve, elvonulva élte le családja körében végnapjait. Pe őfi s Yadászbeli régi vendégei közül nagyobb rész elhalt, a még életben levők vele együtt megöregedtek és rezignaczióval emlékeznek ama elmúlt és többé meg nem ujuló „régi jó időkre“ mikor még több volt az életkedv, az igaz hogy az életgond meg kevesebb volt mint mostanában. Az időknek ilyetén változása is sokban hozzájárult és fokozta a megfogyott régi gárdának fájdalmas részvétét, amelyet a jóemlókü Szikes János halála keltett bennük. Ott is voltak mindnyájan végtisztességén és kegyelettel adóztak a megboldogult derék ember szép és kedves emlékének. Szikes János haláláról a gyász jelentés a következő : Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel tudatják a felejthetetlen szerető jó férj és édes apa, nagyapa, testvér, sógor és rokonnak : Szikes János-nak folyó év és hó 27-én reggeli háromnegyed 5 órakor, életének 67, boldog házassága 31-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó hó 28-án délután 5 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint, a Szent-József temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise folyó hó 29-én reggeli 7 órakor fog a helybeli róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1907. május 27-éu. Áldás és béke poraia! Özv. Szikes Jánosné szül : Dániel Szidónia az elhunyt bánatos neje. Szikes Róza férj. Lindenberger Alajos az elhunyt leánya és veje. Lindeuberger Alajos, Lin- denberger Mariska, Lindenberger Pi ta, unokái. Ludvig József nevelt fia. Dr Szikes Endre és neje, Szikes Károly és neje, Szikes Paulina, Szikes Mária férj. Kernele József, testvér, sógor és sógornői. Őzv. Ácsai Istvánná, özv. Prág Mátyásné, Dániel Perencz és neje. özv, Dániel Jánosné, Licska Mária férj. Horvát István, Licska Perencz és neje. Licska Alajos sógorai és sógornői. Bimbóhullás. Schager Perencz és neje Kallina Paula állami elemi iskolai tanítók ötödféléves Málika leánykájuk tegnap reggel meghalt. Az angyal társaihoz visszaszállott kis gyermek temetése ma délután fél 5 órakor lesz a Hid-utcza 7. számú gyászházból a Szentháromság temetőbe. Ebzárlat Gyuián. Gyula városban felmerült veszettségi esetek miatt a városi rendőrfőkapitány szórványosan előforduló megbetegedés folytán Gyula város egész területére 6 heti ebzárlatot rendelt el, amely a múlt héten vette kezdetét. A gyulai 48-as és függetlenségi párt Pünkösd másodnapjáról elmaradt pártgyűlósót vasárnap délutáni 3 órakor tartotta a Magyar Király vendéglő előtti téren, mintegy 500 főnyi billgatóság rószvé tele mellett. Névery Albert pártelnök nyitotta meg a közgyűlést és maga is talpraesett, hangulatos beszédben vázolta a politikai helyzetet. Ama megjegyzése, hogy K. Schriífert József képviselőt is meghívta a pártgyűlésre s ezzel szemben nevezett képviselőnek elmaradása az összegyűlök köreben nagy szenzációt keltett. A gyűlés szónoka különben dr. Simonka György ügyvéd volt, aki szép formájú beszédben erős kritikát mondott a politikai közállapotokról, egyben pedig a függetlenségi párt régi kardinális elvei megvalósítását erélyesen sürgető több pontú határozati javaslatot terjesztett elő, mely egyhangú lelkesedéssel határozattá is emeltetett. Az erélyes hangú határozati javaslat, amelynek ösmertetése is, mint nem politikai lapnak, jogkörünkön kívül esik, nagy szenzációt keltett a fővárosi lapokban, amelyek mindegyike — pártállásához képest — dicséri vagy gáncsolja. A pártgyűlés lefolyása egyébiránt elejétől végig dicséretesen szép volt. Aki még egyet rúgott. Megáll a napokban a gyulai kórház kapuja előtt egy szekér s lemászik róla egy atyafi, bemegy a fölvételi irodába. „Instá- lom alásan, beteget hoztunk.“ „Vezessék be!“ „Nem •hét, kérem, mert már halódik.“ „Hát csak menjen 1907. junius 2. _________________________ ki , küldünk mindjárt érte hordozó ágyat.“ Az atyafi kimegy ; kisvártatva jön be egy asszony : „Ne küldjék már azt az ágyat ; meghalt már a betegünk. Már most mit csináljunk vele, mert nem vagyunk idevalósiak ?“ „Vigyék el kentek a temető hullaházába.“ Igenis, kérem.“ Kimegy az asszony, megfordul a szekér s elindul szomorú útjára. Néhány perc múlva megint ott van a kapu előtt s most megint férfi jön be : „Instálom, talán még se halt meg az emberünk, mert éppen most rúgott még egyet.“ Beviszik a halottnak látszó, de még rugda- lózó embert a sebészeti osztályba, ott — kellő információ után felpeczkelik a száját s kivesznek a torkából egy ott akadt nagy csontot, amire az ember kinyitja a szemét, felül, nagy csodálkozva szétnéz 8 megszólal : „No lám, hát most majd meghaltam.“ És ezzel re bene gesta, magalábán ki megy a kórházból. Megtörtént. Vigyázatlanság áldozata. A sámsoni belső major ban a magtáros fia Bogdán Lajos szarkát akart lőni. Mikor elakarta sütni a puskát, megcsúszott és hányát esett. A puska elsült és egész sörétcsomó a mögötte álló testvérének lába fejébe fúródott. A sebesült orvosi gyógykezelés alatt áll, sebe szerencsére nem veszélyes. Halálos verekedés. Mándoki Péter buosai tanyáján halálos végű verekedés történt. Laboncz János tanyás összeszólalkozott Lipcsei Sándor cseléddel. A verekedést Laboncz kezdte, aki meg akarta ütni Lipcseit, de a megtámadott béres meg előzte ebben s egy kapával úgy homlokon ütötte Labonczot, hogy az nyomban eszméletlenül rogyott össze. A karczagi kórházba vitték halálos sebével. Lipcsei megugrott a verekedés után, de a csendőrség Bucsatelepen elfogta. Vivóverseny és vivóakadémia Békéscsabán. Palchetto Ettore vivómester pünkösd vasárnap a békéscsabai gimnázium tornatermében nagysikerű vivóversenyt és vivóakadémiát' rendezett, amelyeken Palchetto mester békéscsabai és gyulai tanítványain kívül aradi amatőr vívók mutatták be ügyességüket. A versenyen, amely kizárólag karddal ment, résztvettek: Székely Vilmos (Békéscsaba), Fischer Salamon (Békéscsaba), Blazsek József (Gyula), Nikoliss Miklós (Arad), Szakolczi Géza (Arad). A júri határozata értelmében győztes lett Székely Vilmos, mig Fischer Salamon második, Nikolits Miklós a harmadik és Blazsek József a negyedik helyre jutott. Székely Vilmos ezúttal idegesen dolgozott és támadásai kissé vehemensek voltak, test tartására nem sokat ad. Fischer Salamon és Nikolits Miklós formás szépen dolgozó kardvivók. Meglepően hatott gyors mozdulataival Blazsek József, ámbár neki még több higgadtságot kell elsajátitnia. A vivóaka- démián résztvettek: Falchettó Ettóre mester, Misley Elemér és Misley Elemérnek 6 éves kis fia. Falchettó mester és Misley tőrassaut vívtak, mig a kis Misleyvel tőriskolát mutatott be a mester. Valóságos eszthetikai élvezetet nyújtottak Falchettó Ettore mesterrel való akadémiai vívásukban a két Misley Elemér apa és kis üa, kik közül előbbi kivált második összecsapásában a legkényesebb kritikus elismerését is kivívhatta. A kis Misley Elemér forma tekintetében lefőzte a felnőtt versenyzőket, disk rét mozdulataival, plastikus elegáns tartásával. A vivóverseny, illetve akadémia fénypontja a kis Misley szereplése volt, mi kizárólag Falchettó mester kitűnő tanítási módszerének az eredménye. Sajnos, a békéscsabai közönség nem eléggé méltányolta ezt az érdekes sporteseményt, de éppen annak erkölcsi sikere talán rábírja Falchettó Ettore mestert, hogy azt bizonyára nagyobb érdeklődés mellett, Gyulán mielőbb megismételje. Egy anya rómtette. Borzalmas leletre bukkant Orosháza határában a Szeged—nagyváradi vasút mentén a 64. számú vasúti őr május hó 29-én reggeli 4 órakor ellenőrző útja alkalmából a vasúti sínek mentén. Egy törzsétől elválasztott kis gyermekfejre és kézre, mely mellett a sineken kivü) hevert a kis gyermek holtteste, mig attól néhány lépésre egy rettenetesen összezúzott női tetem fe- . küdt arczra borult helyzetben. Az első pillanatban i bűntényre gondoltak, de a megindított hatósági i nyomozás kétséget kizárólag megállapította az öngyilkosság esetét. A vasúti őr felfedezéséről azonnal jelentést tett az orosházi állomásfőnökségnek, mely a hatóságot értesítette. Az elöljáróság képviseletében Lázár Lajos jegyző és Barcza István községi rendőrbiztos kiment a helyszínére és ott a kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapította a szerencsétlenek személyazonosságát: Kovács Bá- lintnó született lakács Julia, 25 éves orosházi napszámos neje és annak kis 22 hónapos Julcsa nevű leánykája. A fiatal asszony 3 év óta volt férjnél, akivel a legjobb egyetértésben élt. Két gyermekük született házasságukból, legutóbb a műit év őszén. A gyermekágyban az asszony súlyos és fájdaímas természetű fülbajt kapott, mely roppant kínokat ofozott neki. A fájdalmak csillapultával hallását teljesen elvesztette. A tavasszal azonban lassankint visszanyerte hallását úgy, hogy az asszonynak mi oka sem volt panaszra. Közben az ősszel született kis fia elhalt és minden szere- tetét egyetlen kis leányára pazarolta. Sötét elhatározásának okát csakis pillanatnyi elmezavarának lehet betudni, mert még kedden délben ebédet vi t kukoriczát kapáló férjének és apjának és azokkal egész vígan elbeszélgetett, mig este véghezvitte a legrémesebb öngyilkosságot. A körülményekből annyit állapítottak meg, hogy az este 10 órakor Orosházáról Csaba felé haladó személyvonat elé az anya kis gyermekét úgy fektette a vasúti sínekre mig őt guggoló helyzetben hátulról érte a mozdony ütése, mely hátgerinezét teljesen összezúzta, valamint oldalbordáit és mellkasát is, rögtöni halált okozva, mig a kis leánynak fejét és jobb karját vágták le a mozdony kerekei. Az asszony halálra zúzott testét pedig pár lépésre oldalt kilökte a nagy lendület. Alig pár hónapja, hogy szerettei s tisztelői, tisztességben, becsületben és munkában eltöltött éltének 90-ik évfordulóját ünnepelték és most mély részvéttel adunk hirt a köztiszteletben állott pátriarcha haláláról. Pár hét óta a végelgyengülés jelei mutatkoztak nála, kedve leánya Bőhm Miklósnó és ennek családja a legnagyobb odaadással és gyöngédséggel gondozták a rajongásig szeretett agg családfőt, aki szombat hajnalban csöndesen elhunyt. Szekér Mihályban a magyarországi gazdatiszti kar nemcsak Nesztorát, hanem egyik legérdemesebb előkelő tagját veszíti el, akit harmóniában eltöltött éltében köztisztelet, most pedig kegyeletes részvét kisér sírjába. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő : Szekér Gyula, felesége Te- rónyi Jolán, Szekér Lajos, felesége Bohus Jolán, Szekér Etelka, férje Bőhm Miklós, unokái, dédunokái és nagyszámú rokonai nevében is fájdalmas szívvel tudatják a felejthetetlen jó édes apa, após, nagyapa is dédapa: Szekér Mihály nyugalmazott tiszttartónak a kisjenői királyi herczegi uradalom, utóbb a gróf Almásy család hű szolgálatában 60 éven át eltöltött munkás élete 9l-ik évében, 1907. évi junius hó 1 én hajnali háromnegyed 3 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után csendesen történt el8zenderültét. A boldogult, hült tetemei junius hó 2-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint, a kétegy- házi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni ; az engesztelő szent-mise-áldozat p■ dig junius hó 3-án délelőtt 9 órakor fog a kétegyházai róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kétegy- háza, 1907. évi junius hó 1-én. Áldás és béke lengjen porai fölött! Unokái: Kiss Hona férjével Vozáb Kálmánnal, Kiss Piroska özv. Kégl Jenőné, Kiss Judith férjével Házy Ferenczczel, Kiss Emma férjével Toldy Szabó Lászlóval, ifj. Szekér Gyula feleségével Schwendenwein Ilonával, Szekér Jenő feleségével Balogh Ilonával, Szekér András feleségével Stojanovits Honával, Szekér Sarolta férjével Somogyi Lászlóval, Szekér Béla, Szekér Gábor, Szekér Pál feleségével Hoffmann Mariskával, Szekér Fánny férjével dr. Liszy Viktorral, Szekér Aranka, Szekér Hona, Szekér Ernő feleségével Hutyrai Palikával, Szekér Miklós, Szekér István, Szekér György, Szekér Iván, Böhm Mariska férjével dr. Szilágyi Gyulával, Bőhm Erzsébet, Bőhm Rózsi. Dédunokái: Vozáb Jenő, Vozáb Sarolta, Szekér Mihály.
