Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
8 BÉKÉS 1907. május 19. Közgazdaság. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút a személyszállítás terén a lezajlott vásár alatt állotta ki első tüzpróbáját. A vasútvonal mentén fekvő községekből olyan néptömeg özönlött be a kis vasúton Gyulára, hogy ennek be és kiszállítása, a vasút berendezéséhez mért óriási forgalomnak lebonyolítása próbára telte a vasút egész személyzetét. A vasút forgalma az 5 vásári nap alatt a következő volt: május 8-án, szerdán 362 utas utazott „ 9-ón, csütörtökön 669 » „ 10-én pénteken 737 » » „ 11-én, szombaton 788 1) „ ,12-én, vasárnap 2790 D D Elszállittatott tehát összesen 5346 utas, mely után a bevétel 2235 korona 30 fillér volt. Tekintve azt, hogy a vasút ezen erejét túlhaladó forgalmat a legcsekélyebb baj, zavar és kellemetlenség nélkül a legnagyobb rendben és az utazó közönség teljes megelégedésére bonyolította le, dicséret illeti a vasút vezetőségét és derék személyzetét, mely vállvetett munkával törekedett a közönség érdekeit kielégíteni. Békésmegyei gazdasági egyesület közgyűlése. Vármegyénk gazdasági egyesülete múlt vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését, mely nem volt sokkal népesebb, mint rendes körülmények között egy igazgató választmányi ülés. Erre reá is mutatott Beliczey Géza, igazgató-elnök, ki a közgyűlést lendületes beszéddel nyitotta meg. Pfeiffer István titkár ezután felolvasta az igazgató választmánynak jelentését, mely részletesen felsorolja mindazt, mi az egylet keretében történt. Igyekezett az egylet a múlt évben is a munkás bajokat szanálni, a bel- terjesebb gazdálkodást, az állattenyésztést fejleszteni. Körözstarcsán igen sikerült állatkiállitást és díjazást rendezett. A kormányhoz több irányú fel- terjesztést intézett. Kiosztott az egylet cserebaromfit, a talajjavításhoz műtrágyát közvetített, téli házi ipari tanfolyamot és téli gazdasági előadásokat tartott. A halál az egylet gazdái között bőséges aratást tartott, 23 tagot szóllitott el a tagok sorából. Ez idő szerint van az egyletnek alapitó tagja 154, rendes tagja 779. A közgyűlés továbbá a nyugati tehenek beszerzésére felveendő 100 ezer koronás kölcsönre az elnökségnek megadta a felhatalmazást. Az igazgató választmányban megüresedett három helyre a közgyűlés Beck Géza felszólalására, hogy a Sárrétről is foglaljanak abban többen helyet, beválasztattak : Mirgay Sándor, Preiler Jenő, Ambrus Sándor alispán. Az indítványok során Serly Kálmán felterjesztést kér intézni az egylet részéről a képviselőházhoz, hogy az állatoltó anyagok gyártása és forgalomba hozatala állami felügyelet alá helyeztessék, mert óriási az a közgazdasági kár, mit a rósz oltóanyagok okoznak. A közgyűlés a felterjesztést elhatározta. Az Omge szervezkedésre szóllitotta fel az egyletet. A kivándorlás, a szak- szervezetek túlkapásai oly munkásválságot teremtettek, melyet szintén csak szervezkedéssel lehet ellensúlyozni. Az Omge egyöntetű szervezke désre kidolgozott tervezetét a közgyűlés elfogadta s a kívánt alapszabály módosítást elhatározta. Vasúti állomások kibővítése. A kereskedelemügyi miniszter az államvasutak igazgatóságának előterjesztésére Gyoma, Mezőberény és Békésföldvár állomások bővítésének közigazgatási bejárását Ney Perencz főfelügyelő vezetése alatt elrendelte és az eljárás megkezdésének időpontjául Gyomára nézve május 2L-ének d. u. 6 óráját, Mezőberónyre nézve f. é. május hó 22-ének d. e. 10 óráját, Békésföldvárra nézve ugyanazon nap d. u. I és fél óráját összejöveteli helyül pedig Gyoma, Mezőberény, illetőleg Békósföldvár állomás felvételi épületét tűzte ki. A vármegyei kivándorlási bizottság többszörös tanácskozás után, a folyó hó 11-én tartott leg utóbbi ülésén beható eszmecsere után megállapodott annak a feliratnak a tervezetében, amelyet a képviselöház és a kormány elé terjesztés ezéI- jából, a keddi közgyűlésen a törvényhatósági bizottságnak javaslatba fog hozni. — Ezt a felirattervezetet a vármegye állandó választmánya 17-ki ülésén tárgyalás alá vette és többek hozzászólása után, azt bizonyos módosításokkal elfogadta, illetőleg a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. A felirat a kivándorlásban rejlő nagy nemzeti veszedelem okainak föltárása után, azok gyógyitószereivel foglalkozik. A kivándorlás csökkentése czéljából leendő törvényhozási és kormányzati intézkedéseket két csoportra osztja. Az I. csoport az elodázhatatlanul megteendő intézkedéseket sorolja fel; a II. csoport pedig a kivándorlás okainak gyökeres orvoslására, vagyis a népjólét és megelégedettség előmozdítására szolgáló, de a dolog természetéből kifolyólag, momentán meg nem valósítható intézkedéseket ajánlja a törvényhozás és a kormány figyelmébe. Az I. csoportba foglalt intézkedések röviden a következők : Nem nyerhetnek útlevelet az ifjak 17 éves koruktól katonakötelezettségük teljes megszűntéig, csakis kivételes esetekben honvédelmi miniszteri engedély alapján; kiskorúak, há nem mindkét szüővei vándorolnak ki, csakis az árva • szék hozzájárulásával; családfő (akár férfi, akár nő), mindaddig, mig 18 éven aluli gyermekei, illetőleg felesége ellátását a községi kepviselőtestület megállapítása szerint kellően nem biztosította; az elszerződött cselédek és munkások, mig szerző déses kötelezettségeiknek teljesen eleget nem tettek; a köz- és egyházi adóhátralékosok, valamint a badmentességi díjkötelesek, az utóbbiak mindaddig, mig az összes hátralevő évekre eső hadmentességi dijaikat meg nem fizetik. Amely útlevél a kiállításától számított 3 hónap alatt nem vétetik használatba, érvényességét elveszti. A kivándorlás egyetlen útvonalra irányittatik. A katonakötelezettségük teljes elégtétele előtt kiván- dorlottak, az e miatt rájuk kiszabandó büntetés alól fölmentendők, ha az ebbeu a tekintetben alkotandó törvény hatáiybalóptétől számított 2 éven belül visszatérnek. Amerikában állami kiküldöttek alkalmazandók a kivándorlottak sorsának megfigyelésére abból a czéiból, hogy a nép tudomására hozandó jelentéseikből az ottani viszonyoknak nemcsak előuyös, hanem többnyire hátrányos oldalairól is értesüljön. A II. csoportban röviden a következő intézkedések javasoltatnak : Kötelező ingyenes, gyakorlati irányú népoktatás, a szegény gyermekeknek iskolaszerekkel ingyen való ellátása és díjtalan szaktanfolyamok létesítése. Okszerű parczellázás. A progressiv adórendszer behozatala. A fogyasztási adó alól az életszükségleti czikkek mentesitendők, ellenben behozandó az a különleges élvezeti czikkekre és legnagyobb mértékben az alkoholra. A létminimum adómentessége. A kisipar segítése ; a szótartó és jó munkát szolgáltató kézműveseknek a kontárokkal szemben való megvédése. A szegényebb sorsú földmivesek és iparosok részére „családi otthon“, illetőleg „műhelyotthon“ létesítése. Olcsó hitel. A közigazgatási és igazságszolgáltatási területek kikerekitése. A gyári-, kézmű-, mezőgazdasági- és háziipar fejlesztése. Munkásvédelmi törvényhozás és a politikai jogoknak — a magyarság suprematiája megóvásának szem előtt tartásával — az állampolgárok lehető széles rétegeire való kiterjesztése. Vasúti fővonal Békésen. A békésiek körében állandóan napirenden van az Arad—budapesti vasúti fővonalnak a községen keresztül való vezetésének kérdése. Újra és újra megkísérlik az elődök által elrontott ügy helyrehozatalát, mert ebben vélik feltalálni a község fellendülésének eszközeit. Most a nemzeti kormánytól reméli régi vágyának teljesítését a község, abból az alkalomból, hogy a beruházási törvényben tervbe van véve a fővonalnak kettős vágányává való átalakítása, s Békés hajlandó volna a legmesszebb menő anyagi áldozatra is, hogy tervét keresztül vigye. Ennek az újabb mozgalomnak is, alig hisszük, hogy sikere lehessen, mert a kérdés, a súlyos anyagi oldalától eltekintve más nagyobb akadályokba is ütközik. Mig egyrészt a község elvesztené teljesen a két évtized előtt \paját költségén kiépített Békés— békésföldvári szárnyvonalba fektetett több százezer korona tőkéjét, s a még hozandó anyagi áldozattal szemben, a fővonalból származó közgazdasági haszon nagyon is illuzórius, hisz a községnek ma is a legkedvezőbb vasúti összeköttetései vannak minden irányban, másrészt a voaal mintegy 10 kilométerrel lenne hosszabb, a mi lényeges különbség manapság a gyors közlekedésnél időben, nem is szólva arról, hogy a Csabán túl fekvő állomások Budapesttől 1 zónával távolabb tolatnának. Ami ellen azok aligha nem protestálnának. A földvári szárnyvonal megszüntetéséhez a társtulajdonos gróf Wenckheim Frigyes sem járulna hozzá, mert az érdekei elleu való volna. Békés község képviselőtestületében az elmúlt héten került az ügy szóba, amikor a m. á. v. igazgatóságának átiratát tárgyalták, a község tulajdonát képező békés—békésföldvári vasút 1906. évi üzleti eredményéről. E szerint, személyjegy u'án 1488 korona 65 fillér, gyorsáru után 346 kor. 70 fillér, teheráru után 11108 kor. 70 fillér, összesen 12944 korona 10 fillér folyt be, melyből kétharmadrész a községet, egyharmad rész a társtulajdonos gróf Wenckheim Frigyest illeti, minél fogva a község az 1906. évi jövedelemre 2412 koronát fizetett felül, azon adóssággal szemben, a mennyit a vasút építésre kölcsön vett. Ezzel kapcsolatban Papp József községi főpénztárnok indítványozta, hogy miután a békés—békésföldvári vasút jövedelme folyton csökken, a mi a motoros vasút keletkezése óta folyton tapasztalható s ez a község nagy károsodását vonja maga után ; miután a kormány tervbe vette a budapest—aradi vonalnak is kettős sínpárral való ellátását, nehogy a régi elöljárók abbeli hibás eljárását kövesse a képviselőtestület, hogy a fővonal idevezetósét most is mellőzze, ez által a községet továbbra a régi állapotban hagyja sínylődni: utasitsa a képviselőtestület az elöljáróságot, hogy tegye komoly tanulmány tárgyává, lehetne-e és mily módon kieszközölni, hogy Mezőberénytől Békésen át Békéscsabáig a fővonal mindkét sínpárja kiépíttessék, mennyiben mozdítaná elő közgazdasági érdekeit s arról mielőbb tegyen a képviselőtestületnek előterjesztést. Kecskeméti Ferencz országgyűlési képviselő előadta, hogy ez ügyben személyesen értekezett úgy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszterrel, mint Szte- rényi József államtitkárral, kik előtt feltárváa község óhaját, anyagi viszonyait, sikerült azok érdeklődését ez iránt felkelteni, megígérvén, miként a község ez irányban beterjesztendő kérvényét a legnagyobb jóakarattal fogják tanulmánytárgyáva tenni. A közgyűlés a képviselőnek ez ügyben tanúsított munkálkodásáért hálás köszönetét nyilvánította és Papp József indítványát egyhangúlag elfogadta. — A pénzintézetek, egyesületek ás magánosok között ezen kívül aláírási iv forog közkézen, amelyben arra kérik a képviselőtestületet, hogy szavazzon meg a vasút átépítése czéljaira 5ÓOOOO korona hozzájárulást. A gyulavidéki vasút közgyűlése. (Május 15.) A gyulavidéki helyiérdekű vasút szerdán délután tartotta első közgyűlését a vasút üzembehelyezóse óta. A közgyűlés megnyugvással és elismeréssel konstatálta, hogy a vasút létesítéséhez fűzött várakozásnak és bizalomnak a vasút nemcsak teljesen megfelelt, de rentabilitása, üzleti forgalma, üzemének szakszerű vezetése minden várakozást felülmúlnak. Jellemző e tekintetben az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett jelentéséből kivett következő rész : É’zemünket két darab De Dión Bouton-rend- szerü benzin-motor kocsival, 6 darab III. osztályú, 2 darab I. osztályú mellék személykocsival, 1 darab benzin elektro-motoros tracteur-rel, 3 darab mozdonnyal, 6 darab fedett teherkocsival és 42 darab nyitott teherkocsival kezdettük meg. Örömmel jegyezzük meg e helyütt, hogy mig más hasonló vasutvállalat, mely üzemét ugyancsak De Diön-Bou- ton rendszerű benzin-motorral tartotta fent, a benzin-motorok üzemében folytonos mizériákkal küzdött, addig a mi vasutunk az egyedüli az országban, — s ezt nem tudjuk eléggé haugsulyozni — hol a benzin-motorok üzembehelyezésük napjától kezdve a mai napig, minden fennakadás nélkül, daczára a forszírozott üzemnek, kifogástalanul megfeleltek rendeltetésüknek. Ezt a körülményt annak tudhatjuk be, hogy mig egyrészt javító műhelyünket már az üzem megnyitása előtt a czélnak megfelelően használható és teljesitőképes állapotban rendeztük be, másrészt a mellett, hogy csakis vizsgázott és gyakorlattal biró motorvezetőket alkalmaztunk, megfelelő raktárt létesítettünk olyan motorpótalkatrészekből, melyeknek sürgős kicserélése gyakrabban üzemközben is szükségessé válik. Tekintve tehát azon körülményeket, hogy szak- felügyeleti hatóságaink jelentései szerint is motorforgalmunkkal a legjobb eredményeket értük el, a személyforgalom lebonyolítására feltétlenül fentar- tandónak tartjuk a motorüzemet, annál is inkább, mert a fizető sulylyal szemben a nem fizető holt súlynak csekély vontatási költsége mellett a személyforgalom is jövedelmezőnek mutatkozván, aktiv eredményre vezet. Ilyen jelentéssel az Arad vidéki motoros vasutak nem szolgálhatnak részvényeseiknek. Érdekes a vasút fejlődésére nézve a jelentés következő része is : Örömmel konstatálhatjuk egyrészt azt, hogy a vasútnak rövid működése alatt is a kezdet nehézségei daczára, az előbb említetteken kívül magára a vállalatra is effektiv haszonnal járt, másrészt vasútvonalunk továbbfejlesztése égető szükséget képezvén, máris oly helyzettel állunk szemben, melynek mai berendezkedésünkkel, forgalmi eszközeink számával a szükséghez képest megfelelni nem tudunk. Üzemünk rövid fennállása alatt is úgy a személy, mint a teherforgalom már oly arányokat öltött, hogy csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel, forgalmi eszközeinek üzemben tartásának forszirozásá- val, személyzetünknek túlhajtott igénybevételével voltunk csak képesek a kínálkozó forgalmat lebonyolítani. Ugyancsak a vasút erősödését jelenti a következő pont:
