Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
1907. május 19. BÉKÉS 5 16. Suller Mihály és társai gyulavarsándi lakosok kérvénye a csohosóri hid felépítése költségeihez való hozzá járulás iránt. 17. Gyula város képviselőtestületének 263/1906. szám alatt hozott közgyűlési hitározata, a Fekete- Körösi hullámtér és védtöltés tulajdonjogának kérdése tárgyában. 18. A hosszufoki ármentesitö társulat közgyűlésének 2/1907 sz. alatt kelt határozata, melyben értesíti a társulatot, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur a Fekete-Körös mederrendezési munkálatok költségeire 10‘000 korona államsegélyt utalványozott. 19. Az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal 857/1906. szám alatt kelt átirata, melylyel megküldi a siklói öntözésnél a lecsapoló csatornára tervezett árvédelmi zsilip áthelyezésére vonatkozó tervet. 20. A temes-bégavölgyi vizszabályozó és a törökbecsei ármentesitö társulatoknak átiratai, melyekben a közös nyugdíjintézet mathematikai mérlege ellen tett előterjesztésükhöz a társulat hozzájárulását kérik. 21. A Tiszavölgyi társulat központi bizottsága által tartott ülésekről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 22. Pánztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a társulati pénztáros jelentése a társulati péntár állapotáról. 23. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának 205/1906. szám alatt kelt megkeresése, melynek kapcsán gyűjtő ivet küld gróf Károlyi Sándor szobrára. 24. Időközben érkezett tárgyak és netaláni indítványok. T a I) ü g y. Főigazgatói látogatás Néhai Nátafalussy Kornél, a nagyváradi tankerület volt főigazgatója helyett a tanügyi kormány Novotny S. Alfonzot, a nagyváradi premontrei főgimnázium igazgatóját bízta meg a gyulai és nagyszalontai gimnáziumok ez idei hivatalos látogatásával. Novotny 8. Alfonz helyettes főigazgató e hó 9, 10 és 11-én végezte e megbízatás alapján hivatalos látogatásait főgimnáziumunknál. Az e bó 11-én megtartott értekezleten, miután a tankerület elhunyt főigazgatója és néhai Szabad Endre igazgató emlékének kegyeletes szavakkal adózott, a gimnázium látogatása alkalmával szerzett tapasztalatainak eredményekép teljes elismerését fejezte ki a tanári kar működése felett. Tanító gyűlés Gyulán. (Május 15.) A békésvármegyei általános tanító-egyesület f. hó 15-én Gyulán a városháza nagytermében tartotta ez évi rendes közgyűlését, melyen a megye tanítósága közül mintegy 250-en jelentek meg. Brósz János alelnök üdvözli a megjelent tagokat és vendégeket; részvétének ad kifejezést afölött, hogy az egyesület elnöke Láng Gusztáv hirtelen megbetegedvén, a gyűlésen nem jelenhetett meg, s igy azt nem is vezetheti. Kimutat a tanítóság mai helyzetére; felemlíti az országgyűlés két háza által most tárgyalt és elfogadott fizetési törvényjavaslatot, mely bárha nem elégít is ki minden kívánalmat, a haladás tagadhatatlan. Majd üdvözli pár szóval a megjelent Mikler Sándor kir. tanfelügyelőt, mint a vármegye első tanítóját. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő: ». . . kötelesség a fizetésért, nemzeti, vallás-erkölcsi érzés . . , gyermekek iránti szeretetről stb. beszélt.« Napirend előtt felszólalt a szeghalmi járás agilis és nagyképzettségü elnöke : Szeghalmy Gyula. Nagyhatású beszédben visszautasította a »Békésmegyei Közlöny« által a reá és társaira szórt rágalmakat: »Nem nemzetköziek ők, ha szoczialis is az erükben folyó minden csepp vér. Szeretik ők a hazát, van az ő igaz magyar érzésük olyan soviniszta, mint bárkié e hazában.« Elitéli a »Közlönyt« azért, hogy a támadó czikk ellenében a védő czikknek helyt nem adott. Ezután Uhrin Károly egyesületi főjegyző tett jelentést a lefolyt évről. Különösen a fizetésrendezést emelte ki, mely nem elégíti ki a tanítóságot. Petz József az uj rajz-oktatásról tartott felolvasást. Farkas Gyula a tanitó-szövetségről. öt perez szünet után Paulovits József az »Eötvös alap«-ot méltatta s biztatta a tanítókat az egyesületbe való belépésre. Pénz- és könyvtárnok jelentése után a M. T. Országos bizottságába a közgyűlés által beválasztattak : Láng Gusztáv, Uhrin Károly, Brósz János, Péczely József, Szeghalmy Gyula, Lenter Adolf, Farkas Gyula és Páczai István tanítók. Az indítványok tárgyalása után az elnök megköszönte Gyula városának érdeklődését, közreműködését, továbbá a szívélyes vendéglátást — a közgyűlést bezárta. Délben a Komlóban közebéd volt. H. Hírek. Pünkösd. A Szentlélek eljövetelének ünnepe is ránk köszöntött. Az írás szerint ezen a napon az apostolok mindnyájan együtt valának egy házban, midőn egyszerre nagy zugás támadt és a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában szállott alá az apostolokra, és heteiének mindnyájan Szentlélekkel, és a világ minden népeinek nyelvén hirdették Isten dicsőségét. Erre a magasztos ünnepre virágdíszbe öltözött az idén is a természet, csak a piros pünkösdi rózsa lett az idén hüteten ünnepéhez, alig van naég bimbója is, aminek talán nem is ő az oka, hanem az elkésett tavaszi napsugarak. Legátusok. Békésmegyébe a debreczeni ev. ref. főiskola a pünkösdi szent ünnepekre ünnepi kö vetekül a következőket küldte ki : Békésre Baróthy István 4. é. th. esk. felügyelő, Békésszentandrásra Janó Sándor 1. é. th. Dobozra Fekete László 1. é. jh. Gyomára Harsányi László 4. é. th. Gyulára Enyedi Sándor 4. é. th. Gyulaváriba Ablonczy Béla 2. é. th. Körösladányba Karácsony András 3. é. th. Köröstarcsára Nagy Sámuel 1 é. th. Mezőbe- rénybe Kallós Tivadar 3. é. th. Öcsödre Tarnóczi Lajos 2. é. th. Szeghalomra Kerekes Béla 3. é. th. Füzesgyarmatra Gyöközsi József segéd lelkész és Vésztőre Bethlendy Endre 3. é. theologus. Előléptetések. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Szarvassy Arzén kir. főmérnököt műszaki tanácsossá és Bodoki Kálmán kir. mérnököt kir. főmérnökké nevezte ki. A munka, szorgalom és tehetség kiérdemelte előléptetéshez szívből gratulálunk. A kir. pénzügyigazgatóság hivatalos órái május 15-ikétől kezdve reggel 7-től délután 1 óráig tartanak. A muzeum. Békésvármegye közművelődési egyesületének népkerti múzeuma Pünkösd másodnapjától kezdve minden vasár- és ünnep napon délután 3—6 óráig nyitva van és a nagyközönségnek díjmentes megszemlélésére rendelkezésre áll. A József szanatóriumot f. hó 11-én az egyesület e'nöke, dr. Lukács György v. b. t. t. meglátogatta, hogy az építkezés és berendezés befejezéséről meggyőződést szerezzen. Az elnök látogatása alkalmával konstatálta, hogy az intézet teljesen készen áll, 8 az üzem megindításához csak a derítő telepnek a Köröz8 folyóval való-'összekapcsolása szükséges még. Már ez a munkálat is folyamatban van, s az intézet első betegeit remélhetőleg még e hóban fel fogja venni. Az ünnepélyes megnyitás az egyesület közgyűlésével kapcsolatban junius hó közepére van tervezve s remélni lehet, hogy ebből az alkalomból az egyesület fenséges védnöknője Auguszta főher- czegnő is megtiszteli látogatásával az intézetet és Gyula városát. A vármegyei községjegyzöi nyugdíj választmány csütörtökön délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelynek a segédjegyzőknek a nyugdíj intézet tagjai közé való felvétele képezte főképen a tárgyát. A választmány ezúttal nem döntött véglegesen a kérdésben, hanem az iratok kiadása mellett Petneházy Ferenczet, mint a községjegyzői egylet elnökét kérte fel a végleges javaslat elkészítésére, a mely a választmány legközelebbi ülésén fog tárgyaltatni. A képviselőtestület kedden délután dr. Lovich Ödön h. polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen az árvaszéki elnöki helyettesi állásra dr. Felföldy Sándor szabadság ideje tartamára dr. Varga Gyula ügyvédjelöltet helyettesitet ték, aki a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt le is tette. Másik tárgya volt a közgyűlésnek Molnár Albert városi mérnöknek a gyulavidéki helyiérdekű vasút igazgatói állásáról való lemondása, amit azonban a képviselőtestület többsége — mint a múltkor, úgy ez alkalommal sem vett tudomásul és Molnár Albertet az igazgatói állás betöltésére a jövőben is kötelezte. Névváltoztatás. A belügyminiszter Gottlieb Sámuel békósszentandrási lakos családi nevének „Gondá“-ra kért megváltoztatását megengedte. UJ csendőrkerületi parancsnokság. Az 1903. évi VII. t. ez. alapján rendszeresített debreczeni esendői kerület, „M. kir. VIII. számú csendőrkerü- ti parancsnokság“ czimmel felállittatott s működését megkezdette. Működési területe: Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár-, Bihar-, Békés- és Aradvár- megye. » Halálozás. Egy gazdag reményekre jogosító élet, egy alig megkezdett pálya szakadt ismét ketté. Dr. Dérczy József, a gyulai kir. járásbíróságnak nagy tehetségű, kiváló szorgalmú aljegyzője halt el a napokban rövid betegség után váratlanul. Mindössze 28 évet élt, fiatalságának, szép álmainak, reményeinek teljében érte őt az elmúlás lehellete. Hetekkel ezelőtt kezdett betegeskedni, erős fejgörcsök gyötörték, mig folyó hó 15-ik napján váratlanul rosszabbul lett s még az nap este agyszél- hüdés következtében elhunyt. — Halála széles körben mély részvétet keltett városunkban, hol a rokonszenves és megnyerő modorú fiatal tisztviselőt mindenki, a ki ismerte, csak tisztelni, becsülni tanulta s osztatlan részvéttel fordult városunk közönsége az élet minden Kálváriáját megjárt tragikus sorsú fiatal özvegy felé, ki alig pár év alatt már második urát veszíti el. Dr. Dérczy József temetése pénteken délután ment végbe nagy közönség részvételével az ev. ref. egyház szertartása szerint. A gyászbeszédet Gecse Albert esperesi titkár tartotta, hatalmas kifejezést adva annak az igazságnak, hogy nem az az igaz keresztény ember, a ki a külsőségekre adva veri a mellét, hogy „Én Uram, én Istenem!* — hanem az, aki gyarló külsőségektől eltekintve, — Istennek tetsző életet élt. A temetésen testületileg jelent meg a gyulai kir. járásbíróság és törvényszék tisztviselői kara és gyönyörű koszorút helyeztek az elhunyt fiatal pályatárs koporsójára. — A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : özv. dr. Dérczy Jozsefné szül. Tar Irma és kis fiuk: Laczika ; valamint az alulírottak megtört szívvel tudatják a szerető férj, apa és testvérnek : dr. Dérczy József kir. járásbirósági aljegyzőnek, folyó hó 15-én este, életének 28-ik és házasságának első évében rövid, súlyos szenvedés után történt elhunytét. A megboldogultnak tetemei folyó évi május hó 17-ik napján délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint, Toro- nyi-uteza 3. sz. gyászházból az ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Gyula, 1907. évi május hó 16-án. Béke hamvaira! Tar Gyula és neje Merza Anna, özv. Dérczy Antalné szül. Poszka Mária szülők Dr. Dérczy Ferencz, dr. Dérczy Antal, Dérczy László testvérek, Tar Dezső és neje Dörflinger Julia, Névery József és neje Tar Gizella, dr, Dérczy Ferenczné Molnár Jolán sógor és sógornők. A belső vásár a lefokozott várakozáson is alul maradt. Hogy igy történt, abban osztályrésze volt a gyönge sikerű állatvásárnak, a szárazságnak, az ebből kifolyó rossz termés kilátásnak és a nyomott anyagi viszonyoknak egyaránt. Nevesebb divat és rövidáru kereskedőink nem is ütöttek sátrat a vásárban, és a forgalom silánysága nagyon is igazolta tartózkodásukat. Nagyon gyönge vásárjuk volt az iparosoknak, különösen a ruházati és bőripar* czikkekben; aránylag nagyobb forgalom mutatkozott a mezőgazdasági iparczikkek, különösen a fatermékekben, amelyek magas árakon keltek el. A téli vásárhoz képest csaknem pánikszerű árhanyatlás volt nyersbőrárukban, amelyek januáriushoz képest 20—25 százalékkal olcsóbban is alig találtak vevőkre, úgy hogy a nyersbőráru nagyobb részét eladatlanul szállították vissza. A fagyos-szentek, mint azt lapunk múlt számában Falb mester merészségével megjósoltuk, csakugyan nem tettek kárt a gazdák reménységében, a gyümölcsökben és vetésekben. Sőt túlságos meleggel köszöntöttek be, amit bizony a gazdák szívesen elengedtek volna, — lévén régi igazság hogy igazi jó termést csak akkor lehet várni, ha a május nem nagyon meleg. Tegnap ugyan hűvösebbre fordult az idő, mindazonáltal nincs okunk félni a május 25 én bekövetkező Orbántól sem. Reméljük Ő8em lesz rosszabb, mint derék elődei. A májusi eső, melyet hetek óta hiába vártak gazdáink, tegnap hajósiban köszöntött be. Alig esett
