Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. május 12. ig-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre_________10 K — I Fél évre... _ _ _ 5 K — f Évnegyedre _____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 2C fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatali Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. 1. A vármegye rendes tavaszi közgyűlé­sének, a mely e hónap 21-dikén fog meg­tartatni, mindenesetre a legkiemelkedőbb mozzanata az lesz, hogy dr. Fábry Sándor a vármegye főispánja be fogja jelenteni a köz­gyűlésnek a főispáni állástól való megválását s a megyéből való eltávozását. S Békésvár­megye törvényhatósági bizottságát ez a be­jelentés igen fájdalmasan fogja érinteni. Ha minden más egyébtől eltekintene is a tör­vényhatóság és csupán azt venné, hogy Fábry Sándor már évtizedek óta szerepel a várme­gye közgyűlésein, először mint aljegyző, majd főjegyző s tiz évnél hosszabb ideig mint alispán, már ez magában, a megszokás­nál fogva elég ahhoz, hogy a válást nehézzé tegye. Fábry Sándortól azonban a válást nem csak a megszokás, hanem az teszi kü­lönösen nehézzé, hogy minden nevezetesebb alkotásban a mi az utolsó évtizedekben Bé- késvármegyében történt, az ő alkotó erejé­nek, szervező képességének, közigazgatási talentumának oroszlánrésze van. Annyira összeforrt Békésvármegye az ő nevével, hogy nehezen szokjuk meg, hogy ez­után őt nem látjuk soraink körében. A közgyűlésnek külömben, a mint a terjedelmes tárgysoro z-atból látható, számos tárgya lesz, s köztük több fontosabb ügy, melyekről jövő számunkban fogunk részle­tesebben megemlékezni. Ezúttal az alispání jelentés főbb pontjait is­mertetjük. Ambrus Sándor alispán terjedelmes, s igen gondosan összeállított jelentésben számol be a leg­utóbbi közgyűlés óta történt közérdekű események­ről s nevezetesebb intézkedésekről. A vármegye közegészségügye a jelentés szerint az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ked­vezőbb. A közegészségügyi részben számol be a jelen­tés a vármegyei közkórház fejlesztéséről, melyről lapunkban annak idején már részletesen referáltunk. A közgazdasági részben megemlékezve a me­zőgazdaságról, a jelentés arról szól, hogy az amúgy is gyenge őszi vetéseket az egér és rovarok, majd a nappali olvadással váltakozó éjjeli fagyok annyira megrongálták, hogy különösen a vármegye lazább talajú vidékein több helyen ki kellett azokat szán­tani. Más vidéken a belvizek is sok károkat okoztak, de a hol ily károsodások nem fordultak is elő, a hideg, szeles és száraz tavasz következtében az őszi vetések mindenütt annyira visszamaradtak fejlődé­sükben, hogy a gazdák aggodalommal néznek az idei termés eredménye elé. A tavaszi munkák is csakj későn voltak megkezdhetők, de jól keltek a tavaszi kalászosok és a czukorrépa, mig a kukoricza most kél. A mezőgazdasági munkások helyzete a hosszú tél folyamán kielégítő volt, a múlt év nagy termés eredményei, a bőséges munka alkalmak, valamint a munkások által a múlt évben elért magasabb mun­kabérek, a téli hosszú munka nélküliség idejére szükséges készleteket biztosították. Most már meg­nyíltak a tavaszi munkák is, melyek a dolgozni akaró munkásoknak ismét keresetet biztosítanak. Minthogy azonban a munkások egy része a gazda­sági egyesület által megállapított határidőre a gaz­dák által javított feltételek mellett sem volt haj­landó aratásra előre leszerződni, s minthogy az őszi vetések kedvezőtlen állása valószínűvé teszi azt, hogy a kisebb gazdák, kik aratóikat közvetlenül az aratás előtt szokták beszerezni, a szokottnál is kevesebb számú munkásokat fognak alkalmazhatni, az ily számfelettivé való munkásoknak önmaguk és család­juk iránt való kötelessége lesz, hogy más vidékeken keressenek nyári keresetet biztositó munka alkalma­kat. E czélból a dolgozni akaró s helyben nyári munkát nem remélő munkások a községi munkás közvetítőktől a kínálkozó munka alkalmakról min­denkor készséges tájékozást nyerhetnek. Ugyanitt tájékoztatja az alispán a vármegyét a kivándorlásról, mely sajnos, mind nagyobb és na­gyobb mérveket ölt, s a múlt évi időszakhoz képest már eddig is ll°/0 emelkedés mutatkozik a kiván­dorlók számában. Kivándorolt pedig a folyó évi feb­ruár hó 1-től május hó 1-ig 590 békésvármegj'ei. A kivándorlás kérdésével különben alkalma lesz a közgyűlésnek a vármegyei kivándorlási bizott­ság javaslatának tárgyalásával kapcsolatban behatób­ban foglalkozni, a mely javaslatot jövő számunkban szintén részletesen fogunk ismertetni. Azután részletesen ismerteti a jelentés, a hivatalos lapban egész terjedelmében közölve, a mit külömben annak idején mi is közöltünk, a várme­gyének a kereskedelemügyi minister által jóváhagyott illetve részben megváltoztatott közúti programmját. A lényege a programmnak az, hogy a várme­gye a beruházási kölcsön segélyével megfelelő hoz­zájárulás mellett 151 kim. hosszban újabb köutakhoz jut s három vashidja épül. A kereskedelemügyi minister jóváhagyó hatá­rozata alapján az alispán nyomban intézkedett, hogy az 1907. évre előirányzott útépítések munkála­tai megindittasanak, az úthálózat műszaki munká­latai már folyamatban is vannak s legkésőbb junius hó folyamán az engedélyezett tárgyalások is meg­kezdetnek, s az év végéig a földmunkák befejezést nyernek. A vasutügy terén megemlítendő, hogy az al­TÁ1C1A. Az uj kalendáriom. Gellért barátom nagyon szerette a fele­ségét, bár az házsártos és féltékeny volt. Csen­des vonzalommal viseltetett iránta, de az asz- szony megkívánta, hogy hangosan hódoljanak neki. Legforróbb kívánsága volt Berta asszony­nak, hogy férje minden nap újból küzdelmet folytasson a szerelméért s ujjongott volna, ha Gellért, a féltékenység fúriáitól üldöztetve, vér­fürdőt rendezett volna amaz ártatlan járókelők közt, kik háza előtt elhaladtak, a mikor hiva­talából hazatért. Gellért azonban az ilyen hős­tettekre még álmában sem gondolt, hanem bé­késen jött haza hivatalából, kényelmesen leült s megkérdezte, mi lesz ebédre, vacsorára? Ha már ez a közömbösség is ingerelte Bertát, meny­nyivel inkább hozta dühbe Gellértnek agy másik tulajdonsága, amelyet természetesen bűnnek mi­nősített. Gellért tudniillik szórakozott és fele­dékeny volt, leginkább pedig hamarosan elfelej­tette a mindennapi házi csatározások kimene­telét. Hogy érthetővé tegyem a dolgot, le fogok Írni nehányat e jelenetekből, melyekről értesí­tett barátom. Egy nap kissé későbben jött Gellért az ebédhez és felesége szörnyű tekintetekkel fogadta. „Honnan jösz ?“— kérdezé Berta komoran. „Honnan jönnék, mint egyenesen a hiva­talból? Sok volt a dolog,“ — viszonzá Gellért és meg akarta czirogatni felesége arczát. Az asz- szony azonban fenyegetően ünnepélyes kézmoz­dulattal eltolta és folytatá: „Azt más valakinek mesélheted, te hazug. Azt hiszed, még soká fogom magamat megcsa- latni ilyen kifogásokkal ? Nem, jóllaktam veled. Síkkal büszkébb vagyok, semhogy kémleljek utánad, de tudom, amit tudok és nem tűröm to­vább. Ne hidd, hogy a féltékenység szól belő­lem, azt te meg sem érdemelnéd. De nevetsé­gessé nem engedem magam tétetni és . . .“ „De kérlek, drágám, kollegáim és főnököm bizonyíthatják . ..“ „Szép tanuk, mondhatom, egyik olyan go­nosz, mint a másik; mindegyik megcsalja a fele-' ségét s aztán egyik tanúskodik a másik mellett, persze hamisan.“ „Kikérem magamnak, kollégáim tisztessé­ges férfiak! Ha igy beszélsz, mindjárt készen vagyunk.“ „Ah, hisz egyre szebb lesz ! Te hát vad­idegeneket feleségeddel szemben oltalmadba ve­szel ? Oh, Istenem, minő szerencsétlen teremtés vagyok, ilyen himpellér oldalán !“ „Himpellér?“ Hallod, most már vége a tré­fának, becsületemben nem engedek gázolni. Ha én himpellér vagyok . . . akkor te szentimentális — fruska vagy !* „Irgalmas Isten! Vond vissza ezt a szót, mert megöl, vond vissza !“ — nyögi ki nagy ne­hezen az asszony. „Nem,“ — daczoskodik Gellért, — „meg hell mutatnom, ki az ur a háznál. Különben is attól még nem halt meg senki, hogy fruskának ne­vezték.“ Berta sirógörcsbe esik, sötét felhő borul az ebéd fölé, a két hitves ebéd után haraggal válik el egymástól. S most következik Gellért barátom tulaj­Siroliit •Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűri^ teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza éllen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roehe íé 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ára üvegenkint A.— korona. Lapviiils: mai száma 12 oldal \

Next

/
Thumbnails
Contents