Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. május 12. ig-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre_________10 K — I Fél évre... _ _ _ 5 K — f Évnegyedre _____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 2C fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatali Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. 1. A vármegye rendes tavaszi közgyűlésének, a mely e hónap 21-dikén fog megtartatni, mindenesetre a legkiemelkedőbb mozzanata az lesz, hogy dr. Fábry Sándor a vármegye főispánja be fogja jelenteni a közgyűlésnek a főispáni állástól való megválását s a megyéből való eltávozását. S Békésvármegye törvényhatósági bizottságát ez a bejelentés igen fájdalmasan fogja érinteni. Ha minden más egyébtől eltekintene is a törvényhatóság és csupán azt venné, hogy Fábry Sándor már évtizedek óta szerepel a vármegye közgyűlésein, először mint aljegyző, majd főjegyző s tiz évnél hosszabb ideig mint alispán, már ez magában, a megszokásnál fogva elég ahhoz, hogy a válást nehézzé tegye. Fábry Sándortól azonban a válást nem csak a megszokás, hanem az teszi különösen nehézzé, hogy minden nevezetesebb alkotásban a mi az utolsó évtizedekben Bé- késvármegyében történt, az ő alkotó erejének, szervező képességének, közigazgatási talentumának oroszlánrésze van. Annyira összeforrt Békésvármegye az ő nevével, hogy nehezen szokjuk meg, hogy ezután őt nem látjuk soraink körében. A közgyűlésnek külömben, a mint a terjedelmes tárgysoro z-atból látható, számos tárgya lesz, s köztük több fontosabb ügy, melyekről jövő számunkban fogunk részletesebben megemlékezni. Ezúttal az alispání jelentés főbb pontjait ismertetjük. Ambrus Sándor alispán terjedelmes, s igen gondosan összeállított jelentésben számol be a legutóbbi közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről s nevezetesebb intézkedésekről. A vármegye közegészségügye a jelentés szerint az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva kedvezőbb. A közegészségügyi részben számol be a jelentés a vármegyei közkórház fejlesztéséről, melyről lapunkban annak idején már részletesen referáltunk. A közgazdasági részben megemlékezve a mezőgazdaságról, a jelentés arról szól, hogy az amúgy is gyenge őszi vetéseket az egér és rovarok, majd a nappali olvadással váltakozó éjjeli fagyok annyira megrongálták, hogy különösen a vármegye lazább talajú vidékein több helyen ki kellett azokat szántani. Más vidéken a belvizek is sok károkat okoztak, de a hol ily károsodások nem fordultak is elő, a hideg, szeles és száraz tavasz következtében az őszi vetések mindenütt annyira visszamaradtak fejlődésükben, hogy a gazdák aggodalommal néznek az idei termés eredménye elé. A tavaszi munkák is csakj későn voltak megkezdhetők, de jól keltek a tavaszi kalászosok és a czukorrépa, mig a kukoricza most kél. A mezőgazdasági munkások helyzete a hosszú tél folyamán kielégítő volt, a múlt év nagy termés eredményei, a bőséges munka alkalmak, valamint a munkások által a múlt évben elért magasabb munkabérek, a téli hosszú munka nélküliség idejére szükséges készleteket biztosították. Most már megnyíltak a tavaszi munkák is, melyek a dolgozni akaró munkásoknak ismét keresetet biztosítanak. Minthogy azonban a munkások egy része a gazdasági egyesület által megállapított határidőre a gazdák által javított feltételek mellett sem volt hajlandó aratásra előre leszerződni, s minthogy az őszi vetések kedvezőtlen állása valószínűvé teszi azt, hogy a kisebb gazdák, kik aratóikat közvetlenül az aratás előtt szokták beszerezni, a szokottnál is kevesebb számú munkásokat fognak alkalmazhatni, az ily számfelettivé való munkásoknak önmaguk és családjuk iránt való kötelessége lesz, hogy más vidékeken keressenek nyári keresetet biztositó munka alkalmakat. E czélból a dolgozni akaró s helyben nyári munkát nem remélő munkások a községi munkás közvetítőktől a kínálkozó munka alkalmakról mindenkor készséges tájékozást nyerhetnek. Ugyanitt tájékoztatja az alispán a vármegyét a kivándorlásról, mely sajnos, mind nagyobb és nagyobb mérveket ölt, s a múlt évi időszakhoz képest már eddig is ll°/0 emelkedés mutatkozik a kivándorlók számában. Kivándorolt pedig a folyó évi február hó 1-től május hó 1-ig 590 békésvármegj'ei. A kivándorlás kérdésével különben alkalma lesz a közgyűlésnek a vármegyei kivándorlási bizottság javaslatának tárgyalásával kapcsolatban behatóbban foglalkozni, a mely javaslatot jövő számunkban szintén részletesen fogunk ismertetni. Azután részletesen ismerteti a jelentés, a hivatalos lapban egész terjedelmében közölve, a mit külömben annak idején mi is közöltünk, a vármegyének a kereskedelemügyi minister által jóváhagyott illetve részben megváltoztatott közúti programmját. A lényege a programmnak az, hogy a vármegye a beruházási kölcsön segélyével megfelelő hozzájárulás mellett 151 kim. hosszban újabb köutakhoz jut s három vashidja épül. A kereskedelemügyi minister jóváhagyó határozata alapján az alispán nyomban intézkedett, hogy az 1907. évre előirányzott útépítések munkálatai megindittasanak, az úthálózat műszaki munkálatai már folyamatban is vannak s legkésőbb junius hó folyamán az engedélyezett tárgyalások is megkezdetnek, s az év végéig a földmunkák befejezést nyernek. A vasutügy terén megemlítendő, hogy az alTÁ1C1A. Az uj kalendáriom. Gellért barátom nagyon szerette a feleségét, bár az házsártos és féltékeny volt. Csendes vonzalommal viseltetett iránta, de az asz- szony megkívánta, hogy hangosan hódoljanak neki. Legforróbb kívánsága volt Berta asszonynak, hogy férje minden nap újból küzdelmet folytasson a szerelméért s ujjongott volna, ha Gellért, a féltékenység fúriáitól üldöztetve, vérfürdőt rendezett volna amaz ártatlan járókelők közt, kik háza előtt elhaladtak, a mikor hivatalából hazatért. Gellért azonban az ilyen hőstettekre még álmában sem gondolt, hanem békésen jött haza hivatalából, kényelmesen leült s megkérdezte, mi lesz ebédre, vacsorára? Ha már ez a közömbösség is ingerelte Bertát, menynyivel inkább hozta dühbe Gellértnek agy másik tulajdonsága, amelyet természetesen bűnnek minősített. Gellért tudniillik szórakozott és feledékeny volt, leginkább pedig hamarosan elfelejtette a mindennapi házi csatározások kimenetelét. Hogy érthetővé tegyem a dolgot, le fogok Írni nehányat e jelenetekből, melyekről értesített barátom. Egy nap kissé későbben jött Gellért az ebédhez és felesége szörnyű tekintetekkel fogadta. „Honnan jösz ?“— kérdezé Berta komoran. „Honnan jönnék, mint egyenesen a hivatalból? Sok volt a dolog,“ — viszonzá Gellért és meg akarta czirogatni felesége arczát. Az asz- szony azonban fenyegetően ünnepélyes kézmozdulattal eltolta és folytatá: „Azt más valakinek mesélheted, te hazug. Azt hiszed, még soká fogom magamat megcsa- latni ilyen kifogásokkal ? Nem, jóllaktam veled. Síkkal büszkébb vagyok, semhogy kémleljek utánad, de tudom, amit tudok és nem tűröm tovább. Ne hidd, hogy a féltékenység szól belőlem, azt te meg sem érdemelnéd. De nevetségessé nem engedem magam tétetni és . . .“ „De kérlek, drágám, kollegáim és főnököm bizonyíthatják . ..“ „Szép tanuk, mondhatom, egyik olyan gonosz, mint a másik; mindegyik megcsalja a fele-' ségét s aztán egyik tanúskodik a másik mellett, persze hamisan.“ „Kikérem magamnak, kollégáim tisztességes férfiak! Ha igy beszélsz, mindjárt készen vagyunk.“ „Ah, hisz egyre szebb lesz ! Te hát vadidegeneket feleségeddel szemben oltalmadba veszel ? Oh, Istenem, minő szerencsétlen teremtés vagyok, ilyen himpellér oldalán !“ „Himpellér?“ Hallod, most már vége a tréfának, becsületemben nem engedek gázolni. Ha én himpellér vagyok . . . akkor te szentimentális — fruska vagy !* „Irgalmas Isten! Vond vissza ezt a szót, mert megöl, vond vissza !“ — nyögi ki nagy nehezen az asszony. „Nem,“ — daczoskodik Gellért, — „meg hell mutatnom, ki az ur a háznál. Különben is attól még nem halt meg senki, hogy fruskának nevezték.“ Berta sirógörcsbe esik, sötét felhő borul az ebéd fölé, a két hitves ebéd után haraggal válik el egymástól. S most következik Gellért barátom tulajSiroliit •Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűri^ teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza éllen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roehe íé 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint A.— korona. Lapviiils: mai száma 12 oldal \
