Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
2 BÉKÉS 1906. április 21. tarosai, Pap Lajos a lugosi, Baráth Imre az ittebei, Csapó Péter és Dani Gábor az öcsödi, Somogyi Lajos, Matók Sándor és Sipter Imre a sámsoni, Be- reczk Sándor és Somlódi István a szegedi, Pánczél József a gádorosi, Joó Márton és dr. Baán Zsigmond a makói, Szalay József a nagybecskereki, Imre Árpád a szkulyai, Hamar Lajos a vadászerdői egyházak részéről és dr. Imre Lajos a vásárhelyi, Nagy Lajos a békési gimnáziumok, Császár Péter a tanítótestületek képviseletében. Az egyházmegyei közgyűlés megnyitása előtt hálaadó istentisztelet tartatott az ó-templomban, melyen az esperes vezetése alatt testületileg vett részt az egyházmegye tisztikara, valamint a gyűlésre megjelent tagok. A közgyűlés a városháza dísztermében vette kezdetét délelőtt 9 órakor Dombi Lajos esperes és Pekete Márton gondnok kettős elnöklete alatt. A gyűlést Dombi Lajos esperes nyitotta meg egy költői szárnyalásu imával, melynek végeztével nagyérdekü megnyitó beszédet mondott, vázolva a mai kor közönyösségét, erősen reális irányzatát, a mely ellen erős küzdelmet kell kifejtenie az egyháznak. Szükségesnek tartja mindenekelőtt a lelkészek törhetetlen munkálkodását, hitbuzgóságát, hogy magasztos hivatásuknak megfelelhessenek. Szükségesnek tartja a világi elem közreműködését is, mivel a világiaknak is kötelessége az egyház és ennek intézményeinek ápolása, épitgetése. Jelenti egyébiránt, hogy az adminisztráczionális ügyek elintézése körül, a melyről a közelmúltban panaszkodni volt kénytelen, javulás állott be. Bejelentette, hogy a zsinat működését már bevégezte s az ott hozott törvények már megerősítve is vannak. Ezek után a gyűlést megnyitódnak nyilvánította. Először is az újonnan választott tanítók: Kopányi György, Vincze Rezső, Kovács Dániel és Varga Imre tették le a hivatalos esküt. Tereli Gyula hódmezővásárhelyi, Harsányi Pál gyomai és Kiss László orosházi újonnan választott lelkészek állásaikban megerősittettek. Köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi miniszter Mezőhegyesen templomot és paplakot építtet és a nagymajláthi templom részére is 6000 korona segélyt utalványozott. Bernátli Géza világi tanáesbirónak ezea állásáról való lemondását sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés s az állás betöltése körüli intézkedéssel megbízta az esperest; ellenben nem vette tudomásul dr. Szegedy Kálmánnak az ügyészi állásról való lemondását, hanem felkérte öt tisztének további viselésére. Hosszabb vitára adott alkalmat a makói, úgynevezett »Élő keresztyén szövetség« alapszabályainak az ügye, mely azzal ért véget, hogy a közgyűlés kimondotta, miszerint az egyletnek nincsen alapszabályokra szüksége. Az egyházmegyei közgyűlés első napján délután bírósági és fegyelmi ügyek, második napján délelőtt a rendes közgyűlés folytattatok, délután pedig az előző napról elmaradt bírósági ügyek fejeztettek be. Az egyházkerületi képviselőkül beválasztattak : rendes tagokul : Szabolcsba Mihály, Futó Zoltán és Papp Imre egyházi, dr. Baksa Lajos, Pogány Károly és dr. Szegedy Kálmán világi tanács- birák, póttagokul : Bay József, Fekete Gyula, Böszörményi Béla egyháziak, dr. Bartóky József, dr. Zsíros Lajos és Szabó Emil világiak küldettek ki. A közgyűlés a késő esti órákban ért véget. Ujahbi felhívás az adózó közönséghez! Ismételve felhivatnak mindazok, kik hadmentességi díjra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1907. ápril hó 20-án. 189 í—i Városi adóhivatal. T a n S g y, A gimnáziumi bizottság tegnapi délután ülést tartott. Legutóbbi ülésében ugyanis úgy határozott, hogy a helyettes igazgatósággal megbízott Mérey Gyula tanár óráinak apasztására ideiglenes helyettes tanárt alkalmaz. Ezt a határozatot a püspöki hatóság is jóváhagyta 8 az igazgatóság meghívására Somogyi István tanárjelölt már le is jött Kolozsvárról. A bizottság Somogyi Istvánt a helyettesítéssel megbízta s számára a helyettes tanári fizetést kiutalványozta. Iskola látogatás. A békési ev. ref. főgimnáziumnak ez elmúlt hét négy napján vendége volt Dóczy Imre egyházkerületi felügyelő, ki 13 — 16 ig hallgatta az egyes osztályokban az előadásokat és megvizsgálta az ügykezelést. Főképpen a terme szettani és természetrajzi szertárak gazdasága nyerte meg tetszését. A Békésmegyei általános tanitóegylet békési járásköre tegnap délelőtt 9 órakor tartotta tavaszi rendes közgyűlését Békésen az újvárosi ovoda termében, melyben a helybeli és vidéki tagok csaknem teljes számban megjelentek. Farkas Gyula elnöki megnyitója után Adler Lázár békési izr. tanító „Az akarat mint lélekerő és annak fejlesztése a gyermekkorban“ czimü pedagógiai tanulmányát olvasta fel. A gyakorlati életből merített példákkal illusztrált és alapos megfigyelésre valló felolvasás feltt hosszas vita indult meg, melyben sokan részt vettek, 8 a felolvasónak elismerésüket nyilvánították Utánna lakács Jolán óvónő tanítványaival minta tanítást mutatott be jó sikerrel. A pénztári jelentés tudomásul vétele után a gyűlés véget ért. Tornaverseny. Vármegyénk felsőbb tanintézetei az idén a temesvári kerületi tornaversenyen vesznek részt, mely május hó 26-án lesz. Készülő intézeteink közzül a békési ev. ref. főgimnázium, a békéscsabai ág. ev, Rudolf főgimnázium ifjúságának bevonásával folyó hó 12-én délután Békésen a vásártéren házi-tornaversenyt rendez, melynek jövedelmét a temesvári versenyen résztvevő 34 békési ifjú utazási költségeire óhajtják forlitani. A verseny programmja a következő: 1. Felvonulás. Hymnus. 2. Szabadgyakorlatok. 3. Általános szer- tornászás. 4. Temesvári kerületi toroaverseny szabadgyakorlatai, a résztvevők által. 5, Futás. 6. Ösz- szetett verseny (magasnyajtó, korlát, ablakugrás). 7. Rúdugrás magasba. 8. Sulydobás. 9. Magasugrás. 10. Gúlák. 11. Füleslapda mérkőzés a csabai közönség által ajándékozott ezüst serleg vándordíjért. 12. Oszlopokba állás, dijak kiosztása, Szózat, elvonulás. A programra minden egyes pontjában legügyesebb ifjak részére 3 dij lesz kiosztva. I. dij ezüst-, II. dij bronzérem, III. dij oklevél. A békési csapatot Csurgay Jenő, a csabait Áchim Károly tornatanárok vezetik. Hírek. Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Gyula városnak a remetei földek viszonteladása folytán keletkezett igen számos jogügylete és az ezzel kapcsolatos határozatai érvényéhez tudvalevőleg a vármegye közönségének megerősítése is szükséges. Hire járt és a földvásárlásokhoz kötött igen számos és nagy érdekek sürgősége indokolttá is tette volna azt, hogy ezen jogügyletek felülbírálásának megej- tésére esetleg rendkívüli megyei közgyűlés fog egybehivatni, ha a szabályszerű meghirdetés után a vétel ügyletek tárgyalásra kellőképpen elkészültek volna. Ámde az a tényállás, hogy a remetei vételek ügye mindezideig nem érkezett be a vármegyéhez s igy rendkívüli megyegyülós sem hivEgyszer csak az öreg Gugoláknénak is megfujták a takaródét. Oda való volt már egészen. Hetvenötször evett az uj kenyérből. Jani gyerek a község nyakába szakadt, mert az öreg szülők tudni sem akartak róla. A biró hiába emlegette előttük a törvényt, a paragrafusokat, a megcsontosodott két öreg nem hajolt. Oda adta hát a gyereket a községi kondás mellé bojtárnak; úgy számítva, hogy a gyerek úgy majd leszolgálja a csizmát, szűrt, meg azt a panaszos fekete kenyeret is. Történt, hogy az öreg Rostás János kocája elvetélt. Ütést kapott, igy állapította meg Csi- zik Pál, a felső szomszéd is. Már pedig ö ért hozzá, nem hiába volt az uraság kondása negyed századon át. Ki tette? Ki ütötte meg? Nem más, mint a kondás bojtár. Úgy is tudódott ki. A Jani gyerek sem tagadta. Az öreg Rostás, meg a Jani gyerek ott állnak a törvényházban, a hosszú zöld asztal előtt. A törvényttevő biró a karos székben ül, s hivatalos komolysággal eregeti makra pipájából a füst-fellegeket. Előbb is a gyerekhez intézi a szót: — Tudod-e szógám hun álsz most? A gyerek izgatottan sodorgatja sovány kezei között a kopottas kucsmát s nyújtogatja vékony nyakát jobbra, balra. — No hun álsz ? — Törvénybe — nyögi ki félénken a gyerek. — Tudod-e, hogy itt nem szabad hazudni. — Tudom. — No hát mond el egész áperte, hogy esött az az ügy a kocával ? — Véletlenül. — De hogy ? — Hát ügön makacskodott a koca s oszt oda hagyitottam a botot ... de nem akartam. A törvény embere kétfelé törüli bajuszát, s oda fordul az öreg Rostáshoz ; — Véletlenség . . . — Vagy igaz, vagy se — igy az öreg Rostás. — Mit vösz rajta? — Szön — rántja föl a vállát — semmit, de a község a felelős. — Nem szavatolhat a község mindön em- böré’; e mög csak gyerök. — Hát minek alkalmaz a község ekkora gyerököt ? — Minek? — csattan fel a biró. — Kend ne tudná? Hát hová lögyön ez a gyerök? — Hová ? — Nono . . . Oda néz öreg Rostás János a kipirult gyerekre. Megrángatja jobb felöl is, bal felöl is az ujjasát; megsimogatja érdes tenyerével mentiben is, viszára is ősz hajszálait: hümget egy-kettőt. Hogj' felcseperedett az adta kölyke. Már hasznát is lehet venni . . . Liba mellé, ló mellé . . . ma-holnap dolgozni is tud . . . Haj, haj . . . Már is olyan szivelős az ábrázata . , . Ilyen gondolatok kavarognak az öreg Rostás fejében. Hát jó, — mondja némi tétova után — vesszőn annyiba. Pedig hetet vetött el. — Hetet ? — Annyit a. — No, nagy gazembör vagy Jancsi . . . már hogy hetet, — igy a biró, — Most az eccő szárazon viszöd el a bűnöd, hanem ha mögin baj lösz, hát csak erigy igenyösan a Körözsnek, azt mondom . . . A gyerek kisomfordál. Öreg Rostás János meg leül a tanács asztal mellé! elökeriti a kupakos készséget, leszorítja hüvelyk újával a maradékot s rásercent. E művelet sikere után oda int a törvénytevőre: — Mindig a szögény embör . . . mindig . . . — Arrul emléközik az isten, akit szívlel. — Haj, haj . . . Szó esik azután a termés kilátásról. Majd meg a sok adóra terelődik a beszéd. Ez pedig olyan mesgye, melyen akár hétszámra is lehet szántani, boronálni. Végre is, egy pipa dohány után az öreg Rostás kászolódni kezd. A kezeléskor hümget egy-kettőt oly formán, mintha mondani akarna a bírónak valamit, de csak meggondolja a dolgot s szó nélkül lépeget kifelé a törvényházból. Hanem ott a köves utón, amint kampós botja szeges végével ütögeti a gránit kockákat, oda-oda dörmögi a bajusza alá; — Beszélők az asszonnyal . . . még ma beszélők.
