Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-13 / 2. szám

6

BÉKÉS

1907. január 13.

utast a tengeri betegség gyötrelmeitől. Útközben Nápolyban és Gibraltárban is kiköt, a miért is kitűnő alkalmat nyulyt kirándulásra azok részére, a kiknek a tenger tiszta levegője gyógyhatás szempontjából üdülésre ajánlatos. A »Caronia« ezen járatáról felvilágosítást ad és hajójegyekre előjegyzéseket elfogad a Központi Menetjegyiroda Budapesten, (IV,, Vigadó-tér 1.) 10. 1—1.

Irodalom és művészet.

Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak.

„A JÖVŐ". Negyedi Béla és Schröder Hugó szerkesztéseben megjelenő „Jövő“ czimü havi szemle, immár a II-ik évfolyamba lépett. A januári szám élénk és változatos. Harsány) Kálmán verset irt, Rákosi Viktor novellát, Szilágyi Ferencz verset, Kőhalmi Béla novellát, Haraszthy Lajos verset, Palinay Levente novellát, Komor a jegyzetekben mondja el véleményét a múlt hó aktualitásairól. Garaboncz az újság irodalomról cseveg s felsorolja a fővárosi napilapokba dolgozó költőket s Írókat Skarabeus a művészet kinövéseit ostorozza. Schröder Hugo pedig az elmúlt év közgazdasági eseményeit csoporto8Ítja. Azonkívül terjedelmes irodalmi s művészeti kritika teszi tartalmassá a könyvalaku, Ízléses kiállítású szemlét. A radikális szellemű, vaskos fo'yóirat egész évi előfizetési ára csak 2 korona. Egyes szám 20 fillér. A lapból tárczarova- tunkban mutatványt közlünk. Mutatványszámot kívánatra küld a „Jövő“ kiadóhivatala: Budapest, Vili., Baross-ter 4. szám. I. emelet.

A „Zenélő Magyarország“ uj évvel 14 ik évfolyamába lep. Tizennégy éve, hogy tartalmas, a zenének minden válfaját felölelő füzeteivel szóra koztatja s nélkülözhetetlen mulattató barátjává vált a magyar zeneértő közönségnek. A „Zenélő Magyar- ország“ újévtől megnagyobbított, rendes hangjegy alakban s tetszetősebb formában jelenik meg. Programúm a nevesebb hazai és külföldi zeneszerzők kiválóbb müveinek közlése. Eddig megjelent füzeteinek értékes és gazdag tartalmáról mindenki meggyőződést szerezhet s érdeklődőknek a kiadó- hivatal kívánatra bérmentve küldi meg az eddig megjelent 326 füzetek tartalom mutató jegyzékét. A január 1 -sei (326-ik) füzet tartalma: 1. „Három csillag van az égen“ és „Árok-árok, de mély árok“ 2 magyar népdal Huber Sándor átiratában. 2. A „Sogun“ Luders Gusztávnak a Királyszinház közkedvelt operettéjének 2 legszebb zeneszáma, u. m.:

I. „A mintaházaspár“ és II. „Hold románcz“ (Visztária) énekre és zongorára magyar szöveggel. 3. Lányi Ernő op. 154. „Cansonetta“ czimü érdekes zongora müve. Megjelenik havonta két füzet, mindegyike 10—10 zeneoldal tartalommal — évente 24 füzet. Előfizetési ára : negyedósre 3 korona, félévre 6 korona, egész évre 12 korona. Nem előfizetőknek egyes füzet ára 1 korona. Előfizetések a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zeneműkiadó hivatalához, Budapest, VIII. József-körut 22. szám intézendők.

„Uj Idők“. A most beköszöntött esztendő tizenharmadik évfolyam az „Uj Idők“ életében. Ez a szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap, a melyet fennálása óta Herczeg Ferencz szerkeszt, ma szorosabb viszonyt tart a magyar olvasópublikummal, mint valaha. Mindenütt találkozni vele az úri famíliák szalonjában. Programmja ma is ugyanaz, ami eddig v> , csak bővebb, színesebb ; az apparátus, a melylyel dolgozik, nagyon készségű. Egyfelől tiszteli mindazt, a mi hagyomány, a nélkül, hogy maradi volna, másfelől tükre a modern élet szellemi nyilvánulásainak. Uj törekvés, uj hang. uj érték helyet kap hasábjain, ha őket a természetes fejlődés hozza létre. A szerkesztő Herczeg Fe- renczen kívül, a magyar széppróza legjelesebb képviselőit szólallatja meg frissen irt munkáikkal. Illusztráczióanyaga roppant változatos, eredeti felvételei pedig beszámolnak minden hét közérdekű aktualitásáról. Az uj évfolyam első számában Herczeg Ferencz, a kiváló iró, egy uj regényt kezd.

Negyedévenkint az „Uj Idők“ előfizetési ára 4 korona. Előfizetési pénzek legczólszerübben posta- utalványon küldendők az „Uj Idők“ kiadóhivatalának Budapest, VI., Andrássy-ut, 10. szám alá.

Közgazdaság.

A gyula—eleki ut. Tudvalevő dolog, hogy Gyula városa képviselőtestülete, Kóhn Dávid városi képviselő indítványa folytán megkereste Elek község elöljáróságát az iránt, hogy a község tegyen lépéseket Aradvármegyénél a gyula—eleki, jelenleg községi ut aradvármegyei szakaszának, Arad- vármegye törvényhatósági úthálózatába leendő felvétele érdekében. Az elekiek, — mint erről Gyula városát értesítették, — ez irányban kérvényt adtak be Aradvármegyéhez és pedig sikerrel. Aradvár- megye alispánja ugyanis értesíti vármegyénket, hogy a kérdéses útszakasz aradvármegyei részét bevették a törvényhatósági úthálózatba s ugyanezt kérelmezi Békésvármegyére is, amely, — nincs kétségünk, — az ut békésvármpgyei részét szintén a törvényhatósági úthálózatba veendi. Ennek természetszerű folyománya lesz, hogy a Gyulára forgalmi szempontból annyira életbevágó s fontos gyula— eleki ut fog a kontemplált kétegyháza—eleki útszakasz helyett kiköveztetni.

Kataszteri munkálatok 1907 brn. A pénzügy- miniszter most teszi közé az 1907. évben végrehajtandó kataszteri felmérő munkálatok előirányzatát. Eszerint a mérnöki helyszínelés és nyilvántartás alá kerül Békésvármegyében a szeghalmi és szarvasi járás, és Bihar negye sárréti járása. Az összes kataszteri munkálatok idejéről az érdekelt községek előzetesen értesítést kapnak, a melyben közük a községekre, valamint a magánosokra e munkálatokból származó költségeket is.

Munkát és fáradtságot legjobban a szőlő fizeti meg. Természetesen csak akkor, ha az oltványok kiválasztása és beszerzése körül a legnagyobb óvatossággal járunk el. A lepjobb hírnévnek örvendő „Milleniumtelep“ Nagyősz, Torontál megye, nemcsak teljesen megb'zható fajtiszta oltványokat szállít, hanem minden érdeklődőnek a szőlőszetre vonatkozólag készséggel szolgál útbaigazítással és mű mellékletekkel díszített magyar vagy német vagy román vagy szerbb nyelvű főáijegyzékét ingyen és bérmentve küldi.

Háziipari bizottsági ülés. A békésmegyei házi ipar fejlődéséről mostanta mindig aktuális beszélni. Illetékes tényezőink dicséretes buzgalommal és kitartással működnek azon, hogy a nép érdekében eme fontos kereseti forrásnak minél több ágát honosítsák ineg Békésvármegyében. Előljár közöttük a gazdasági egyesület, amely évek bosszú sora óta szívós következete-séggel csinál propagandát a házi ipar különböző ágainak s községről-községre gyűjti a híveket téli tanfolyamainak is. Vármegyénk háziiparának fejlődése tekintetében nagy sulylyal bir az a törvényhatósági határozat, amely egyháziipari bizottság feladatául tűzte ki azt, hogy a nép foglalatosságáról gondoskodjék s e foglalatosságnak fajait községenként és járásonként megállapítsa és terjessze. E bizoitság tevékeny tagjainak tulajdonítjuk most azt, hogy mind nagyobb és nagyobb mértékben nyivánul meg népünk között a háziipar iránt való érdeklődés. Ennek a bizottságnak az képezi főtörekvésőt, hogy a Békésvárm* gyében meghonosítandó háziipart szoros kontaktusba hozza a gyáriparral, de másrészt a vármegyében divatos háziiparokat felkarolja és megerősítse. A bizottság e hó 10-én délután 3 órakor tartott ülést a vár megye székházában az alispán elnöklete alatt. Jelenvoltak a földmivelésügyi kormány háziipar, megbízottja : Keller Gyula, továbbá Pfeiffer István Weisz Mór, Koncseg Gy. József, Grimm Mór, Bally István, a békési kosárfonó iskola igazgatója és dr. Konkoly Tihamér vármegyei aljegyző. A bizottság tárgyalásai sorozatán a már beérkezett községi jelentésekből megállapította, hogy mely községekben minő háziipari foglalkozások divatoznak, s ugyanakkor .teljes részletességgel megállapította a meg indítandó akczió mérvét és minőségét. Javaslatba hozzaj hogy lehetőleg minden községben felállítandó a háziipari bizottság. Békés, Mezőberény és Gyulavári községekben létesíti a kosárfonó, szövő ipari termelő szövetkezetét, Békésvármegyében egy pár minta paraszt udvart állít fel. Tanfolyamokat rendez be a háziipari foglalkozások megerősítése érdekéből. A bizottság munkálatainak anyaga különben a legközelebbi törvényhatósági bizottság elé kerül.

Iparpártoló értekezlet Orosházán. Folyó hó

3-án iparpártoló értekezlet volt a gyulai kötőgyár igazgatójának jelenlétében Orosházán, melyen egy Orosházán felállítandó kötőgyár ügye tárgyaltatott. Az orosháziak ugyanis egy, 150 munkást állandóan foglalkoztatni tudó fiók kötőgyártelepet óhajt létesíteni, mely közvetlen a gyulai anyagyárteleppel összeköttetésben állana, úgy hogy az itt feldolgozott ipari termékek értékesítése teljesen az anya- gyártelep feladatát képezné. Az anyagyártelepnek az orosházi fiókgyár évi fenntartásához évenként a 150 munkás napibérén kívül mintegy 10—12 ezer koronával kellene járulni. A 150 munkás foglalkoztatásához szükséges gépeket a kereskedem! minisztérium bocsátaná a gyár rendelkezésére. A községnek a gyártelephez egy, a vasúthoz közel eső telekkel kellene járulni, melyen a gyári üzemhez szükséges épületek tervszerű építéséhez 15 ezer korona költséget is adna, vagy alkalmas helyiséget. Köteles volna ellátni ivóvízzel a munkásokat s egyben ingyen fűtést és világítást biztosítani a gyár részére. Ez összes követelmények kielégítése 25 ezer koronát igényelnének. A mozgalom vezetői most a községgel tárgyalnak.

Bókósvármegye utprogrammjával kapcsolatban a szomszédos vármegyékhez intézet átiratokra most nyilatkoztak a törvényhatóságok. A közúti prog- rammjával nem régen foglalkozott a törvényható-, ság. E nagyszabású munka két közgyűlést is foglalkoztatott s az egyik ezek közül kizáróan csak az útprogram megállapítását foglalta tárgysorozatába. Ám e közgyűlések sem állapították meg véglegesen a közúti programmot, amelynek legfontosabb kérdésein kívül a társtörvényt-atóságok területére nyúló utaknak kikövezóse és rendbehozása is nagy szerepet játszott. A csongrád—szentesi útnak kikövezóse tárgyában például Csongrád vármegye törvényhatóságát is megkelletett keresni. Ez : az ut, békésmegyei szakaszában már föl vau véve utprogrammunkba. A csongrádi tész azonban még kikövezetlen. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága megkereste tehát Csongrád vármegyét, hogy a szentesi útnak Csongrádmegye területébe, a derékegyházai határba eső és az újvárosi csárdától Békésvármegye határát érintő részét a törvényhatósági utak hálózatába vegye föl s kiépítését határozza el. A szomszédos törvényhatóság most válaszolt vármegyénknek s válaszában azt mondja a szentesi alispán, hogy a kérdéses útszakasz fejlesztésének érdemi elintézését függőben tartja a táratörvényhatóság mindaddig, mig a vármegye által az útépítések czéljaira felhasználandó hitel megállapítva nincs. Ugyanekkor megkereste vármegyénk Jásznagykun-Szolnok megye törvényhatóságát si. Ettől a szomszédos törvényhatóságtól azt kérte Bókósvármegye törvényhatósági bizottsága, hogy a tiszaföldvár—mesterszállás—öcsödi utkiágazást, valamint a mesterszállás—szarvasi útszakaszt Bánrévén túl Békésvármegye határáig szintén kiépítse és közuti-programmjába fölvegye. Jásznagykun- szolnok megye törvényhatósága nevében azt mondja most válaszában az alispán, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága a közúti programm megállapításakor a kiépítendő utak közé a mesterszál- lási utat fölvette ugyan, de a Héki irányban. Ez ellen felebbezés adatott be s a felebbezők mind azt kérik, hogy a* ut bókésmegyei irányban építtessék ki. A szarvasi utat azonban csak Bánrévig építtetik ki, mert Jásznagykun-Szolnok megye úgy értesült, hogy a Körösfolyón nemsokára fölépül az uj vasúti hid, amely a közforgalom lebonyolítására is használható lesz. Biharvármegyétől azt kérte a törvényhatósági bizottság, hogy a bajomi utat Nagy- rábétól kezdődően Békésvármegye határáig vegye föl utprogrammjába s hogy a Fekete Körös fahid- jának vashiddá való átalakítási költségeinek fele