Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. április 7. 14-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _________10 K — f Fé l évre... — __ — 5 K — ! Évnegyedre_______ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal» Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vasutpolitika és szocziális fejlődés. Nemrégiben ugyan e helyen vezető czikk jelent meg, mely Gyulaváros szocziális fejlődését tárgyalta az utóbbi években. A czikk örömmel számolt be arról a haladásról, melynek Gyula város úgy a közgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzintézetek forgalma, mint a közlekedés, út és vasutügy terén tanujelét adta. Mindazon tények, melyeket nevezett czikk tárgyal, azt a látszatot keltik az olvasóban, hogy Gyula városának kedvező fejlődése Jisztán- a város közönségének, lakosságának közéleti és társadalmi ténykérdéséből eredt, a népesség szocziális munkálkodásának volna eredménye. Szó sincs róla, része van ebben a lakosságnak is, mert hiszen ha egyéb nem, a lótfentartás ösztöne a mindennapi kenyérért való küzdelem készteti lakosságunkat a munkára. De ha behatóbban foglalkozunk e fejlődés tulajdonképeni okaival, arra a tapasztalatra jutunk, hogy e fejlődés okait egészen más körülményekben kell keresnünk, mint a lakosság munkásságában, sót ha tovább megyünk a keresésben, mihamarább arra a mondhatni szomorú meggyőződésre jutunk, hogy Gyula városának kedvező politikai helyzete, még kedvezőbb geográfiái fekvése, de leginkább lakosságának természetadta iu- telligencziája, munkabírása és vállalkozási kedve alapján a fejlődés sokkal magasabb színvonalára kellett volna eljutnia, mint amelyre ez időpontig eljutott. Vagyis arra a meggyőződésre jutunk, hogy megyénk székvárosa fejlődött ugyan az utóbbi érdekben, de nem fejlődött any- nyira, mint amennyire fejlődnie megadatott, — tehát visszamaradt! És e visszamaradásnak leglényegesebb oka a város intéző köreinek az utolso évtizedben kifejtett téves és önző közlekedési politikája. Nem is akarok rámutatni arra a sokat megvitatott és ma már mindenki által elitéit városi határozatra, mely a vasúti góczpont- nak Gyulán való létesítését lehetetlenné téve Csabának engedte át, s igy teljesen eljátszotta jövőjét mondhatnám egy tál lencséért, vagy tán még annál is kevesebbért. Fel akarom azonban városunk intéző köreinek figyelmét egy újabb olyan körülményre hívni, melynek negligálása városunk fejlődésének esetleg örök időkre útját vágná. A gazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődésnek a közlekedésügygyel való szoros kapcsolatát az összes kulturállamok belátván, minden rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erejükkel odahatnak, hogy az egyes gazdasági, ipari és kereskedelmi emporiutnok között olcsó közlekedési kapcsolatot létesítve, a külömböző szükségletek kielégítésére szolgáló termények, termékek és áruczikkek szállítását gyorsabbá, biztosabbá, és főleg olcsóbbá tegyék, megvetvén ezzel a szolid kereskedelem, termelőképes ipar és egészséges gazdasági fejlődés legerősebb alapját. Németország, Francziaország és Angolország milliókat költenek arra, hogy a gyarmataikban kiaknázatlanul heverő kincseket keskenyvágányu vasutak létesítésével hozzá férhetővé tegyék, illetve a már felszedett kincseket elszállítván, értékesithetövé tegyék. Hazánkban is mindinkább fejlődik a keskenyvágányu vasutak hálózata, s alig telik el nap anélkül, hogy ne olvasnánk egy- egy újabb keskenyvágányu vasút létesítéséről. Különösen Békósvármegye volt az, mely gazdasági vasúthálózatával hazánkban a kés- kenyvágányu vasutak ügyének hatalmas lendületet adott és szépen kifejlődött gazdasági vasutjával a megye gazdasági fejlődéseinek is számbamenő tényezőjévé lett. Sokkal fontosabb, mondhatni vitális érdekkel bir azonban a megye, de különösen városunk fejlődésére a Gyulavidéki Vasút, mely rövid fenállása óta is már aktiv vállalatnak bizonyult, nemcsak mint vállalat, hanem különösen mint városunk gazdaságá- nak, iparának és kereskedelmének mondhatni egyik legfontosabb tényezője. Mióta e vasút üzemét megnyitotta, szinte meglepő arányban emelkedett városunk idegenforgalma. Az idegen forgalom emelte a minden szakmabeli iparosok és kereskedők üzleti forgalmát, nagy mértékben megnövekedett a hetipiaczok népessége, mert mig egyrészt Feketegyarmat, Zerind, Tamásda, Vadász, Simonyifalva és Apáti, Talpas lakossága Gyulára jönnek be a hetipiaczra bevásárolni, ugyan e községek termelői a baromfit, tojást, élőállatokat, valamint egyéb gazdasági és háziipari termékeiket a gyulai hetipiaczra hozzák be ; közvetve csökken az élelmiszerek ára, olcsóbbá válik az élet s még az sem nevezhető veszteségnek, amit a vidékiek a kiárusításból nyernek, mert viszont e pénzből Gyulán szerzik be azon szükségleteiket, melyeket ezelőtt Kjisjenőn, Szalontán, avagy Aradon szereztek be. Már ezekből is látható, hogy milyen '■ HA1-'TÁHOli, Cipruslomb Szabad Endre sirhalmára. írta: Sántha Sándor. Kihűlt egy nemes szív . . . Sírba dőlt egy ember . . . Ifjú főiskolánk korán árva maradt. Legelső vezére, bölcs Igazgatója Ott pihen már lent, a virágos hant alatt. Ezt a sírvirágot nem a kert termette, Nem kezünk kötötte össze bokrétába . . . Sok szülői szivnek hála érzetéből Fakadt annak minden legkisebbik szála. Mint buzgó apostol érkezett Ő hozzánk, Keresztény kultúránk ápolgatására. A tettek vágyai dagasztották keblét, Nemes eszmék forrtak tervező agyába’. Hitben nevelni a jövő nemzedéket! Zászlójára ez volt jelszó gyanánt Írva; E jelszóval ajkán haladt Ő előre. Ezzel ment pihenni, álmodni a sírba. A legszentebb mester : édes Üdvözítőnk Nevében vezérlé Ö az ifjú népét. Tanításában is azt sugalta nékik: A hit nélkül üres, czéltalan az élet. Példával mutatta, hogy kell a munkával A nagy, örök Istent lélekben imádni, És nehéz órákban erőt, segélyt, vigaszt Benső bizalommal Szüzanyánktól várni. A hazaszeretet lobogó tűzével Hevité a zsenge, ifjú honliszivet. ősök példáiból oltotta vérükbe, Szép magyar hazánkhoz mint legyenek hívek. Hirdette : az ősi, igaz királvhiiség Árpád véreinek legszebbik erénye ! De nem szolgalelküu, faji önérzettel Plántálta ezt belé fiaink leikébe. Szó s tettel vallotta : Iskoláján belül Nincsenek, nem lesznek elválasztó falak . .. Minden vallás híve szivéhez volt nőve Aki az igaz, szép, jó ösvényén haladt. Nagy lelkének az volt nemes ideálja, Arra munkált ott, a szent kereszt tövébe: Fiainknak tiszta, érző szivet adjon A gondos nevelés szelid veröfénye. Egy magánörömnek hódolt szelid lelke: Rajongón szerette a szép magyar nótát. Mintha imádságos könyv lett vén1 kezébe, Olyan áhítattal forgatta a kótát. Tiszta, édes öröm sugárzott szeméből Mikor dalra gyújtott az „énekes banda-“.. . Oh 1 mily fájó tudat, hogy a szervezője Ezt is olyan korán s örökre itt hagyta. Nagy Isten ! jó Atyánk! Ki magadhoz hivtad Ezt a nemes lelket, ezt a jó, hii sáfárt, Engedd hogy szelleme itt maradjon köztünk, S mind valóra váljon, amire Ő úgy várt.. . Oh, küldj örökébe olyan bölcs, jó vezért, Aki magzatinkat tovább úgy vezesse: Az életnek nehéz harcai között is Hittel nézzenek fel a Te keresztedre ! Sötét felhők tornyosulnak . . . Irta: Remy. Sötét felhők tornyosulnak . . . Az igazság érdekében azonban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez nem igaz. Nemhogy sötét, de még világos felhők sem tornyosultak sem az égen, sem egymásra. Sőt véletlenül éppen pompás, napsugaras tavaszi napon érkezett haza Nagy Ökörfaluba a pesti egyetemről Dárday Balambér. Hogy miért hivják Ökörfalut Ökör- falunak, azt nem tudom, de hogy miért Nagy Ökörfalunak, arról fogalmam sincs. Az Első Hazai Magyar Földrajzi Társulat ielenleg csak egy ökörfalut ismer és az Nagy Ökörfalu. Siroliit ■Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofufozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmnn-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roehe ft 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint A.— korona.
