Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

1907. márczius 31.

BÉKÉS

11

koronánál többe kerülne, a — többlet fedezetéről, — mint azt már fentebb kitötöttem, — köteles lesz a törvényhatóság külön gondoskodni.

Az útalap ezen 1.578.000 koronás hozzájárulási összegéből, az 1904—5. évi programm a'apján engedélyezett 48 km.-nyi útépítések költségeinek fe dezésére 307.000 korona;

az 1907. évi építkezésekre 700.000 korona ;

az 1908. évi építkezésekre pedig 571 000 koronára lesz szükség, felhívom tehát a vármegye közönségét, hogy ezen összesen 1.578.000 korona hozzájárulási összegnek beszerzését akként biztosítsa, hogy a fent megjelölt részletösszegek, a kijelölt időben rendelkezésre álljanak.

A szükséges és még ezután végleg megállapítandó államsegélyösszegek ellenében a törvényható sági útalap tulajdonában levő nem jövedelmező helyiérdekű vasúti törzsrészvényekből az államsegéllyel egyenértékű rész az államnak átengedendő s annak idején külön veendő rendelkezésem szerint a kijelölendő állampénztárba beszállítandó lesz.

II.

A véghatározat azon részeire nézve, melylyel kapcsolatosan a füzesayarmat—nagybajomi ut, úgyszintén a vármegye több községének és a szarvasi takarékpénztárnak a kikövezendő útszakaszok megjelölésére vonatkozó kérelmei tárgyában is határozott: Endrőd és Csorvás községek felebbezéseinek elutasítása mellett jóváhagyólag tudomásul veszem, hogy a törvh. ezen, valamint Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Békéssámson, Vésztő, Nagyszénás, Békés, Köröstarcsa, Gyoma, Újkígyós és Endrőd községek és Gyula városának kisebb részben régi törvh. ut s nagyobb részben viczinális utak kikövezésére vonatkozó kérelmeinek kielégítését a jövő feladatává utalta, a szarvasi takarékpénztár, Vésztő, Kondoros, Békés- sentandrás és Szeghalom községeknek a községi tczák, illetve a takarékmagtárhoz vezető ut kikö- eztetése iránti kérelmüknek a teljesítését pedig, a ámos utak tovább fejlesztésénél leendő figyelembe- ételeig elodázta.

Jóváhagyólag tudomásul veszem, hogy az ndröd—mezőtúri viczinális utat metsző Hármas- örösön levő komp közlekedés fenntartására meg- llapitott évi 1000 korona segélyt az állandó Körös- id létesítése czéljaira is megszavazta s egyszersmind imondta, hogy a beruházás keretében vasszerkeze- stüvé átépítendő tahidnak a bontási anyagait, esetig azok értékét Eudrőd községnek az állandó Körös- id létesítése czéljából ingyen átengedi.

Továbbá jóváhagyom :

1. az Öcsöd—mesterszállási viczinális közút .350 km ;

2. és a füzesgyarmat—nagybajomi viczinális ö/.ut 5.500 km. hosszú és a vármegye területére ső szakaszainak folyó évi január hó 1-től kezdődőleg

törvényhatóság úthálózatába történt felvételét; a atározatnak azon részét azonban, melylyel

a) a füzesgyarmat—bücsai viczinális közút 4.620 km. hosszú szakaszát;

b) a köröstarcsai Ivossuth-tér és Kalvin-tér és ialvin-utczának, a leendő állomásuktól Z. Nagy La- ds házáig, illetve a postahivatalig terjedő 0.300 km. osszu részét;

c) a békés—szarvasi viczinális közutnak a közégtől a körgátig terjedő 2 km. hosszú szakaszát f. vi január hó 1-étöl kezdve a törvényhatósági ut- álózatba felvette, feloldom, mert ezen utczaszaka- zok nein bírnak oly forgalmi fontossággal, hogy zoknak a törvénybatósági úthálózatba való felvétele idokolt lenne.

Végül jóváhagyom a határozatnak azon rézét, melylyel:

a) a szarvas—Orosháza—mezöhegyesi törvh. közút rosháza—nagyszénási 13.670 km. hosszú;

b) a gyula—vésztő—Szeghalom — berettyóujfalusi arvh. közutnak Füzesgyarmaton a nagybajomi el- gazástól Biharvármegye határáig Darvas felé vezető .52 km. hosszú ;

c) és a gyula—kétegyházi törvh. közutnak a étegyházi gőzmalomtól a vármegye határáig terjedő

Mezőhegyes felé irányuló 2 km. hosszú szakasza törvényhatósági úthálózatból folyó év január hó -étől kezdve kihagyni és az a) és b) alatti utakat községi közlekedési, a c) alatti utat pedig a közégi közdűlő utak hálózatába felvétetni elrendelte.

III.

Azon kérelmet, hogy a hódmezővásárhely— rosháza — pusztaföldvár—csanád — apácza — geren- Lás—békéscsabai, úgyszintén a békés —mezőberény— :örösladány—Szeghalom—berettó—újfalui utat s en- iek Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalát a folyó ív elején állami kezelésbe átvegyem, tekintettel arra, tőgy a folyó évi állami költségvetésben ezen utak enntartására fedezetem nincs, — nem teljesíthetem; ntézkedtem azonban az iránt, hogy az említett íözutaknak a vármegyében fekvő, eddig kiépitetien

A hódmezővásárhely—orosházi törvényhatósági közutnak a vármegye területére eső szakaszát a beruházási törvényhatósági útépítésekre vonatkozó Iy. alatti megállapításaim értelmében, ki fogom építtetni — és pedig mint azt már megjegyeztem — a Hódmezővásárhely város területére eső szakasszal együtt és egyidejűleg a folyó évben.

Végül értesítem a vármegye közönségét, hogy ezen intézkedésemet egyidejűleg a gyulai m. kir. államépitészeti hivatallal is közöltem s annak a vonatkozó műszaki műveletek elkészítésére s idejében leendő felterjesztésére részletes utasítást adtam.

Budapesten, 1907. évi márczius hó 16-án.

Kossuth s. k.

Császárfürdő

N y i 111 é r.

ti rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerkesztősége.

BUDAPESTEN. Nyári és

téli gyógyhely, a magyar----- ■ . ■ . irgalmasrend tnlajdona. —

El

sőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők, uszodák, török, kő és márványfürdők; hőlég, szénsavas és villamosviz fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld

25 6-16 Az igazgatóság.

Törvényszéki csarnok.

szóban levő útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvételét.

Az építési programmot is megváltoztatandónak tartom akként, hogy a szomszéd vármegyékhez vezető útszakaszok a csatlakozó folytatólagos szakaszokkal egy időben s együtt kiépüljenek, továbbá hogy azon útvonalak, melyekhez ugyanazon vasúti állomásokról lesz a kőanyag szállítandó, szintén kapcsolatosan kiépíthetők legyenek.

Mindezeket figyelembe véve, a már engedélyezett 48 km -nyi törvényhatósági beruházási útépítésen felül, az állami beruházásokról szóló 1904-ik évi t.-cz. alapján, a vármegyében az 1907— 1909. óvekben foganatosítandó törvényhatósági útépítéseket és az építési programmot a következőkben állapítom meg :

1907. évben kiépítendő:

1) az Orosháza—hódmezővásárhelyi törvényhatósági közút 5.030 km. hosszban, mely egyidejűleg s együtt építendő a Hódmezővásárhely t. j. f. város területén fekvő orosházi törvényhatósági közúttal;

2) a makó—tótkomlósi törvényhatósági közutnak tótkomlósi szakasza : 4.821 km. hosszban, mely együtt és egyidejűleg építendő a Csanádvármegyébe eső, csatlakozó kiépitetien útszakaszok ;

3) a füzesgyarmati — nagybajomi törvényhatósági közút 5.500 km. hosszban, mely egyidejűleg és együtt építendő ezen közút Biharvármegyébs eső szakaszával;

4) a szarvas—Orosháza — mezöhegyesi törvény- hatósági közutnak, Orosháza—tótkomlósi szakasza a Hódmezővásárhely területén átvonuló közbeeső szakaszával együtt: 16.750 km. hosszban;

5) a gyula—kétegyházi törvényhatósági közutnak, a kétegyháza—eleki vicinális útig terjedő szakasza : 16.226 km. hosszban;

6) és a mezőberény—vésztői törvényhatósági közutnak Mezőberénytől a Kettős-Köröshidig terjedő szakasza: 5.600 km. hosszban;

összesen : 53.928 km. hosszban ;

továbbá vasfelszerkezettel átépítendő :

7) a dobozi 217.55 m nyílású kettős körösliid, melynél 50 m. már vasfelszerkezettel van ellátva;

8) a szeghalmi 111.2 m. nyílású teljesen faszerkezetű Sebes-Köröshid ;

9) és a gyula—sarkadi törvényhatósági köz-1 utón levő 59.6 m. nyílású, teljesen faszerkezetű Fekete-Körös-hid, melynek fele Biharvármegye területére esvén, az átépítés Biharvármegyóvel közösen eszközlendő ; megjegyzendő, hogy a gyula—sarkadi útnak bihar vár megyei folytatólagos Gyula—sarkad— szalontai törvényhatósági közutja szintén ezen évben fog a beruházás keretében kiépülni.

1908-ban kiépítendő:

1. A szarvas—szentesi törvényhatósági közút: 9.898 km. hosszal;

2. és ezzel kapcsolatban a gyoma—endrőd— szarvasi törvényhatósági közutnak szarvas—endrödi szakasza : 19 545 km hosszban ;

3. a gyoma—körösladányi törvényhatósági közutnak a gyomai hídtól Körösladányig terjedő szakasza: 19.286. |km.

4. és az Öcsöd—mesterszállás—tiszaföldvári törvényhatósági közutnak Öcsöd községtől a vashidig terjedő szakasza: 1.000 km. hosszban;

Összesen 49.729 km. hosszban;

5. továbbá vasfelszerkezettel átépítendő a gyula—sarkadi törvényhatósági utón levő teljesen faszerkezetű Fehér-Körös hid.

Vagyis: 1907—1908-ban mindössze 103.657 km. ut és 4 darab hid.

1909-ben:

a fent megállapított építkezéseknél hátralékban maradt munkálatok fejezendők be.

A véghatározat azon részét, melylyel a törvényhatóság fentartja magának azon jogot, bogy az általa feltételesen kijelölt útépítésekre nézve, a feltételek nem teljesülése, illetve az egyes általa kijelölt útépítések elhagyása esetében, az illető útvonalak helyett másoknak a kikövezését, helyesebben kiépítését határozza el, ezennel feloldom.

az alispán fent idézett felterjesztésének az útalapból rendelkezésre álló fedezetekre vonatkozó részét figyelembe véve, ezennel végleg megállapítom, hogy az állami beruházásokról szóló törvény alapján már engedélyezett 48 km. és folytatólag most engedélyezett kerekszám 104. km. útépítkezésekhez és hídépítésekhez a törvényhatóság útalapja 1.578.000 koronával hozzájáruljon, a többi építési költség pedig az állami beruházási hitelből fedeztessék, megjegyez vén, hogy az államsegély összegeket ezután is a vonatkozó műszaki és költségmüveletek jóváhagyása alkalmával fogom megállapítani és a munkák végrehajtása után a vármegye közönségének a szükséghez mért részletekben rendelkezésre bocsátani, továbbá, hogy a most kijelölt 4 hid átépítési költsége kizáró lag az útalap hozzájárulási összegéből lesz fedezendő,

4 • maiuhiuo sjjl.

A tengerész katona. Még »czibil« korában követte el Bozó Lajos azt a kis csekélységet, hogy Gyulán 1905. deczember havában a vasúti vendéglőben a kéregető Hudák Jánostól ellopta a perselyét és mikor ezt észrevették s a perzselyt keresni kezdték, Bozó azt egy félre eső helyre dobta, ahol a perselyt kissé darangirt állapotban megtalálták. Bozó Lajos időközben tengerész katona lett s Pólá- ból jött elő a tárgyalásra. A törvényszék a bizonyítottnak talált lopás miatt Bozó Lajost 1 hónapi fogházra Ítélte, mely ellen vádlott és tehére a kir. ügyész felebbezett.

Az uzsorás. Újhelyi Ferencz tótkomlósi lakos rendszeresen azzal foglalkozott, hogy a parasztságnak, főképen a szorult helyzetben levőknek, a kiknek még volt valamicskéjük, kölcsönöket adott, természetesen tisztességes perczent mellett. A kölcsönök után 12% kamatot szedett, azonkívül minden lejáratkor 70 fillér váltóirási dijat, aki pedig törleszteni nem tudott, annak tyúkot, libát, tojást kellett vinni, mert különben baj volt. Szépen gyarapodott is Újhelyi ilyenképen, hiszen a háztartását ellátták az ügyfelei, a magas perczent pedig jól jövedelmezett, mert egész kis takarékpénztárt képezett, olyan tömegesen kötötték nála az üzleteket. Egyszer azonban dobszóval megmagyarázták a népnek, hogy mi az az uzsora, amikor is észhez kaptak a parasztok és Újhelyi Ferenczért egy hasonnevüt már agyonvertek Hódmezővásárhelyen. A törvényszék meg is állapította ellenében, hogy üzletszerüleg uzsorásko- dott és ezért 1000 korona fő és 500 korona mellék pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.

A mulatság vége Vésztőn 1905. április 8-án, Papp Zsigmond és Kincses János vígan kugliztak, mi közben azonban megjelent a szomszéd Horváth István és figyelmeztette a kuglizókat, hogy az ő házafalát ne rongálják. Ebből csúnya verekedés lett, úgy, hogy Horváth István súlyos sérüléseket szenvedett. Az eljárás folyamán a sérülések okozójául Papp Zsigmond derült ki és a bíróság őt — az egyébként jómódú gazda embert 1 hónapi és 15 napi fogházra ítélte, valamint 10 korona pénzbüntetésre. — Mint hogy a kúria is hozzájárult az ítélethez, Papp Zsigmond a fogházba bevonult.

Törvényszéki naptár: A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által nyilvános előadásban elintézett ügyek jegyzéke.

1907. márczius 29.

Hízó András, Sál József 51 korona.

Gaal Pálné, Gaal Pál 59 korona 54 fillér.

Tóth Gergeiyné, Berki Ferencz 80 korona.

Csicsely Mihály, Biszterszky Pál 80 korona.

Molnár Vilmos, Insperger János 52 korona.

Cselovszki György, Botyánszki Pál 61 korona 50 fillér.

Puka Jánosné és társa, özv. Rácz Józsefnó igényper.

Pritz János, Pritz Jánosné 65' korona 90 fillér.