Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

1907. márczius 31.

BÉKÉS

3

ingyen betegeknek számát folyton fokozza s törekvése oda csúcsosodik ki, hogy idővel az összes betegek ingyen ápolásban részesüljenek.

Az alföldi sanatorium az alföld közepes közepén, Gyula város határában épült, a Feke te-Körözs vize mellett, erdős háttérrel bíró pormentes vidéken. A terveket boldogult Czigler tanár készítette. Az intézet 100 betegre van berendezve és pedig felében férfi, felében női betegekre. A József kir. herceg sanatorium-egyesület célja az, hogy majd amidőn több sanatoriuma lesz, egy-egy sanatorium- ban csak egynemű betegeket fog elhelyezni ; amig csak egy sanatoriuma van, az egynemű betegek rendszerét keresztül vinnie tiltja humanismusa, mert hiszen mindkét nemű betegeknek egyforma joga van az életre.

A József kir. herceg sanatorium-egyesület országos működés révén emelt sanatoriumot az alföld népének, s nem fog nyugodni addig, amig minden országrésznek a maga népsanatoriumát fel nem építi. Közben lesz ereje és képessége arra is, hogy a tüdővész ellen intézett küzdelemben jelentőséggel biró egyéb, egyszerűbb és olcsóbb segítő intézményeket is létesítsen.

Jelen soraimnak csak az a célja, hogy bejelentsem a második magyar tuberculosis-sanatorium, a József nép sanatorium küszöbén álló megnyitását, mint örvendetes bizonyítékát annak, hogy immár tettekben és alkotásokban nyilvánul a magyar társadalomnak a közegészségügy nagy kérdései iránt való érdeklődése.

A .József Szanatórium.“

A Lugoserdei szanatórium április végén vagy május elején nyílik meg, — mint az alábbi igazgatósági értesítés mutatja, — kibontakozott az általánosságból és biztos lépésekben halad a megvalósulás felé. Most érkezett be hozzánk az igazgatóság értesítése sr szanatóriumba való felvétel feltételeiről.

Ez az értesítés magában elegendő arra, hogy abban, aki elolvassa azt a tudatot érezze, hogy egy minden tekintetben modern és gyógyhatásában kiválónak ígérkező intézménynyel állunk szemben, melyet túlnyomó részben dr. Lukacs Györgynek köszönhet a magyar alföld népe s amely rendkívüli jelentőségű intézménynek minden tekintetben első sorban élvezi nagy előnyeit: Gyula városa közönsége

A szanatórium bővebb ismertetésérd lapunk egyik legközelebbi számában visszatérünk, addig

pedig a közönség előzetes tájékozása czéljából ide iktatjuk a szanatorinm igazgatóságának már említett értekezését, mely a következő:

A József Szanatórium (Gyula, Lugoserdő, Bakés- megye) felvételi föltételei.

1. §. A József Szanatórium, melyet a magyar társadalom áldozatkészségéből a József Kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület (Budapest, IX, kér., Lónyai- utcza 47.) nlapított, Gyula városa mellett fekszik a Lugos erdőben, portól és széltől az erdő és a telepet körülvevő töltés által védett helyen, nyolcz kmnyire a várostól.

1. §. Az intézet ez idő szerint 100 (50 férfi s 50 nő) kizárólag tüdőbeteg befogadására szolgál. A betegek gyógykezelése a hygienes-diaetás gyógyitó- mód elvei szerint történik. Az átlagos kúraidő 3 hónapra van meghatározva.

3. §. Az intézetbe mindazon betegek vehetők fel, akiknek felvételét kezelő orvosuk (vagy a szanatóriumi bizottságok orvosa) véleményezi, s akik felvételi vizsgálat alkalmával szanatóriumi kezelésre alkalmasnak bizonyulnak.

4. §. Aki magát felvétetni óhajtja, beküldi a József Szanatórium igazgatóságához (Gyula, Lugoserdő, Békésmegye) a mellékelt s kezelő vagy bizottsági orvos által kitöltött orvosi véleményt s a mellékelt és pontosan kitöltött nyilatkozatot, amelyben az ápolási dijak fizetését a beteg, vagy hozzátartozója, vagy valaki más elvállalja. Az orvosi vélemény s nyilatkozat beérkeztét az intézet igazgatósága nyugtázza s egyúttal megjelöli azt az időpontot, amikor a megüresedő helyek s az előjegyzett betegek számának arányában, a beteg felvételi vizsgálatra kerülhet. Az intézet igazgatósága azonban kijelenti, hogy a kilátásba helyezett terminusért szavatosságot nem vállalhat.

Kérvény írása fölösleges.

5. §. Az a beteg, aki az ápolási költségeket fedezni nem tudja s szegénységét okmányokkal bizonyítani képes, a tartózkodási helyén, vagy tartózkodási helyéhez legközelebb szanatóriumi bizottság útján ingyenes hely elnyeréséért folyamodhatik a József Kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület elnök-j ségéhez (Budapest, IX. kér. Lónyay-utcza 47.)

Az egyesület anyagi erejéhez képest egyelőre 100 ingyenes beteget vesz fel évenként, mindegyiket 3 havi (90 napi) kezelésre.

Ezenkívül van még 42 ingyenes hely, melyek mindegyike ugyancsak 3 havi (90 napi) gyógykezelésre érvényes. Ezek elnyeréséért az ingyenes he- lvek tulajdonosaihoz kell folyamodni.

Az ingyenes helyek tulajdonosai a következők :

1. Ő cs. és kir. Apostoli Felsége . 1 hely.

2. József kir. Herczeg O Fensége . 1 „

3. M. kir. Belügyminiszter.... 30 „

4. M. kir. Pénzügyminiszter a bányaés kohómunkások részére . . . 1 „

5. M. kir. Vallás- és közokt.-miniszter a közalapítványi tisztviselők és családtagjainak részére .... 2 „

6. Gróf Almásy Dénes (Gyula) . . 1 „

7. Békésvármegye közönsége (Gyula) 1 „

8. Gróf Berchtold Lipótné (Szentpétervár, Oroszország) . . . 1 ,,

9. Hatvani Hatvany-Deutsch József

(Budapest, VI., Eötvös-utcza 13.) 1 „

10. Horváth Zslgmond és neje (Bpest,

VI., Nagy János-utcza 16.) . . 1 „

11. Gróf Károlyi Lajosné (Budapest,

VIII., Eszterházy-utcza) .... 1 „

12. Gróf Wenckheim Frigyesné (Ókigyós)

....................................... • 1 „

6. §, Aki ingyenes helyért folyamodott, a kitöltött orvosi véleményt az intézet igazgatóságának (Gyula, Lugoserdő) beküldi, de csak akkor vehető fel az intézetbe, amikor az egyesület elnökségének vagy pedig az ingyenes helyek valamelyik tulajdonosának kijelölési irata az intézet igazgatóságához megérkezett.

7. §. A fizetéses betegek napi ápolási dija, melyben a lakás, teljes ellátás, orvosi gyógykezelés, gyógyszerek és mosás dija bennfoglaltatik, a következőkben van megállapítva:

6 ágyas szobában napi 4 korona ;

2 ágyas szobában lekvő kúrával a közös fekvő folyosón napi 6 korona (4 férfi és női hely);

2 ágyas szobában fekvő kúrával a betegszoba mellett levő elkülönített terrasson napi 10 korona (4 férfi és 4 női hely).

A 10 koronás helyek tulajdonosai külön étkeznek és étrendjük is külön lesz megállapítva.

Az ingyenes helyek napi 4 koronás hely elfoglalására jogosítanak.

8. §. Az ápolási dijak rendszerint egy hónapra előre fizetendők. Hitelezésnek csak hatóságokkal s betegsegélyző pénztárakkal szemben van helye. A fölvétel és távozás napja 1 — 1 ápolási napnak szá- mittatik.

9. §. A felvételt felvételi vizsgálat előzi meg,

már föl az úr a japán háborúsággal és az egész müveit világot kétségbeejtő vad orgiákkal, a népek milliónak rablánczra fűzésével és ha eddig meg nem állott a kárhozat útján, álljon meg most, amig nem késő, a tizenkettedik órába, amikor egész Balhás polgársága kiáltja felé egy szivvel- lélekkel, a jövő héten népgyiilésen is, memorandummal és fehérruhás lánykákkal, hogy: megállj! ne tovább! Az orosz czár persze nem hallgat a jó szóra, de a jövő vasárnap nehány szo- cziálista suszterlegény megver egy rendőrt az újvárosban, ezért kapnak io—io napot és a szerkesztő, aki szegény nem akart egyebet, csak egy vezérczikket a mozgalomból, megelégedetten állapítja meg lapjában, hogy:

. . . ezzel a mozgalom, mely városunkban is vésztjóslóan fenyegetődzött, szerencsére nagyobb hullámverés nélkül lecsillapodott.

Mi az a mizéria?

A mizéria olyan, mint a krinolin : egy örökség nagymamáink idejéből. Sőt még régibb: egyenesen a törökhódoltság korából való. Mióta ugyanis az utolsó török hordákat is kiverték őseink Szilas-Bilhásról és környékéről, azóta sem értek rá jó ivóvizról gondoskodni, az ut- czákat locsoltatni, a gyalogjárót köveztetni, az aczetylént bevezettetni, a hatósági mészárszéket felállítani és a rendőrségi létszámot szaporítani Ergo; mivel őseinknek mindig a török és tatár hordák ellen kellett küzdeniük, ezért van állandóan ivóvizi-, locsolási-, sár-, világítási-, marhahusi- és közbiztonsági mizéria. Ha például egy embert a Pesti-uton fényes délben agyonvernek, hozzátartozói vigasztalódhatnak, mert jövő va

sárnap már két újságban olvashatnak a balhási emberélet-mizériákról, melyek immár tarthatatlanok és melyek sürgős orvoslást igényelnek. Vannak ezen kivől különleges mizériák is. Ilyenek például a szinügyi-mizeriák, mikor a ripacs- trupp visszavonulhatatlanul harmadik búcsúelőadására sem megy el senki, csak a színházi fodrász. Vannak járvány-mizériák is, amikor vagy a bimbóhullás (hat éven aluli gyermekek) vagy a száj- és körömfájás (malaczok és szarvasmarhák) szedi áldozatait. A vezérczikkiró ilyenkor bőszen kiáltja az illetékes körök felé: quo usque tandem? És ha aztán történetesen egy-egy mizéria, amely égő seb volt a balhási társadalom testén, megszűnik és Balhéson a malaczok meg a tinók olyan egészségesek lesznek, mint a makk, a szerkesztő elégtétellel veri meg az önnön vállait: ezt jól csináltad, öreg. Hanem ugyanakkor elborul a homloka is, amint elgondolja, hogy maholnap mind behegednek a társadalom égő sebei és nem lesz már egy rongyos mizéria sem ebben a nyomorult fészekben, amelyet a hatóságok orra alá lehetne dörgölni.

Kik szoktak tyúkhúsra éhezni?

A Kolompár fiúk. Mindig csak a Kolompár fiúk: a Jani, a Laczi, a Ráfael és a Sándor. Kedves öcsém, aki szerkesztő akarsz lenni Szilas- Balháson az első régula, hogy jól megbecsüld a Kolompár fiúkat. Mert ők a lap gerincze, a főhir, a pecsenye e vegyestartalmu lakomában. És ami az orvosnak a pacziens, az ügyvédnek a kliens, papnak a hivő lelek, az a balhási sajtónak a Kolompár fiúk. Mert amint jön a csütörtök: ők már tyúkhusra éheznek és amint elérkezik a péntek, a lapzárta, akkorára ők már ki is nézték, el is lopták a maguk 3 — 6 pár csirkéjét. És vasárnapra meg is jelenik a csirkéről az első pár sornyi személyi hirecske Az még sohasem történt, hogy a Kolompár fiuk lapzárta után loptak volna, mert ők mindig figyelemmel szoktak lenni a modern, lázasan dolgozó sajtóra. Azaz . . . egyszer mégis megtörtént, hogy mikor már jóformán minden csirke el volt lopva Szilas- Balháson, Kolompár fiuk még pénteken sem találtak anyagot. A szerkesztő is, a kiadó is tanácstalanul álltak lapzárta előtt. Mi lesz a lappal ? Hogy fog megjelenni ? És odaüzentek a Kolompár fiuknak: az istenért, lopják már el azt a pár szokásos hitvány csirkét. Eh mit! — mondták a Kolompár fiuk undorral — és aznap éjjel ellopták a — szerkesztő ur csirkéit. Másnap az egész szerkesztőség megkönnyebbülve sóhajtott fel.

Ki az az audiatur et altera pars?

Az az úr, akit két héttel ezelőtt a Szilas- Balhási Harsona hasábjain, egy hete pedig a piacz-téren vertek meg. Azóta a felesége folyton sir, a szomszédok térdig gázolnak a becsületében és most előáll ő is, hogy nyilatkozzék. De ime még itt is, őt, a többszörösen megvert családapát betuszkolják a Nyilttérbe. Tessék ott vagdalózni, ahol a szerkesztőnek már nem fáj semmi és ahol a kiadónak azonkívül soronként kell fizetni. A szomorú családapa mélán fizet és nyilatkozik. És ha már fizet, legalább kikárom- kodja magát a pénzéért. Az gaz rágalom, hogy őt pofon vágták a Vasut-utczán, sőt ellenkezőleg ő fogja legközelebb kutyakorbácscsal meg-